Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-31 / 179. szám

6 / Csütörtök, 1986. július 31. Képtárában — szeptember geden. Dokumentumkiálli­21-ig. tás az egyetemek központi Orosz János festőművész épületében — augusztus tzeqedi ünnepi hetek Webber—Riee: Jézus Krisztus szupersztár. A rockopera előadása a Dóm téren, este fél 9-kor. Várudvari esték: diapo­rama és multivízió est. Sza­bó András önálló műsora, ma este fél 9-kor. A 15. míivelődéselméleti nyári egyetem előadásai az újszegedi Biológiai Köz­pontban. délelőtt 9-től. XXV. Szegedi Nyári Tár­lat a Móra Ferenc Múzeum kiállítása a Bartók műve­lődési közpcntbait — au­gusztus 20-ig. Pataki Ferenc festőmű­vész grafikái a Bartók mű­velődési központban — au­gusztus 20-ig. Csala Károly grafikái a Juhász Gyula művelődési központban — augusztus 11-ig. Garányi József és Taindl Katalin iparművészek ki­állítása a Képcsarnok Gu­lácsy Lajos Termében — augusztus 2-ig. Mobilmüvészet '86. Kiál­lítás a November 7. műve­lődési házban — augusztus 8-ig. Vietor Vasarely kiállítás az egyetemek központi épületében — augusztus 4-ig. Szent-Györgyi Albert Sze­20-ig. Liszt Ferene-emlékkiállí­tások: a Somogyi Könyv­tárban és a Hermán kollé­giumban. André Kertész fotói a JATF.-klubban — augusz­tus 4-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Móra­emlékszoba: Lues-képgyűj­temény: Csongrád megyei parasztbútorok és viseletek. Szeged múltja, jelene és jövője. Várostörténeti kiál­lítás a Szegedi Várban. Kass János-gyüjtemény (Vár u. 7.). Időszaki kiállítások a Fe­kete-házban: Fotográfiák Szegedről. szegedieknek; Müller Miklós szociofotói: Szegedi emlékek az I. vi­lágháborúból — augusztus l-ig. Petőfi ikonja Aki a színpadot kitalálta Bemutatni nem kell Sze­geden sem. Sok szabadtéri előadás színpadképét tervez­te, a köszinházban (még a régiben, ami most új, meg a mozi-szinházban) huszon­egy operabemutatója volt. Most éppen Karl-Marx­Stadtból repült haza. „Hely­rerázza a fiúkat", távollété­ben akadt egy-két probléma a Jézus Krisztus szuper­sztár hatalmas és szokatlan színpadán. Még a próbák során be­szélgettünk. — Ez az első alkalom, hegy nem a szegedi stábbal dolgozom — mondja Csikós Attila. — Sajnálom. mert mindig jól kijöttünk egy­mással. Az is igaz, most más természetű a munkám. Korábban elhoztam. vagy elküldtem a terveket, a pró­bák idejére minden készen volt, vagy sikerült, vagy nem, mindenesetre nem túl sok tennivalóm akadt a szabadtérin. Most? Éppen ellenkezőleg. De megvan a remény és a lehetőség, hogy ez a színpad éppen olyan lesz, mint amit elképzel­tünk, addig dolgozunk, any­nyit változtatunk menetköz­ben', amíg tökéletes nem lesz. — Ezúttal esőben, szélben, még tán hóban is dolgoz­hatnának . .. — A sátortetőre céloz? Persze, értem, szokatlan a Dóm téren ez a gigászi acél­szerkezet, leborítva a sátor­ral, gondolom, az emelvény­rendszer is. Elmagyaráz­zam? — Kérem! — Nagyon jól ismerem ezt a tervet. Tudom, hogy a templom eltakarásával foglalkozó díszletek sose sikerültek, rossz módszer a dóm ellen dolgozni. A disz­letépitésben sem hálás dolog megváltoztatni valamely létező építészeti egységet. De gondoljon a 60-as évek angolszász rockéletének helyszíneire; az acélszerke­zetek, sátortetők, az autó­utak távolba vesző csikjai, partjaikon a semmivel, egy­egy benzinkúttal — szinte szimbólumai már ennek a világnak. Amit mindenkép­pen fel kell idéznünk, hiszen a műfaj reprezentánsát visz­szük színre. A krisztusi történet archaikus szépségét is őrizni szerelnénk. egy­szersmind mai és jövőbeni világunkról is beszélni, per­sze nem erőszakosan, hanem e szuverén mű iránti tisz­telettel. — Az autóutat — a szín­padit is — érteni vélem. A többi. .. — Az út egyik oldalán római kori palotarom, a má­sikon lerobbant benzinkút. Az elején olcsó, giccses, fiitteres revüszínpad; még lejjebb, mélyebben urak ül­nek a kávéház-presszóban, lehetnek államférfiak vagy maffiózók' Megnézik, a mű­sort, tapsolnak, együtt tán­colnak a görlökkel .. . Fel­jebb a benzinkútnál a szür­ke ruhások monoton élete zajlik. Munkások? Érdekte­len, egyforma, szürke hét­köznapjaik vannak. Erre kellett Jézus áldozata? Leg­belül a végtelen parti út az örök vándoroké, Mária Magdolnáé. Jézusé: i., El­elönli' a mögötte" hullámzó tenger, e félelmetes, örök vizek néha minden elborí­tanak, elmosnak. Vagy láva ez? Homokviharos, puszta tengerpart? — Szóval mindenképpen kultikus tájat látunk. S iniért a magas emelvények? — Azért, hogy minden já­téktér élhessen. A dómszín­padi táncos produkciók egyik nagy hátránya, hogy min­denki nulla-szinten dolgo­zik, tehát csak az első sor tácost látni, mögöttük leg­följebb lejeket. Ez a szín­pad mintha befordulna a közönség felé, mindenki mindig mindenütt látható. Az egymással feleselő já­téktereknek használhatók­nak kell lenni, s egymáshoz való viszonyukban, ará­nyaikban hibátlannak. — Az biztos, hogy az acél­szerkezet-sátortető sem hi­bás, ha a léptéket nézzük, a tér építészeti monstrumai­val való viszonyát, az ará­nyokat. — És nem ez a lényeg? Az elsődlegesen fontos vi­zuális minőségek mellett gyakorlatias haszna is van a tetőnek. Sok próbát meg­mentett, márpedig ez a mű .rettentő próbaigényes. Gi­gászi munka folyik a té­ren, tudom, van összehason­lítási alapom... De vissza a tetőhöz! A megcélzott ön­törvényű világot csakis úgy hozhattuk létre, ha erősza­kos módon, szinte behuzzuk a tekintetei-figyelmet egy belső térbe. A 20 méter mély, 21 méter széles tető átível az egész színpad fö­lött, s nemcsak kőszínházi próbakörülményeket bizto­sit. de óvja a 140 darab, komoly teljesítményű halo­gén lámpát. Ebben a mű­fajban tudniillik nem lehet az itt megszokott világítási szisztémát alkalmazni. el­lentmondana mindannak, ami a színpadon történik. Sulyok Erzsébet Sokféle Petőfi-adaptációt láttam már. Volt közte ha­ragos portré és magábaros­kadó figura, groteszk jelene­tezés és különös szempár­kiemelés. Kalmárné Horóczi Margit festménye a szegedi nyári tárlaton egyikhez sem hasonlít. Szelídebb és talá­nyosabb is amazoknál. Egyéni varázsa van. Pedig egy kollektív szel­lemiségű alkotóval állunk szemben." Igaz, a hallatlanul finom, lírai hatású, pöttyő­ző festékfelrakás a francia pointilisták tudományos el­vű módszerét juttatja eszünkbe, de ez felszínes analógia. Nem mintha a szerző tájékozatlan lenne az optikai színkeverés birodal­mában. Csakhogy számára ismeretlenek az élesebb tó­nusk'ontrasztok. Még az el­lentétes jellegű színpárokat is úgy alkalmazza, hogy közben valamiféle lágyan lüktető hangulati egynemű­séget teremt. Vagy figyeljük a formák előadását. Látszólag egy szabályos hullámzásű csip­keterítő-formában jelenik meg a szögletes keretbe épí­tett corpus motívum. De csak látszólag. Mert jófor­mán egyetlen mértanias, me­chanikus alakzattal sem ta­lálkozhatunk. Ám annál tobb formai hajlattal, rez­géssel és elmozdulással. És tényleg: Horóczi Margitban v;in valami a halasi csip­kekészítő asszonyok érzé­keny áhítatából. Miként az is nyilvánvaló: művészete valóban népművészeti forrá­sokból töltekezik. Elvontabb formatípusú-fonatok és hár­mas tagolású virágok öve­zik a költő ikonját, ráadá­sul egy nagyobb méretű, sarjadó növény felkúszik a képtér aljába. Mint ahogy a megfeszített helyzetű Petőfi karjáról is lelóg' egy nemzeti z.ászlócs­ka. De miért is beszélek Pe­tőfiről? Hisz egy arc nélküli figurát látunk. Lehetne ő Kossuth is, Széchenyi ís — kinek, kinek tetszése sze­rint. Vagyis lényegében egy magyarságikonnal állunk szemben. Egy fohásszal, egy tisztelgéssel, s talán egy fi­gyelmeztetéssel is. De leg­főképp egy személyes hang­Lazán és örömmel Deák „Bili" Gyulával könnyű dolga van az ember­nek. Amint szóba elegye­dünk, ez a látszólag nehezen és keveset mondó fiú, a be­lőle áradó kötetlen szolidság­gal furamód a meghitt bő­beszédűség látszatát tudja kelteni. Mintha már vagy századszor beszélgetnénk, s rengeteg dolgot ismernénk együtt, mindkelten . . . . — ... nagyon jól megcsi­nálták a koreográfiát, mi? Úgy érzem, az egész Szuper­sztár rendben van . . . Ezzel a Fanatikus Simonnal nincs épppen nehéz feladatom, elég könnyen tudom jól érez­ni. Nem nagy szerep, tényleg, mire belejövök, már lenn is kell lenni a színpadról. Job­ban örültem volna, ha van még úgy három-négy nóta, ami az enyém, hiszen szívem szerint ebben a darabban pláne többel énekelnék, vi­szont, ha mondjuk tizennégy éve ezt is megjósolja valaki, úgy elküldöm... Szóval la­zán és örömmel tudom ven­ni ezt a szerepet, és szeren­csére jár még vele más is, aminek szintén örülni lehet. A Gregor Jóskának, a Viki­dálnak. a Rock Színházból a gyerekeknek, akik nagyort tehetségesek, rendesek... A Szikorával egyszer már dol­goztam együtt, 84 karácso­nyán ő rendezte a pesti Sportcsarnokban azt az em­lékezetes Hobo Blues Band­koneertet. a Vadászatot. . . Persze ez más. Most még na­gyobb megtiszteltetés vele lenni ... Különben először lépek most föl élőben ilyen Bili monológja nagy zenekarral. Dehogy is zavar! Tudod, én mindig na­gyon szerettem például a Chicagót, ez a stílus nekem egyáltalán nem idegen. Sőt! Annak külön örülök, hogy újra itt lehetek, nagyon jó a légkör, érdemes . . . Mindez arra készteti az embert"," hogy ugyanúgy élje át az egészet, mintha igazi nagy szerepe lenne. És így is igyekez­zék ... Én, úgy gondolom, egyébként is szoktam Na­gyon nagy dolognak tartom, hogy itt, Magyarországon ti­zenöt év után így, Európának ebben a felében először elő­adhatjuk a Jézus Krisztus szupersztárt. Ehhez az ese­ményhez is méltónak kell ám lenni, tudni, mire köte­lezheti ez az embert. Én, azt hiszem, tudom. Mit mondjak: én is úgy hi­szem, mint Bili. Lazán és örömmel. D. L. vételű, művészi, gondolati Habár Petőfi szívből utálta általánosítással. A magam a hamis, méltóságos szente­részéről mindenesetre egyet- ket. Nőjön hát a virág az értek a művész címadásával, ikon lábainál! Kevés igazi szentünk van. Szuromi Pál A Honismeret új száma Az Évfordulók rovatban közli a lap a Bajcsy-Zsi­linszky Endre temetésén el­hangzott beszédeket. meg­emlékezik a 90 esztendeje született dr. Bitay Árpádról és a 40. évfordulo alkalmá­val bemutatja áz úttörőmoz,­galom történeti emlékeinek Zánkán működő múzeumát. Domokos Pál Péter 85. szü­letésnapja alkalmával közli a szerzőnek a moldvai ma­gyarság történeti számada­taival foglalkozó tanulmá­nyát. Egykori résztvevők emlékeznek a táj- és nép­kutató táborokra. Halász Pé­ter bemutatja Jámboráé Ba­log Tünde népi ihletésű ba­tikkárpitjait. Foglalkozik a lap — egy dunántúli apró falu sorsán keresztül — az. 1972-es évek településfej­lesztési koncepciójának kö­1vetkezményeivel. Megemlé­kezik a magyar képzőmű­vészet Kolozsvárott nemrég elhunyt nagy alakjairól, Gy. Szabó Béláról (Beke György). A Krónika rovat gazdag anyagából érdemes kiemel­ni az őrségi és a bodrogkö­zi népnyelvi táborokról szó­ló beszámolót, a 80 eszten­dős Szabó T. Attilát köszön­tő írást, a szlovákiai Go­mörben folyó magyar nép­rajzi kutatásokat ismertető cikket, valamint a honisme­reti mozgalom nemrég el­hunyt jeles személyiségeitől (Dömötör Sándor, Nóvák József, Laky Rezsó, Nagy Elemér) búcsúzó nekrológo­kat. A Könyvespolc rovat nem kevesebb mint kilenc kiad­vány ismertetésére vállalko­zik. A Gyűjtési útmutató pe­dig az állandó szókapcsola­tok (proverbiumok) gyűj­téséhez ad segítséget. Mint rendesen, ezt a számot is a honismereti bibliográfia te­szi teljessé. Eltemették Illés Endrét Gyászolók sokasága kísérte utolsó útjára a 84 éves ko­rában elhunyt Illés Endrét, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatóját szerdán a Far­kasréti temetőben. Ravatalá­nál bíborpárnán helyezték el a Kossuth-díjas író kitünte­téseit, amelyeket közéleti, irodalomszervező és írói munkásságért kapott. Illés Endre ravatalánál Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott beszédei, egyebek között arról szólt: — A magyar szellemi élet olyan kiemelkedő képviselőjétől búcsúzunk, aki egyszerre volt alkotó író, értéket védő kritikus és a szervezőmunkát vállaló kiadó. Ezután az alkotótársak, a barátok nevében Juhász Fe­renc költő, majd Borsos Mik­lós szobrász mondott búcsú­szavakat. Illés Endre végső nyughe­lyénél a Szépirodalmi Könyvkiadó kollektívája ne­vében Z. Szalai Sándor fő­szerkesztő, a barátok és a ta­nítványok képviseletében Huszti Péter színész búcsú­zolt az elhunyttól. A gyász­szertartás végén a kegyelet és az emlékezés koszorúi­val, virágaival borították Illés Endre sírját. (MTI) Cziffra György zongora- gusztus 2-án 18.30 órakor. A hangversenyt ad Liszt Fe- műsorban Schubert, Chopin renc születésének 175. és ha- és Liszt művei hangzanakel. lálának 100. évfordulója al- A világhírű művész tiszte­kalmából az esztergomi ba- letdiját a bazilika orgonájá­zilikában szombaton, au- nak javítására ajánlotta fel.

Next

/
Thumbnails
Contents