Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-29 / 203. szám

Péntek, 1986. augusztus 29. - 5 -1 Pályázat Környezetvédelmi építőtáborok létesítésére Az Országos Környezet-és Természetvédelmi Hivatal az érdekelt főhatóságokkal és társadalmi szervezetekkel közösen pályázatot hirdet elsődlegesen fizikai munkák elvégzésére szervezett önkéntes KISZ ifjúsági építőtáborok támogatására. A táborokat környezet- és természetvédelmi céllal szervezné. A pályázat alapján 1986tól — a rendelkezésre álló helyi erőforrások kiegészítésére — támogatásban részesülnek azok a költségvetésből gazdálkodó szervek és intézmények, melyek a következő feladatok elvégzésére szerveznek építőtábort: 1. Fenntartási, állagmegóvási tevékenységek: védett területek tisztán tartása, kertészeti jellegű fenntartási munkák, természetvédelmi célú létesítmények karbantartása, javítása, környezetvédelmi célú létesítmények karbantartása, javítása, települések zöldterületének tisztítása, folyó- és állóvizek, valamint azok partjainak tisztítása, vasút, közút környezetének rendezése, tisztítása. 2. Területfejlesztési tevékenységek: természetvédelmi és környezetvédelmi célú létesítmények építése, kialakítása, szemétlerakóhelyek kialakítása, illegális lerakók megszüntetése, rekultivációs munkák, tereprendezés, mederrendezés, ár- és belvízmentesítési létesítmények építése. 3. Egyéb tevékenységek: közjóléti, erdészeti feladatok, rekreációs területek létesítményeinek építése, karbantartása, fásítás, parkosítás, arporetumok állagmegóvási munkái, valamint műemlékek állagmegóvása. Vietnami nap Szegeden „Felszabadítási mozgalmak Afrika déli részén" — ezzel az előadással kezdődött tegnap délután Szegeden, a HNF székházában a Hazafias Népfront Csongrád megyei béke-barátsági bizottságának ülése. A szeptember elején kezdődő akció idején több jelentős eseményre kerül sor. A szegediek a vietnami nép hősies harcára emlékeznek, a szocializmust építő országgal közös békevágyunknak adnak kifejezést. Kisteleken, a középamerikai országokkal vállalt szolidaritást nagygyűlésen juttatja kifejezésre a lakosság. November 7-ét szovjet— magyar barátsági nappal ünneplik Makón, a hódmezővásárhelyiek pedig — ugyancsak novemberben — kambodzsai szolidaritási napon vesznek részt. Az őszi szolidaritási akciósorozat idején a megye településein még számos olyan eseményre kerül sor, amelyen a világ haladó népei mellett vállalt szolidaritásnak adhatnak hangot a munkahelyi kollektívák, lakóhelyi közösségek. Több a pedagógus-és a diák Csongrád megye általános iskoláinak tanév-előkészítő igazgatói értekezlete után tegnap Szegeden, a város alsó fokú oktatási intézményeinek vezetői tanácskoztak. A városi tanács vb művelődésügyi osztályának az elmúlt tanévet elemző és az új feladatait summázó írásos anyagához Matusik Sándor osztályvezető fűzött szóbeli kiegészítést. Somi Imrérié iskolav^öiopor.tveí^tö ^ nyári napközis táborok tapasztalatait, az angol nyelvi gimnázium szervezési munkálatait értékelte, a mozgalmi év feladatait pedig Szabó Ágnes városi úttörőelnök vázolta. Pap Jánosné, a pedagógus-szakszervezet városi titkára többek között arról beszélt, hogy bevezetik az oktatásügyben dolgozó nők rákszűrését. Életbe lépett, a szakszervezet kezdeményezésére, a tanácsi intézményi lakásépítési szabályzat, amely a közalkalmazottak, egészségügyi dolgozók, peda\ gógusok kedvezményes lakásépítését, -vásárlását segíti.' Szeged 38 általános iskolájában 21 ezer 428 tanuló járt az elmúlt tanévben, ez 390 gyermekkel több, mint a ímegelőző esztendőben, összesen 656 helyiség állt a 726 tanulócsoport és 309 napközis csoport rendelkezésére. Komoly gondot okozott, hogy Rókusvárosban és Makkosházán jóval több első osztályost írattak be, mint ahányat el tudtak helyezni. Két első osztályt a Rókusi egyet a Kodály Téri Altalános Iskola fogadott, ezenkívül 4—4 konténertanterem felállításával oldják meg a problémát. Az oktatási ágazat rendelkezésére álló pénznek az előző évhez viszonyított 7,7 százalékos növekedése is kevésnek bizonyult: az évi eszközú'enntartási keret a folyamatos karbantartásra sem elég. 1985-ben az algyői fehér iskola újjáépítésén és négy általános iskola tetőfelújításán túl csak konyharekonstrukció készült el. Az 1985. évi társadalmi munka eredményeinek értéke 9 ¡millió forint, ebből az óvodákra 2, az általános iskolákra 3 millió jut. Jelentős társadalmi munkát szerveztek és végeztek a Tarján IV. Számú Általános Iskolában fölépítették és üzembe helyezték a Napsugár tábort, amely már idén ínyáron 400 gyermek napközis táborozásához nyújtott igen jó feltételeket Szegedi általános iskolák vezetőinek tanév-előkészílő tanácskozása Tavaly az általános iskolások közül 10 ezren jártak napközibe (47 százalék), 337en tanulószobás csoportba. A városkörnyéki iskolákban 1327 gyermek! (40,8 százalék) részesült napköziotthonos ellátásban. Az öt szegedi nyári táborba 1163 gyermek fizetett be júliusra, 39 nevelőt, illetve főiskolást osztottak be felügyeletükre. A városkörnyéki iskolák tárgyi feltételei sokat javultak az elmúlt tanévben. Sándorfalván például a hat tantermes iskolaszárny átadásával megszűnt a váltakozó tanítás. Deszken az új iskola, elindításával, Zsombón az épület bővítésével és tornaterem építésével a korszerű oktatás jobb feltételeit teremtették meg. Szegeden a pedagógustársadalom szakos ellátottsága 98,6 százalék. Leggyengébb az arány továbbra is technikából; 91,5 százalék. Altalános iskoláink pedagóguslétszáma 333-mal, 34 százalékkal gyarapodott az utóbbi öt évben. A nagyarányú létszámnövekedést a csoportbontások (orosz, matematika, idegen nyelv, testnevelés) is segítették. A szerződéses pedagógusok munkaviszonya a korábbi 10 hónap helyett — a nyugdíjasok kivételivel — 12 hónapra emelkedett. Az elmúlt tanévben 121 gyermeket, iskolaéretlenség miatt, továbbra is óvodába javasoltak. A 2 ezer 520 első osztályosból 2 ezer 399 ment tovább a másodikba. A 6 évesek tanévvesztési aránya így 9,5 százalék. Az új tanévben Szegeden 2 ezer 671, a városkörnyéki községekben 384 gyermek kezdi meg tanulmányait. A további évfolyamokon az osztályozatlan tanulók száma 75. Az összes, több tárgyból bukott tanulók száma 230, s megnyugtatóan csökkent a felmentettek száma, 62-ről 39re. A tanköteles kort betöl•f tötte, de a 8. osztályt nem fejezte bs 10 tanuló, őket a dolgozók általános iskolájába irányították. Tavaly 7 korrekciós osztályt indítottak, 100 tanulóval, 59 százalékuk végezte el eredményesen az első osztályt. Az elmúlt tanévben 306 iskolai költségvetésű' és 54 önköltséges szakköri csoport működött. Megnőtt az érdeklődés a nyelvi és számítógépes tanfolyamok iránt. A képességek kibontakoztatásában és a tehetséggondozásban kiemelkedő helyet foglalnak el a szakosított tantervű osztályok: 257 csoportban 5 ezer 391 tanuló (25 százalék) járt szakosított tantervű vagy második idegennyelvű csoportba. Legnagyobb az érdeklődés a testnevelés tagozat iránt. Az új tanév kiemelt feladata az új oktatási törvény szellemében a nevelőoktató munka színvonalának emelése, a tankötelezettségi törvény maradéktalan teljesítése. Fejleszteni kell az anyanyelvi kultúrát, kiszélesíteni a fakultációt. Az iskolai szakmai munkaközösségek váljanak az adott szakterület pedagógiai műhelyeivé. V. E. Munkavédelem és érdekvédelem A mai munkavédelemre nemcsak az útkeresés, hanem a helykeresés is jellemző. Hol az érdekvédelembe, hol az államigazgatásba, hol mindkettőbe egyszerre ágyazható. Az elmúlt évek gazdasági, társadalmi változásai a munkavédelmet sem hagyták érintetlenül nyilvánvalóan azért, mert mind az anyagi-műszaki, mind a személyi, emberi tényezők meghatározóak benne. Amit a mondanivalóm Jényegének szánok az, hogy a munkavédelem érdek — és fejlődésére lényegében az hatott és hat ma is, hogyan gondolkodnak róla, hogyan viszonyulnak hozzá, mennyit tesznek, tehetnek érte azok, akiket leginkább érint. Amikor a szakszervezetek átvették a munkavédelem irányítását, az ágazatok közötti összehangolás és ellenőrzés feladatát szervezték és mozgósították a dolgozókat arra, hogy maguk vállalják és terjesszék a biztonságos cselekvésre késztető magatartást, jelezzék, kezdeményezzék a hibák [elszámolását. Az elért eredményekből jogosan illeti meg a társadalmi munkavédelmi felügyelőket, a munkavédelmi őröket az elismerés. A mai munkavédelemnek a mozgalomban alakultak ki szervezeti formái, itt fejlődtek adminisztratív állami eszközei. Mindez azzal járt, hogy maga a munkavédelem — mint szervezet — bizonyos mértékben önállóan a mozgalmi módszerek mellett állami, hatósági eszközeivel megerősödve kinőtte magát a szakszervezetből. Szegeden és környékén a szakszervezetek érdekkörébe tartozó munkahelyekről 1985-ben 2786 három napon túl gyógyuló üzemi balesetet jelentettek be, 5 évvel korábban ez a szám 2569 volt, vagyis 217-tel kevesebb. A valós helyzet viszont az, hogy 10 év. átlagában — ha a baleseteket a foglalkoztatottak számához viszonyítjuk — lényegében a helyzet nem változott. Ezer főre évente 20-23 üzemi baleset jut. Számítunk-e a korszerűsödő gazdasági feltételek mellett javulásra? Ebből a stagnáló baleseti helyzetből hogyan tudunk elmozdulni? Ami az anyagi ráfordításokat illeti, feltehetően nem számíthatunk javulásra. A létesítmények, gépek, technológiákv műszaki-technikai színvonalával is hoszszabb időre változás nemigen lesz. Marad tehát az emberi oldalon lehetséges tartalékok feltárása. A balesetek, megbetegedések nyugtalanító számai mögött megtaláljuk a nem megfelelő munkakörülményeket, a korszerűtlen technikát, az irányítás, szervezés hibáit, a fegyelmezetlen magatartást. Az elemzések azt mutatják, hogy döntő többségben szakmunkások és betanított segédmunkások szenvednek balesetet. A közel 40, illetve 30 százalékos arányukhoz képest a műszaki foglalkozásúaké mindössze 3 százalék, a nem fizikai foglalkozásúakat ennél is kevesebb baleset éri. „A munkavédelem nemcsak érdek, érdekvédelem is. Mégpedig az egyéni érdekeké, hiszen sérelem. veszteség elsősorban az egyes munkavállalókat éri. Mint ezt a gyakorlat bizonyítja, ők sem egyformán érintettek, érdekeltek a biztonsági, üzemegészségügyi munkában. Tovább gondolva ezt a kérdést az is igaz, hogy a leginkább érdekelteknél sem a munka biztonsága az elsődleges, hiszen jövedelmi, gazdasági érdekeltségük ezt az alapvetően humán érdeküket gyakran megelőzi. A kockázatvállalást a munkavédelem „hivatalból" nem ismeri el. Ez magyarázat arra. hogy maguk a dolgozók is fenntartással, gyakran érdekeik ellen ható intézkedésnek fogadják a legtöbbször felülről és kívülről tett lépéseket. A szakszervezeti ellenőrzési tapasztalatok bizonyítják, hogy a szervezett. megbecsült és ösztönzött munkánál számítani lehet az egészséget. biztonságot védő szabályok betartására, számítani lehet a dolgozók részvételére, aktivitására a munkahelyi érdekképviseletben és érdekérvényesítésben. Tavalyelőtt jelentős lépés volt a szakszervezet munkavédelmi felügyeletét államigazgatási szervezetté rendezni. Ezzel a lépéssel az önálló intézményként működő szervezet és a dolgozói érdekvédelem közötti távolság nőtt. Napjainkban a gazdaságért, a termelésért felelős vezetők úgy állnak a munkavédelemhez, mintha nem is érdekelné őket. Bár az is igaz, hogy gondolkodásukat az elmúlt évtizedek során „szabályok" l'ormálMagyar történészek találkozója Buda török alóli felszabadulásának 300. évfordulója alkalmából hazai és a világ különböző részein élő magyar történészek kétnapos találkozója kezdődött meg csütörtökön, az Országos Széchényi Könyvtárban. A Magyarok Világszövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, a Magyar Történelmi Társulat és az Eötvös Loránd Tudományegyetem rendezte tanácskozáson — amely kapcsolódik a szeptember l-jén kezdődő, Buda, 1686 című nemzetközi tudományos ülésszakhoz — tizenkét országból több mint félszáz szakember vesz részt. A szocialista és a nyugateurópai országokból, valamint az Egyesült Államokból és Kanadából érkezett történészek a találkozón kicserélik gondolataikat Budavár középkori történelméről, a török alóli felszabadulás nemzetközi körülményeiről, eszmecserét folytatnak az esemény hadtörténeti és politikai jelentőségéről, továbbá megvitatják a felszabadított város európai rangú fővárossá fejlődésének kérdéseit. A tanácskozást Havasi Zoltán, a Magyarok Világszövetsége Magyar Fórumának elnöke és Hanák Péter történész, egyetemi tanár nyitotta meg. Bevezetőjükben hangsúlyozták: a rendezvény szervesen illeszkedik a magyar nyelvészek, orvosok, műszaki-természettudományos szakemberek és közgazdászok közelmúltban lezajlott találkozóinak sorába. Ezek az adott tudományág eredményeinek bemutatása mellett lehetőséget adtak a világ távoli pontjain élő magyar szakemberek személyes megismerésére, a munkájukról való tájékozódásra is. A mostani találkozó témája — Budavár visszafoglalása, Buda és Pest fejlődése — nemcsak a magyar, hanem az európai, s így az egyetemes történelem szempontjából is jelentős. Az Európa érdekében nemzetközi összefogással, magyar közreműködéssel lezajlott események adták meg mintegy két évszázados stagnálás és hanyatlás után a felzárkózás és a fejlődés lehetőségét. Hazánk mellett a szomszédos országok, így KözépEurópa számára is. A találkozó jó alkalmat nyújt az egymástól távol élő magyar történészek tudományos szemléletének és eredményeinek összevetésére, s így hasznos és megtermékenyítő hatású lehet a magyar és a nemzetközi történetírás számára egyaránt. A konferencia első napján a résztvevők Székely György, Kubinyi András, Wellmann Imre és Szakály Ferenc előadásait hallgatták, és vitatták meg a középkori Buda politikai, város- és művelődéstörténeti szerepéről, Budavár felszabadulásának történelmi körülményeiről, s a török uralom történelmi hatásáról. A pénteki tanácskozáson a felszabadító hadjáratokról, Pest-Buda fővárossá válásának történetéről, valamint Budapestnek a századunk elején betöltött szerepéről lesz szó. A tanácskozás kiegészítő programjaként szombat délelőtt az MTA Képes termében a mai magyar történetírás és magyarságkutatás helyzetéről hallhatnak beszámolókat a résztvevők. (MTI) ták. A szabályalkalmazás elve: a munkafeltételeket a munkavédelemhez igazítani, a dolgozókat a balesetektől megvédeni. Ma már a gazdasági szervezetekben is új szabványok születnek. Mit tesznek a gazdasági vezetők? A formális megfelelőségeket bizonylatokban, beszámolókban „szavatolják". Utasításokat, szabályokat, szabványokat alkotnak, miközben az ellenőrző gyakorló munkavédelmi feladataik „elmaradnak". Hogyan várható akkor el, hogy a dolgozók kövessék és uram bocsá' alkalmazzák a friss formulákat. A szakszervezeti, s az állami munkavédelmi ellenőrzés — ezt aligha lehet tagadni — az átszervezést megelőző időszakra épül. A helyzet ma az, hogy az állami szervezeteknek nincs társadalmi bázisa, nevelt aktívái. Vannak a szakszervezetekben, a munkavédelmi felügyeletben, vagyis a társadalmi munkavédelmi felügyelők, a munkavédelmi őrök, a munkavédelmi felügyelet „kihelyezett" aktívái ma is meghatározóak, ők a meggyőzés, az ellenőrzés módszereit a fel ügyelöktől tanulták. Funkciót viseltek, amely feljogosította őket arra, hogy saját munkáltatóiknál lépjenek fel a hibák, a hiányosságokkal szemben. Márpedig a gazdasági vezetés nehezen türi a hibakeresést, hiszen ismeri a munkahelyek fogyatékosságát, a munkaerő összetételét. a munkafolyamatok veszélyes jellegét. Mi a jellemző? Az, hogy mindazokat a humán lépéseket, amelyek a termelési érdekekkel összeegyeztethetők, nem kis erőfeszítések árán megteszik, mindaddig, amíg a termelési gazdaság — de lehet más erősebb — érdek az emberit megelőzi. A dolgozóknak az egyéni érdekeik érvényesítéséhez megállapodásokra van szükségük. A kollektív szerződések és munkavédelmi szabályzatok bér-, munkaidő-, védőeszköz- és számos egyéb kérdésben sajnos formálisan rendezik a dolgokat. Ezek a megállapodások alig jutnak el a dolgozókhoz. A szakszervezeti munkavédelmi ellenőrzési tapasztalatok bizonyítják, hogy számos megállapodás és elvárás azt tartalmazza, amit a felsőbb rendeletekben aláírnak. De abban a helyi sajátosságok nem rendeződnek. A munkahelyi változások, a termelés szervezése, a termékszerkezet váltakozása, az előrelépés és visszafejlesztés ezekbe a megállapodásokba későn kerülnek. Ez az oka annak, hogy a dolgozók érdekeik érvényesítéséhez a megszokott és szabályos formákon kívüli utakat keresik. A változások során újszerű érdekkapcsolati, munkakapcsolati rendszerek alakulnak ki, melyeket hagyományos szakszervezeti fórumokon nem képviselhetnek. A közösségi jelleg erősebb, viszont a gmk-ban, mint a főmunkaidős szervezetekben. Valljuk be őszintén, hogy á szakszervezeti képviselet a főmunkaidő befejezésével abbamarad, viszont az is igaz, hogy a munkajellege a munkaidő minden vonatkozásában visszahat az eredeti formákban történő munkavégzésre. Á munkavédelemben a legutóbbi átszervezéssel tisztázódtak az állami, mozgalmi feladatok. Szétváltak az állami és társadalmi, mozgalmi eszközök. Az összszakszervezeti munkában ma még számos olyan feladat van, amelyben nagyobb részt vállal a mozgalom, mint amilyenre a társadalmi munkamegosztás alapján hivatott. Richter Aranka