Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-08 / 159. szám

2 Csütörtök, 1986. július 35. Itt a pedagógusok beszélnek A tévéjátékban is, természetesen, a csütörtökön bemutatott 33 névtelen levél címűben. Minthogy egy romániai magyar iskola tantestületeben keletkezett konfliktust irt meg Méhes György romániai magyar író. A fonti címet leírván azonban nem a darab (eredetileg ez egy színmű, be is mutatták színházban) szereplőire, nem azokra a pedagógusokra gondoltam. Hanem a tévéjáték ősbemutatója utáni beszélgetésben véleményt nyilvánító, magyarországi magyar, veszprémi pedagógusokra. Keserű szájízzel emlékszem vissza az idei tévetalálkozó e ki tudja, hányadik ankétjára, több okból. Részint azért. mert rosszul esett figyelni a jelen levő. a romániai magyar írók idő-' sebb generációját képviselő Méhes György szomorkás, kevés szavú magyarázatát a színdarabváltozat happy endjének szükségességéről. A romániai bemutatón „természetesen" Iksz elvtárs (akin sok múlik, aki az iskolának jót is, rosszat is tehet. tehát aki épp ott, épp akkor az ügyeletes kiskirály) az igazsagot képviselő tanárok melle áll, elvszerűen, s biztatja őket: buktassák csak meg a lányát, ha egyszer nem tanul a beste porontya! A tévéváltozatban (Radó Gyula a rendező. Kocsis István, az ismert, immár magyarországi magyar drámaíró a dramaturg) „magyarosodolt" nemiképp a befejezés: Iksz elvtárs marad, mi volt, öntelt funkcionárius. nehogy már ne tudja elintézni, hogy kikészítsek a lányát megbuktató tanerőket . . . Am epp e megváltozott végű. egeszében azonban mégis hiteltelennek tetsző itthoni változat volt kesernyésségem másik okozója. Merthogy mi, itt Magyarországon. a mi iskoláinkban, hol vagyunk már az effajta aprócska konfliktusoktól! Hogy kinek a gyerekét nem szabad megbuktatni! Hiszen itt mi már olyan ritkán buktatunk — bárkit. A mi iskoláinkban a kontraszelekció következményeként lassan írni-olvasni nem tanulnak meg a gyerekek, s akkor sem buknak meg. Miért kéne tudniuk épp a fizikát!? Szóval: mások a mi problémáink — iskolaügyben is. Am tegyük fel. Méhes György csak „iskolapéldán" szándékozott bemutatni bizonyos ottani viszonyokat. Akkor viszont itt ezt érzékeltetni lehetett, kellett volna. De ha mindenáron szűk tantestületi gabalyodásoknál akartak maradni az alkotók, akkor meg sokkal több szatirikus felhanggal kelthettek volna elevenebb hatást. Észrevettem, persze. Hiba, ha adott tévéjáték elemzése helyett egy (vagy két) másik műalkotást kér számon az ember. Jobb. ha belenyugszunk hát: a 33 névtelen levél amolyan könnyedén követhető, szórakoztató, némely pontján a létező világra kacsintó mese a jók és a rosszak egyik vértelen ütközetéről. Néhány ritkán látható, kitűnő szín Asznék is lehetőséget adott a rendező: felüdülés volt figyelni Tanay Bella és Biluska Annamária szikrázó humorú kettősét. Annál lehangolóbb (s ez volt veszprémi kedvetlenségem harmadik, bár legfőbb okozója) hallgatni, hogy a félszólalt pedagógusok többsége mennyire — hogy finom legyek — alapfokon „reagálta le" a tévéjátékban látottakat. Egy illető például elmondta, hogy az ő iskolájukban bizony nem lehetne megbontani a tanári kollektívát, mert a közösségi szellem, ugyebár, meg az elvá rások, és egyáltalán . .. Egy másik illető nagyobb realitásérzéke abban nyilvánult meg, hogy azt mondja: nálunk már nem azért tesznek elvtelen lépéseket a „tanügyiek", mert föntről leszól valaki; hanem viszontszolgáltatásért. Mondjuk: ha jó tanulót csinálok a lusta gyerekedből, te elintézed az elfektetett ügyemet, pult alól adod az árut, beszerelteted a telefonomat, belsőséget szer zel a vágóhídról — és így tovább. Elvégre minden szülő dolgozik valahol, s mint ilyennek, valamiféle kiváltsága is van Hát így! A hiárty. az bizony nagy úr. A tévében esetenként a témahiány, az iskolában meg a művelt, széles látókörű pedagógusok hiánya. S mi már-már kedves mesét nézünk a romániai magyar tanügyről... S. E. Színház, színészkirály rádiófigyelő . Sólyom Kati és a Szélkiáltó együttes búcsúztatta, aztán utoljára gördült le a fakó bordó bársonyfüggöny a színházban. A város építészeti remekei kozt is előkelő, közel 100 éves épület fel évtizedre elnémul, a szó, a muzsika ritmusát légkalapacs, fürész. fejsze veszi át. Nem, most az egyszer nem „rólunk van szó", a mi színházunk parádésan újjávarázsolva (majdnem) kész. Ahol 5 évvel „korábban" járunk az időben: Pécs városa. A szegedihez hasonló sorsra jutott Thália ottani temploma is. Az esti díszkivilágítás takargatta még, amit a rideg nappali fény nem kendőzött: a közönség fogadására méltatlanná vált, kopottas, szűkös, elöregedett berendezést. A rádió szombat 'délutáni adásáig nem derült ki. melyik vállalat nyerte a rekonstrukciós munkákra hirdetett versenytárgyalást. A műsorban megszólaló egyik esélyes mindenesetre lelkesen ígérte, ha rajtuk múlik, mindössze három esztendő, s teljesitik, amit rájuk bíztak. Tapasztalván, hogyan hűzódhat-tolódhat egyre távolabbra építési határidő, hajlamosak vagyunk némi szkepticizmussal fogadni e mondatot. A pécsiek azonban megérdemlik .a bizalmat: bizonyítottak már. A munkálatok kezdetére elkészült ugyanis egy vadonatúj — amolyan kamara jellegű — színház, az említett építőipari vállalat révén. Ha szomorkodik is tehát a pécsi társulat — kinek nem szorul el a torka, ha búcsúzni kell —, öröme is akkora lehet legalább: oly korszerű körülmények között dolgozhat mindhárom •— opera, prózai, tánc — tagozat. amelyre 25 éve nem volt példa. Nagyterem, kamaraterem. stúdiószínpad áll a színészek rendelkezésérje; épp mostantól játszhatnak akár rétegdarabokat is, erre eddig, helyhiány miatt, nem volt mód Nagyszerű öltözők, szellőztethető balét')- és gimnasztikaterem — a „pót"színházban ... Milyen lesz az igazi? (Erről jut eszünkbe: a szegedi új-ószinházba először elfelejtettek baletttermet tervezni . . .) így persze könnyű — mondhatják emitt, nem kell moziba száműzetni ... Új épületet, azért, hogy átvészeljék a színház nélküli időket. . Am ne feledjük, ők is kihúztak „öt szűk esztendőt". A nagyszínház használhatatlan színpadtechnikája a legszűkebb város széli kultúrházba kényszerítette a művészeket. Most tehát kesergés helyett az újrakezdés, „újat csinálás" örömével fogrtak a munkához. Gondolhatni, az új épület sem teljes, tökéletes megoldás még, hiszen mi szükség lenne akkor az ószínházra? Ám optimizmusuk tanulnivaló (Nógrádi Gábor igazgató szavait, idézve): ..Kicsi a zenekari árok? Előny ez is: legalább az operairodalom olyan darabjait választjuk, amelyekhez elegendő kevesebb muzsikus. Az ilyesmi úgyis unikum a magyar operaéletben. Most kaptunk csak új művészi lehetőségeket ..." Mindenesetre az igazgató eltette a régi színpad deszkájának pár centiméteres daralbját. Ott lóg irodája falán, bekeretezve... * Már csak rádiófelvételeit, filmjeit, lemezeit őrizhetjük a korszakos színészegy én iiségnek, Latinovits Zoltánnak. Mostanaban peregnek a televízióban Kovács András alkotásai. melyek közül többnek volt főszereplője. Hosszasan emlékezik róla partnere, társa, Ruttkai Eva a Képes 7. elmúlt heti számában, másfél ódás dokumentumműsort sugárzott róla a rádió. Az egybeesés nem véletlen: június 4. a halálának évfordulója. A vasárnap délutáni adásban Hozó László rendező és Ruttkai Éva elevenítette fel Latinovits életének állomásait. Huszonöt évesen, tervezömérnöki állást elutasítva, segédszinész lett Debrecenben. 1961-ben Ruttkai Éva ajánlotta az ismeretlen, isten áldotta tehetségű fiatalembert Rómeó szerepére, Várkonyi Zoltán figyelmébe. Attól kezdve élete a rádióstúdióban, filmgyárban s •persze a színházban zajlott. Három esztendő, s máris túlhajszolt. Az ára: szívinfarktus. Sorra kapja a kritikusok és filmfesztiválok díjait, alakításai több mint emlékezetesek — lélegzetelállítók. A másfél évtizedes pályát betegség törte derékba. Az utolsó időben alig tudott beszélni. Ám ha a mikrofon elé állt, artikulációja kitisztult, előadásmódja kifogástalanná vált. Utolsó hangfelvétele Ady-vers, a pár soros Két kuruc beszélget. A kórházból szökött ki pár órára, s negyvenöt évesen utoljára kondult „a versmondó nagy harang". Ki hinné, hogy már évtizede nincsen a színészkirály? Varjú Erika Honismereti tábor Egyetemisták, főiskolások honismereti tábora nyílt hétfőn Dunakilitin. A kéthetes programot ezúttal ötödik alkalommal rendezte meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsa támogatásával a KISZ Győr-Sopron megyei bizottsága és a megyei múzeumi igazgatóság. A táborozáson az ország hat felsőoktatási intézményéből csaknem 30 hallgató vesz részt. A fiatalok ismereteiket jól tudják kamatoztatni a honismereti kutatómunkában. A kutatómunkát, az összegyűjtött tárgyak feldolgozását, rendszerezését szakemberek irányítják. A tábor második hetében a gyűjtött tárgyi emlékeket kiállításon tárják az érdeklődők elé. Szegedi kórusok külföldön Erhsdetten, Rheine. Elte, Mesum, Köln. Itt járt, most érkezett haza egyhetes NSZK-beli koncertkörüt.járól a Tömörkény zenegimnázium leány- és vegyes kórusa. Kölnben a helyi kórusok versenyén tartottak bemutatót, Emsdettenben és Rheinében a helyiekkel összevont énekkar szólaltatta-meg Kodály Békedalát magyarul, Mihálka György dirigálásában. A szegediek ezen a körúton Bárdos, Kodály, Karai mellett Händel és Mozart müveit, népdalfeldolgozásokat énekeltek, Kerekné Fekete Eva zongorakíséretével. Mihálka György kórusvezetői szemináriumot is tartott észak-weszlfáliai karnagyoknak. • Mihálka György másik kórusa. a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola női kara, e hét végén, vasárnap indul Olaszországba: a hagyományos mediterrán fesztiválon képviselik hazánkat Molfettiben. A bari szimfonikusokkal, görög férfikarral és olasz vegyes karral Liszt 13. zsoltárát és Bartucci új oratóriumát mutatják be, de önálló koncerteket is adnak. Még odafelé, július 14-én, a szlovéniai Ajdovcsinában élvezik a helyi filharmóniai társaság vendégszeretetét, s lépnek föl, visszafelé Romát, Firenzét, Velencét'ejtik útba. Tanulmány II környezet savasodásáról A környezet savasodása mind okait, mind hatásait tekintve bonyolult, nagy kiterjedésű és sokrétű folyamat. Megelőzése, illetve korlátozása általános társadalmi érdek és nemzetközi összefogást igénylő, népgazdasági fontosságú feladat. Ezt állapítja meg az az előterjesztés, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott alkalmi bizottság készített, arra a kérdésre keresve a választ, hogyan csökkenthetők elfogadható szintre a környezet savasodásából eredő károk és veszélyek, illetve milyen intézkedések szükségesek ennek megvalósításához. A környezet savasodásának egyik oka a savas vagy savképző vegyületek nedves és száraz ülepedése. Ily módon — a mérések szerint — hazánk területére évenként 214 ezer ' tonna kénnel és 245 ezer tonna nitrogénnel egyenértékű vegyület rakódik le. A VII. ötéves terv során a kéndioxid okozta légszennyezés viszonylagos csökkenésével számolhatunk, mert az új beruházásokat és az átfogó rekonstrukciókat a környezetvédelmi követelmények figyelembe vételével, vagyis kéntelenítő berendezések alkalmazásával kell megvalósítani. Felszíni vizeink többségében savasodás gyakorlatilag még nem észlelhető. Ezzel szemben a talajok jelentős részében nagy mértékű a savasodás. A jelenség a légköri savas ülepedésre és műtrágyázásra vezethető vissza. A savasodás csökkenti a talaj termőképességét, növeli a termelési költségeket, rontja a termékek minőségét. Magyarországon a mezőgazdasági művelés alatt álló savanyú talajok területe mintegy 2 millió 675 ezer hektár, vagyis az ország területének 29 százaléka — figyelmeztet az MTA alkalmi bizottságának összefoglalója. Az elsavasodás ellen azonnali és gazdaságosan megvalósítható beavatkozás: a kémiai talajjavítás, .azaz a meszezés. Műtrágyák savanyító hatását például úgy közömbösíthetik, ha megfelelő mennyiségű kalcium karbonátot adnak hozzájuk. A talajok savasodása elleni küzdelmet társadalmi ügyként célszerű felfogni, vagyis a beavatkozás költségei nem terhelhetők teljesen a mezőgazdaságra. Különös figyelmet kell fordítani a savasodással öszszeíüggő környezetszennyeződés humán vonatkozásaira. Savas vagy savképző anyagok növelik a megbetegedések gyakoriságát, illetve lefolyásukat súlyosbíthatják. önmagukban, illetve egy vagy több más szennyezővel együtt közvetlenül előidézhetnek idült megbetegedést, különösen szefinyezett levegőjű településeken jelenthetnek fokozott veszélyt a légzési bántalmaktól szenvedőknél. A helytelen műtrágyázást gyakorlat, a talajnak szennyvízzel, szennyvíz iszappal, illetve hígtrágyával való terhelése következtében emelkedik a növények nitráttartalma, s ez megnöveli a szívinfarktus valószínűségét. A környezet Savasodása felerősíti a korróziót, mely kárának és tobbletköltségénak együttes értéke a társadalmi termelés 1.5—2 százaléka. A veszteség csökkentésében különös jelentőségű a puhamészkő-homlokzattal épüit nagy középületeink gyors puszt ujásánalc megállapítása — hangsúlyozzák a szakemberek. Magyar egyetemi hallgatók szocialista országokban Háromnapos előkészítő tanfolyam kezdődött hétfőn az ELTE Budaörsi úti kollégiumában 240 magyar egyetemi hallgató részvételével; a diákok az 1986—87-es tanévben kezdik meg tanulmányaikat szocialista országok felsőoktatási intézményeiben. A három nap alatt a hallgatók szakemberekkel, külföldön tanuló diáktársaikkal találkozhatnak és ismerkedhetnek a rájuk váró feladatokkal. A következő tanévben a Szovjetunióba és az NDKba megy a legtöbb magyar diák. A Szovjetunióba 140en. az NDK-ba pedig 50-en, elsősorban müizaki, közgazdasági és agráregyetemekre. Műszaki egyetemisták, bölcsészhallgatók mennek Csehszlovákiába, agrárszakembereket képeznek Bulgária egyetemein, s hatan bölcsész karon, illetve műszaki egyetemen tanulnak majd 'Kínában. A Szovjetunióba és az NDK-ba induló hallgatók ebben az évben már szakmai tanulmányaikat kezdik meg, a többi országba jelentkezett diákok az első évben az illető ország nyelvét tanulják. Szeptember elején utaznak külföldre a hallgatók a Szovjetunióba készülők kivételével. Ide július közepén érkeznek és hathetes intenzív nyelvtanfolyamon vesznek részt. Az NDK-ba indulók Magyarországon készülnek fel a német nyelvből. Legyen a szakmája mestere! Az információrobbanás, a műszaki és technikai fejlődés mindenki élött világossá tette, hogy a tudásanyag né-i hány év alatt megduplázó-; dik, egy része elavul, az embernek tehát élete során többször is újra kell tanulnia szakmáját. Kétségtelen, hogy annak a szakembernek, aki minden helyzetben boldogulni szeretne választott pályáján, élete végéig tanulni képezni kell magát. Minden szakterületen fontos az állandó továbbképzés, az önképzés, a nagyobb szakmai tudás megszerzése. Az ipari miniszter rendelete és a Kiosz-alapszabály alapján a kisiparosok mer gyei titkársága a szakember rek részére már évek óta szervez és végez mestervizsgáztatást Szegeden. Jelenleg Csongrád megyében a következő szakmákban: autószerelő, ács-állványozó, cukrász, fogműves, gázvezeték- és készülékszerelő, gépjármű-villamossági műszerész, hentes és mészáros, karosszérialakatos, kozmetikus, kőműves, központifütés- és csőhálózatszerelő, villanyszerelő, géplakatos szobafestő és mázoló (tapétázó), vízvezeték- és készülékszerelő, fodrász (férfi és női), fényképész es esztergályos. Mestervizsgára jelentkezhet minden olyan szakember (kisiparos és nem kisiparos), aki az adott szakmából szakképesítéssel és legalább két év szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az igények és lehetőségek figyelembe vételével a mestervizsgára készülők részére — a megye öt városában — szakmai- és iparjogi előkészítőket is szerveznek. Előkészítő tanfolyamokat és vizsgáztatásokat egész évben folyamatosan tartanak. Az Ipari- az Építésügyi és Városfejlesztési- és Művelődési Minisztériumokkal való egyetértésben — rokon szakmák körén belül — két éves szakmai gyakorlat és kiegészítő (különbözeti tanfolyam) tanulmányok alapján ujabb » mestervizsgát tehet az ácsállványozó szakmából a kőműves mester, a tetőfedő mester. A kőműves szakmából az ács-állványozó, az épületszobrász, a kőfaragó, az épületburkoló mester. A központifütés- és csőhálózatszerelő szakmából a vízvezeték- és készülékszerelö, a gázvezeték és készülékszerelö mester. A gázvezeték- és készülékszerelö szakmából a központifütés- és csőhálózatszerelő mester. Szakmai gyakorlatként a jelentkezők eredeti szakmájában eltöltött időt is elfogadják. Az átképző tanfolyamokon (amit elegendő jelentkező esetén Szegeden rendeznek meg) a jelöltnek, el kell sajátítania a két szakma közötti elméleti és gyakorlati ismereteket, tudásáról mestervizsgán. Szegeden kell számot adnia ' A tanfolyamokra és mestervizsgákra a Kiosz-alaoszervezeteinél és a megyei titkárságon lehet jelentkezni, ahol bővebb felvilágosítással is szolgálnak. Várják min-; den érdeklődő szakember jelentkezését a Kiosz Csongrád megyei titkárságán (Szeged, Horváth Mihály utca 3 , telefon: 13-984 ) h »