Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-30 / 178. szám

2 Szerda, 1986. július 23. Ez volt a szín... ... s tegyük hozzá, a szege­di nyári fesztiválok történe­tében a huszadik, vagyis ünnepi ifjúsági találkozó. A háromnapos rendezvény programjairól igyekeztünk időben és részletesen beszá­molni. Most pedig következ­zék egy részletesebb érteke­ié«, amelyből reméljük, so­kan választ kapnak kérdé­seikre. Mert, hogy kérdés­ből (sokszor indulatos kér­désből) legalább annyi szü­letett, mint programból — nehéz lenne tagadni. * Örök igazság, hogy min­den nagyobb rendezvény si­kere az előkészítésen múlik. Nos, a szin fő szervezője, a KISZ Szeged Városi Bizott­sága, már tavaly november­ben megkezdte a szervezést, több hónapon át intézte a szerződéskötéseket, hogy jú­lius 25-én délután gond nél­kül indulhasson az ifjúsági fesztivál. Ha figyelembe vesszük, hogy 25 helyszínen száz program zajlott, a fél évnél is hosszabb előkészítés mindenképp indokolt. Saj­nos, hozzá kell tenni, ez sem jelent garanciát, mivel or­szágosan ismert zenekara­ink, előadóművészeink — minden különösebb hátrány nélkül — akár az utolsó pil­lanatban is lemondhatják fellépésüket. Elég, ha csak az Express-show Újszegedre •meghirdetett programjára utalunk, ahol eredetileg a Neoton família lépett volna színpadra, majd a plakátok­ra az Első emelet együttes neve került, ez módosult KET-re, s végül a Gitárpár­bajt nézhették meg a kis­szabadtérire kilátogatok. Szerencsére nem ezek a lemondások, visszalépések határozták meg a szin prog­ramját, ezzel együtt hangu­latát. Épp ezért jó néhány helyszínen, valóban nagy si­kert arattak a bemutatók. Így például a Móra parkban ezrek tapsoltak a politikai dalosok koncertjén, a Dugo­nics teret reggeltől estig ez­rek töltötték meg, így ismer­ve el a népművészeti vásár, a gyerekprogramok kínála­tát. A korábbi évekhez ha­sonló felvonulást láthattak a karneválra kilátogatok, míg az elsőlemezes zeneka­rok újszegedi fellépése a vártnál is jobbra sikerült. Mindehhez természetesen kevés lett volna csupán a jó előkészítés. Szükség volt ar­ra is, hogy a város vezetői, társadalmi és tömegszerve­zetei, az üzemek a szin mel­lé álljanak. Korántsem csak arról van szó, erkölcsileg tá­mogatták a háromnapos ren­dezvényt, hiszen nekik kö­szönhető, hogy a rendezők közel egymillió forintos költ­ségvetéssel gazdálkodhattak, hogy háromszáz rendező vál­la'ta társadalmi munkában a rend fenntartását, hogy idő­ben felépültek a színpadok, helyére került minden elekt­romos kábel, hogy egyáltalán megszólalhattak a zeneka­rok. Az eddig leírtakból egyér­telműen kiderülhet — Sze­ged igyekezett minden te­kintetben felkészülni a ven­dégek fogadására. Vendég pedig érkezett szép számmal. Az Express szervezésében 2300 fiatal jött az ország szinte minden megyéjéből, s mellettük is ötezerre tehető azoknak a száma, akik in­kább az egyéni utazást vá­lasztották. Most pedig követ­kezzék egy becsült szám: kö­zülük négy-ötszázat tulaj­donképpen senki sem hívott! De ók azok, akik minden év­ben menetrendszerűen meg­érkeznek, megtöltik a város parkjait, bemutatják, milyen új irányzatok érvényesülnek a narkóban, hogyan kell für­deni a város szökőkútjaiban, üvegtörmelékkel borítani a Tisza-partot, vagyis mindent megtenni azért, hogy elve­gyék a házigazdák kedvét a szin-től. Értékelésünkben azért is érdemes külön ki­térni erre a problémára, mert egyre több szegedi te­szi föl a kérdést — mit ter­veznek a rendezők a punkok, csövesek (nevezze ki-ki ízlé­se szerint) eltávolítására. Ahogy a városi KISZ-bizott­ságon Tóth Tamás első titkár elmondta, több lehetőség is kínálkozik, de sajnos, egyik­től sem várható teljes siker. Sokan azt kérik, hogy a rendőri szervek lépjenek föl maximális szigorral azok el­len, akik ma már a legalap­vetőbb emberi normákat sem tartják be. Mások azt javasolják, alapvetően meg kell változtatni a programo­kat, s törölni minden olyat, ami vonzza ezt a réteget. A harmadik variáció szerint egy, várostól távolabb eső helyszínen kéne összevonni ezeket a csoportokat, speciá­lisan számukra összeállított műsorkínálattal. Egyelőre úgy tűnik, a három ötlet egyes elemeinek egyezteté­sével lehetne sikert elérni. Ha lehetne ... A punkprobléma megoldá­sát célzó vitával már azt akartuk jelezni, ha nem is hivatalosan, de máris meg­kezdődött a következő, hu­szonegyedik szin előkészíté­se. Egyelőre még c,sak az öt­letek szintjén, de ezek is mutatják, hogy jövőre nem mennyiségben, sokkal in­kább minőségben szeretne továbblépni a szin.« Növelni kívánják az igényes progra­mok számát (példaként Tóth Tamás a gyermekrendezvé­nyeket, az egyetem által rendezett művészeti és pszi­chológiai napokat, a nép­táncelőadásokat, a pantomi­met, a Kisszínházban nagv sikert aratott humoristák délutánját említette). Ezek mellett újra lesz dzsessz a szin-en, s remélhetőleg to­vább javulnak az ifjúsági klubok programjai. Már az idén észrevehették a műsort böngészők, hogy a korábbi­akkal ellentétben ezek a klu­bok nemcsak diszkót aján­lanak. Különösen jónak mi­nősíthetjük a Volán- és a Délép-klub műsorát, s ha ez az irányzat érvényesülne a többi színhelyen is, változ­na az éjszakák hangulata. Ezek hát a tervek. Megva­lósításukra épp egy évet kell várni. De, hogy valóban vár­ják is a szegediek a követ­kező szin-t, ahhoz egy dol­gon kell alapvetően változ­tatni. Ugye mindenki tudja, mire gondolunk ... Bátyi Zoltán Pénztörténeti kiállítás A „Pengőtől a forintig" címmel pénztörténeti kiállí­tás nyílt kedden a Munkás­mozgalmi Múzeumban. A tárlatot — amelyet a forint kibocsátásának 40. évfordu­lója alkalmából rendeztek meg — a Munkásmozgalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum éremtára, valarrfint a Magyar Nemzeti Bank bankjegy- és éremgyűjtemé­nye legérdekesebb darabjai­ból állították össze. A munkavédelem és a SZOT Az Országos Munkavédel­mi Főfelügyelőség és a SZOT illetékes vezetői ked­den együttes ülést tartottak, amelyen megtárgyalták a munkavédelem irányításá­nak egyes kérdéseit. Egyet­értettek abban, hogy az üze­mi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzé­se, mérséklése érdekében to­vábbi közös erőfeszítésekre van szükség a munkafegye­lem megszilárdítására, s ezen belül is a technológiai és munkavédelmi követel­mények maradéktalan be­tartására. Nagyon fontos a vezetői munkavédelmi tevé­kenység és példamutatás fo­kozásai a munkakörülmé­nyek javítása, a karbantar­tás színvonalának növelése. Az Országos Munkavédel­mi Főfelügyelőség képvise­lői elmondották, hogy a má­sodik félévben megvizsgál­ják, hogyan halad a vállala­toknál a munkavédelem bel­ső ellenőrzéséről szóló mi­nisztertanácsi rendelet vég­rehajtása, különös tekintet­tel a munkahelyi alkoholiz­mus visszaszorítására. Energiagazdálkodás Egymillió tonna olaj Ötvözött acél a Szovjetunióba Tegnap a Diósgyőri Lenin Kohászati Művekből ünne­pélyesen indították útnak a Szovjetunióba az LKM és a szovjet feldolgozó üzemek között az idén megkötött hosszútávú acéltermelési együttműködési szerződés alapján szállított első ötvö­zött acélküldeményt. Ebből az alkalomból a rakományt szállító, transzparensekkel díszített szerelvény melLett az első termék előállításá­ban részt vett üzemek több­száz dolgozójának, s a nagy­üzem vezetőinek részvéte­lével munkás röpgyűlést tartottak. A vállalat jövőjét nagy­mértékben befolyásoló ese­mény alkalmából Drótos László vezérigazgató el­mondta: az hogy a szerel­vény mintegy 200 tonna ki­váló minőségű golyóscsap­ágyacélllal elindulhat a Szovjetunióba, a gyár hosz­szútávú fellendülésének egyik ígéretes aktusa. Az idén ezt a küldeményt még további 20 ezer tonna köve­ti. Az első szállítmány úti­célja az Uraiban lévő bjelo­recki kombinát. A diósgyő­riek azon munkálkodnak, hogy a jövőben ennél in nagyobb mennyiségben, késztermék formájában to­vábbbi korszerű acélokat szállítsanak. A terméket — példás gyorsasággal — a szerződés megkötése után három hét­tel bocsátották útra. A ma­gyar—szovjet termelési meg­állapodás rendkívül hasznos az LKM számára, mert job­ban ki tudják használni a 10 milliárd forintos költség­gel épült új kombinált acél­művet; kisebb lesz a terme­lés fajlagos költsége, na­gyobb lesz a vállalati nye­reség. A szükséges kiegészí­tő fejlesztések révén kedve­zőbbé válnak a munkakö­rülmények. Jó a hazai fel­dolgozó iparnak, mert a szovjet szálításokkal járó korszerűsítés minőségi fej­lesztést hoz a hazai gép­gyárak által igényelt termé­keknél is. A diósgyőri kor­szerű acélokért a Szovjet­unióból alapanyagok: érc, ötvöző fém és egyéb termé­kek érkeznek cserébe. A szorosan vett üzleti szempontokon túl a most induló termelési kooperáció a tudományos-műszaki együttműködés szélesebb kö­rű kibővülését, a KGST együttműködés számtalan egyéb előnyét ígéri a ma­gyar és a szovjet fél szá­mára. A röpgyülés-4 végén ki­tüntettek a korszerű termék előállításában kiemelkedő munkát végzett dolgozókat. (MTI) Az 1973-as olajárrobbanás után az energiagazdálkodást racionalizáló programokat dolgoztak ki világszerte, és új energiaforrásokhoz for­dultak a szakemberek. Ez volt az egyetlen lehetséges megoldás. Mi, magyarok is így tettünk: a Tudomány­politikai Bizottság öt évvel ezelőtti határozatával kezde­tét vette az energiagazdál­kodás középtávú kutatási­fejlesztési feladatainak meg­valósítása. A fő cél a kő­olaj-felhasználás csökkenté­se, a hazai lehetőségek jobb kihasználása volt. Ez magá­val hozta az ipari háttér korszerűsödését. exportké­pes termékek, módszerek, eljárások kidolgozását és bevezetését. A program eredményeiről és az új kutatásfejlesztési elképzelésekről tájékoztatott Papp István programmeg­bízott, az Energiagazdálko­dási Intézet vezérigazgatója. Egymillió — a sóért Kutatásfejlesztési prog­ramról lévén szó, természe­tes, hogy végleges mérleget nem lehet készíteni, hiszen elkerülhetetlen, hogy egy­egy — a VI. ötéves tervidő­szakban kidolgozott — eljá­rás, elképzelés, csupán ezek­ben az esztendőkben hozza meg gyümölcsét. Ezzel is magyarázható, hogy az első, az A/l jelű energiagazdálko­dási programnak egyenes folytatása lesz az idei esz­tendőben megkezdett G'4-es feladatsorozat. Persze, azért látni lehet, mire is jutott az AT-es. Olajegyenértékben számolva. 1,2 millió tonna energiahordozót sikerült megtakarítani az ' elmúlt tervidőszakban. A továbblépés a népgaz­daság valamennyi területén érzékelhetővé vált. Ezek kö­zül néhány példa: sikerült gazdaságosabb távhővezeték­fektetési és hővédelmi eljá­rást kidolgozni. Megszületett a kimerülőben levő kutak további üzemeltetését előse­gítő módszer. Közhelyszámba menő ki­jelentés: termálvizekben gazdag ország vagyunk, de lehetőségeinket nem hasz­náljuk ki. Nos, a szakembe­rek kidolgoztak egy új eljá­rást, melynek segítségével a termálvízből kinyerhető a só. Amint megtudtuk: a sár­vári termálvíz alaposan meg­mozgatta a szakembereket, több technikai újítással si­került a tervet megvalósíta­ni. Jól járt vele a népgazda­ság, hiszen a Német Szövet­ségi Köztársaság eddig egy­millió márkáért vásárolt sót Sárvárról. Új berendezéseket fejlesz­tettek ki a VI. ötéves terv­időszakban a mező és az erdőgazdasági termékek és hulladékok eltüzelésére. Kö­zülük többet sorozatban is le­gyártottak. Példaként a nap­raforgóhéj tüzelésére alkal­mas kazánt említhetjük, mert ma már a növényolaj­ipar szinte kizárólag napra­forgóhéjjal tüzel. Takarékos gépek Köztudottan a vaskohászat az egyik legenergiaigénye­sebb ágazat. Egy újonnan Emlékeznek ugye arra a bizonyos hétvégi balatoni tévériportra, amelyben jég­gé dermedve értesülhet­tünk róla: kis hazánkban van, aki nem átall 20 fo­rintot kérni — és adni — egy adag fagylaltért. Az­tán láttunk egy krémfa­gyit adagoló hölgyet, aki nem annyira a drága por­tékát igyekezet), minél ma­gasabbra csavarintani a tölcsérbe, hanem a szót csűrte-csavarta, amikor a riporter a hiányzó dekák­ról érdeklődött. Mondhatná bárki; hát érdemes ilyen apróságokra szót vesztegetni? Ha egy­szer itt a kánikula és böm­böl az a gyerek a fagy­laltért, úgyis megveszi ne­ki az ember, kerül, amibe kerül De kinek van ebben az országban annyi pénze, hogy számolatlanul dobja ki a forintokat, még ha rissz-rossz minőségű, ízet­len, szűken mért fagyasz­tott nedűért is? Hacsak nem annak, aki éppen így méri, annak, aki könnyen szerzi. Háborog is ellene a tár­sadalmi igazságérzet, csak éppen — tisztában vagyok vele — akkora öntudat nem várható el egyetlen állampolgártól sem, hogy a piac törvényeit fölismerve alkalmazza is őket: keres­let nélküli kínálat ugyanis egyetlen üzletembert serr( tesz milliomossá. Magya­rán: ha senki nem vesz árut a rossz minőséget kí­náló, a tisztességtelenül Pisztácia meg a piac adagoló, szemérmetlenül magas árat kérő kereske­dőtől, akkor bizony tönk­re megy. Ne együnk, s ne vegyünk hőségtől tikkadt gyermekünknek se, bár­hogy toporzékol is, fagy­laltot? Nincs más megol­dás, csak a lemondás? De­hogy nincs! A mások által már rég föltalált spanyol­viaszt kellene csak ismét fölfedeznünk, hogy még egy isten háta mögötti fa­luban se élhessen meg egyetlen tisztességtelen üz­let sem. Legyen legalább kettő a fagylaltosból is, és a kuncsaftok zsűrizte ver­senyben győzzön a jobbik. A pályázóknak máris egy jótanács — mert ugye most csakis erről a hűsítő ínyencségről van szó. Aki pompás fagylaltjával köz­megbecsülésnek akar ör­vendezni, mi több, község-, város-, és megyehatárt is túllépő jó hírre akar szert tenni, ne sajnálja a fá­radságot, és utazzon el Soltvadkertre — tanulni. A főút mellett korábban kocsisorok álltak, az idén külön parkírozóhelyet. nyi­tottak a torlódások elke­rülése végett, mint valami idegenforgalmi látványos­ság környékén. Pedig csak egy olasz fagylaltot árusító cukrászda kínálja portéká­ját. Legalább tíz féle ere­deti déli gyümölcsökkel, csokoládé-, dió- mogyoró­darabokkal ízesített, csábí­tó színű és illatú keverék közül választhat a betérő, udvarias, csinos pöttyös ruhába . öltözött lányok osztják az óriási gombóco­kat, darabját 3 forint 50­ért. S mi több: minden egyes vendégüknek ők kö­szönik meg, szóban és a falon olvasható föliraton is, hogy a vásárlással meg­tisztelték üzletüket. Az idén négyszer jártam ar­ra, mondhatom, tömegnyi a tisztelőjük ... Nem hi­szem, hogy pénz dolgában irigykedniük kellene bala­toni társaikra, de az is biztos, hogy szakmai tisz­tességben is gazdagabbak nálunk. Tévedés ne essék: nem a soltvadkerti cukrászdát akarom én reklámozni, hi­szen saját fagylaltjuknál célravezetőbb reklámot én aligha produkálhatok, csu­pán a példára hívom föl a figyelmet: önmagában a „tiszta" üzlet, a kiváló vég­termék elegendő garancia az üzletfelek kölcsönös elé­gedettségéhez. Aki most ott. Soltvad­kerten, a főút mellett ök­lömnyi pisztácia és kiwi gombócokat nyalogat 7 fo­rintért, aligha elmélkedik á piac törvényein, meg a társadalmi igazságosságon, legfeljebb, ha nem helyi lakos, azt latolgatja, mikor hozza erre megint jó sor­sa. Chikán Ágnes bevezetett technológiával ez­után már kevesebb energiá­kell a melegen hengerelt termékek alakításához. A közlekedésben új diagnosz­tikai berendezések kifejlesz­tésével, a korábbitól eltérő karbantartási technológiák bevezetésével és elektronikus gyújtásom alkalmazásával tudták csökkenteni a fo­gvasztást. Sorolhatnánk tovább a ki­fejlesztett és bevezetett új eljárásokat, berendezéseket, módszereket, de talán már az eddigiekből is kitűnik: eredményesen zárult az A/l­es progfam. A VI. ötéves tervidőszakban nyolcmilliárd forint értékű energiatakaré­kos berendezést hoztak for­galomba. amelveknek egy részét exportálták. A terme­lési szektorban megközelítő­leg 14 százalékkal csökkent az energiaigény. Az egyértelmű siker a szellemi befektetésen tul az­zal is magyarázható, hogy a teljes innovációs folyamat egy kézben volt, az A/l-es feladatokat összehangolták az energiagazdálkodás ra­cionalizálásának kormány­programjával, ugyanakkor a megvalósításban résztvevők valós önállóságot kaptak .A munkálatokat programiroda fogta össze. Az év elején indult, im­már a G/4-es jelű, második program is biztató kibonta­kozást ígér. Egyrészt azért, mert vannak már innová­ciós tapasztalatok, másrészt azért, mert bizonyos fejlesz­tések a sorra kerülő évek­ben éreztetik igazán hatásu­kat. Továbbra is a program­iroda lesz a gesztor. Papp István tájékoztatása szerint: újabb tartalékok felszínre hozását segíti majd az el­mélyülő nemzetközi együtt­működés. Környezetkímélő széntüzelés A környezetkímélő, hulla­dékhasznosító megoldások mellett a hazai lehetőségek gazdaságos kihasználását, az energiaszerkezet további át­alakítását tűzi ki célul az 1990-ben záruló program. Ügy, hogy eközben az ener­giagazdálkodás javításához szükséges közgazdasági és irányítási módszereit is fej­leszti. A teljesség igénye nélkül néhány elképzelés. Ismere­tes, hogy milyen komoly környezeti károkat okoz a széntüzelés. Csökkentésén dolgozik majd az egvik mun­kacsoport. Ha csupán tiz-, vagy húszszázalékos mérsék­lődést tudnának elérni, már­is több tízmillió dollárral javulhatna devizamérlegünk. A geotermikus energia hasz­nosítását szorgalmazó elkép­zelés több részterületen vi­lágszínvonalú megoldások­kal számol. Becslések alapján a mel­léktermékek energetikai liasznosításának továbbfej­lesztésével csaknem másfél millió tonna olaj-egyenérté­kű energiahordozó lenne fel­szabaditható. Horváth Teréz

Next

/
Thumbnails
Contents