Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-04 / 156. szám
2 Péntek, 1986. július 4. A háromezredik Rába-traktor Elkészült a 3 ezredik Rába-traktor a Rába Magyar Vagon és Gépgyár győri erögépgyártó üzemében. A 250 lóerős motorral felszerelt Rába-trak torok első darabjai 1974-ben hagyták el a gyárat. A nagy teljesítményű, korszerű erőgépeket az amerikai Steiger-cégtöl vásárolt licenc alapján kezdték gyártani, a motorok és a futóművek kezdettől fogva saját termékek voltak. Az évek során egyre több alkatrész gyártását kezdték el házon belül, néhány felszerelést viszont, például a vezető fülke légkondicionáló berendezését továbbra is a licencet eladó cégtől vásárolják. A győri nagyvállalat berendezkedett a nagy teljesítményű traktorokhoz való ekék és egyéb talajmegmunkáló eszközök és vetőgépek gyártására is. Az idén 400 Rába-traktort rendeltek a mezőgazdasági termelési rendszerek és a gazdaságok. Kétszázat már le is gyártottak, e sorozatból került ki a 3 ezredik erőgép is. Légkondicionált fülkéjükben a traktorosok bármilyen napszakban. s akárhogyan alakul is az időjárás, jó körülmények között tudnak dolgozni. Az év utolsó negyedében elkezdődik a korábbinál is nagyobb teljesítményű, 300 lóerős motorral felszerelt Rába erőgépek sorozatgyártása. A kísérleti példányok jól vizsgáztak a gyakorlatban. Tudományos vándorgyűlés Csütörtökön Keszthelyen megkezdődött a Magyar Élettani Társaság háromnapos vándorgyűlése. A tanácskozáson az élettan 450 tudósa, kutatója és gyakorlati szakembere összegezi a tudományág legújabb eredményeit. összesen 160 előadás hangzik el és 150 poszteros bemutatót tartanak. 1|öbb előadó foglalkozik a szív- és érrendszeri betegségek és az anyagcsere öszszefüggéseivel, konkrétan azzal, hogy milyen biológiailag aktív anyagok szabályozzák ezt a folyamatot. Napirendre kerülnek a mezőgazdaság számára hasznos, szaporodásbiológiai kutatások eredményei is. yy Nem szabad leírni őket yy Kisportolt, magas termet, napbarnított arc, szeme sarkában mindig ott bujkáló, huneutkodó mosoly. Ki hinné, hogy elérte már a nyugdíjkorhatárt, s hogy életének 34 esztendejét olyan emberek társaságában töltötte, akik a létnek nem éppen a napos oldalán sütkéreztek . .. — Ügy lettem bv-s, azaz a büntetés-végrehajtás, a fegyveres testület tagja, hogy soha nem akartam az lenni. — vallja a nagyfai intézet napokban nyugdíjba vonult igazgatója, Banka Lajos orvos ezredes. Mindig is csak orvosnak készültem, az emberek gyógyítására vágytam. S hogy lett mégis a megtévedtek, a bűnbe esettek istápolója — 22 esztendeig — a Csillag börtönben? Ügy, hogy a Dózsa mint NB l-es vízilabdázótól nem akart megválni tőle 1953-ban, a diplomaátadás után sem. — Itt ragadtam, s a sors kegyéből megtaláltam ezen a pályán is azt, amire orvosként felesküdtem. A betegben mindig a beteget láttam, s láthattam, mert megengedték a lehetőségeim. Nagyfa egyebek között ennek az alapelvemnek köszönheti létét. Törvény kellett ahhoz, hogy az alkoholistát kötelezzék: tartsa is be az absztinenciát. Ehhez, azaz a gyógyuláshoz ugyanis nem elég csupán az állami egészségügy kerete. Meggyőződésem „ugyanakkor, hogy ezeket az embereket nem büntetni, hanem kezelni kell. A munkaterápiás elvonó intézetben a törvény és a humánum úgy ötvöződik, hogy a beutaltak innen büntetlen előélettel, folyamatos munkaviszonnyal távozhatnak. Ennek a „kakukkfióka"intézménynek a megteremtése. beindítása élete nagy vállalkozása volt. A harcokban is megedződött ezredes az orvos érzékenységével vallja: „Megérte, szép volt, érdemes volt". Mi segítette, hogy a kétféle szolgálatot, a kétféle szemléletet: a fegyveres testületét és az egészségügyét összeegyeztesse, hogy kitaposson egy eddig járatlan utat? Ügy tartja: először is az erő, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy vegigvigyűk azt. amit fölvállaltunk. Aztán a stabilitás, amelyre támaszkodhat az ember akkor is. ha magára van utalva. Néha ütközésekkel is jár az efféle elszántság. Ahogy ő fogalmaz: — Mint jégkorongozó a palánknak, hol fejjel. hol vállal estem az akadályoknak, csak éppen rajtam nem volt „bukósisak" ... S végül minden nehézségen átsegítette a hit. — Hittem abban, hogy ezeken az embereken lehet segíteni, nem szabad „leírni" őket. Erre egy ilyen intézmény hivatott, amelyet nemcsak létesíteni, hanem fönntartani, fejleszteni is lehet. Az orvos ezredesnek ugyanakkor meggyőződése, noha sokan távoztak gyógyultan Nagyfáról, nem az efféle intézet az alkoholjzmus elleni küzdelem alapja. Ez csak, egy láncszem az alkoholbetegek kezelésének folyamatában, szinte a végső menedék. Szerinte az előtte lévő szemeket kellene erősíteni, s többet tenni társadalmi méretekben a megelőzés érdekében. Ismét elmélyedtünk a szakmában, hittel, meggyőződéssel magyaráz, úgy, ahogy éveken át tette, amikor az alkohol rabjairól esett szó bármilyen fórumon. j't-dig ezv'áfk jK1**}^ évei Jrrfc/r'tkéznek* Hogv mit kezd a fölszabadult idővel?, Azt mondja: ad elég munkát a tanya, a kiskert, s boldog elfoglaltságot a hat unoka. Megkérdezem: aztán bornak való szőlőt telepített-e? — Hogyne — válaszolja —, nem vagyok én ellensége a szolid kis poharazgatásnak... Ch. A. Új filmek készülnek a Budapest és a Dialóg Stúdióban Üj produkciók készülnek a nyáron a Mafilm műtermeiben. A Budapest Stúdióban nemrégiben fejeződött be Domölky János „Hajnali háztetők" című filmjének forgatása. A Koltai Lajos operatőr közreműködésével Ottlik Géza írásaiból készülő alkotás a közép-európai művészsorsot ábrázolja, s bemutatja egy festmény születését. A főbb szerepekben Cserhalmi Györgyöt, Andorai Pétert, Takács Katit, Udvaros Dorottyát, Rajhona Ádámot láthatja majd a közönség. Ugyancsak ebben a stúdióban dolgoznak a Mikszáth Kálmán regénye nyomán forgatott „Akli Miklós" című kosztümös kalandfilmen. A Révész György rendezte produkció főszereplője Hirtling István. Július elsejen fogtak hozzá Lrdőss Pál „Lázálom" című alkotásának felvételeihez. Pap Ferenc kamerája egy fiatal, büntetett előéletű házaspár erőfeszítéseit mutatja be családi életük rendezésére. A főbb szerepeket Ozsda Erika, Madaras József, s a jugoszláviai Döbrei Dénes alakítja. AI Dialóg Stúdióban bemutatásra vár András Ferenc „A nagy generáció" című filmje. A hatvanas évek újat akaró, önmagát legendás generációnak képzelő nemzedékét ábrázoló alkotás szereplői között van Cserhalmi György, Udvaros Dorottya, Eperjes Károly, Koltai Róbert, s ebben az alkotásban játszotta utolsó filmszerepét Major Tamás. Ugyancsak befejeződtek Gyarmathy Lívia „Vakvilágban" című, a tv-ben készült filmjének munkálatai, amelyet a Dialóg Stúdió nagyított fel játékfilmnek. A szeretetről és a demokráciáról szóló, egy nap eseményeit megörökítő produkció az idei Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál versenyében képviseli a magyar filmművészetet. Makk Károly „Az utolsó kézirat" című produkcióját Tóth János operatör fényképezi. Déry Tibor „Vidám temetés" című írása alapján készülő alkotás egy napló sorsáról szól. A filmben szerepet vállalt Jozef Kroner, Alexander Bardini, Both Béla, Psota Irén, Váradi Hédi, 'Ijemessy Hédi, Újlaki Dénes, Bezerédi Zoltán, Dégi István, Pécsi Ildikó és Nagykalózi Eszter. Vitézy László „Érzékeny búcsú a fejedelemtől" című filmjének forgatása Jankura Péter operatőr közreműködésével a napokban kezdődik meg. A Hankiss Ágnes írásából készülő alkotás Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről szól majd. Folynak az előkészületek Tolmár Tamás elsőfilmes rendező „Zuhanás közben" című produkciójának is. A Novak Emil operatőrrel forgatandó alkotás cselekménye az anyagi boldogulás vélt lehetőségeit mutatja be. A szereplők: Kaszás Ildikó, Pogány Judit, Rudolf Péter. Sejtbiológiai konferencia A leggyakorlatibb elméleti tudomány Még nincs két évtizede sem, hogy 1969-ben holland szakemberek kezdeményezésére, több európai ország közreműködésével, valamint hathatós támogatással alapítványt hoztak létre: az Európai Sejtbiológiai Szervezetet, amely azután 1974ben átalakult az Európai Sejtbiológiai Társaságok Szövetségévé. Az alapító tagok között ott találjuk a Magyar Biológiai Társaságot is, mely a magyar szakembereket képviseli a szervezetben. A szövetség első kongresszusát 1982-ben Párizsban rendezték. A második kongresszusnak hazánk fővárosa, ¡Budapest ad" otthont július 6—11.. között. A tanácskozásra csaknem 900 kutatót várnak 37 — európai és tengerentúli — országból Az eszmecserén a jelenlevők 250'előadáson, s mintegy 500 úgynevezett poszter — azaz plakát — bemutatón ismertetik a sejtbiológia legújabb eredményeit. Emellett a konferenciával egyidőben közel 30 — többségükben nyugat-európai — vállalat kiállítást is rendez a témához szorosan kapcsolódó könyvékből, folyóiratokból, műszerekből, laboratóriumi készülékekből és vegyszerekből. Ezekről is beszámoltak tegnap, csütörtökön a rendezők. Budapesten tartott sajtótájékoztatójukon. A sejtbiológia a sejttan legfiatalabb ága — mondta a konferenciát megelőzően dr. Rappay György, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetének tudományos osztályvezetője, a második Európai Sejtbiológiai Kongresszus ügyvezető elnöke —, amely egységbe rendezi mindazokat az ismereteket, meiyeket egymástól függetlenül hosszú évtizedek alatt összegyűjtöttek a kutatók. Például: az élettan, a biokémia, a növény- és az állattan, vagy a mikrobiológia területén. A sejtbiológiát ezért is tekintik interdiszciplináris, azaz összegező tudománynak. A sejtbiológus ugyanis nem idealizált, hanem nagyon is konkrét sejtekkel foglalkozik: vizsgálatainak tárgya lehet felnőtt vagy magzati, állati vagy növényi, ép vagy kóros sejt. Észleleteit ütközteti korábbi, vagy éppen más tudományágak ismereteivel, majd azt elvonatkoztatja és általánosítja, kombinált ismeretanyaggá alakítva a tényeket. Ezen az alapon igyekszik azután magyarázatot találni a sejtek működésének törvényszerűségeire. A sejtbiológusok által kidolgozott és használt mdszereket nemcsak az ember- és az állatorvostudomány, a mezőgazdaság és a környezetvédelem, hanem egy sor iparág — például: az élelmiszer-, a gyógyszer- és a vegyipar — is alkalmazza, az iparággá fejlődő biotechnológiáról már nem is szólva. Nem véletlenül nevezik a sejtbiológiát — félig komolyan, félig tréfásan — művelői a leggyakorlatibb elméleti tudománynak. Ebben a tudományágban a magyar tudósok mindig ott voltak a világ élvonalában, hiszen elég csupán két ismert tudósunk: Huzella Tivadar, illetve Törő Imre nevét említeni. E tudományos teljesítmények éfismerését is jelenti, hogy most ennek a kongresszusnak Magyarország lehet a házigazdája. És Ön beszél idegenül? Mottó: Két bácsi áll az út szélén. Megáll mellettük egy külföldi autócsoda. Vezetője kiszól: Sprechen Sie deutsch? — Bácsik összenéznek. — Do gou speak English? — újabb fejrázás. — {*»vo**tye -.r.us^iSemmi. At' idegén dühösen el. — Látod, minek az á sok idegen nyelv — szól az egyik bácsi —, ez is tudott egy csomót, és mire ment vele? * Szeged, 1986. nyár. Idegenforgalmi szezon, mint mindig. — I would like to eat something. Can you bring me a menu? — Sprechen Sie deutsch? — Pista! Hívd ide a főnököt! — Ich möchte et was essen. Bringen Sie mir bitté die Menücarte. — Bitté. „Fiszuppe" schön, tudom ajánlani... * A fenti párbeszéd „álkülföldijeként" egyszer fáztam csak rá a sompolygásra: németül ugyanis ezen a két. jól betanult mondaton kívül egy kukkot sem tudok, és akadt egy pincér, aki válaszolt, sőt kérdezett. Bár-, mennyire is szerettem volna, ha akár mindenütt lefülelnek, nem sikerült. Pincéreink nem jeleskednek az idegen nyelvekben . . . (Az oroszt és a lengyelt csak egy helyen próbáltam meg. Nem volt nagy sikerem ezzel a kettővel sem.) A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzőben elmondták, hogy diákjaik két éven keresztül tanulnak németet és oroszt. Az első nyelvből tudnak olyanról, aki kedvet kapott hozzá, tovább folytatta az iskola után is, egy-kettő nyelvvizsgát is tesz. Oroszból szakkörökben, diákkörökben esetleg gyengébb szakközépiskolai szintet érnek el. Ahol érdeklődtem, sehol sem felvételi követemény a nyelvtudás! „Nívósabb" éttermeinkben úgy fogalmaztak, hogy „előny", meg hogv „nem árt", de csak magyarul beszelni, nem kizáró ok. (Másik történet: magyarul, de hogy?) A Csongrád Meevei Vendéglátóipari Vállalatnál nyelvpótlék jár a vizsgázottaknak. Személyzeti osztályuk évente szervez tanfolyamot is, akad, aki munka közben teszi le a nyelvvizsgát. Általában német és francia nyelvről van szó. erre nagyobb az igény Mármint a nyelvtanulók részéről, hiszen „használót oldalról" az angol legalább olyan fontos. Hogy én lettem volna a legboldogabb, ha minden helyen kifognak rajtam és szúrópróbaszerű rajtaütéseim az én leégéseimmel végződnek — magánügy. De tenni kéne valamit. Ha már az nem természetes, hogy az utcán megkérdezettek el tudják magyarázni az idegeneknek, merre van ez vagy az, legalább a pincér megértse a szegény hozzánk látogatót. Bár éhes ember addig mutogat, míg enni nem kap. de ugye. . Ugye? Regős Éva Coophotels szálloda A Coophotels, a fogyasztási szövetkezetek közös vállalat bővíti hálózatát: új üdülőszövetkezet szervezését kezdte meg, Fonyódon pedig új szállodát nyitott. A vállalat a zalakarosi társasüdülőbe utazó tagjait, illetve a fizető vendégeket Budapestről és környékéről különjáratú, bérelt autóbuszszal szállítja a helyszínre turnusváltáskor. Az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklődés a fővárosi üdülés iránt. Ennek akar megfelelni a Coophotels, ezért a meglevő mellett egy újabb budapesti szövetkezeti társasüdülő szervezéséhez látott hozzá. Óbudán, a Fő tér melletti Laktanya utcában a harminchárom lakosztályom. 75-80 ágyas üdülő építését ősszel kezdik meg. Ezzel, s az Egerben, illetve Hajdúszoboszlón ugyancsak szervezés alatt levő üdülőszövetkezetekkel együtt a jövő évi üdülési szezonra több mint 200-zal gyarapszik a Coophotels férőhelyeinek száma. A közös vállalat bérbe vette a fonyódi Sirály Szálloda épületét, amelyet átalakítás után — mint első saját üzemeltetésű, egycsillagos hotelt — most újra megnyitott. 31 szobájában 65 vendéget fogadhatnak. Konyhája és étterme alkalmas arra, hogy nyáron 400-450 ember étkezhessen náluk. A Coophotels ősztől bekapcsolódik a belföldi turistaforgalom szervezésébe, elsősorban az üdülőszövetkezeti tagok számára hirdetnek többnapos utakat az ország nevezetesebb tájainak és kulturális központjainak meglátogatására. XVIII. századi bosnyák iskola Pécsett A török kiűzése után néhány évtizeddel már saját iskolájukban anyanyelvükön tanultak a Pécsett élő délszláv családok gyermekei. A magyarországi nemzetiségi oktatásnak erre a korai emlékére levéltári kutatások során bukkant rá Filákovity István újságíró, a Narodne Novine főmunkatársa. Magyar, horvát, német és latin nyel vő dokumentumok révén sikerült feltárnia a délszláv iskola alapításának és működésének körülményeit, sőt: a hajdani tanoda helyét is megállapította. A hódoltság idején sok boszniai család telepedett le Pécsett. A török uralom megszűnte után mohamedán hitüket keresztényre cserélték fel és a helyükön maradtak. ók alapozták meg a ma is híres bőripart a Mecsekalján. A bosnyákok a Tettye környékén építették fel házaikat, ez a városrész apró házaival és zegzugos utcáival napjainkban is balkáni hangulatot áraszt. A Pécs háromszáz évvel ezelőtt történt felszabadításában részt vett báró Makár János ezredes — maga is délszláv származású nemes — telket adományozott a bosnyák iskola céljára és 1722ben fel is épült a nemzetiségi nyelvű tanoda. Az annak idején Horvát utca, illetve németül Croaten Gasse néven emlegetett utca azonos a mai Anna utcával, ott állt a bosnyákok iskolája. Az építéshez szükséges pénzt a bosnyák családok adták össze és társadalmi munkával segítették az intézmény létrejöttét. Egv tanító és egy segédtanító foglalkozott a nyolcvan gyerekkel. A nemzetiségi iskola majdnem száz évig működött. Az időközben elhasználódott épületet a múlt században lebontották és új haz épült a helyén. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége választmánvi tagjainak baranyai csoportja- elhatározta. hogy emléktáblával jelölik meg Pécs első délszláv elemi iskolájának a helyét.