Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-05 / 157. szám

Szombat, 1986. július 5. 3 Emlékezés, koszorúzás Dabrónaki Gyula, a ma­gyar munkásmozgalom ki­emelkedő személyisége szü­letésének 70. évfordulója al­kalmából koszorúzási ün­nepséget tartottak pénte­ken, a Mező Imre úti te­mető Munkásmozgalmi Pan­teonjában. Rajczi Rezső vasúti tiszt­viselő, a munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 100. évforduló­ja alkalmából pénteken, koszorúzási ünnepséget ren­deztek a Farkasréti teme­tőben levő sírjánál. (MTI) KGST-megbeszélés A megállapodásokat rögzí­tő jegyzőkönyvek aláírásával pénteken befejeződött Kom polton a KGST mezőgazda sági állandó bizottsága ke­retében működő, a szálas ta­karmány nemesítésével és termesztésével foglalkozó tu­dományos technikai tanács ülése. A tanácskozáson egyeztették a további felada­tokat is. II személyiségfejlesztés esélyei Nemzetközi konferenciák Szegeden Ami ennek a hétnek a végén kezdődik a szegedi if­júsági házban, tulajdonkép­pen: folytatas. Két esztendő­vel ezelőtt ugyanitt találkoz­tak a világ minden részéből érkezett ' pszichológusok, pszichiáterek, és sok másféle foglalkozású ember, akiket azonban összekötött a közös érdeklődés és igény: megis­merni a kliensközpontú pszichoterápia és a kultúrák közötti kommunikáció mi­benlétét és lehetőségeit már­is rosszul, túlzottan egysze­rűsítve fogalmaztam: való­jában önmagukat és egymást megismerni jöttek az 1984-es munkaértekezlet résztvevői — ezért is nevezték találko­zójukat munkaértekezletnek, s nem konferenciának. Az akkor szokatlanul nagy visszhangot (itthon és kül­földön) kiváltó találkozót a Magyar Pszichológiai Tár­sasag valamint a Center for Cross-Cultural Communica­tion (CCCC : Kultúrközi Kommunikációs Központ Párizs) rendezte, a helyi szervezömunkából a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Klein Sándor vezette pszi­chológiai tanszékének okta­tói, és a hallgatók vállaltak oroszlánrészt. Ma, szombaton „Kliens­központú pszichoterápia nap­jainkban" címmel ennek a két évvel ezelőtti találko­zónak a folytatása kezdő­dik, a rendezők és a szer­vezők ugyanazok, mint fent, a résztvevők: pszichiáterek, terapeuták, pszichológusok, mintegy 200-an Nem szokványos tudomá­nyos konferencáról van szó, előadásokkal, szekciókkal és hallgatósággal. Hanem — akárcsak a rendkívül hatá­sos-visszhangos 1984-es ta­lálkozón — minden résztve­vő tanul és tanít egyszerre. Hogy mit? Hogyan? Na­gyon nehéz röviden válaszol­ni, mert a kliensközpontú pszichoterápia és a személy­központú megközelítés alapel­veit kell hozzá ismerni. C. Devonshire, a Kultúrközi Kommunikációs Központ igazgatója, aki résztvevője lesz a szegedi találkozónak, korábban így válaszolt Kiéin Sándor kérdésére: „A kliens­központú pszichoterápia egy sajátos, jól meghatározott, A júniusi kánikula hatására hamar utolérte a korai fajtá­kat a középérésű, sárga húsú őszibarack. A Mórahalmi Ho­mokkultúra Szakszövetkezetben 52 hektáron termesztik ezt a kelendő gyümölcsöt. Pár napja kezdték a szedést, és a méret szerinti válogatást. A szép, kifejlett, pirosló ba­rackkal Budapesten, a téeszker üzleteiben találkozhatnak a vásárlók. A jó minőség láttán a kereskedő egyheti ga­rantált árat kínált, s így a 18-20 forintos átlagárra igazán nem panaszkodhat a termelő szigorúan szabályozott keze­lési módja azoknak az em­bereknek, akiknek bizonyos pszichológiai problémáik vannak. Az utóbbi 50 évben fejlődött ki Carl Rogers és munkatársai tevékenysége nyomán. Céljuk az volt, hogy feltárják a .pszicholó­giai növekedés' feltételeit az emberi kapcsolatokban. Meg­figyeléseik . . . egyéni pszi­choterápiás tapasztalatokon, nem csoportokkal végzett munkán alapultak... Arra jöttek rá, hogy a terapeuta bizonyos attitűdje olyan kapcsolat kialakulásához ve­zet, amely valószínűleg a kliensben rejlő lehetőségeket az eddigieknél jobban felsza­badítja: a személyiség fejlő­désének lehetőségeit, problé­mák megoldásának lehető­ségeit, a kreatívabb, konst­ruktívabb élet lehetőségeit." Ezeket, a személyiség fejlő­dését elősegítő alapelveket tekintik ma a személvköz pontú megközelítésnek. Nem­csak az egyéni pszichoterá­piában, hanem a pedagógiá­ban, a gondozói tevékeny­ségben, az üzleti, ipari veze­tésben, a családi kommuni­kációban és sok más terüle­ten is alkalmazzák. Mint Két éve Szegeden bebizonyo­sodott, ez az „attitűd", „lé­tezési mód", amely elősegí­ti az ember egészséges válto­zását, fejlődését, arra is való, hogy a más-más nyelven be­szélők, más-más kultúrát képviselők — megkíséreljék megérteni egymást. Megis­merni. tudomásul venni a különbségeket. Bebizonyoso­dott, hogy nemzetközi kom­munikáció nemcsak lehetsé­ges, hanem az emberekben belső kíváncsiság, megisme­rési vágy él egymás iránt. Amely éppúgy felhasználha­tó a békéért, mint az egy­mástól való idegenkedések, félreértések és szándékolt meg nem ér.'ések — a hábo­rúért. Alighanem ez a „tit­ka" a pszichoterápia eme új irányzata és az ezzel foglal­kozók iránt megnyilvánuló erőteljes nemzetközi érdek­lődésnek. Carl' Rogers, az irányzat legismertebb ame­rikai képviselője és megal­kotója szintén a szegedi ta­lálkozó résztvevője lesz, akárcsak két éve. Ma, szombaton érkeznek a vendégek, holnap kezdik meg munkájukat. Egy hétig a szakemberek továbbképzé­sének tekinthető a fórum, majd a következő hét végén a „Kultúrák közötti kommu­nikáció kreatív megközelí­tései" címmel kezdetét veszi a második nemzetközi érte­kezlet. A föntiek szellemé­ben ezen újfent kísérletet tesznek a résztvevők, hogy bebizonyítsák: különböző, embercsoportok (népek, ve­zetők-beosztottak, nők-férfi­ak, szülők-gyerekek, taná­rok-tanítványok stb.) között lehetséges a megértés. S. E. Szövetkezeti kongresszusok előtt A mezőgazdasági, ipari és a fogyasz­tási szövetkezetek kongresszusaikra készülnek. E kongresszusok lehető­séget biztosítanak arra, hogy — a XIII. pártkongresszus határozatai és népgazda­sági elképzelések ismeretében — az egész szövetkezeti mozgalom mérleget készítsen az elmúlt öt év munkájáról, és a tapasz­talatok birtokában meghatározza a követ­kező időszak feladatait. A kongresszuso­kat megelőzően — a jobb előkészítés ér­dekében — mindhárom ágazatban vita­anyagok, tézisek készültek, melyek széles körű megvitatása, az összegezésen túl, an­nak lehetőségét is biztosítja, hogy a vitás kérdésekben állásfoglalás születhessen, a minősítést igénylő kérdésekben véleményt nyilváníthasson a tagság. A vitaanyagok az MSZMP Politikai Bi­zottsága 1986. április 8-i állásfoglalása alapján készüllek. A párt vezető szerve a szövetkezetek elmúlt öt évben végzett munkáját elemezve, azt a megállapítást tehette, hogy: A szövetkezetek je­lentős szerepet töltenek be gazdasági éle­tünkben, nemzeti jövedelmünknek mint­egy negyedét állítják elő. Tevékenységük előző kongresszusaik óta számottevően fejlődött. Szövetkezeti sajátosságaikat megőrizve, figyelemre méltó lépést tettek gazdálkodásuk minden területén. Tovább gazdagodott a szövetkezeti demokrácia fó­rumrendszere, és tartalmasabbá vált bel­ső életük is." E megállapítások büszkeséggel tölthetik el az egész szövetkezeti mozgalmat, de semmiképp sem szülhetnek túlzott meg­elégedettséget, hiszen az eddig is — de várhatóan a következő időszakban is — szigorú nemzetközi gazdasági-politikai vi­szonyok és a magasabb hazai követelmé­nyek ezt nem teszik lehetővé. A további feladatok meghatározásához erőt ad a szövetkezeti mozgalom mindhárom ága­zatának, hogy gazdasági jelentőségük mel­lett — széles tagsági bázisukat figyelem­be véve — fontos politikai tényezővé is váltak társadalmunkban, és részesei le­hessenek a szocialista nemzeti egység erő­sítésének. Elemezve dolgainkat, indokolt annak az elkénzelésnek a megvalósítása, hogy a fejlődés általános és pozitív iránya to­vábbra is folytatódjék, a kiküszöbölhető gondok-problémák csökkenjenek, a leg­fontosabb területeken a fejlődés dinami­kusabbá váljon. Hangsúlyozott igény, hogy a mezőgazdasági, az ipari és a fo­gyasztási szövetkezetek vegyék ki részü­ket a népgazdaság előtt álló feladatok megvalósításából, a külgazdasági egyen­súly megteremtéséből, a társadalmi köz­terhek viselésébői. A követelményeket csak úgy teljesít­heti a szövetkezeti mozgalom, ha az in­tenzív gazdálkodás erőteljes kibontakoz­tatására törekszik, ha csökkenti a fajlagos ráfordításokat, ha anyag- és energiataka­rékos eljárásokat alkalmaz, ha javítja a gaz.dálkodás eredményességét. Mindehhez a mozgalom előnyös voná­sainak megőrzése, erősítése szükséges, melynek során tovább fejlődhet a szövet­kezeti demokrácia, kibontakozhat a vál­lalkozó szellem — mely megújuláshoz ve­zet —, és az érdekeltség fokozódásával, nagyobb rugalmassággal no a teljesít­mény, javul a munkafegyelem. A felsoroltak nem valósulhatnak meg a szövetkezetek dolgozói és tagsága nélkül. Éppen ezért, amikor az érzelmi és anya­gi kötődés erősítésén munkálkodunk, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a tagokról való gondoskodás, az élet- és munkakörülmények javítása vagy éppen a szabadidő hasznos eltöltésének biztosí­tása szintén a mozgalom előnyös vonásai közé tartozik, és megvalósulás esetén cél­kitűzéseink is eredményesebben teljesül­nek. A nehéz helyzet, a magas követelmény, a sok munka növeli a szövetkezetek egy­másra utaltságát is. Az együttműködés az eddigiekben sok kívánnivalót hagyott ma­ga után, nem szabad tehát szem elől té­veszteni azt a tényt, hogy az összefogás­ban rejlő lehetőségek, az összehangolt együttműködés csak növeli a szövetke­zeti mozgalom erejét, ezáltal az előrelépés is jobban biztosítható. S Csongrád megye mezőgazdasági, ipa­ri és fogyasztási szövetkezetei je­lentős helyet foglalnak el az ország szövetkezeti mozgalmában. Az 1986-ra és a VII. ötéves tervre kimunkált elképzelé­sek sokszor szinte erőn felüli munkát kí­vánnak. A szervezeti helyzet rendezett, a figyelem inkább a gazdálkodás kérdései­re irányul, hogy a népgazdasági célkitű­zések eredményesen valósulhassanak meg. Erre számos lehetőség adott, hiszen a ha­zai élelmiszer-ellátás, az élelmiszerexport, az árualapok megteremtése, egyáltalán, az életszínvonal-politikai célkitűzések megva­lósítása bőven biztosít feladatot a terme­lésben, termeltetésben, felvásárlásban, s az ipari háttér vagy a pénzügyi és egyéb szolgáltatások fejlesztésében egyaránt. Nem közömbös számunkra az sem, hogy éppen sokrétű tevékenységünknél fogva, növekvő a szerepünk a lakásépítés, -fenn­tartás, -karbantartás, egyáltalán, a lakás­politikai célkitűzések megvalósításában is. Mindehhez persze társadalmi segítség­nyújtásra, az állam és más szervek támo­gatására is szükség van. A XIII. pártkongresszus megerősítette az eddig követett szövetkezetpolitika he­lyességét, a szövetkezetek gazdasági-tár­sadalmi tevékenységének alapvető ten­denciáit. Mozgalmunk ennek szellemében dolgozza ki feladatait, hogy aztán a kong­resszusok által hozott határozatokkal meg­erősítve munkálkodhasson a végrehajtá­son. Ocskó Imre, a Szövetkezetek Csongrád Megyei Koordinációs Tanácsának soros elnöke * Minden év júliusának első vasárnapján ünneplik a nemzetközi szövetkezeti napot. Az idén a megye szövetkezetei a hét vé­gén Csongrádon tartják ünnepségüket. Csökken a Tiszán a békalencse A Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság pénteken, teg­nap harmadfokú vízvédelmi szenyezettség készültséget rendelt el a Hármas-Körö­sön, valamint a Hortobágy­Berettyó főcsatorna torkolati szakaszán a békalencse eltá­volítására. így várható, hogy rövid időn belül Szegeden a Tisza békalencse-szennye­zettsége csökken. Szúnyogirtás Megkezdődött a szúnyog­irtás a Dunakanyarban és a ráckevei Duna-ág mentén. A Pest Megyei Köjál szer­vezésében augusztus végéig összesen hat alkalommal pásztázza végig a helikopter a part menti területeket, permetezik a vegyszert. A szúnyogirtás, ami összesen ötmillió forintos költséget emészt fel, gondosan meg­tervezett művelet. Polski FMT-alkatrészbolt Schmidt Andrea felvételei Üj autóalkatrész-boltot ad­tak át pénteken Angyalföl­dön, a Váci út 45. szám alatt. A Polski FIAT 126 tí­pusú személygépkocsikhoz való alkatrészeket, felsze­relési és ápolási cik­keket forgalmazó üzle­tet a Budapesti Autója­vító Vállalat és a MOBIL Jármú- és Alkatrészkereske­delmi Vállalat közösen nyi­totta. Csaknem hárommillió forint értékű árukészlettel várják a vevőket, s erre az évre 15 millió forintos for­galmat terveznek. j beruházási élénkülés Folytatódik a beruházási tevékenység lassú növekedé­se. Az emelkedés a múlt év második felétől követhető nyomon — állapítja meg az Állami Fejlesztési Bank fel­mérése. Az első negyedév­ben a beruházások még el­maradtak a múlt év azonos időszakának egyébként ala­csony szintjétől. A lassú élénkülés hatására az idei első öt hónap beruházási ráfordításai összességében már 1 százalékkal megha­ladták a múlt évit. A 10 állami nagyberuhá­zás közül a tervek szerint az idén egy: a rnányi bá­nyaüzem fejlesztése fejező­dik be. A termelés az új üzemben már tavaly meg­kezdődött, azt azonban nem várt geológiai körülmények miatt májusban le kellett állítani. A szénkitermelést a bányászok várhatóan csak augusztusban kezdhetik meg újra. A Paksi Atomerőmű épülő 3-as reaktoránál az elképzelések szerint az idén szeptemberben, a 4-esben pe­dig a jövő év decemberében kezdik meg a próbaüzemet. Ha a munkák hasonló ütem­ben haladnak, elképzelhető, hogy a próbaüzem határ­ideje mindkét blokknál a tervezettnél előbbre hozható. Idén januárban kezdődött meg a Ferihegyi repülőtéren a régi le- és felszállópálya korszerűsítése. A több mint 1 milliárd forintos beruhá­zással a tervek szerint jövő év decemberében végeznek az építők. Jelenleg semmi sem hátráltatja a megvaló­sítást, a kivitelezők eddig a munka több mint 35 szá­zalékát elvégezték. Az első negyedév után áprilisban és májusban a vártnál gyorsabban növeked­tek a vállalati beruházások. A vállalatok öt hónap alatt 31 milliárd forintot fordí­tottak fejlesztéseikre, 12 százalékkal többet, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. A hitellel és állami tá­mogatással segített beruhá­zások többsége az export­fejlesztési pályázati rendszer keretében valósul meg, s így elősegíti, hogy mind több, külpiacon versenyképei ter­méket állítsanak elő. Másik részük a ráfordítások csök­kentését, az anyag- és ener­giatakarékos termelési szer­kezet kialakítását szolgálja. A többletkiadások hosszabb távon a gyorsabb növekedés megalapozását, az exportké­pesség javítását segítik elő. A beruházások finanszírozá­sára a vállalatok a számí­tottnál jelentősebb források­kal rendelkeznek, a hiteligé­nyük is számottevő, több mint kétszerese a múlt évi­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents