Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-22 / 171. szám

Kedd, 1986. július 22. 5 Pop rúzs Különös beidegződés, elismerem, pláne, ha tekintetbe vesszük, hogy ezzel tán egyedül vagyok a nőneműek táborában... Ha meghallom: rúzs — magamban rögtön folytatom: „blaa, veer" Vagy: „blő, blaa". Esetleg: „e noór". Nos, nem a franciás műveltségem (az sajnos. nem említésre méltó) miatt, hanem szeretve tisztelt franciatpnárom, a néhai Pongrácz Pista bácsi miatt van az egész. Hogy mig más női egyedek rögtön az ajakpirosítóra gondolnak, nekem a trikolór színei ugranak be. A magyar nemzeti színek, rouge, blané, vert, vagy a franciák, bleu, blanc, rouge, esetleg a Vörös és fekete — Rouge et noir. Gimnazista korom óta van ez a reflex, mikor is Pista bácsi oly lelkesen és feledhetetlen színességgel mesélt nekünk arról, mit jelent a franciáknak a trikolór, meg Európának, a mindenkori civilizált világnak ... így utólag azt mondhatnám, Pista bácsi azonos elragadtatással énekelte a francia népdalokat meg a sanzonokat, ugyanezt várta'tőlünk, de amikor a Marseillaise-t tanultuk, különös fények csillogtak a szemében ... Egy szó, mint száz, annyit erplegette a trikolórt, hogy színeinek francia nyelvű sora éppúgy berögzült, mint az általánosban megtanult igefajták (gya — mo — mű — vi — sze — ke — ha; gyakorító, mozzanatos, műveltető stb., ő is Pista bácsi volt, tanárom). a magyarVasárnap este óta megválán harci díszét nem tudta befejezni. Miután föl-föltűnő, udvatozott az életem. Felemás ér- riatlan, bele- és együttérző. . , , ,. képességem nullájáról tanúszeseim vannak tőle, de biz- ka8carászásom végre el_ tos vagyok benne, ha ezután üit> s a díjkiosztás utón már meghallom: rúzs — az a jó- a győztesek minigálája ment, kiállású férfiú fog eszembe s fölfedeztem, hogy a nyer. . . , ,„. tes Balogh Ferenc az a Bajutni, ak. az Interpop 86 ]ogh yakj Bergendyékkel döntőjén a dijakat osztogat- énekel, és tavaly itt volt a ta Siófokon. Pontosabban az szabadtérin a János, a vitézarca. Elég markáns vonásai ben _ szóval amikor már voltak rezzenéstelenek ak- egyébre is tudtam gondolni, voltak, rezzenestelenek, ak- mjnt arcpirítós kárör.ÖITlre, kor is, amikor a holgyver- rádöbbentem: ez a pop-rúzssenyzőknek adta át a dijat, nyom szimbólum. Így üzen a meg a hatalmas, celofános mai popnemzedék nekünk öregeknek, akik az első mavirágcsokrokat. Meg a puszit. Sokszor gondolkodtam már hasonló díjosztások ünnepi perceiben, micsoda eszméletlen szokás: ha férfi a díjazott, kemény kézszorítás jár neki; ám ha nő, feltétlenül: puszi. Nem szeretnék feminista színekben tetszelegni, de mindig is a nők ősi kiszolgáltatottságának mai maradványait véltem fölfedezni ebben a szokásban. Talán . ezért bukott ki belőlem hatalmas hahotában a káröröm, amikor vasárnap este a tévé előtt ülve megláttam azt a foltot. A rúzsfoltot, gyar táncdalfesztivál idején annyira nem értettük, mért nem értik az akkori öregek, hogy „fáj, fáj, fáj"... Valami olyasmit üzenhetnek, hogy puszi a hasunkra, bár sejtem, ilyen kiszólásokat ők már nem használnak, biztosan újfajta kiszólásaik vannak, hogy milyenek, nem tudhatom, mert nem beszél ez a mai popnemzedék, hiába a műsorvezető mikrofonja, fogpasztareklám mosolya, az istennek se beszélnek, illetve mind azt mondja: nem szeretnék most beszéla díjkiosztó férfiú arcán. Me- ni nem tudok mit mondani. lyet kapott volt úgy a cere- semmü jem űfcűrofc monda monia közepe tajan, valamely selejtes gyártmányt nl• Es kesz. Ok — enekelnek használó lánytól, s a jól ki- És szimbólumot ragasztanak vehető szájnyom már nem is öregedő profilokra. Vagy tűnt el többé, a kamera pont profilban kapta az illetőt, s mi egyvégtében tanulmányozhattuk, hogy fest a festék, nézhetett, aki később kapcsolódott a nézésbe, szerelmi légyottról szalajtották ezt a Don Jüant, vagy indicsak a kozmetikai termékek minőségének hanyatlásáról lenne szó? Ki tudja? Mindenesetre; pá trikolór, más ez a világ.. . Sulyok Erzsébet Ismerik ugye,' az érzést; mindig más, kedvesebb számunkra a hazai ... Semmi sem ingathat meg például bennünket, szegedieket .abbéli hitünkben, hogy a* Széchenyi tér Európa legszebbje (akad azért még néhány e földrészen), vagy a Dugonics téri szökőkút fény-hang parádéja kontinensnyi látványosság ... Üjabb büszkeség: az elmúlt héten először szólalt meg a körzeti rádió. Bizonyára sokan drukkoltunk szívből a stábnak: jaj, csak sikerüljön a tábori körülmények közt működő stúdióban, alkalmi adón, hiányos felszereléssel. .. Szerencsére az adás kitűnően fogható (elképzelni is nehéz, hogyan képes teljesiteni egy ideiglenes adóállomás), s mint a műsorból megtudtuk, még Szentesről is visszajeleztek, jól hallani arrafelé. S hogy máris népszerű, tanúság rá a seregnyi telefonhívás, észrevétel, kérdés, melyeket azonnyomban szóvá is tettek, megválaszoltak Várkonyi Balázsék. A vállalkozás — „kapcsolatot teremteni a hallgatóval, hogy jövőre, amikor az igazi körzeti adás indul, ismerősként üdvözölhessük" — meghatóan figyelmes, s (a körülményeket tekintve) szinte romantikus. A téma. Miről is essen szó egy tíznapos, kísérleti adásban? Ahhoz kevés az idő, hogy konkrét műsorszerkez-'et. profilt, rovatokat próbáljanak kialakítani, sok viszont ahhoz, hogy többé-kevésbé színes riportokkal, „lötyögés" nélkül ki lehetne tölteni. A megoldás: kötetlen, mégis lényegre törő beszélgetés, mindannyiunkat érintő kérdésekről, naponHangol a studio ta két-három vendég tár- A hét a rádióban a szesaságában. Így, utólag, ké- gedieké. A vasárnapig, délzenfekvőnek tűnik, hogy elő- előttönként 10—12 között jeször is a város múltját, je- lentkező körzeti adáson kilenét s jövőjét vették gór- vül a Dél-Alföld felé oriencső alá. Készséggel állt tálódott a központi műsor a riporter rendelkezésére is. Csütörtökön délelőtt Schmidt József, a városi 10.05-kor Rockenbauer Pál pártbizottság titkára, s Papp Két keréken MagyarorszáGyula, a városi tanács el- gon című sorozatával Szenöke, úgy is, mint a város gedre kalauzol. Pénteken a „gazdái". Segítségükkel meg- Hági étteremből jelentkezik tudtuk: ősszel gálaműsorral a Ki nyer ma, a Kossuthon nyit a színház; nem terve- fél 1-kor, s itt lesz a Petőfi zik a közeljövőben az SZKV rádió délutáni ajánlóműsoés a Volán egyesítését; s rának, a Péntektől péntekiga naturistáknak, igenis, van nek főhadiszállása. Szombahelyük a Tisza partján, ha ton délután 3-kor szintén a eleget tesznek az egészség- Petőfin hallható a Színről ügyi feltételeknek. Két dél- színre színházi magazin, előtt is „állták a sarat", s a melyben beszélnek a Dóm záporozó kérdéseket a vá- téri Jézus Krisztus Szuperros technikatörténeti, va- sztárról. S végül: vasáriamint művelődéstörténeti nap délelőtt fél 11-kor vetímindentudói, Bátyai Jenő és tik a televízióban a körzeti Péter László. Elismerés a stúdió Kamaszságok című műsorvezető Kovács Zoltán- műsorát, melyben szegedi isnak, „idegenlégiós" létére kolások szólalnak meg. otthonosan, biztonsággal mozog szegedi „pályán". V. E. Elhunyt Sípos László Életének 59. évében el- ben bekapcsolódott a munhunyt Sípos László, az kásmozgalomba, 1947-ben MSZMP Csongrád Megyei belépett a Magyar KommuBizottsága Oktatási Igazga- nista Pártba és haláláig tagtóságának nyugdíjas tanára, ja volt pártunknak. Aktivan 1927. január 31-én született részt vett a politikai küzKisteleken, mezőgazdasági delmekben. Az ellenforramunkáscsaládban. Fiatal ko- dalom leverése után belérában cselédként, mezőgaz- pett a Munkásőrségbe, ahol dasági és ipari munkásként 1960-ig teljesített szolgálatot, dolgozott. A felszabadulás 1962—1970 között az MSZMP után 1948-ban belépett a megyei fegyelmi bizottságáPusztaszeri Petőfi Tsz-be. nak tagjaként, majd később 1950-ben szakérettségis tan- alapszervezeti párttitkárként folyamon tanult, majd 1955- felelősségteljes pártmunkát ben elvégezte a Szegedi Tu- végzett, dományegyétem bölcsészet- Közéleti tevékenységéért, tudományi karát, ahol kö- pártiskolai oktató-nevelő zépiskolai tanári képesítést munkájáért több kitüntetésszerzett. ben részesült. 1960-ban SzoHódmezővásárhelyen 1955 cialista Munkáért Érdem—56 között az MDP pártis- érem, 1970-ben Felszabadukolájában tanított. 1957-től jási Jubileumi Emlékérem, 1960-ig a Csongrád Megyei 1969-ben és 1984-ben a Tanács VB művelődésügyi Munka Érdemrend ezüst főosztályán, majd 1960-tól sze- kozata kitüntetéssel ismermélyzeti osztályán csoport- ték el tevékenységét. vezetői beosztásban dolgo- .„„„.. ,, ,„„„ ,„„, , ... Sípos Laszlo temetese zott. 1969-tol 1984-ben tor- lnoc v.i;,,- o* . • .. , i' • - 1986. julius 24-en, csutortorL^'i^i Kun 15 órakor lesz Szegeden, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán végzett oktató munkát. Már fiatal korában, 1945a Belvárosi temetőben. MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA Kísérleti búzák aratása A Gabonatermesztési Kutatóintézet szegedi és kiszombori nerhesítőtelepein több mint tízezer 6—20 négyzetméteres parcellán nevelnek kísérleti búzatörzseket. Ezekről a kicsiny földdarabokról a búzát különkülön takarítják be speciális parcellakombájnokkal. A különleges kisgépek vágószélessége százhúsz—százharminc centiméter, csupán ötöde a nagyüzemi gazdaságokban dolgozó berendezésekének. De azokhoz hasonlóan egy menetben aratnak és csépelnek. Kihúzható tartályokba ömlesztik a szemeket, amelyeket a kalászosok adataival megjelölt tasakokba, illetve kis zsákokba öntenek. A kísérleti búzákat az intézet laboratóriumában számos vizsgálatnak vetik alá, s valamennyi jellemző adat összesített eredménye alapján választják ki a legkedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező búzatörzseket. A nevelésben sincs nyári szünet Bár a nyári vakáció lát- bővítésnek — ezáltal az Az erkölcsi értékek elisszólag nem a fiatalok neve- életviszonyok javításának —, merése mellett legalább lésére való, mégsem haszon- mint érvényesülő tendenciá- ilyen fontos a jutalmazás és talan elgondolkodni néhány nak, nagyon sok vadhaj- a fegyelmezés, olyan kérdésről, amely sze- tása van. Előbbi önmagában Túlságosan könnyen adunk mélyiségük formálásával nem sarkall becsületes, lel- jutalmat, s csak ritkán fekapcsolatban nem kerülhető k¡ismeretes munkavégzésre, gyelmezünk. Egy gyereknek, meg. (Mellékesen: a nyári utóbbi pedig a többszörös akinek szinte kizárólag tavakáció csak az iskolát viszonteladásnak, nyerész- nulás a dolga, teljesen fömenti fel az ifjúság neveié- kedésnek, tisztességtelen ha- lösleges jutalomként jó tasének kötelezettsége ajól, szonszerzésnek a burjánzó nu.mányi eredményéért több bár teljesén még azt sem, tenyészete. Mindaddig, amíg ezer (tízezer?) forint értékű a pénzügyi-gazdasági és jogi ajándékot venni. Idő előtt szabályozók rendet nem te« rossz arányérzéke alakul ki remtenek, számítanunk kell az elvégzett munkáért várarra, hogy ezek a rossz pél- ható díjazás (fizetés) mérdák hatni fognak, mégpedig tékéről. Ugyanakkor feltéta gazdasági-társadalmi lenül jutalmazni kell a nagy struktúra egészében meny- erőfeszítést és főleg kitartó ny|iségileg betölíi'ótt szere- munkát követelő teljesíttársadalmi hatások, negatív, pöknél sokkal intenzivebben, ményt, még ha annak abrossz példák, mennyiben, Minthogy azonban ezt át- szolút értéke nem is kiemelhol és hogyan ellensúlyoz- meneti jelenségnek tekint- kedő. S vajon van-e elég hatók. Egyáltalán, szükség jük — még akkor is, ha bátorságunk, amikor a csavan-e az ellensúlyozásukra? egyikét évnél tovább díszlik Iád napirendjét rendszeresen Ha például a fiatalok azt —. a fiatalok nevelését pe- be nem tartó fiút vagy lányt látják, hogy munka nélkül, dig egy életre tervezzük, büntetni kellene? Amikor a ügyeskedéssel is lehet bol- kézenfekvő, hatásukba nem ráeső feladatodat nem oldja dogulni, sőt. magasabb szin- szabad belenyugodnunk, ha- lne8. a közös munkában nem a szülőket, a családokat pedig éppenséggel nem.) t. Az egyik ilyen kérdés, hogy az ún. nem kívánatos ten lehet élni, mint becsű- nem harcolni kell ellene, letes munkával, akkor meg Kinek és hogyan? kell-e győznünk a fiunkat, lányunkat nézetei 'tartihatadanságáról? Vagy ellenkezőleg: örülnünk kell, hogy életrevalónak, talpraesettnek látszik? vagy csak nógatásra vesz részt? Ugye, milyen nehezen szánjuk rá magunkat a fegyelmezésre! Pedig az cselekszik helyesen, aki ilyenkor megvonja a zsebpénzt, Mindenekelőtt a családnak nem engedélyezi a házibulit, korlátozza a vízitúra idotar¡3. Sorolhatnám a példákat. Sikeres vágatlyukasztás Fontos állomásához érkezett a Dorogi Szénbányák új lencsehegyi bányájának építése: több száz méter mélységben öszszelyukasztották a vízakna és a légakna között kialakított vágatrendszert. A két irányból egymás felé közeledő elővájó csapatok több mint háromezer méter hosszú vágat kiépítése után találkoztak, s az előre megtervezett ponton robbantották át a szénfalat. A Dorogi Szénbányák és az Aknamélyítő Vállalat brigádjai több hónapot dolgoztuk a vágat kialakításán. A különféle geológiai és anyagszállítási nehézségek ellenére előrehaladási sebességük többször is meghaladta a havi száz métert. A sikeres vágatlyukasztás a bányamérők pontos munkáját is dicsérj. Abban az esetben ugyanis, amikor a vágatot két irányból indítják, a méréseknél néhány centiméés az iskolának. Mindkét tgj,^ „ Mindenekelőtt szögezzük helyen közös jellemzőnek le: a fiatalok nevelésére a ke„ lennje az erkölcsj érté_ csaladon es az iskolán ki- . . vüli világból érkező káros kek felismeresenek es elishatások száma és ereje egy- merésének. A családokban re nő, hatásuk kiegyenlitese arra kell törekedni, hogy A legfőbb nehézség azonban komoly feladat. Abból kell minden családtagnak legyen nem 's annyira a kellő szikiindulni, hogy ezek a nem „„„oLr gorban van. Inkább a követkívánatos jelenségek szoca- íejaaata' ™unkaja, s annak £ezetességben Az említett ^ lista társadalmunknak nem elvégzését a szulok. meltas- kedvezőtlen társadalmi hatörvényszerű tartozékai. Tud- sák. Dicsérjenek és marasz- ftások ugyanis oly elevejuk például, hogy egyfelől uljanak €l, A nem pénzben nek, hogy sokszor nincs a teljes foglalkoztatottság- erőnk gyermekeink nevelénak, másfelől a kereskedel- merhető hasznot hajtó mun- ^^ legszükségesebb lémi forgalomban a választék- ka ne legyen másodrendű, pésekre Belefáradunk a ha az egész család érdekét sziszifuszi küzdelembe, leszolgálja! övezze pl a leg- mondóan legyintünk, s hagynagyobb megbecsülés annak juk' hadd menjenek a dolgok a maguk utján. Csak az unokanak a dolgát, aki konfliktusok ne legyene*! a beteg nagymamát ápolja! S ilyenkor segíthet egyik Hasonló módon az iskolában szül° a másiknak, férj a is nagyobb szerepet kell felségnek és viszont A tapasztalat ugyanis azt bizokapnia a példaadó jellem--nyitja hogy általaban nem vonásoknak, az őszinteség- egyszerre szoktak a szülők nek a segítőkészségnek az kiborulni. A terhek köláldozatvállalásnak, s perifé- csön<xs. "vállalása .. , visszahat az eppen faradt riara kell szorítani a nagy- félre: kedélye, hangulata szájúságot, a tortetést, a megváltozik javulni kezd. S így kezdődhet elölről teres pontatlanság is azt okozhatja, hogy méterekkel eltérnek a kijelölt találkozási ponttól. Az összelyukasztásos vágatok építése a bányászatban az egyik legnagyobb figyelmet követelő munka. A lencsehegyi bányában a 3000 méteres vágat' kiépítésével megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy biztonságos legyen a mélyebben rejlő széntelepek kitermelése is. Ezen a vágaton vezetik majd el a karsztvizet a termelő bányamezőtől a vízaknáig, ahol búvárszivattyúkkal nyomják a külszínre. Itt percenként 160 köbméter viz külszínre szállítására alkalmas vízvédelmi rendszert létesítenek, így lehetővé válik a széntermelés fokozatos növelése. Az új lencsehegyi bányában az idén 340 000, jövőre 600 000, 1988ban pedig, amikor elérik a teljes kapacitást, egymillió tonna szenet termelnek könyöklést, pellengérre kell állítani a haszonlesőket. (A minden: új erőkkel új ener. giaval tudun* segíteni fiapuskazas tiltása nem a ta- ink, lányaink szemléletének nárok bogara, hanem az alakulásán. S a küzdelem ügyeskedés, az 'illetéktelen kisebb vagy nagyobb mérés „tisztességtelen haszon"- í,ókbe" ugy?n:hde ere<inlé(nyt * hoz. A csaladban is, a tarra tórekves elleni harc egyik 5adalomban isformája is.) Csertői Károly