Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-27 / 201. szám

JaJ 1 Álé^vJ l fi*u j VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DELMAGYAR0RSZA6 76. éviolyam, 201. szám 1986. augusztus 27., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A terméskilátások már aligha javulnak n villamos­energia­hálózat fejlesztése Kedden Egerben megkez­dődött a Magyar Elektro­technikai Egyesület 33. ván­dorgyűlése. A mintegy öt­száz szakember részvételével megnyitott tanácskozás köz­ponti témája a villamosener­gia-szolgáltató hálózat fej­lesztése és üzemeltetése. Schiller János, a Magyar Villamosművek Tröszt ve­zérigazgatója bevezető elő­adásában a villamosenergia­iparnak a távlati és a VII. ötéves tervidőszakra elő­irányzott fejlesztési terveit ismertette. Mint hangoztatta: a fő cél a villamosenergia-ellátás biz­tonsága, az import mérsék­lése, illetve szinten tartása. A fejlesztési programban szerepel a dunai vízierőmű­rendszer megépítése, vala­mint az atomerőmű-kapaci­tás további bővítése kétszer ezer megawattos egységgel. Ugyanakkor folytatódik a szénbázisú erőművek re­konstrukciója. Ennek révén mintegy kétszáz megawatt­nyi teljesítőképesség-növeke­désévei lehet számolni. A vándorgyűlés ma feje­ződik be. (MTI) Biológusok vándorgyűlése Szegeden Megkezdődött tegnap, kedden, Szegeden a Magyar Biológiai Társaság XVII. vándorgyűlése, amelyet a JATE és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal támogatásával rendeztek meg a szegedi egyetemen. A kétévenként megtartott tanácskozás idei fő témái a legaktuálisabb szakmai kér­déseket ölelik föl. Előadá­sok hangzanak el az alap­kutatásokról és jelentősé­gükről, arról, rnit tesznek a biológusok a biotechnológia fejlődéséért, s ma külön ülé­sen foglalkoznak a kutatók a természetet ért antropogén hatásokkal, az erdőpusztulás okaival. A háromnapos vándorgyű­lést tegnap Aflöldi Lajos akadémikus, a Szegedi Bio­lógiai Központ főigazgatója nyitotta meg. Vtda Gábor akadémikus, a Biológiai Tár­saság elnöke ezután Ster­betz Istvánnak, a Madártani intézet nyugalmazott veze­tőjének — madártani mun­kásságáért — átadta a Her­mán Ottó dijat. Borhidi Attila, az MTA Vácrátóti ökológiai és Botanikai Ku­tató Intézetének igazgató­helyettese — botanikus te­vékenysége elismeréseként — a Jávorka Sándor-díjat, Mó­czár László, a JATE nyugal­mazott professzora ismeret­terjesztő tevékenységéért az id. Entz Géza-díjat vette át. A plenáris ülésen Vida Gábor A biológiai résztudo­mányok integrálódása az evolúciókutatásban. Szalay­Marzsó László egyetemi ta­nár A környezetkímélő mik­robiológiai növényvédelem lehetőségei és távlatai cím­mel tartott előadást, Borhidi Attila pedig az erdőpusztu­lással kapcsolatos kutatá­sokról számolt be. A vándorgyűlés résztvevői szekcióüléseken folytatják munkájukat: a három nap alatt 86 előadás hangzik el, köztük Láng István akadé­mikusé ma délután 2 óra­kor. Az előadások anyagát — angol nyelven — megje­lentették a szervezők. Szezon előtt a paprikások Az augusztusi kánikulában mást se lehetett hallani a mezőgazdaságban dolgozók­tól, hogy eshetne már az eső. Végre eljött ez az idő is, egy kis üdítő hűvössel. A múlt heti jégverés azonban sok gazdaságban hidegzu­hannyal volt egyenlő. Itt nem marad más hátra, mint a károk felmérése, s ez ad is munkát bőven az Állami Biz­tosító szakembereinek. A veszteségek azonban ennél szélesebb környezetet érin­tenek, s a hatásuk csak a be­takarítás végeztével szám­szerűsíthető. A napokban esett 20—30 milliméteres csendes esőre igazán nem lehet más kifogásunk, csak az, hogy későn jött. Többel ért a semminél, de az „égi­ek" korábbi mulasztását egyszerre nem tehette jóvá. Igaz, a fűszerpaprika őr­lési hajrája még csak a kö­vetkező hónapokban adja fel igazán a „leckét" a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat dolgozóinak, de most sem pihenhetnek igazán. Egyik legnagyobb külföldi meg­rendelőjük az osztrákok, akiknek az idén 1200 tonna őrleményt szállítanak a ked­velt szegedi fűszer különle­gességből. Az NSZK vá­sárlók elsősorban a marha­roládot és a saját levében dobozba zárt marhahúst ke­resik a szegedi gyár termé­kei közül. Nagy László felvételei A Szőregi Tisza—Maros Szög Tsz területe a jégverte sáv peremére esik. Foltok­ban itt is elcsépelt mindent a jég. de a viharos szél méginkább gondot okozott. A napraforgó és kukorica szárát sok helyen kitörte. A napraforgó tányérjain ütött sebek száraz időben még beforrhattak völna, de ehelyett nedves hűvösebb időszak jött. Félő, hogy ez kedvez a növényi betegsé­geknek. Az itteni szakembe­rek egyértelműen azt állít­ják. hogy náluk inkább ár­tott a csapadék, mint hasz­nált. A kukoricára már dé­zsából is önthetnék a vizet, abból már a felsült növény nem meríthet újból életet. A silózógépek is kényszerű szünetre lettek kárhoztatva, s később a felgyorsult érés miatt alig lehet találni op­timális területet, ahol a legjobb beltartalmi értékű takarmányt nyerhetnék. Egyedül az őszi kalászosok alá végzett talajmunkák kö­rülményei javultak, jobb talajszerkezetet tudnak, ki­alakítani. A Sándorfalvi Magyar— Lengyel Barátság Téeszben is leginkább a szárazság miatt „elvesztegetett" kuko­rica rekordtermést sajnál­ják. Az 1200 hektáros terü­let a jobb, réti talajokon van ugyan, de a nem hivatalos termésbecslés, vagyis a „pa­rasztos sacc" szerint igen­csak közepes hozamokra le­het számítani. A homokon a naprafogó igencsak meg­sínylette a megpróbáltatáso­kat, a kedvező fordulat már elkésett. A Kisteleki Üj Élet Tsz homokján még a takarmány­növények legKitartóbbja, a szudáni fű is „megadta" magát. A kukoricával együtt lesilózzák ugyan, de az ál­latállomány számára kevésbé értékes a „megégett" nö­vény. A felsült legelők ta­lán még megújulhatnak, ha ezután js lenne folytatása e mutatóba jött esőnek. A 184 hektárnyi szőlő nagyrészét megviselte a tavaszi fagy. A ¡kitelepítés helyett itt 120 hektáron a felújításra vok­soltak, az új termökarok kinevelése azonban időt igényel. A helyenként 10— 30 mázsás gyenge termésnek így a szárazság mellett ez is oka. A részesmúvelésü pa­radicsom is napégette. A meglevő bogyók beérnek ugyan, de a szár már nem képes a megújulásra. Így csak egy féltermés a biztos. Lázár Mihály felvétele Az őszi kalászosok alá folyamatosan készítik elő a talajt Ugyanez igaz a 17 hektárnyi 'dinnyére iat ahol szentén rövid időre korlátozódott a szezon. Apró, savanyúságnak valót már mutatóban sem találni. Az almásban hirte­len sok lett a hullóalma. Ahogy az egészségesebb gyümölcs hirtelen megszívta magát nedvességgel ..lerúg­ta" a mellette eddig bé­késen megférő szom­szédait. Az érés, így a szü­ret is, a szokásosnál vagy két héttel hamarabb lesz az idén. A természet zavara itt is érződik. A Forráskúti Haladás Tsz­iben derűlátóbbak, mint a környező gazdaságokban. Korábban itt kiadós eső áz­tatta a talajt, több tartalé­kuk volt a növényeknek a szárazabb napokra. így a paprikára, paradicsomra, a másodvetésú takarmánynö­vényekre, a napraforgóra és a kukoricára még pezs­dítőleg hat a csapadék. A paprikaátvételt és feldolgo­zást szeptember 8-ával ter­vezik beindítani. A szerződő partnereik jelzései alapján •már most látszik, hogy a kapacitásuk kétharmadát tudják csak kihasználni. A gazdaságosságon viszfnt so­kat javít, hogy a Binder szárítót gázüzeműre alakít­ják át. A több mint ötszáz hek­tárnyi szőlőben javultak a terméskilátások, mivel itt zömében késői -fajtákat, kö­vidinkát és rizlinget termel­nek. A várható 50—60 má­zsás átlaggal az^ban még itt sincs ok dicsekedni. A burgonya betakarítása üte­mesen halad, jelenleg is három gépük dolgozik. A Kleopátra 270 mázsás hek­táronkénti átlagot adott, s az értékesítést is sikerült megoldani. A jövő évi ve­tésre való 7Q hektárnyi tar­lóburgonya szépen fejlődik, ez a növény tudja leginkább hasznosítani még a csapadé­kot. Az eddig betakarított széna és siló is biztos alapot ad az állattenyésztésnek. A lucernások felújítását folya­matosan végzik, az új tele­pítéssel a nápokban végez­nek. S ami még hosszabb időszak feladata, az őszi ta­lajmunkák időarányosan haladnak. T- Sz. I. Japán nökiiidöttség hazánkban A hazánkban tartózkodó Japán Szocialista Páet nő­küldöttsége kedden a Ma­gyar Nők Országos Taná­csába látogatott. A kül­döttség vezetőit, Maszako Jamasitát, a Japán Szocia­lista Párt nőmozgalmi osz­tályának vezetőjét és Ucuki Jaszukót, a Japán Szocialis­ta Párt központi végrehajtó bizottságának tagját fogadta Duschek Lajosné, az MNOT elnöke. Fazekas Sándorné osztályvezető a magyar nők helyzetéről és családpoliti­kánkról adott tájékoztatást. Az MSZBT ügyvezető elnökségének ülése A Magyar—Szovjet Baráti Társaság ügyvezető elnöksé­ge — Apró Antalnak, az MSZBT elnökének vezetésé­vel — kedden ülést tartott. A testület megtárgyalta a társaság november 22-én megrendezésre kerülő nyol­cadik országos értekezlete előkészítésének helyzetét, megvitatta az értekezlet elő­zetes dokumentumait Szeptember 1—15. között kerül sor a megyei és a bu­dapesti kerületi tagcsoportok ügyvezető elnöki értekezle­teire, amelyeken értékelik a hetedik országos értekezlet óta végzett tevékenységet és megválasztják az országos értekezlet küldötteit, vala­mint az új országos elnök­ség megyei, kerületi tagjait (MTI) 4

Next

/
Thumbnails
Contents