Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-27 / 201. szám

Csütörtök, 1986. augusztus 27. 3 A tizenkettedik lánc Kncsis István legújabb művét, A tizenkettedik láncol olvasva eltöprengtem: mi vonzotta a fiatal, Erdélyből áttelepült írót Széchenyihez? Sokadiknak írni róla szinte lehetetlen vállalkozás! Akárcsak Illés Endre a Spanyol Izabellában. Kocsis az 1975-ben írott Magellán című drámájában talált az öt leginkább foglalkoztató gondolatsorhoz megfelelő keretet: a feladatához felnőni tudó embert, a vezető harcát népéért. Ügyanezert irt a Híd megálmodójáról is. Szé-. chenyi-monológnak megirt önvallomását az olvasó kedvéért 3 nagy részre (könyyre) és sok kisebb fejezetre tördelte, izgalmas, gondolatoktól sűrű alkotást hozott létre. Széchenyi élete pusztán eseménysorát tekintve is vetekszik a legjobb Walter Scott-i, Victor Hugó-i művel; egy hallatlanul izgalmas korszak vezetőjeként áll előttünk, a maga egymást szinte kizáró ellentmondásokból felépített lelkével. Kocsis István a teljes életrajz igényével indul, de a magánélet hamarosan háttérbe szorul az államférfi, az iró, a reálpolitikus mellett A szerelmi bajnok, a párbajhős és ivócimbora, a halált megvető huszártiszt csak az induláskor van jelen; Crescence, a feleseg is halvány őrangyallá válik, nem testi yalóságban, csupán Széchenyi gondolatvisszhangjaként él. Az első könyvben a cenki gróf 32 éves (1823-ban vagyunk). Sokat látott, megélt világutazó, szerelmi kalandok kissé már fásult hőse. Semmi nem érdekli igazán. Túlfűtött energiákkal teli, mint a gőzkazán, de nincs amit mozgasson, vigyen. elérjen. Kocsis jói érzékelteti a folyamatot, amelyben az önvádra, ónmarcangolásra hajlamos, túl érzékeny, testi bajaival nyűglődő, merész fantáziájú férfi keresi a neki megfelelő terepet. Végül megtalálja a népe vezetőjének magasztos hivatásában: „Az adatot meg nekem, az ad létezésemnek értelmet, hogy magyar Mózesként nemzetemet minden erőmmel hivatásának igaz útjára rávezessem." Széchenyi itt még ellenfél nélkül, és nem eszmepárbajokban edzett Vezető. A végre célt talált energia a robbanás gyorsaságával cselekszik: Kaszinót szervez, szabályozza a Dunát, vasútvonalak építését 6ürgeti, lerakja a magyar közgazdasági gondolkodás alapjait. - Cenk urának a főműve a Hid — szinte önmagával azonosnak érzi. Baljós jelet lát abban hogy a 12. lánc beemelésekoi elszakad a csörlő kötele Életműve kudarcának érzi ami ellen hiába küzd. Az ellentmondás első formái mát itt jelentkeznek: Széchenyi cselekedeteiben forradalmár, gondolataiban „csak" reformátor. A második könyvben Széchenyi 48-át elmossa, túlhaladottá teszi Kossuth 48-a. A történelem paradoxona, hogy bármennyire Széchenyinek volt igaza, az adott pillanattan Kossuth félig-meddig délibábos• optimizmusát követték. Széchenyi a valósé got adta egy csipetnyi reménnyel, Kossuth egy esi petnyi valóságot mutatott délibábnyi reménykedéssel A költök, szónokok időszaka jöll rl/iirm a jövőtől (is) lelve rettegő reúlpolitikusoké. Kocsis István államjogi fejtegetésekben tapint rá n két legfontosabb, legelhanyagoltabb gondra: a maSzámtalan mű született már róla. Megörökítették nagy piktorok vásznain. Herczeg Ferenc, Németh László drámát Surányi Miklós, Kunszabó Ferenc regényt irt róla. • Alakja tévésorozatban is feltűnt legutóbb. Naplója könyvkiadói szenzáció és olvasói siker volt. lapjain httköznapiságában is érezni lehetett a nagyságot, mint kőben a szobrát. Ellenfelét, a turini remetét. Győri Drzsö. Féja Géza. Cseres Tibor és Vas Zoltán örökítette meg. Alakjuk máig elevenen élő. egykori vitáik ma is gondolatébresztő eszmeélesztók: Széchenyiről és Kossuthról van szó. gyar államiság formáinak megtartására, és a nemzetiségi kérdésre. Közép-Európában gondolkodva Nagycenk urának eszmeiben lehetetlen nem figyelni a mások lebecsüléséről, az önteltségről, a hamis mítosz alapján álló történelemszemléletről rótt sorokra, az egyszer kikevert méreg állandó megújulásáról ejtett szózatra. Nem a császár(ok) szemelye volt fontos, hanem a dinasztikus politika folytonossága. Bécs legveszélyesebb ellenfeleit, a magyarokat nem a cárral, hanem a már 1848-ban ügyes propagandával felbőszített nemzetiségekkel győzte le: az egyik rabot a másikkal bilincseitette meg. A harmadik könyv helyszíne Döbling. A magyar vezetők már kívül vannak a2 eseményeken. Turin sincs távolabb Pesttől mint Döbling, a helyzetfelismerés helyzet-félreismeréssé, a programadás illúzióvá, a külső (alig befolyásolható) események elemzése szalmaszálba kapaszkodássá válik Nem a reformkor, hanem a Bach-rendszer Széchenyijén lépett túl a történelem. A magyarság felejteni, alkalmazkodni. gyarapodni, boldogulni akart, nem küzdeni. Miért? Kivel?! Az osztrák ház legyőzhetetlennek látszott. a külföld — mint mindig — kongó szavú ígéreteknel többet nem adott. Az egyetlen járható út a kiegyezés volt — de ehhez is 19 év kellett. 1848 érintetlen visszaállításáért küzdeni hősi gondolkodás. erkölcsi nagyság jeie, de nem vallott reálpolitikusra. Vezető és vezetett (lehet, hogy kényszerből) elszakadt, azután a* érvényesülés hüsosfazeka apránként elfeledtette az ellenállás erkölcsét. Széchenyi 1861-ben mártírként halt meg, az emberi nagyság, ragyogó tisztaságában. áldozatként Halálával talán egyengette a békülés útját. A kor már a Deákoké, az Andrássyaké; egy torzán megvalósult reformkorszak. Talán jó is. hogy a Legnagyobb Magyar ezt már nem érhette még, tűrhetetlen lett volna számára mindez, akár a sasnak a röptetőkötél. Sorsa a Mózeseké volt. Vezetni a történelem pusztájában. csak meglátni, de el nem érni a Kánaánt, aho-vá mégiscsak elér egyszer a választott nép. (Magvető) Rozsnyai Jenő Iskola és társadalom Eredményhirdetés Mindszenten Vándorserleg a kultúráért Tizennégy évvel ezelőtt vállalkoztak első ízben az áfészek arra, hogy a megyei tanács „Vándorserleg a kultúráért" elneve/.esü alapítványának feltételeit teljesitik. Az ipari szövetkezetek 9, a termelőszövetkezetek pedig 6 évvel ezelőtt kapcsolódtak be az időközben hagyománnyá vált közművelődési munkába, amit minden esztendőben értékelnek és díjaznak. Hétfőn Mindszenten, a Lenin Tsz fürdőjében tartották az eredményhirdetést, az ünnepséget. Az áfeszek közül az iden a Sándorfalva és Vidéke Áfesz kapta meg a vándorserleget. Második helyezett lett a Csongrád és Vidéke, harmadik a Del-Tisza Menti, negyedik a Mindszent és Vidéke, ötödik pedig a Szentes és Vidéke Áfesz. A termelőszövetkezetek közül a vándorserleg tulajdonosa az Apátfalvi Aranykalász Tsz. Második a vásárhelyi Marx, harmadik a Szegvári Puskin, negyedik a Makói Kossuth, ötödik a vásárhelyi Rákóczi Termelőszövetkezet. Az ipari szövetkezetek közül a Mindszenti Vegyesipari Szövetkezet végzett legeredményesebb munkát az idén, így elnyerte a vándorserleget. Második a Szegvári Háziipari Szövetkezet, harmadik a megyei fodrászszövetkezet. negyedik a Csongrádi Ruhaipari Szövetkezet és ötödik a Medikémia Ipari Szövetkezet. A mexikói táncegyüttes O

A középfokú oktatás területén a körülmények differenciáltan fejlődtek. Ezen belül az 1972-es párthatározatnak megfelelően különösen jelentős eredmények születtek a szakmunkásképzés körülményeinek javításában. Ez vonatkozik mind az intézménybövitésekre és a képzés technikai feltételeire, mind a személyi feltételekre. A diákszociális intézmények ugyancsak lendületesen fejlődtek. A szakmunkásképző intézményekben igen kiváló tanulók sorával éppúgy találkozunk, mint a lemorzsolódók nagy számával. Az is tény, hogy több területen a végzett szakmunkások elhagyják a .szakmát, mielőtt a munkát elkezdenék. Az egyes szaktárgyi tematikákban jelentős problémákkal találkozunk, ha azokat a mai termelési technikai követelményekkel egybevetjük. Éppen ezért a jövőben új vonásként megnövekszik a vállalatok érdekeltsége a szakmunkásképzésben, • a szaktárcák szerepe á szaktárgyi anyagok kijelölésében, sőt, kísérletképpen vállalati szakmunkásképző iskolák is létrejönnek. Ezek jelentős tartalékokat hordoznak a vállalati munkaerőgazdálkodás és az utánpótlás biztosítása területén. A középiskolákban — a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban — döntően a belső tartalmi munka fejlődéserői ' beszélhetünk az elmúlt másfél évtizedben. Jelentős erőfeszítések történtek a technikai felszereltség. illetve a korszerű szemléltető és oktatási segédeszközök biztosítása területén. kiszélesedett a fakultáció, új alapokra helyeződött a technikusképzés, teret nyert az iskolákban a számítástechnika — és lehetne még sorolni. Értékes kísérletek indultak meg a középiskolai képzés tartalmi közelítése területén a gimnáziumok és a szakközépiskolák 1—2. osztályában. Ezt a kísérletet a József Attila Tudományegyetem Pedagógiai Tanszékének irányításával az ország tíz iskolájában végzik. Ugyancsak kísérletek indultak a képzés hatékonyságának vizsgálata területén. A középiskolákban a személyi feltételek általában biztosítottak voltak, ami a munka eredményességének alapvető feltétele. Az eredményességet tekintve különösen a gimnáziumokban alapvető kritérium az egyetemi továbbtanulásra való felkészülés szintje. Ezt vizsgálva jelentős a differenciáltság, de a gimnáziumok jelentős többsége színvonalas munkát végzett. E tekintetben különösen fontosnak tartjuk a felsőoktatási intézmények, illetve a gimnáziumok kapcsolatának fejlődését, a potenciális hallgatói utánpótlás kiválasztása, pályára irányítása és felkészítése érdekében. Jó dolog az is, hogy ilyen kapcsolatok ma már nemcsak az egyetemi, főiskolai székhelyű iskolákkal alakultak ki, hanem a vonzáskörzet viszonylag távolabb eső intézményeivel is. Jó példának említjük egyebek között a József Attila Tudományegyetem és az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola együttműködését és kapcsolatát, amely az egyetem minden karára kiterjed. Ennek keretében egyetemi oktatók iskolai szakköröket. diákköröket vezetnek, és az ott dolgozó kollégákkal.. együtt segítik a tanulókat a felkészülésben. A jövő várható tendenciáját vizsgajva jól láthatóan a középfokú oktatás válik az oktatásügy neuralgikus pontjává. A feszültséget egyrészről demográfiai okok adják az 1980-as évek végén, a 90-es évek első felében. Már most látható, hogy a tanteremépítés üteme nem lesz szinkronban a megnövekvő igényekkel. Megyénkben a tervek szerint az évtized végéig 38 gimnáziumi, 27 szakközépiskolai és 42 szakmunkástanulói osztálybővítéssel számolunk. Különösen a városokban, és ezen bejül a nagy múltú középiskolákban nagyon jelentős túlterheléssel kell számolnunk. Az osztályok létszáma időszakonként a 35—50-et is elérheti. Ez a nagyarányú terhelés különösen súlyos gondokat okoz az egyetemre felkeszitő intézményekben, ...ahol. helyenként már most is nagyfokú túlterheléssel találkozhatunk. Gondok lesznek várhatóan a középiskolai pedagógusigény kielégítésében is, és nagy erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az elért színvonal megtartását biztosítani lehessen. Mivel átmeneti demográfiai hullámmal találkozunk, a stabil megoldások mellett átmeneti lehetőségekkel is foglalkozni kell. A teljes megoldást természetesen új intézmények, növekvő létszámú pedagógusképzés biztosítják. Az átmeneti megoldásoknál — tanulva az általános iskolai tapasztalatokból — meg kell vizsgálni az időleges tantermek kialakításának lehetőségeit az iskolán kívül, más közintézményekben is. Érdemes talán azzal is foglalkozni, hogy egy-egy nagy múltú középiskola átmenetileg a •vonzáskörzetében általános iskola keretében kihelyezett nappali tagozatot működtessen. A pedagógusellátottságot illetően sokoldalúan kell foglalkozni azzal, hogy a középiskolai tanári diplomával más munkakörben dolgozók, akár Augusztus második felében Budapesten, a Budai Parkszínpadon a mexikói együttes néptánccal, énekkel és zenével öl, egymást követő estén szórakoztatta a közönséget A barátság gyertyája Minden szovjet iskolában vagy úttöröházban működik nemzetközi barátságklub. Egy ilyenbe látogattam el Tyraszpolban, a Moldvai SZSZK legszebb városában. A nemzetközi barátságklub helyiségében a polco kon különböző országol* jelvényei, zászlajai, emlékei, könyvei. A terem ko zepén hatalmas kerek asztal. A klubta-gok a város különböző iskoláinak tanulói. Az egyik kislány kezébe fog egy kis földgömböt. Tetején az Északi-sarknál egy gyertya van. — A földgolyó egs gyermektenyérben — magyarázza — jelkép, hogy megvédjük a Földet. Á ..barátság gyertyáját" mindig meggyújtjuk, amikot vendégeket fogadunk. A földgolyót szorosan összezárt ujjakkal tartjuk. Ez az egységet jelképezi. A klubunkat is Egységnek hívják. A földgolyó kézről kézre jár. Mindenki, aki kézbe veszi, válaszol a kérdésre. A beszélgetésből megtudom, hogy jártak már itt vendégek Bulgáriából, az NSZK-ból, Lengyelországból, Afganisztánból, Kubá bnl, és sok más országból Olga Doronyina, a ktuh vezetője elmondta, hogy a klub minden egyes tagja kívánsága •szerint választhat szekciót. Az egyikben a gyerekek Moldáviával is merkednek meg részletesebben, tanulmányozzak történelmét, kultúráját, nemzeti szokásait. A másik szekció azokat egyesíti akiket a nemzetközi ifjúsági mozgalom története érdekel. A klubnak saját „postája" van, a moldáviai iskolások komoly levelezési folytatnak külföldi társaikkal. L. R. időlegesen és óraadóként, vagy mellékfoglalkozásban, részt vegyenek a középiskolai oktató-nevelő munkában. Tartalékot jelent az is, hogy az általános iskolában dolgozó pedagógusok egy része rendelkezik középiskolai tanári diplomával. Bővíteni kell azt a lehetőséget is, amelynek keretében az utolsóéves tanárszakos egyetemi^ hallgatók iskolai munkát vállalnak, és tanulmányaikat esti vagy levelező tagozaton fejezik be. De célszerű megvizsgálni azt is, különösen a fakultációk működtetése keretében, hogy pedagógusdiplomával nem rendelkező, de a szákterületeket kiválóan ismerő kutatóintézeti, vállalati, szövetkezeti, intézményi stb. szakembereket bevonjuk az iskola munkájába. Egy felkészült mérnök, gyógyszerész, orvos, vagy vegyész stb. eredményesebben tudja oktatni valószínűen a szaktárgyat, mint akár egy pedagógus kolléga, aki pedagógiái végzettséggel rendelkezik, de szaktárgyi képzettsége más irányú. A továbbiakban néhány általános tartalmi kérdéssel kívánunk foglalkozni, függetlenül az iskolai fokozatoktól, és természetesen csak kiragadott elemek egyes tendenciáival. Az egyik kérdéskör a gazdaság és oktatás viszonya. A két társadalmi fogalom kölcsönhatása egyértelmű. A gazdasági helyzet meghatározza az oktatás fejlesztését, az oktatás színvonala viszont nagymértékben befolyásolja a tudomány termelőerővé válását a gazdaságban. Természetesen ez a kölcsönhatás is társadalmi rendszerhez, térhez, időhöz kötött folyamat. Jűlagyarországon és a hasonló gazdasági fejlettségű országokban, hosszú ideig és részben napjainkban is, a gazdaság fejlettségi szintje határozta meg az oktatással szembeni követelményeket, és az oktatásra 'fordítható anyagi eszközöket. A jövőt illetően várhatóan új tényezőkkel találkozunk. Gazdasági fejlődésünk döntő forrásai, mint ismeretes, a belső tartalékok, a szellemi tőke hatékony hasznosítása lesz. Létkérdésünkké válik a tutudomány termelőerővé válása, az innovatív magatartás, az emberi tényező. Eb-, ben viszont alapvető a munkaerő képzettsége, továbbképzése és átképzése, a termékszerkezet. a technika, a technológia folyamatos korszerűsítésének megfelelően. Vagyis, az oktatás színvonala és hatékonysága növekvő mértékben a gazdasági fejlettség következményéből a gazdasági fejlődés előfeltételévé válik. Koncz János (Folytatjuk.) W Évezredes trák kincsek Futótűzként terjedt el a hír: Északnyugat-Bulgária egyik kis falujában, Vráca megyében a trák művészet új alkotásai kerültek elő: a lelet 54 aranyozott ezüstkorsót, 3 serleget és 108 tálat tartalmazott. A tárgyak az i. e. 4. századból származnak, és most a vrácai történelmi múzeum trák emlékeit gazdagítják. A kincsek nemcsak azért keltettek rendkívüli figyelmet, mert ez az eddigi legnagyobb ilyen bulgáriai lelet, hanem azért is, mert olyan ékszerelemeket és motívumokat mutatnak, amelyek eddig ismeretlenek voltak a trakológusok szamara.