Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-28 / 202. szám

Csütörtök, 1986. augusztus 28. 3 Felújították a Dunavecsei Petőfi Emlékmúzeumot A kiskunsági és dunaszéki „Petőfi-falvak" közül kevés dicsekedhet annyi értékes emlékkel, mint . Dunavecse. Az egykori mezőváros lakói már a költő életében fel­ismerték vendégük mun­kásságának jelentőségét. A Bach-korszak vérzivataros évei után — vagyis amint lehetett — emléktáblákkal jelölték azokat az épülete­ket, ahol „Petrovics hős fia" gyakran múlatta idejét. Ez a hagyomány. vala­mint a község területén századúnk első felében ta­lált értékes régészeti lele­tek megőrzésének vágya ösztönözte a lokálpatrióta vecseiket múzeum alapítá­sára. A nagy terv megva­lósulására 1954-ig kellett várniuk. Évekig tartó gyűj­tő- és szervezőmunka után akkor nyílt meg a község főterén — az épen maradt Petrovics-féle mészárszék épületében — a Petőfi Táj­múzeum. A népszerű emlékhelyet a fenntartó megyei múzeumi szervezet illetékesei 1985. nyarán bezárták. hogy a szükséges felújítást el végez­hessék. Megbízásuk alapján a helyi tanács költségvetési üzeme fél év alatt korszerű­sítette, megfiatalította a két­száz éves épületei; a mu­zeológusok pedig leltároz­lak. s tartalmilag megújí­tották a kiállításokat. Hogy mit kínál a látoga­tóknak a most megnyílt in­tézmény? A Petőfi-ház zis udvarában római kori kő­tár fogadja a vendégeket. A régészek szerint az első században, a Duna bal part­ján is volt egy fellegvár. A szépen faragott emlékmű­vek feltehetőleg ennek te­metőjéből származnak. A múzeum négy apró he­lyiségében állították ki az intézmény legérté*esebb kin­cseit. Az egyik szobácskában a község területén talált legrégebbi leletek találha­tók. Külön is említést ér­demelnek a középső és a késő bronzkorban itt meg­telepedő vatyai (i. e 18—15. sz.) és urnamezős (i. e. 11 — 9. sz.) törzsek halotti urnái, a fejlett fémművességről tanúskodó fegyverek. ék­szerek és munkaeszközök, valamint szarmata eredetű ciprakagylókból és mészkő­gyöngyökből készült — Csa­nádpusztán talált — szép nyakékek. Néhány középkori eredetű tárgy — kétkezes pallós, gótikus sarkantyú és buzo­gány, vassarló stb. — is itt kapott helyet. Az épület központi két helyiségében néprajzi és ipartörténeti tárgya* lát­hatók. Egy teljesen fölsze­relt csizmadiaműhely, népi kerámiák, faragott és ácsolt bútorok, vendéglői, konyhai . felszerelése* és evőeszközök, iparosremek céhkancsó* (legszebb köztük talán a vecsei csizmadia céh meS­ferkancsója) — íme a to­vábbi érdekességek. Az épület negyedik terme ..beszédesen" mutatja be az intézmény névadója, Petőfi Sándor helyi vonat­kozású emlékeit. Olvasha­tunk részletet egy Jókai gyűjtéséből származó ..Pe­tőfi-legendából", Péchi Imre helyi tanító néhány vissza­emlékezése is megtekinthető. Igen szerény a Vikár Béla dunavecsei napjaira vonat­kozó múzeumi rész. Két eredeti kézirat és több (is­mertető" szövegmásolat — ennyi az egész! A megújult vecsei' mú­zeum 'most már ismét, várja a látogatókat. Hetente két alkalommal, kedden délután és szombaton délelőtt tart nyitva. Az intézmény mun­katársai azonban a művelő­dési háznál előre bejelen­tett csoportoknak máskor is megmutatják a kiállítást. Farkas P. József Szerzetesek géppisztollyal Olasz film. Irta és rendezte: Adriano Ce­lentano. Zene: Detto Mariann. Főbb szerep­lök: Adriano Celentano, Claudio Mori, Don Backy. íme, a Mokép legfrissebb hozzájárulása az idő fogal­mának lehetséges értelmezé­seihez. Merthogy az idő vi­szonylagos. relatív fogalom, könnyű illusztrálni azzal, hogy akadnak hetek, ame­lyek hónapoknak, órák, me­lyek perceknek, és napok, melyek óráknak tűnnek. Am, hogy a filmforgalmazásban, és egyáltalán, a mindenkori mozilátvány intenzitásában igazából mit is jelent a szét­folyó, megragadhatatlan, rejtélyesen elménkből ki-ki­surranó Idő: még ezzel a másfél órával is szemléltet­hető. És a mai világban ez sem csekélység. Próbáljunk elképzelni egy mai huszortéyest. mondjuk egy 1964-ben született ifjú embert. Ö. szegény, nemcsak azt nem nagyon tudja, ki az az Adriano Celentano. de gyaníthatóan arról sem igen van fogalma, hogy pontosan ki lehetett az a Hruscsov. Pedig ez utóbbi név az ab­szolút közismertség szöveg­környezetében hangzik el, úgy, olyan szituációban, aho­gyan ma Reagant vagy ép­pen Gorbacsovot emlegetjük — ha másból nem, ebből már következtethetünk: mini­mum hát 22—23 éves filmet hozott el bemutatóként hoz­zánk a jó öreg. gondos ma­gyar forgalmazás-Mikulás. Celentano különben üdén és időtlenül hamvas a film­ben, fenti tényeknek megfe­lelően. Igazi italiano ragazzo, egész, saját korában aligha­nem nagy port fölvert filmes magánvállalkozása pedig pontosan olyan, amilyennek e szerint már az én zsenge gyermekkoromban is , egy komoly profitra méltó ma­gánvállalkozásnak lennie kellett. Azaz a Piedone-sti­lust jótékonyan megelőlege­zi) bunyós beállításoktól ne­mi (naná!) dalrafakadásukon át az igazi deli szenlimenta­lizmusig es a (fekete-fehér, szinkronizálatlan) miliőig igyekezvén a filmbe zsúfol­ni mindazt, ami csak köny­nyű, nyári (nyár végi) laza­ság gyanánt beleférhet. A történetről egyébként tárgyilagosan megállapítan­dó: nagyon könnyen lehetsé­ges, hogy annak idején biz a még tényleg eredetinek és jópofának is számíthatott a nagy milánói szuperrablás, a szerzetesként eset ló-bot ló tettestársak, és a jótékony stílustörésekkel is itt-ott bá­josan primitív, 12—13 éves logikával kiszámítható for­dulatok eme kis egyvelege. A humort akár hagyhatjuk is, a sajtóvetitésen néhányan szórványosan vihorásztak ugyan, de könnyen lehet, csupán jólneveltségböl, hi­szen ha már olasz a film, meg Celentano, meg álruha, akkor nosza, kicsit bruhaha is — viszont az oly eszeve­szetten rohanó időben még annak is örülni kell kicsit. ha Celentano mo^rt pontosan olyan volt, mint a réges­régi fényképeken, arra meg még csak ne is gondoljunk legalább pár percig, milyen szörnyű, hogy a filmbeli, meglehetősen mutatós hölgy, bizonyos Wanda nevének el­ső betűje ennyi év után mennyire r-ré változha­tott . . . Ezt már egy mai hu­szonéves is látja és érti. Na ja, az idő. Az bizony. Domonkos László Iskola és társadalom © Gazdasági fejlődésünk alapvetően megkövete­li a csúcstechnológiák tö­meges elterjesztését, az in­formatika, a mikroelektroni­ka, az anyagkutatás, a bioló­gia stb. területén. A felso­rollak mindegyikének az is­kolára gyakorolt hatásával nem tudunk részletesen fog­lalkozni, ezért csupán két területet emelünk ki. Fejlődésünk egyik fontos feltétele az informatika, a számítástechnika gyors üte­mű és hatékony elterjeszté­se. Ez a munka az iskolák­ban megkezdődött, és a kö­vetkező években jélentős ál­lami — sőt, mint a tapasz­talatok mutatják — vállala­ti, társadalmi erőfeszítések is megjelennek az iskolák megfelelő felszerelése érde­kében. Ez is új lehetősége­ket tartogat az iskolák és a vállalatok közötti kapcsola­tok továbbfejlesztésében, an­nál is inkább, mert a vál­lalatok, sőt a szövetkezetek növekvő része már koráb­ban rendelkezett számitó­gépparkkal, mint az isko­lák. Csak üdvözölni lehet a KISZ törekvéseit is, amely a számítástechnikai klubok keretében mozgalmi eszkö­zökkel is hozzájárulni kí­ván a számítástechnikai gon­dolkodás elmélyítéséhez. Ki­emelkedő jelentőségű prog­ram a biotechnológiai fej­lesztés, amely magában fog­lalja a biológia, a fizika, a kémia, a környezetvédelem számos fontos elemét. Az ez­zel kapcsolatos gondolkodás és szemlélet elterjesztése az iskolában ugyancsak fontos előfeltétele a társadalmi köz­gondolkodás formálásának. Érzékelhetően átfogó tár­sadalmi erőfeszítések tör­ténnek a munkaidőalap vé­delme érdekében. Ezt az te­szi elkerülhetetlenné, hogy a különböző okok miatt egyébként is csökkenő tár­sadalmi munkaidőalap mint­egy 20 százaléka gyakorla­tilag veszteségként könyvel­hető el. A közelmúltban szá­mos intézkedés jelent meg annak érdekében, hogy az a negativ tendencia meg­szűnjön. és a munkaidő megkapja a maga társadal-^ mi rangját. Melyek ennek az iskolai összefüggései? Fon­tos nevelési tényező a ta­nulmányi fegyelem, a tan­óra védelme. Ez nem új ke­letű törekvés, de a feltéte­lek új elemekkel gazdagod­nak. Mindenképpen pozitív az, ha a társadalmi munka­idő-fegyelem és az iskolai tanítási idő fegyelme azo­nos módon, magas szinten valósul meg. Ilyenformán várhatóan a tanuló ifjúság az eddiginél jobb példákkal találkozik a gyakorlati ter­melésben Persze, el kell gondolkodni azon is, hogy a tanuló ifjúságnak nagymér­tékű tanóra-túlterhelése nem ösztönöz-e eleve a ta­nítási fegyelem lazulására, hiszen a napi hat-hét órás iskolai elfoglaltság elméleti­leg is lehetetlenné teszi — és ezt a gyakorlat is bizo­nyítja — a magas szintű ta­nulmányi fegyelem folyama­tos megkövetelését. Ezen a tanítási irányításnak kell változtatnia. Az iskolának azonban sa­ját területén is le kell von­ni bizonyos konzekvenciákat a társadalm munkaidőalap védelme érdekében. Lénye­gesen csökkenteni kell az óvódák zárva tartásának időtartamát. A szülői érte­kezletek mellett a fogadó­órák egy részét is a munka­időn kívül kell szervezni a jövőben. De más összefüggé­sek is adódnak, az iskolai felnőttképzésnek is növekvő mértékben munkaidökímé­lönek kell lennie. Meg kell érteni, hogy a felnőttek ta­nulása esetén a munkáltatói illetve a méltánylandó köz­érdek az alapvető és a meg­határozó. A gazdasági, társadalmi fejlődés megköveteli az ide­gennyelvi oktatás és képzés hatékonyságának növelését. Üj tényezőként megjelennek a kétnyelvű gimnáziumok, amelyet mindenképpen tá­mogatni kell. A gazdaságirányítás álta­lános korszerűsítése folya­matosan érezteti hatását az iskolai intézményrendszer­ben is. Ennek megfelelően fokozatosan napirendre ke­rül az iskolák normatív el­látásának rendszere, az in­tézményi önállóság, a bér­gazdálkodásban a pedagógiai eszközökre fordítható anya­giak felhasználásában. Üj formakent az iskolában is megjelentek a gmk-k, ame­lyekkel kapcsolatban még nem állnak ' rendelkezésre mérhető tapasztalatok. Az elmúlt években létrejöttek a gamesz-ek, amelyek körül számos vita folyik, és helyü­ket* a magyar oktatásban a gyakorlat jelöli majd ki. Az iskolai életre közvetlen hatást gyakorolnak termé­szetesen a társadalmi, ideo­lógiai folyamatok is. E te­kintetben is csak néhány új elemre kívánjuk felhívni a figyelmet. Az általános nem­zetközi helyzetet illetően az új tényezőkkel rendszeresen számot vetve keli napiren­den tartanunk a békére és a honvédelemre való neve­lést. Számos új ideológiai jellegű hangsúly fogalmazó­dik meg a szocializmus ál­talános elméleti és napi gya­korlati kérdéseivel kapcso­latban. A mindennapok va­lósága e téren is megelőzi azt, ami akár a legjobb tan­könyvben is megfogalmazó­dik, hiszen a szocialista épí­tés számos olyan kérdése merül fel, amellyel évekkel ezelőtt még más összefüg­gésben foglalkoztunk. De sok új kérdés fogalmazódik meg a kapitalizmus mai helyzetéül kapcsolatban is, amelyet nem lehet a tan­könyvtől számon kérni. A békés egymás mellett éles Jobb körülmények közölt dolgoztak a diákok A Fővárosi Munkavédelmi Felügyelőség munkatársai a nyáron 12 budapesti keres­kedelmi, illetve vendéglátó­ipari vállalat üzleteiben el­lenőrizték a .szünidős diákok foglalkoztatását. munkakö­rülményeit. Tapasztalataik szerint a vizsgált vállalatok az iden a korábbiaknál kö­rültekintőbben gondoskodtak u diakok foglalkoztatásáról. Minden diáknak volt enge­delye a munkavállaláshoz szüleitől és iskolájától, és megfelelő munkaszerződéssel is rendelkeztek a fiatalok. A vállalatok nagyobb figyelmet fordítottak arra. hogy a diá­kok csak megfelelő orvosi alkalmassági vizsgálat után állhassanak munkába. A fel­ügyelőség munkatársai csak egyetlen olyan fiatallal ta­lálkoztak, akinek nem volt meg ez az orvosi papírja, s ezt a diákot azonnal eltiltot­ták a további munkától a szükséges orvosi vizsgálatok elvégzéséig. Sehol sem en­gedték. hogy a diákok bal­esetveszélyes munkát végez­zenek. a munkavédelmi ok­tatás azonban nem minde­nütt volt kielegitö. Az elma­radt munkavédelmi oktatás miatt a felügyelók hét üzlet­ben 16 fiatalt azonnal kivon­tak a munkából. A kereskedelmi és a ven­déglátóipari vállalatok a szünidős diákokat mindenütt csak a számukra engedélye­zett munkakörökben, főként eladóként, árufeltöltőként és kisegítőként foglalkoztatták. A fiatalok védőruha-ellátá­sára sem lehetett panasz az idén. a vállalatok biztosítot­ták a megfelelő munkaruhát a fiataloknak. (MTI) Javuló teljesítmények Az első félév tapasztala­tairól, és a további felada­tokról tanácskozott szerdai fjlésén a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szak­szervezetének elnöksége. Klézl Róbert közlekedesi miniszterhelyettes előter­jesztése alapján megállapí­tották, hogy az első l'elév­ben sikerült teljesíteni a terveket, a tömegközleke­désben egy, az áruszállítás­ban két százalékkal emel­kedtek a teljesítmények. A szakszervezethez tartozó vállalatok többségénél foly­tatódott a tavaly elkezdő­dött élénkülés. A korábbi években termelési, gazdál­kodási problémákkal küsz­ködő vállalatok eredménye­sebben dolgoztak keretei között is létező, sőt, időnként agresszivitásában felerősödő fellazítási taktika nem kis mértékben veszi célba a 14—18 éves korosz­tályt. Nagyon oda kell fi­gyelnünk e negatív hatás kivédésére, amelynek alap­vető formája a szocialista nevelőmunka hatékonysá­gának növelése. Hazai fejlődésünket ille­tően, visszatérően és állan­dóan követve a tudományos kutatások újabb m-edménye­it. kell foglalkoznunk törté­nelmünk legfontosabb össze­függéseivel. tanulságaival. E munkára alkalmat adnak a különböző évfordulók is, de nagyon lényeges, hogy a történeti szemlélet gazdagí­tása a mindennapi nevelő munka gerince is legyen. Csak ezzel ápolhatunk egészséges nemzettudatot, magyarságtudatot, szemben mindenféle nacionalizmus­sal. A megújuló helytörté­net-kutatás jó lehetőséget ad az egyetemes, a nemzeti és a helytörténet összefüggései­nek megfelelő bemutatásá­hoz. Társadalmunk egészét il­letően az oktatasnak is szolgálnia kell a szocialista népi-nemzeti egység fejlesz­tését, gazdagítasát. Ennek alapvető területei az osztá­lyoK, rétegek, a falu és a város közeledése, az állam és az egyház rendezett vi­szonya stb. E munkában számunkra az iskolaban kü­lönös jelentőségű partunk ifjúságpolitikájának mmd eredményesebb megvalósi­tása. Ennek keretében egy­ségesebbon kell kezelnünk a család, az iskola, a társada­lom felelősségét, az ifjúsá­gért, azzal a felelősséggel, amelyet a felnövekvő ifjú­ságnak kell éreznie önmagá­ért, a kisebb és nagyobb kö­zösségért. A nevelő munka természetesen e tekintetben sem légüres térben történik. Ismeretesek az idősek és a fiatalok jéléntos részének anyagi gondjai, amelyek üt­köztetve a kiemelkedő anya­gi helyzetbeti élők körülmé­nyeiyel, okoznak konfliktu­sokat. Munkánkat-nehezíti a pe­riférián élők igen magas száma, köztük a „lumpen" elemek, a közveszélyes mun­kakerülök. Ezek a körülme­nyek rövid idő alatt nem változtathatók meg. De mi­vel olyan társadalmi hatáso­kat gyakorolnak, amelyek naponta hordoznak új voná­sokat, ezert is kell hatásukat csökkenteni. Az iskolai élet szempont­jából különösen sok új vo­nást hordoz a szocialista de­mokrácia bővítése. Növek­szik az iskolák önállósága és felelőssége az önfejlödes szempontjából. Az oktatás egységét ügy kell fejleszte­nünk. hogy egyben differen­ciáltságát is ertékeljük. Nagyléptékű változások tör­ténnék az iskola, mint al­kotó műhely kibontakoztatá­sa területén. Az 1985/1. tör­vény a központi jogszabályi irányítást lényegesen csök­kenteni kívánja, és a tartal­mi irányítás, valamint a pedagógiai módszertani szol­gáltatás, illetve a hatékony­ságmérés szerepe növekszik mes». Mindez új, nagy lehe­tőségeket biztosít iskoláink­nak eddig felhalmozódó ta­pasztalataik, energiáik hasz­nosítására. Az iskola új vo­nusoKKal is gazdagodó kap­csolatokat épít ki a közmű­velődéssel, a művészettel, a tömegkommunikációval. az egészségügyi es szociális el­látással —. és lehetne meg sorolni. Ezek mindegyike külön elemzést is megérde­mel a jövőben. Az 1985/I-es törvény szá­mos olyan lehetőséget te­remt az iskola és a társada­lom kapcsolatainak gazdagí­tására, amelyet az általános elvek alapján mindenütt konkrétan lehet és kell ki­dolgozni. Az iskolatanácsok­kal kapcsolatos kísérletek egyebek között azt a célt is jól fogják szolgálni. Konrz János

Next

/
Thumbnails
Contents