Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-26 / 200. szám

Csütörtök, 1986. augusztus 26. 3 Nemzetközi rákkongresszus A vasárnapi pihenőt követően hétfőn délelőtt plenáris üléssel folytatódott a XIV. Nemzetközi Rákkongresszus: a rákbetegségek terápiájának legújabb eredményeiről Enrico Mihich egyesült államokbeli kutató számolt be. Az ezt-követő szimpóziumokon kórbonctani kérdésekről, áz antionkogéneknek, a rák kifejlődésében betöltött szerepéről beszéltek. Szóltak a daganatos megbetegedések. a tumorok genetikai jellemzőiről. E témakörön belül külön előadáson foglalkoztak az ikrek öröklődési tényezőivel. Szekcióülésen vitatták meg a belső elválasztású mirigyekkel öszszefüggő daganatos megbetegedések kezelésének módszereit. Ugyancsak délelőtt Hevesi György magyar professzorról, a nukleáris medicina alkalmazásának magyar úttörőjéről tartott emlékelőadást Lajtha László magyar származású angliai professzor, aki méltatta a világhírű tudós munkásságát. A tudományos program mellett a nemzetközi rákkongresszus résztvevői a vásárvárosban sajtótájékoztatókon adtak információt tevékenységükről az újságíróknak. Elsőként dr. Jakó Géza, az Egyesült Államok Nemzeti Rákkutató Tanácsadó Testületének tagja, a bostoni egyetem magyar származású professzora számolt be a daganatsebészet helyzetéről. Elmondta: a rák sebeszeti kezelésében úttörő szerepet tölt be a lézersebészet, amelyről a Nemzetközi Rákellenes Szövetség kongreszszusainak törtenetében első ízben tartanak önálló kerekasztal-konferenciát. A rákkutatás és -gyógyítás kérdéseiről szólva a professzor rámutatott!: a sebészet a hatvanas évek végén indult.erőteljes fejlődésnek. Míg korábban a tumor radikális eltávolítása volt a cél, ma — amellett, hogy igyekeznek minél több ráksejtet kioperálni — a megtámadott szervnek és funkciójának megőrzése a cél. A lézer alkalmazása különösen sikeres a kevésbé előrehaladott rákbetegség gyógyításában, s előnyös azért is, mivel a műtét nem jár nagyarányú vérzéssel. Saját munkájáról szólva a tudós elmondta, az elmúlt 7—8 évben csaknem 750 beteg hangszálairól távolított el daganatokat, s ezek a beavatkozások sikeresek volak. John H Weisburger egyesült államokbeli professzor a táplálkozás és a rák keletkezésének összefüggéseiről tartott előadásában ugyancsak arra mutatott rá. hogy a rákos sejtek 80 százaléka különböző vegyszerek hatására alakul ki. Japán és egyesült államokbeli összehasonlító vizsgálatok azt igazolják, hogy a leggyakoribb rákbetegségek előfordulása jóval alacsonyabb Japánban. mint az Egyesült Államokban, j ez az étkezési szokásokkal magyarázható. Az Egyesült Államokban az. elfogyasztott kalória 40— 45 százaléka zsíreredetü, ezzel szemben ez az arány Japánban csak 10—15 százalék. Bebizonyosodott, hogy azokban az országokban. ahol olívaolajat használnak a főzéshez, szintén alacsonyabb a daganatos megbetegedések száma. Magyar-svéd pénzügyi tárgyalások Kjell-OIof Feldt svéd pénzügyminiszter meghívására Hetényi István pénzügyminiszter az elmúlt héten hivatalos látogatást tett Svédországban. A miniszterek áttekintették a feleket kölcsönösen érdeklő pénzügyi kérdéseket, főleg a pénzügyi rendszer fejlesztésének tapasztalatait és a további elképzeléseket. A miniszterek egyezményt írtak alá a kettősadóztatás elkerüléséről az örökségek és az ajándékok terén. A megállapodás kedvezőbb adó- és illetékfizetési lehetőségeket biztosít az érintett állampolgárok számára. A megbeszéléseken részt vett Szigeti Károly, hazánk stockholmi nagykövete is. Uetényi István találkozott Bengt Dennissel, a Svéd Nemzeti Bank kormányzójával. Meglátogatott két olyan kereskedelmi bankot, amelyek aktivan részt vesznek a Magyarországgal folytatott pénzügyi kapcsolatokban. Pénzügyminiszterünk részt vett, és felszólalt a Svéd Export Tanács magyar—svéd kereskedelemfejlesztő bizottságának ülésén, ahol tájékoztatta az üzletemberekel gazdaságpolitikánk és az irányítási rendszer fejlesztésének fő irányairól. (MTI) Könyvbarát kör A magyar könyvkultúra ápolására, es az olvasás népszerűsítésére, az irodalmat és a könyvet szeretők táborának szelesitesére az idei ünnepi könyvhéten kezdte meg az Országos Könyvbarát Kór szervezését a Hazafias Népfront, a Művelődési Minisztérium, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Azóta már több száz tagja van a mozgalomnak, s várják az újabb jelentkezőket a könyvesboltokban és könyvtárakban. A könyvbarát kör szervezői több mint ötven alkotást tartalmazó listát állítottak össze, amelyben az 1987-ben megjelenő müvek közül kínálnak a tagoknak. A listáról a kör tagjai kiválaszthatják a nekik tetsző köteteket, s minden 500 forintos vásárlás .után 50 . forintos könyvutalványt kapnak. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tájékoztatása szerint, ai Országos Könyvbarát Körbe szeptember 15-ig kérhetik felvételüket az érdeklődők. Esőben — párnák közt Esernyő kell a lakásban Somogyi Károlyné felvételei Vizesedény-csendélet A lakás az élet egyik megrontója: ha nincs, áhítozunk érte, ha van, és beázik, átkozzuk tervezéstől, építőstől, gazdástul. Csönd és nyugalom volt hét esztendőn át a József Attila sugárúton, a 712-es tízemeletes szalagházban. A hétfő hajnali eső viszont alaposan megtépdeste és tépdesi a fölső szinteken lakók idegeit Beáztak a lakások a tizediken, de a nyolcadikon is. Az ok a víz, mert az olyan, hogy mindenáron keresi a szinte láthatatlan réseket, hogy mindenáron lefelé találjon magának utat. Volt erre módja, hiszen a lapos tetőn szigetelést cserél az építőszövetkezet, félig kész a munkával, így aztán szabad útja volt az esőnek. Igaz lehet az is. hogy a lefolyó tömődött el. Bármi miatt is áztak be a lakások, a szomorú tény igaz: csillárokból víz folyik, a villanyóra-szekrényben víz áll, az ajtófélfáról csöpög a víz, úszik a konyha, a szőnyegpadló, csapzottak a bútorok. Mi lesz ezután? Jegyzőkönyv mindenekelőtt, amibe rögzítik a történteket, aztán a szövetkezet pénztárcája apad majd, ugyanis vállalniok kell a helyreállítást. Vállalják is. Történik még. marokszám eszik a károsultak a nyugtatót, mert anélkül nehéz elképzelni a használhatatlan lakásokban az életet. És még valami lehet, jelesen egy újabb felhőszakadás. De erre most még gondolni is rossz ... A. S. M

egint nem tudok szenvtelenül írni. Ha meglátok egy hátizsákost, lélekben elgyöngülök, és testvéremmé fogadom. Amióta az eszemet tudom, mindig zsákkal a hátamon szerettem volna járni. Elindulni az ország egyik csücskéből és megérkezni a másikba. Megnézni mindent, ami utamba esik. Nem futtában, nem elrohanva, szinte falatonként megrágva. Volt is, van is hátizsákom, egyszer-egyszer meg is sétáltattam, de a nagy tervezgetésből szinte semmi se lett. Gyerekkoromban a Balatont is körbe akartam gyalogolni, de mire belevághattam volna, tömte belérg a füstöt és kormot ,a rengeteg autó. El se férnék mellettük az úton. Integettek is volna a kocsin rohanók, és a tréfásabbak rá is kérdezhettek volna: jobb így, mint gyalog? Pedig hány jó emberrel találkozhattam volna! Pár évvel ezelőtt még el nem mertem volna hinni, hogy nemzeti divat lesz megint a ha tizsák Rosszul mondom, mert nem nemzeti ez. határokon is átmegy. Gondol egyet Józsi, füttyent egyet Zsoltnak, és máris indulnak. Biztosra vehetik, útközben senki nem zavarja őket. Én is füttyentettem egyszer a Lacinak, elindultunk, végig a Bakonyon, Zircre, meg is érkeztünk, de fordulhattunk is vissza. Körülbelül ötven kilométer esett egy napra. Gyanakvó világ volt az akkor, minket is ellenségnek néztek. A mai zsákok ránézésre is mások. Minden motyónak megvan a helye, sátornak is, lapos matracnak is. Pille könnyű vázon nyugszik, aki ..beleöltözik", mintha nem is terhet cipelne. Csenevész kislány megy csenevész fiúval, még bádogpohár is fitveg róluk. Csöppnyi irigység sincsen bennem, amikor látom őket, még ilyen bevezető után se. Aki egész évben iskolában görnyed, hadd igazítsa egyenesre derekát a terhe. Es hadd szívjon időnként jó levegőt is. Nem akkor oersze, amikor megy. mert akkor csak füstöt szívhat, hanem amikor bebújik a sátrába. Azon kapom magamat, mégis inkább sajnálni kezdem őket. Mert legtöbbször nem gyalogolnak sokat, inkább kiállnak az út szélére, és stoppolnak. Majd csak jön egy jótét lélek, aki fölveszi őket, és arrébb viszi. Nemrég éppen jótét lélekkel mentem magam is, integettek is, de a masiniszta nem volt hajlandó fölvenni egyet se. Pedig, korát tekintve, közülük yaló. Miért? Mert nincsen bizalma hozzájuk. Semmi fölvágósság nincsen benne, másik ^kettőt, föl. iü vett, de nem a tipikus zsákosok közül. Mi ói t hasadhalott kettőbe — legalább kettőbe— a fiatalok tábora? Mondjuk, azért, mert soha nem volt egy. Ahogy a fölnőttnek nem lehet parancsba adni, hogy mindenkit egyformán szeressen, ugyanúgy nem lehet a fiatalnak se. Sőt: két hátizsákos csapaf se bírja egymás szagát! Es ennek is oka van. Az egyik félrerakosgatott pénzén „utazik", a másik élősködve: majd csak kisegít valaki. Nem azért kér segítséget, mert neki nem lehetne pénze, hanem azért nincsen, mert soha nem akarta, hogy legyen. Hangja viszont akkora van, hogy a vadak is elriadnak tőle, nemcsak az emberek. A szomszéd országban láttam egyszer, három zsákos tartott össze> Az, amelvik középen ment, tenyérszéíes nemzetiszínű szalagot viselt a sapkáján, és öt csacsi nem tudna olyan részeg lenni, mint ő volt. A két másik húzta-vonta. Aki meglátta őket. egy életre elment a kedve a hasonlóktól. Tudom, nincsen igaza annak, aki ígv beszél, mert sokan mennek színjózanon. irigvlésre méltó helyeket betervezve. de mit lehet tenni, nekünk egy is elég. hogv példát lássunk benne. Két gyerek áll a Balaton partján, és minden autónak int. Egyjk se áll meg. Ha netán kocsim lenne, nekik én sem álltam volna meg. Ránézésre ugyan csak íölületesen ítélhet az ember, de nem akar senki meggyőződni róla, nem kisangyal lapul-e az ördög bőre mögött. Esteledik már, végre kérdezi az egyik: milyen meszsze lehet Füred? Legföljebb hat kilométer. Rászánja magát, és elindul gyalog. Társa még nem adja föl, neki a háromórás integető se elég, ő még vár. Gyönyörű az út, sétálva egy óra alatt meg is járható, de akkor mi a sport benne? Kirándulunk sokat, hegyre föl, völgybe le, jelzett turistautakat is járunk, soha, senkivel nem találkozunk. Csak nem az marad meg élménynek, hogy kinek a kocsijával tettem meg az utat a legrövidebb idő alatt? A templom körül annyi a hátizsák, ha Muhi-pusztán annyian lettek volna, visszafelé futott volna a tatár, nem előre, de az aszfaltról senki le nem teszi a lábát. Szegények vagytok, gyerekek, lelki szegények! Sajnos, benne vagyok abban a korban, hogy ilyen kijelentést felelősség nélkül nem tehetek. Ha ők szegények, mi neveltük azzá őket. Ez az áradat lehet a bölcsődés korszak, a napközis óvodák, napközis iskolák fia-lánya, a későbbi kollétgista, az elvált szülök gyereke, akit soha, senki nem kérdezett meg tartós őszinteséggel, most éppen mit szeretne tenni. Lökődött ide, lökődött oda, mindig a fölnőttek hátát látta. Csodálkozhatunk rajta, hogy most ő is hátát mutatja? Hogy nem hajlandó közösséget vállalni velünk? Rászoktattuk, hogy önállóan rendezze be az életét, és most meglepődünk, hogy így sikerült? Mi is külön akartunk élni, amikor ekkorák voltunk, de rákényszerültünk, hogy ii lehető legtöbbet lessük el az akkori felnőttektől. Munkában is, folfogásban is. Később jött egy pedagógiai téveszme, amely a gyermeknevelés legnagyobb átkának a kettős nevelést tartotta. Lehet, hogy ebből lett. ami van? Hogy senki se nevelte őket? Mostanában kezd rájönni az iskola — még csak visszaemlékezéses műsorokban latjuk nyomat —, hogy a szülői nevelést kell kiegészítenie. Nem megkérdőjelezni. nem ellene beszélni, hanem hozzá igazodni. Nyugodtan tehette volna pedig eddig is, hiszen a mai fiatalok bölcsődés korukban, sőt óvodásán is, hajszálra azt akarták otthon is csinálni, amit gondozóiktól láttak. Csakhogy egyszer elszakadt a cérna, és azóta se lehet összekötni. Amikor már az otthoniak is tudták volna úgy nevelni gyerekeiket, ahogy másoktól látták — óvó nénitől, tanító nénitől —, akkor robbantottunk a kettős nevelés elméletével. Sok más is belejátszott, persze, hogy visszavonult a szülő, az iskola pedig, otthoni támasz nélkül, ma még janicsárokat se tud nevelni. Olyanokat csak, akik bóklásznak az életben. amíg kék fényes szűrés meg nem fogja őket. Mert se Józsi, se Zsolt meg nem állhatja, hogy balhét ne csináljon. Rá Is kényszerül, hiszen a zsebe is, a hasa is üres. H

arsogva kell bocsánatot kérnem azoktól, akik józan szívvel, tisztára tágult tüdővel és nagy akarattal cipelik zsákjaikat. Akik azért járják az országot, mert látni akarnak szépeket és jókat. Nem őket sajnálom, ök a testvéreim. Akkor sem. amikor ezrével fetrengenek céltalan lódörgök, és csak a mocskot hagyják maguk után, és akkor se, amikor gyanús áradattal találkozom az országban. De tudom, rá.iuk Is szükség lenne, hogy a két vagy a három nemzedék szembe is merjen nézni egymással. Keresnünk kellene kezeiket, és megfognunk, ha még lebet. Biztosan lehet. Horváth Dezső Társadalmi munkáért Elismerés kisiparosoknak A Kiosz országos vezetősége által adományozott Iparossorsok, mesterségek, műhelyek című irodalmi antológiát és a kísérő diszes emléklapot kapta meg Szegeden, a Kiosz Csongrád megyei székházában tegnap délután huszonkét kisiparos. A volt alapszervezeti vezetőségi tagoknak eddig végzett társadalmi munkája elismeréseként Budai Antalné titkár nyújtotta át az irodalmi antológiát. Ezt a szép elismerést kapta: B. Nagy Lászlóné női szabó (Szeged); D. Nagy András autószerelő (Hódmezővásárhely); Dinnyés János faesz'tergályos (Csongrád); Farkas Dezső üveges (Szeged); Farkas Pál kovács (Hódmezővásárhely); Gallyas István kőműves (Hódmezővásárhely); Kálmán Gyuláné női fodrász (Kistelek); Kerezsi István műszerész (Szeged); Kiss Antalné női szabó (Csongrád); Kissné Marosi Ilona női szabó (Hódmezővásárhely); Megyeri István szekérfuvarozó (Mindszent); Nagy Kálmán villanyszerelő (Szeged); Nózsi Tiborné női fodrász (Csongrád); Papp Pál műkőkészítő (Kistelek); Pásztor Sándor ács (Sándorfalva); Sebestyén Gyula cipész (Mindszent); Szilvási Ferencné kézimunka-előnyomó (Szentes); Szivák Mihály kőműves (Csongrád); Tóth Tibor villanyszerelő (Kistelek); Vajda János lakatos (Szentes); Vidovics Ferenc órás (Szentes); Zsótér Gyula kőműves (Mindszent). állatorvosok kongresszusa Budapesten, hétfőn reggel megkezdődött az Állatorvos Anatómusok Európai Szövetségének XVI. Nemzetközi Kongresszusa. A tudományos tanácskozást dr. Fehér György, a Budapesti Allatorvostudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. a szövetség alelnöke nyitotta meg. Az öt napig tartó kongresszuson a biotechnológia új kutatási irányairól, a szaporodás biológiai és hormo'nológiai kutatási eredményeiről, ezen kívül a baromfihús minőségét befolyásoló tényezők vizsgálatáról több mint 100 előadás hangzik el. A hazai állatorvos anatómusok nagy jelentőségű i eredményeket ismertetnek a ] tanácskozáson. A keltetésbiológia területén például magyar szakemberek állapították meg azokat a leglényegesebb paramétereket, amelyek a nagyüzemi keltetés eredményességét javították. (MTI)