Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-10 / 161. szám

2 Csütörtök, 1986. július 51. Számítógép a vérellátás szolgálatában Immár teljes kapacitással üzemel az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet számítógépes rendszere. A ¡Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézetében kifejlesztett nagy teljesítményű, TPA—11/440-es típusú számitógép — amelyhez eddig nyolc képernyős adatbeviteli állomást kapcsoltak — nyilvántartja az intézet véradóinak minden szükséges adatait. A vérkészítmények előállításának folyamatát is nyomon követi, és ellenőrzi, hogy a levett vér, s az abból előállított készítmény minősége megfelelő-e, használható-e transzfúzióra, gyógykezelésre. ,A világviszonylatban is magas színvonalú technika alkalmazásával az esetleges tévedés lehetőségét is kizárták az intézetben, és 'jelentősen gyorsították az egészségügyi intézmények vérellátását. A számítógépes rendszer ugyanis folyamatosan működik. Nappal ós éjszaka bármikor rögzíti a betáplált adatokat, s pillanatok alatt a szakemberek rendelkezésére bocsátja azokat. Mindegyik vérről legalább 70-féle adatot regisztrál. Mivel évente mintegy 100 ezer egységnyi vért vizsgálnak meg és csaknem 200 ezer darab — 30-40-féle — készítményt állítanak elő az intézetben, összesen több mint 100 millió karakternyi információt tárol. Ezeket eddig kézzel írták a donorok személyi lapjaira, a regiszterekbe. Amikor valakinek sürgősen vérre vagy speciális vérkészítményre volt szüksége, sok kartont kellett átnézni. A számítógép viszont percek alatt közli, kitől kérjék az életmentő vért. Sok vizsgálatot nem kell megismételni, mert ezek eredményeit ismeri a gép. A szekszárdi, & békéscsabai, a zalaegerszegi és a szegedi vérellátó központban kisebb teljesítményű számitógépeket használnak. Hanglemezhetek Még tart a nyár, a Hungaroton Hanglemezgyártó Vállalat máris az őszi hagyományos ünnepére készül: szeptember 8. és október 1. között megrendezi a Hungaroton Hanglemezheteket. Az idei kollekció 14 lemezfelvételt kínál: a jubileumi Liszt-évben a halhatatlan komponista emléke előtti tisztelgés is egyben a szimfonikus költeményeit tartalmazó lemez. A műveket a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara adja elő Joó Árpád vezényletével. A hanglemezhetek jellegzetessége, hogy több zeneművet újonnan rögzítettek:' korszakalkotó remekmű, az ugyancsak Liszt Ferenc alkotta Christus oratórium, amelyet Doráti Antal karmesteri irányításával a Magyar Állami Hangversenyzenekar játszik. Részben új felvételekkel egészítették ki a Bakfark Bálint lantműveit tartalmazó sorozatot, amelynek darabjait most egy albumban vásárolhatják meg a zenerajongók. A Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában rögzítették Haendel vizizenéjét. Bálint Györgyre emlékeztek Névadó az újságíró iskolában Születésének 80. évfordulója alkalmából Bálint György írónak, publicistának, kritikusnak, a két világháború közötti magyar publicisztika egyik legki-, emelkedőbb művelőjének nevét vette fel szerdán a Magyar Üjságirók Országos Szövetségének Üjságiró Iskolája. Az ünnepségen Pálfy József, a MUOSZ elnöke idézte fel Bálint György emlékét. Mindenekelőtt kiemelte: a névválasztás jelzi, hogy az iskola falai között minél több Bálint Györgyhöz hasonló, harcosan humanista, elkötelezett ifjú kollégát kívánnak nevelni. Majd az iskola névadójának életpályájáról szólva elmondotta: írásaiban egyértelműen jutott kifejezésre az azonosulás a történelmet formáló tömeggel. A ma újságírói is tanulhatnak tőle érzékeny és őszinte társadalmi érdeklődést, kritikus ítéletalkotást. a nehézségekre rácáfoló derűlátást, írásművészetet, műfaji tisztaságot, olyan publicisztikát, amelyre minden korban szükség van. Pálfy József emlékeztetett arra is, hogy Bálint György a fasizmus előretörését már jóval kiteljesedése előtt megbélyegezte „új barbárságként". Írásaiban a fasizmus elleni összefogásra való mozgósítást tartotta a, közíró legfontosabb, legidőszerűbb feladatának. Az oktatási intézmény falán levő márványtáblára vésett neve ezentúl hirdeti, hogy Bálint György eszmeisége tovább él a felnövekvő újságíró-nemzedékekben — mondotta. Ezt követően Pálfy József leleplezte az iskola falán Bálint György tiszteletére elhelyezett emléktáblát, majd az MSZMP KB nevében Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandansztályának vezetője, valamint Bereczky Gyula, az osztály helyettes vezetője, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala nevében Bányász Rezső államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke és Bercsényi Botond, a TH elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Molnár Béla titkár, valamint Juhász Róbert osztályvezető, a Magyar írók Szövetsége nevében Jovánovics Miklós főtitkár és Varga Csaba, az írószövetség tagja, a Magyar Üjságirók Országos Szövetsége nevében Megyeri Károly főtitkár és Kovács Béla, az oktatási igazgatóság főigazgatója megkoszorúzta a Bálint Györgynek emléket állító márványtáblát. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. erotika Magyar filmvígjáték. A forgatókönyvet írta és rendezte: Tímár Péter. Operatör: Kardos Sándor. Főbb szerepekben: Rajhona Ádám, Koltai Róbert, Németh Judit, Kristóf Kata. Őszintén sajnálom, de nem szeretem úgy igazán a vígjátékokat. Nem mintha alapvetően zord természettel vert volna a sors; egyszerűen alkalmatlan médium vagyok arra, hogy szántszándékkal nevettessenek. Képtelen vagyok kiűzni a (hátsó) gondolatot, az egész cirkuszt csak azért csapták, hogy szikrányi kacajt csiholjanak belőlem. Le sem tagadhatom tehát, előítéletekkel ültem be Tímár Péter filmjére, az Egészséges erotikára is. (Előre megsúgom: ez a másfél óra sem ingatta meg eddigi véleményemet). Tudvgn tudom, vígjátékínséges a magyar filmvilág. Nehezen szánja rá magát a rendező, inkább csak akkor, ha úgy érzi, képes a műfajt megváltani. Nem is érdemes másképp hozzáfogni, ismerve a finnyás publikumot (lásd fentebb) ... Efféle szándék ösztökélhette tehát az operatőrből, méghozzá jó hírű trükkfilmesből rendezővé előlépett Tímár Pétert is. „Tulajdonképpen dacból akartam pályát módosítani — nyilatkozta. — Hogy bebizonyíthassam: jó filmes vagyok." Forgatókönyvíró s vágó is. „A filmkészítés egyszemélyes ügy. >Ha elismerem, hogy nincs fantáziám, nem tudok írni, akkor szinte bizonyos: nem sikerülhet semmi!" Nos, hogy ez alkalommal mi sikerült, s mi nem? A műfajmegjelölés: bohózat. Pár perc után kiderül, vérbeli burleszkkel van dolgunk. Nem hagyományossal bár, csak a szándék a régi: abszurd helyzetekből humort facsarni. Merően újak azonban a filmes eszközök. Chaplin totyogását, a némafilmek hasra eséseit Tímár szokatlanra cseréli. Idegborzolóan groteszkre veszi például a párbeszédeket, sosem mondatja ki teljesen a mondatot (többnyire igekötők, névelők hiányoznak), a szeréplők pedig a forgatáson hátrafelé közlekedtek, a filmen így visszafordítva a mozgásuk furcsa, imbolygó. Mindig csodálnivaló, miként képesek színészek filmről filmre más képzeletvilágba illeszkedni, rendezői akarathoz alkalmazkodni. A feladatuk most különlegesen nehéznek tűnik. Ügy képzelem, ha nem követik egészen pontosan a rendhagyó instrukciókat, ha nem találnak tökéletes rezonanciára, veszélyesen más sülhetett volna ki belőle .. . Tímár Péter azonban viszonylag szerencsésen lelt embereire. Rajhona Ádám, Koltai Róbert, Németh Judit, Kristóf Kata „hozzák formájukat", érzik a stílust. Telibe talált jellem a kéjsóvár üzemvezető, az ügyefogyott tűzoltóparancsnok, sipitozó titkárnő, az öntudatos munkásnő. Kár, hogy itt-ott túlpörgetik a játékot, szivárog erőlködésük füstje, hogy természetesnek látszszanak. Aki tökéletesen illik a képbe, két epizódszereplő: Haumann Péter és Mikó István. S hogyan jelenik meg az erotika?" Nos, negyven ládagyári munkásnő képében, akik mit sem sejtve öltöznek-vetkőznek a „tűzvédelmi okokból" felszerelt rejtett kamerák előtt. A „stúdióból" a főnök, s a botcsinálta tűzoltókapitány fejleszt igen jövedelmező boltot, olyképpen, hogy akkorra időzítik a tárgyalást, mikor épp vetkőznek az aszszonyok, ám az „adás" csak a vételi szerződés aláírása ellenében folytatódik ... S hogy mitől egészséges ez a/' erotika? Talán, mert mindenféle forma (a szó szoros értelmében) található a szebbik nem (olykor kevésbé szép) képviselői között:1 egészségesen. Pardon, igazságosan ,., Varjú Erika Népünk és nyelvünk Jugoszláviában Debrecenben született, ott végezte az egyetemet is 1940-ben. Egy évet tanított szülővárosának református leánygimnáziumában, majd 1941 őszén a szabadkai állami leánygimnázium tanára lett. Szabadka fölszabadulásának napján férjhez ment tanártársához, Penavin Elemérhez, s ott maradt immár jugoszláv állampolgárként. Tanította tovább a magyar nyelvet, 1947-től az újvidéki tanárképző főiskolán, majd 1957-től az újonnan létesült egyetemi tanszéken. A kedvezőtlen politikai viszonyok miatt nem Budapesten, hanem Göttingában szerezte meg 1956-ban a doktori fokozatot. A nevelő Nem túlzás, ha azt állítjuk: aki ma Jugoszláviában magyar nyelvet tanit, közvetlenül vagy közvetve Pcnavin Olga tanítványa. Immár nemzedékeket nevelt a magyar nyelv ismeretére, szeretetére. A jugoszláviai magyarságtudomány (irodalomtörténet, nyelvtudomány, néprajz) olyan kimagasló képviselői, mint Szeli István és Bori Imre akadémikusok, Dér Zoltán, Bosnyák István, Juhász Géza, Matijevics Lajos, Gerold László, Jung Károly és sorolhatnám még a neveket, vagy a gimnáziumban, vagy a főiskolán, vagy az egyetemen a tanítványai voltak. Később jórészt munkatársai lettek, s maguk is újabb tanárnemzedékeket neveltek és nevelnek a jugoszláviai magyarság nyelvi kultúrájának megőrzésére és fejlesztésére. A nyelvtudós A debreceni egyetemen Csúry Bálint tanítványa volt. A Szamosháti szótár (1935—36) megalkotója a magyar -népnyelvi gyűjtés nagy hatású apostola volt. Az ő tanítványai kerültek el Kolozsvárra is. az ottani egyetemre, s folytatták, amit útra bocsátó tanáruktól eltanultak: a nép nyelvi kincseinek — tájszavaknak, mesterségbeli műszavaknak, földrajzi neveknek — gyűjtését, megmentését. A mai erdélyi nyelvészeti eredményekben — Szabó T. Attila nagy példája mellett — Csűry Bálint termékenyítő ösztönzése is ott munkál. Penavin Olga révén pedig szintén Csűry életműve'hat a jugoszláviai magyar nyelvtudományban. Penavin Olga mesterének útmutatását követve elkészítette a , Szlavóniai (kórógyi) szótár-tv amely három kötetben 1965 és 1978 . közt jelent meg. Megmentette egy jellegzetes magyar népsziget középkori ízeket őrző nyelvét. Az Eszék (Osijek) melletti négy falu (az Eszékbe tagolódott Rétfalu, a tőlük délre eső Haraszti, Szentlászló és Kórógy) csaknem négy évtizeden át volt kedves gyűjtőterülete. Egyedül is, tanítványainak folyton megújuló csapataival is rendszeresen fölkereste ezt a 16. századi nyelvi sajátságokat átörökítő népességet. Nyelvükről monográfiát is árt (A szerémségi magyar nyelvszigetek nyelve, 1972), és elkészítette nyelvjárási atlaszukat (1984) is. E nemben nem ez volt az első a kezéből. Neki köszönhető a második magyar regionális nyelvatlasz, amely egv másik magyar nyelvszigetnek, Muravidéknek nyelvét örökíti meg (1966). O készítette a jugoszláviai Baranya magyar tájnyelvi térképét is (1969). Utoljára, de nem utolsósorban, ugyancsak ö dolgozta*föl Matijevics Lajos társaságában A Penavinné Borsy Olga munkássága jugoszláviai székely telepek nyelvatlaszá-t (1978). Az AlDuna vidékén, Pancsova (Pancsevo) környékén található három község (Herte'.endyfalva, Széketykeve, Sándoregyháza) lakosságát több mint száz éve, 1883-ban telepitette át Bukovinából a kormány. (Szegeden át, hajón utaztak akkoriban új hazájukba. Nagy ünneplések folytak a telepítés ürügyén, azután a hatalom elfeledkezett a hitvány, mocsaras földre hozott székelyekről. Egy részük még szegényebben, mint ahogy jött, vissza is ment Bukovinába.) Ugyancsak Csüry Bálint szellemében indította meg Penavin Olga a Vajdaság helységeinek földrajzi nevei című sorozatát, amelynek 1975 óta kilenc kötete jelent meg; Topolya, Szabadka, Kishegyes, Ada, Zenta, Szenttamás, Temerin, Kanizsa és Becse belterületének, határrészeinek és környéküknek névanyagát tartalmazzák. Legtöbbjüket Penavin Olga maga gyűjtötte Matijevics Lajossal. Ez a vállalkozása is méltán sorakozik a hazai hasonló kutatások mellé, sőt ha szűkebb vidékünkre, Csongrád megyére tekintünk, példaként is szolgálhat előttünk. Számos nyelvjárási tanulmánya mellett Penavin Olga a történeti és a leíró nyelvtan, valamint a nyelvoktatás tárgykörében is sok tanulmányt, cikket irt, éskönyvszemléivel is szolgálta a jugoszláviai magyarságtudományt. hogy lépést tartson a magyarországi nyelvtudomány friss eredményeivel. A népköltészeti kutató » Amikor 1948-ban a szlavóniai Szentlászlón elkezdte a gyűjtőmunkát, a nyelvi érdeklődés hajtotta. Rögtön rá kellett azonban jönnie, hogy vétek volna följegyzetlenül elmennie az adatszolgáltatóiból áradó népköltészeti kincsek, mesék, balladák, hiedelmek, szólások, közmondások mellett. A nyelvjárási gyűjtés igy önmagától és kezdettől fogva népköltészeti, sőt néprajzi gyűjtéssé is bővült. JVhogy Penavin Olga a Jugoszláviai magyar népmesék (1971; második kiadás: 1984) első kötetében szerényen írta: a gyűjtött mesekincs csak „melléktermék". Ez jelképesen Penavin Olga egész életmüvére is érvényes: népköltészeti és néprajzi munkássága „mellékterméke" ugyan a magyar nyelvtudomány oktatójának, de mind menynyiségSen, mind minőségében, értékben fölér egy másik életmüvei. Amikor a Jugoszláviai magyar népmesék második kötete (1984) is megjelent, joggal irta róla Beszédes Valéria a szabadkai Üzenetben, hogy Penavin Olga, a nyelvtudós, egymagában többet tett a jugoszláviai magyar népköltészet föltárásáért, mint a vajdasági néprajzkutatók e.gyüttvéve. De ez nem csoda: hiszen a vajdasági néprajzi kutatás is az ö köpenyéből bújt elő- a mai kutatók szintén az ő tanítványai — vagy tanítványainak tanítványai. atw 8C • A nepmesék két gazdag kötetén kívül kórógyi balladákat^ balladás dalokat is gyűjtött (1976). Szlavóniai hétköznapok (1973) címmel gyűjteményt állított össze a négy magyar falu múltjára, népéletére vonatkozó régibb és újabb tanulmányokból. Néprajzi, népköltészeti tárgyú írásainak váloga'tott kötete Néprajzi tanulmányok címmel 1983-ban jelent meg, és ízelítőt nyújt azokból a tárgykörökből, amelyekben Penavin Olga pótolhatatlan hagyománymentő munkát végzett. Kórógy a szótára mellett még egy nagy jelentőségű monografikus munkára serkentette. 1981-ben jelent meg A nagycsaládszervezet Szlavóniában (Kórágyon) című könyve, amely a címében szereplő különleges társadalomtörténeti jellegzetesség, a nagycsalád részletes bemutatásán kívül voltaképpen a kis falu néprajzi monográfiája. Mindezt a több embernek is dicséretére váló életmüvet az a törékeny asszony alkotta, aki — az ö korában ez már nem titkolnivaló — július 15-én hetvenéves. Nyugdíjban van már, de még járja a vajdasági magyar falukat. Pár eve azt nyilatkozta, hogy a jugoszláviai magyarok szólás- és közmondásgyűjteményén dolgozik; 1983-ban már ötezer cédulája volt. Reméljük, ezt a müvét is nemsokára hasznunkra forgathatjuk. Péter László Ülést tartott az MKBT Tegnap délelőtt a TIT Kárász utcai székházában ülést tartott a Csongrád Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége: A Horváth Sándor megyei rendőrfőkapitány-helyettes elnökletével megtartott ülés napirendjén szerepelt a Tisza Volán vállalat közlekedésbiztonsági helyzete is. Nem véletlenül. A Kardos János igazgató által elmondottakból ugyanis megtudhattuk, minek tulajdoníthatók e nagyvállalat közlekedésbiztonsága területén elért eredmények. Az igazgató számadatokkal ismertette a fejlődési tendenciát, s elmondta: milyen házi tanfolyamokkal, belső intézkedésekkel növelik a biztonságot, emelik jármüveik műszaki állapotának színvonalát stb. A vállalat ez irányú tevékenysége egyébként általános elismerést váltott ki az ülés résztvevői között. E beszámolót követően Farkas József, a nevelési propaganda szakbizottság elnöke tartott tájékoztatót. Ennek témája^ elsősorban az oktatási intézményekben folyó, a közlekedés, a szabályok oktatásával kapcsolatos tevékenység volt. A hozzászólások ennek szélesebb körű kiterjesztését szorgalmazták. s még többek közt azt is. hogy a fiatalok közlekedési moráljának javítása érdekében tőlük is bevonható legyen a segédmotorkerékpár-vezetői engedély. Az élénk vitával tarkított esemény befejezéseképp a legutóbbi időszak közérdekű eseményeiről. közlekedési statisztikáiról kapott tájékoztatást az MKBT elnöksége. B. T. «