Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-27 / 201. szám

Csütörtök, 1986. augusztus 27. 3 A tizenkettedik lánc Kncsis István legújabb művét, A tizenkettedik lán­col olvasva eltöprengtem: mi vonzotta a fiatal, Erdély­ből áttelepült írót Széche­nyihez? Sokadiknak írni róla szinte lehetetlen vállalkozás! Akárcsak Illés Endre a Spa­nyol Izabellában. Kocsis az 1975-ben írott Magellán cí­mű drámájában talált az öt leginkább foglalkoztató gon­dolatsorhoz megfelelő kere­tet: a feladatához felnőni tu­dó embert, a vezető harcát népéért. Ügyanezert irt a Híd megálmodójáról is. Szé-. chenyi-monológnak megirt önvallomását az olvasó ked­véért 3 nagy részre (könyy­re) és sok kisebb fejezetre tördelte, izgalmas, gondola­toktól sűrű alkotást hozott létre. Széchenyi élete pusztán eseménysorát tekintve is ve­tekszik a legjobb Walter Scott-i, Victor Hugó-i mű­vel; egy hallatlanul izgalmas korszak vezetőjeként áll előttünk, a maga egymást szinte kizáró ellentmondá­sokból felépített lelkével. Kocsis István a teljes élet­rajz igényével indul, de a magánélet hamarosan hát­térbe szorul az államférfi, az iró, a reálpolitikus mellett A szerelmi bajnok, a párbaj­hős és ivócimbora, a halált megvető huszártiszt csak az induláskor van jelen; Cres­cence, a feleseg is halvány őrangyallá válik, nem testi yalóságban, csupán Széche­nyi gondolatvisszhangjaként él. Az első könyvben a cenki gróf 32 éves (1823-ban va­gyunk). Sokat látott, meg­élt világutazó, szerelmi ka­landok kissé már fásult hő­se. Semmi nem érdekli iga­zán. Túlfűtött energiákkal teli, mint a gőzkazán, de nincs amit mozgasson, vi­gyen. elérjen. Kocsis jói ér­zékelteti a folyamatot, amelyben az önvádra, ón­marcangolásra hajlamos, túl érzékeny, testi bajaival nyűglődő, merész fantáziájú férfi keresi a neki megfelelő terepet. Végül megtalálja a népe vezetőjének magasztos hivatásában: „Az adatot meg nekem, az ad létezésemnek értelmet, hogy magyar Mó­zesként nemzetemet minden erőmmel hivatásának igaz útjára rávezessem." Széchenyi itt még ellenfél nélkül, és nem eszmepárba­jokban edzett Vezető. A vég­re célt talált energia a rob­banás gyorsaságával cselek­szik: Kaszinót szervez, sza­bályozza a Dunát, vasútvo­nalak építését 6ürgeti, le­rakja a magyar közgazdasági gondolkodás alapjait. - Cenk urának a főműve a Hid — szinte önmagával azonosnak érzi. Baljós jelet lát abban hogy a 12. lánc beemelésekoi elszakad a csörlő kötele Életműve kudarcának érzi ami ellen hiába küzd. Az el­lentmondás első formái mát itt jelentkeznek: Széchenyi cselekedeteiben forradalmár, gondolataiban „csak" refor­mátor. A második könyvben Szé­chenyi 48-át elmossa, túlha­ladottá teszi Kossuth 48-a. A történelem paradoxona, hogy bármennyire Széchenyinek volt igaza, az adott pillanat­tan Kossuth félig-meddig délibábos• optimizmusát kö­vették. Széchenyi a valósé got adta egy csipetnyi re­ménnyel, Kossuth egy esi petnyi valóságot mutatott délibábnyi reménykedéssel A költök, szónokok időszaka jöll rl/iirm a jövőtől (is) lelve rettegő reúlpolitikuso­ké. Kocsis István államjogi fejtegetésekben tapint rá n két legfontosabb, legelha­nyagoltabb gondra: a ma­Számtalan mű szüle­tett már róla. Megörökí­tették nagy piktorok vásznain. Herczeg Fe­renc, Németh László drámát Surányi Miklós, Kunszabó Ferenc re­gényt irt róla. • Alakja tévésorozatban is fel­tűnt legutóbb. Naplója könyvkiadói szenzáció és olvasói siker volt. lapjain httköznapiságá­ban is érezni lehetett a nagyságot, mint kőben a szobrát. Ellenfelét, a turini remetét. Győri Drzsö. Féja Géza. Cse­res Tibor és Vas Zoltán örökítette meg. Alakjuk máig elevenen élő. egy­kori vitáik ma is gondo­latébresztő eszmeélesz­tók: Széchenyiről és Kossuthról van szó. gyar államiság formáinak megtartására, és a nemzeti­ségi kérdésre. Közép-Euró­pában gondolkodva Nagy­cenk urának eszmeiben le­hetetlen nem figyelni a má­sok lebecsüléséről, az öntelt­ségről, a hamis mítosz alap­ján álló történelemszemlé­letről rótt sorokra, az egy­szer kikevert méreg állandó megújulásáról ejtett szózat­ra. Nem a császár(ok) sze­melye volt fontos, hanem a dinasztikus politika folyto­nossága. Bécs legveszélye­sebb ellenfeleit, a magyaro­kat nem a cárral, hanem a már 1848-ban ügyes propa­gandával felbőszített nem­zetiségekkel győzte le: az egyik rabot a másikkal bi­lincseitette meg. A harmadik könyv hely­színe Döbling. A magyar ve­zetők már kívül vannak a2 eseményeken. Turin sincs távolabb Pesttől mint Döb­ling, a helyzetfelismerés helyzet-félreismeréssé, a programadás illúzióvá, a külső (alig befolyásolható) események elemzése szalma­szálba kapaszkodássá válik Nem a reformkor, hanem a Bach-rendszer Széchenyijén lépett túl a történelem. A magyarság felejteni, alkal­mazkodni. gyarapodni, bol­dogulni akart, nem küzdeni. Miért? Kivel?! Az osztrák ház legyőzhetetlennek lát­szott. a külföld — mint mindig — kongó szavú ígé­reteknel többet nem adott. Az egyetlen járható út a ki­egyezés volt — de ehhez is 19 év kellett. 1848 érintetlen visszaállításáért küzdeni hő­si gondolkodás. erkölcsi nagyság jeie, de nem vallott reálpolitikusra. Vezető és vezetett (lehet, hogy kény­szerből) elszakadt, azután a* érvényesülés hüsosfazeka apránként elfeledtette az el­lenállás erkölcsét. Széchenyi 1861-ben már­tírként halt meg, az emberi nagyság, ragyogó tisztaságá­ban. áldozatként Halálával talán egyengette a békülés útját. A kor már a Deákoké, az Andrássyaké; egy torzán megvalósult reformkorszak. Talán jó is. hogy a Legna­gyobb Magyar ezt már nem érhette még, tűrhetetlen lett volna számára mindez, akár a sasnak a röptetőkötél. Sorsa a Mózeseké volt. Ve­zetni a történelem pusztájá­ban. csak meglátni, de el nem érni a Kánaánt, aho-vá mégiscsak elér egyszer a vá­lasztott nép. (Magvető) Rozsnyai Jenő Iskola és társadalom Eredményhirdetés Mindszenten Vándorserleg a kultúráért Tizennégy évvel ezelőtt vállalkoztak első ízben az áfészek arra, hogy a megyei tanács „Vándorserleg a kul­túráért" elneve/.esü alapít­ványának feltételeit teljesi­tik. Az ipari szövetkezetek 9, a termelőszövetkezetek pe­dig 6 évvel ezelőtt kapcso­lódtak be az időközben ha­gyománnyá vált közművelő­dési munkába, amit minden esztendőben értékelnek és díjaznak. Hétfőn Mindszenten, a Le­nin Tsz fürdőjében tartották az eredményhirdetést, az ünnepséget. Az áfeszek kö­zül az iden a Sándorfalva és Vidéke Áfesz kapta meg a vándorserleget. Második he­lyezett lett a Csongrád és Vidéke, harmadik a Del-Ti­sza Menti, negyedik a Mind­szent és Vidéke, ötödik pe­dig a Szentes és Vidéke Áfesz. A termelőszövetkezetek közül a vándorserleg tulaj­donosa az Apátfalvi Arany­kalász Tsz. Második a vá­sárhelyi Marx, harmadik a Szegvári Puskin, negyedik a Makói Kossuth, ötödik a vásárhelyi Rákóczi Termelő­szövetkezet. Az ipari szövetkezetek kö­zül a Mindszenti Vegyesipa­ri Szövetkezet végzett leg­eredményesebb munkát az idén, így elnyerte a vándor­serleget. Második a Szegvá­ri Háziipari Szövetkezet, harmadik a megyei fodrász­szövetkezet. negyedik a Csongrádi Ruhaipari Szövet­kezet és ötödik a Medikémia Ipari Szövetkezet. A mexikói táncegyüttes O A középfokú oktatás területén a körülmé­nyek differenciáltan fejlőd­tek. Ezen belül az 1972-es párthatározatnak megfele­lően különösen jelentős ered­mények születtek a szak­munkásképzés körülményei­nek javításában. Ez vonat­kozik mind az intézménybö­vitésekre és a képzés tech­nikai feltételeire, mind a személyi feltételekre. A di­ákszociális intézmények ugyancsak lendületesen fej­lődtek. A szakmunkásképző intézményekben igen kiváló tanulók sorával éppúgy ta­lálkozunk, mint a lemorzso­lódók nagy számával. Az is tény, hogy több területen a végzett szakmunkások el­hagyják a .szakmát, mielőtt a munkát elkezdenék. Az egyes szaktárgyi tematikák­ban jelentős problémákkal találkozunk, ha azokat a mai termelési technikai kö­vetelményekkel egybevetjük. Éppen ezért a jövőben új vonásként megnövekszik a vállalatok érdekeltsége a szakmunkásképzésben, • a szaktárcák szerepe á szak­tárgyi anyagok kijelölésé­ben, sőt, kísérletképpen vál­lalati szakmunkásképző is­kolák is létrejönnek. Ezek jelentős tartalékokat hordoz­nak a vállalati munkaerő­gazdálkodás és az utánpót­lás biztosítása területén. A középiskolákban — a gimnáziumokban és a szak­középiskolákban — döntően a belső tartalmi munka fej­lődéserői ' beszélhetünk az elmúlt másfél évtizedben. Jelentős erőfeszítések tör­téntek a technikai felszerelt­ség. illetve a korszerű szem­léltető és oktatási segéd­eszközök biztosítása terü­letén. kiszélesedett a fakul­táció, új alapokra helyező­dött a technikusképzés, te­ret nyert az iskolákban a számítástechnika — és le­hetne még sorolni. Értékes kísérletek indultak meg a középiskolai képzés tartal­mi közelítése területén a gimnáziumok és a szakkö­zépiskolák 1—2. osztályában. Ezt a kísérletet a József At­tila Tudományegyetem Pe­dagógiai Tanszékének irá­nyításával az ország tíz is­kolájában végzik. Ugyan­csak kísérletek indultak a képzés hatékonyságának vizsgálata területén. A kö­zépiskolákban a személyi feltételek általában biztosí­tottak voltak, ami a mun­ka eredményességének alap­vető feltétele. Az eredményességet te­kintve különösen a gimná­ziumokban alapvető kritéri­um az egyetemi továbbtanu­lásra való felkészülés szint­je. Ezt vizsgálva jelentős a differenciáltság, de a gimná­ziumok jelentős többsége színvonalas munkát végzett. E tekintetben különösen fon­tosnak tartjuk a felsőoktatá­si intézmények, illetve a gimnáziumok kapcsolatának fejlődését, a potenciális hall­gatói utánpótlás kiválasztá­sa, pályára irányítása és fel­készítése érdekében. Jó do­log az is, hogy ilyen kap­csolatok ma már nemcsak az egyetemi, főiskolai székhe­lyű iskolákkal alakultak ki, hanem a vonzáskörzet vi­szonylag távolabb eső in­tézményeivel is. Jó példá­nak említjük egyebek kö­zött a József Attila Tudo­mányegyetem és az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola együtt­működését és kapcsolatát, amely az egyetem minden karára kiterjed. Ennek ke­retében egyetemi oktatók is­kolai szakköröket. diákkö­röket vezetnek, és az ott dolgozó kollégákkal.. együtt segítik a tanulókat a felké­szülésben. A jövő várható tenden­ciáját vizsgajva jól látható­an a középfokú oktatás vá­lik az oktatásügy neural­gikus pontjává. A feszültsé­get egyrészről demográfiai okok adják az 1980-as évek végén, a 90-es évek első felében. Már most látható, hogy a tanteremépítés üte­me nem lesz szinkronban a megnövekvő igényekkel. Me­gyénkben a tervek szerint az évtized végéig 38 gimnáziu­mi, 27 szakközépiskolai és 42 szakmunkástanulói osz­tálybővítéssel számolunk. Különösen a városokban, és ezen bejül a nagy múltú kö­zépiskolákban nagyon je­lentős túlterheléssel kell számolnunk. Az osztályok létszáma időszakonként a 35—50-et is elérheti. Ez a nagyarányú terhelés különö­sen súlyos gondokat okoz az egyetemre felkeszitő intéz­ményekben, ...ahol. helyenként már most is nagyfokú túl­terheléssel találkozhatunk. Gondok lesznek várhatóan a középiskolai pedagógusigény kielégítésében is, és nagy erőfeszítéseket kell tenni an­nak érdekében, hogy az el­ért színvonal megtartását biztosítani lehessen. Mivel átmeneti demográ­fiai hullámmal találkozunk, a stabil megoldások mel­lett átmeneti lehetőségekkel is foglalkozni kell. A teljes megoldást természetesen új intézmények, növekvő lét­számú pedagógusképzés biz­tosítják. Az átmeneti meg­oldásoknál — tanulva az ál­talános iskolai tapasztala­tokból — meg kell vizsgál­ni az időleges tantermek ki­alakításának lehetőségeit az iskolán kívül, más közintéz­ményekben is. Érdemes ta­lán azzal is foglalkozni, hogy egy-egy nagy múltú középiskola átmenetileg a •vonzáskörzetében általános iskola keretében kihelye­zett nappali tagozatot mű­ködtessen. A pedagógus­ellátottságot illetően sokol­dalúan kell foglalkozni az­zal, hogy a középiskolai ta­nári diplomával más mun­kakörben dolgozók, akár Augusztus második felében Budapesten, a Budai Park­színpadon a mexikói együttes néptánccal, énekkel és ze­nével öl, egymást követő estén szórakoztatta a közönséget A barátság gyertyája Minden szovjet iskolában vagy úttöröházban műkö­dik nemzetközi barátság­klub. Egy ilyenbe látogat­tam el Tyraszpolban, a Moldvai SZSZK legszebb városában. A nemzetközi barátság­klub helyiségében a polco kon különböző országol* jelvényei, zászlajai, emlé­kei, könyvei. A terem ko zepén hatalmas kerek asz­tal. A klubta-gok a város különböző iskoláinak ta­nulói. Az egyik kislány kezébe fog egy kis földgömböt. Te­tején az Északi-sarknál egy gyertya van. — A földgolyó egs gyermektenyérben — ma­gyarázza — jelkép, hogy megvédjük a Földet. Á ..barátság gyertyáját" min­dig meggyújtjuk, amikot vendégeket fogadunk. A földgolyót szorosan össze­zárt ujjakkal tartjuk. Ez az egységet jelképezi. A klubunkat is Egységnek hívják. A földgolyó kézről kézre jár. Mindenki, aki kézbe veszi, válaszol a kérdésre. A beszélgetésből megtu­dom, hogy jártak már itt vendégek Bulgáriából, az NSZK-ból, Lengyelország­ból, Afganisztánból, Kubá bnl, és sok más országból Olga Doronyina, a ktuh vezetője elmondta, hogy a klub minden egyes tagja kívánsága •szerint választ­hat szekciót. Az egyikben a gyerekek Moldáviával is merkednek meg részlete­sebben, tanulmányozzak történelmét, kultúráját, nemzeti szokásait. A má­sik szekció azokat egyesíti akiket a nemzetközi ifjú­sági mozgalom története érdekel. A klubnak saját „postája" van, a moldáviai iskolások komoly levelezési folytatnak külföldi társa­ikkal. L. R. időlegesen és óraadóként, vagy mellékfoglalkozásban, részt vegyenek a középisko­lai oktató-nevelő munká­ban. Tartalékot jelent az is, hogy az általános isko­lában dolgozó pedagógusok egy része rendelkezik kö­zépiskolai tanári diplomá­val. Bővíteni kell azt a le­hetőséget is, amelynek kere­tében az utolsóéves tanár­szakos egyetemi^ hallgatók iskolai munkát vállalnak, és tanulmányaikat esti vagy le­velező tagozaton fejezik be. De célszerű megvizsgálni azt is, különösen a fakultációk működtetése keretében, hogy pedagógusdiplomával nem rendelkező, de a szákterüle­teket kiválóan ismerő ku­tatóintézeti, vállalati, szö­vetkezeti, intézményi stb. szakembereket bevonjuk az iskola munkájába. Egy fel­készült mérnök, gyógysze­rész, orvos, vagy vegyész stb. eredményesebben tudja oktatni valószínűen a szak­tárgyat, mint akár egy pe­dagógus kolléga, aki peda­gógiái végzettséggel rendel­kezik, de szaktárgyi kép­zettsége más irányú. A továbbiakban néhány általános tartalmi kérdéssel kívánunk foglalkozni, füg­getlenül az iskolai fokoza­toktól, és természetesen csak kiragadott elemek egyes tendenciáival. Az egyik kérdéskör a gaz­daság és oktatás viszonya. A két társadalmi fogalom kölcsönhatása egyértelmű. A gazdasági helyzet meghatá­rozza az oktatás fejlesztését, az oktatás színvonala vi­szont nagymértékben befo­lyásolja a tudomány terme­lőerővé válását a gazdaság­ban. Természetesen ez a kölcsönhatás is társadalmi rendszerhez, térhez, időhöz kötött folyamat. Jűlagyaror­szágon és a hasonló gazda­sági fejlettségű országokban, hosszú ideig és részben nap­jainkban is, a gazdaság fej­lettségi szintje határozta meg az oktatással szembeni követelményeket, és az ok­tatásra 'fordítható anyagi eszközöket. A jövőt illetően várhatóan új tényezőkkel találkozunk. Gazdasági fej­lődésünk döntő forrásai, mint ismeretes, a belső tar­talékok, a szellemi tőke ha­tékony hasznosítása lesz. Létkérdésünkké válik a tu­tudomány termelőerővé vá­lása, az innovatív magatar­tás, az emberi tényező. Eb-, ben viszont alapvető a mun­kaerő képzettsége, tovább­képzése és átképzése, a ter­mékszerkezet. a technika, a technológia folyamatos kor­szerűsítésének megfelelően. Vagyis, az oktatás színvona­la és hatékonysága növekvő mértékben a gazdasági fej­lettség következményéből a gazdasági fejlődés előfeltéte­lévé válik. Koncz János (Folytatjuk.) W Évezredes trák kincsek Futótűzként terjedt el a hír: Északnyugat-Bulgária egyik kis falujában, Vráca megyében a trák művészet új alkotásai kerültek elő: a lelet 54 aranyozott ezüst­korsót, 3 serleget és 108 tá­lat tartalmazott. A tárgyak az i. e. 4. századból szár­maznak, és most a vrácai történelmi múzeum trák emlékeit gazdagítják. A kin­csek nemcsak azért keltet­tek rendkívüli figyelmet, mert ez az eddigi legna­gyobb ilyen bulgáriai lelet, hanem azért is, mert olyan ékszerelemeket és motívu­mokat mutatnak, amelyek eddig ismeretlenek voltak a trakológusok szamara.

Next

/
Thumbnails
Contents