Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-19 / 169. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. évfolyam, 169. szám 1986. július 19., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Megnyitották az ipari vásárt Juhár Zoltán beszéde Tegnap, pénteken megnyílt a 110 éves fennállását ün­neplő Szegedi Ipari Vásár idei bemutatója. Már fél 10­kor sokan gyülekeztek a be­mutató területén, pontosan 10 órakor. Csikós Ferenc, a Szegedi Városi Tanács vb­titkára, az ipari vásár igaz­gató tanácsának elnöke kö­szöntötte a megjelenteket. Ott voltak Csongrád megye és Szeged város párt-, álla­mi és tömegszervezeteinek vezetői. Jöttek vendégek a szomszédos és a távoli me­gyékből is. Megjelent a Sze­geden vendégeskedő Odessza testvérváros delegációja, a szabadkai párt-, állami és szakszervezeti delegáció. Az eseményen részt vettek a lengyelországi Lódzból ér­kezett vendégek, s a finnor­szági Turku város küldöttei. Az idén először jelen voltak az olaszországi Modena képviselői is. Több hazánk­ban dolgozó nagykövetség elküldte megbizottait. Ebben az évben rekord létszámú kiállító, — összesen 550 vál­lalat — mutatta be terméke­it a látogatóknak a Szegedi Ipari Vásáron. * Megnyitó beszédet Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszter mondott: A Szegedi Ipari Vásár je­lentőségében túlnő a helyi kereteken. Bizonyos érte­lemben országos jelentőségű és szolgálja a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat is. A bemutatónak az a célja, hogy az ipar, a mezőgazda­ság és a kereskedelem kö­zönség elé lépjen, szakmai tárgyalásokra kerüljön sor. Az idén különösen fontos, hogy a gazdaság megtegye azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az idei népgazda­sági tervben előírtak a szá­mára. , — A magyar gazdaság ne­héz időszakát éli. Ahhoz, hogy a hetedik ötéves terv céljai teljesülhessenek az eddigieknél nagyobb erőfe­szítésekre, a termelésben megújhodásra, új, korszerű termékekre van szükség. Ügy gondolom, ez az ipari Látogatás a kiállítás területén vásár is reprezentálja majd, hogy a magyar iparnak és mezőgazdaságnak új termé­keket kell produkálnia, amelyek keresettebbek bel­földön, és vevőre találnak az országhatárokon kívül is. A hazai gazdaság megmérette­tése nemzetközi méretekben állandóan napirenden van. Nekünk alkalmazkodni kell a változó igényekhez, ame­lyek a magyar lakosság és a külföldi megrendelők részé­ről jelentkeznek. — Én, mint a belföldi áru­ellátásért felelős miniszter, különösen örülök annak, hogy a Szegedi Ipari Vásár kiállítói főként fo­gyasztási cikkeket mutatnak be. Ezek szerint, iparunk és mezőgazdaságunk érzi fele­lősségét a lakosság ellátásá­ban. Ez azért is jelentős, mert a kiskereskedelmi for­galomba kerülő áruk 85 szá­zalékát hazai termelők állít­ják elő. örvendetes, hogy a vásári díjra pályázó termé­kek 30 százaléka új termék. — Különösen jó, hogy az itt látható termékeknek 40 százaléka már a boltokban is megvásárolható. Erősödő igény, hogy nemcsak a be­mutatókon legyenek látha­tók korszerű termékek, ha nem azok gyorsan jelenje­nek meg a hazai piacon is, és lehetőleg legyenek ott mi­nél előbb az ország export kínálatában is. Figyelemre méltó a széles nemzetközi érdeklődés. Évről évre nö­vekszik a kíváncsiság kül­földön, nemcsak Magyaror­szág, hanem Dél-Alföld iránt is. Rendkívül fontos a jugoszláv határ menti ke­reskedelmi kapcsolatok fej­lesztése. A jugoszláv—ma­gyar határ menti forgalom eléri a 100 millió dollár ér­téket. Ennek a forgalomnak a 25 százalékát ez a térség adja. — Azt kívánom, hogy a Szegedi Ipari Vásáron be­mutatott termékek érjenek el sikereket! Minél több eredményes tárgyalásra ke­rüljön sor a következő tíz napban! Ezen gondolatok je­gyében nyitom meg a kor­mány képviseletében a Sze­gedi Ipari Vásárt. A megnyitó után a meg­hívott vendégek vásári sé­tára indultak. Hosszasan el­időztek a szabad területen bemutatott gépipari termé­kek között. Nagy volt az ér­deklődés a szegedi élelmi­szeripari vállalatok régebbi és vadonatúj termékeit be­mutató pavilonba. A szegedi és Csongrád megyei ipari szövetkezetek termékeit be mutató standoknál a jelen­levő gazdasági vezetők sok kérdést kaptak. Elismerést váltott ki a technikum ud­varán bemutatkozó néhány nagy vállalat és kisebb gaz­dálkodó egység termékská Iája is. Az idén igazán szín­vonalas a könnyűipar és a vegyipar termékei, újdonsá gait bemutató kiállítás rész. A vásári séta befejezésekor megkérdeztük Juhár Zoltán belkereskedelmi minisztert, hogy összegezze a vásári sé­ta tapasztalatait. — Nagyon jó benyomást tettek rám a tapasztaltak. Remélem, az itt látott új terr mékek egyre nagyobb arányban jelennek meg az üzletekben. Szimpatikus nagy külső érdeklődés. Arról beszélgettünk a megye és a város vezetőivel, hogy a ju­goszláv áruforgalomban még nagyobb részt kérhetne ez a térség. Talán a jelenle­gi forgalmat meg is lehetne duplázni. Ehhez sokkal aktí­vabb vállalati és szövetke­zeti munka szükséges. Bí­zom benne, hogy ez egy si­keres vásár lesz. Az a véle­ményem, a régiókban rende­zett vásárokra szükség van. Az eddig kialakult rendjük megfelelő. Egyik évben Pé­csen, a másik évben Szege­den tartott bemutatók rend­szere a kormányzat részéről elfogadott. A Szegedi Ipari Vásár jú­lius 27-ig, a következő hét vasárnapjáig várja a láto­gatókat. A következő na­pokban megrendezik a részt­vevők külföldi kiállítók nemzeti napjait, több be­mutatót, termékkóstolót tartanak a Marx téri pavi­lonokban és szabad terüle­teken. B. I. Tudósok nemzetközi konferenciája „Az atomfegyverkezési hajsza társadalmi okai és hatásai" címmel pénteken megkezdődött a „Nukleáris fegyverek ellen küzdő tudó­sok" elnevezésű szervezet — a SANA — konferenciája Budapesten, a SZOT szék­házában. A tíz ország tudósainak részvételével megrendezett négynapos szimpózium meg­nyitóján Kiss Dezső, az MTA Központi Fizikai Kutató In­tézetének főigazgató-helyet­tese üdvözölte a megjelen­teket, majd Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Aka­démia alelnöke, a Békevi­lágtanács tagja mondott be­szédet. Szólt arról, hogy a jelenlegi bonyolult nemzet­közi helyzet jobbításához je­lentősen hozzájárulhatnak a budapesti tanácskozás ered­ményei is. Rámutatott: a tudomány és az erre épülő technikai fejlődés megte­remtette a jobb életkörül­mények elérésének lehetősé­gét a Földön. A tudomá­nyos-technikai vívmányok — például az energiagondok megoldására az atomenergia békés célú felhasználása — azonban bonyolult műszaki Lerendezéseket feltételeznek, amelyekben a legiksebb hi­ba is kiszámíthatatlan ve­szélyekkel járhat. Újfajta gondolkodásmM kialakítá­sára van szükség. hogy a fejlett technikával biztonsá­gosan tudjon együttélni az emberiség. A nukleáris energia békés célú felhasználása mellett azonban lényegesen veszé­lyesebb annak katonai al­kalmazása. Bolygónknak sok pontjára atomrakétákat te­lepítettek: mindenféle szán­déktól függetlenül, ezek rendszerében hiba következ­het be, s akkor már sem gondolkodási, sem cselekvé­si idő nem marad a nukleá­ris katasztrófa megállításá­ra. Erről tanácskoztak 35 ország tudósai a nemrég vé­get ért moszkvai konferen­ciájukon. A tudományos szakemberek Budapesten is azzal a céllal ültek össze, hogy szorgalmazzák: az atomfegyverkezési verseny leállításának, egy esetleges nukleáris katasztrófa elke­rülésének első lépéseként fontos a bizalom megerősíté­se. az atomfegyverek to­vábbi fejlesztésének kölcsö­nös megállapodáson alapuló leállítása. Ezt követően George Hud­chinson, a SANA titkára ar­ról szólt, hogy a világpoliti­kai helyzet, az atomfegyve­rekben rejlő veszély megíté­lésében nem egységes a vi­lág lakossága. Ezért rendkí­vül fontos a szakemberek egységes fellépése, az, hogy a hasonló szakmájú tudósok kifejtsék véleményüket a fegyverkezési hajsza okai­ról, s megállításának lehető­ségeiről. A tanácskozás ered­ményeit tudományos publi­kációban közzétéve, hozzá­járulhatnak a helyzet javí­tásához. A továbbiakban előadá­sok hangzottak el a fegy­verkezési verseny társadal­mi, gazdasági okairól. James Thompson, a London Egye­tem pszichológiai tanszéké­nek tanára a lélektani oko­kat elemezte, Szergej Kapi­ca, a nukleáris fegyverek ellen küzdő szovjet tudósok szervezetének alelnöke a legfontosabb politikai, kato­nai-műszaki problémákról beszélt. Mezei Ferenc akadé­mikus, a SANA alelnöke előadásában annak fontos­ságáról beszélt, hogy a tudo­mány eszközeivel ellenőriz­zék a kérdéssel kapcsolatos megállapodások betartását. A plenáris tanácskozás után a tudósok szekcióülé­seken vitatták meg a fegy­verkezés történelmi és poli­tikai, gazdasági, műszaki és katonai okait. A konferen­cián a továbbiakban véle­ményt cserélnek a fegyver­kezési versenynek a világ­gazdaságra és -politikára, a todományokra, a kutatások­ra gyakorolt hatásáról, va­lamint a fegyverkezési ver­seny megállításának lehető­ségeiről. Szólnak a kölcsö­nös biztonság, a tudomány eredményei békés felhasz­nálásának jelentőségéről, a leszerelés és a fegyverzet ellenőrzésének problémáiról. Csipkerózsika Máriusz Petipa koreográ­fiájának szellemében Na­talja Rizsenko és Viktor Szmirnov-Golovanov állította színpadra Csajkovszkij me­sebalettjét, a Csipkerózsikát; tegnap este az Odesszai Ba­lett premierjével megkez­dődtek Szegeden az idei szabadtéri játékok. A tetsze­tős, szimmetrikus díszleteket és a jelmezeket Natalja Bev­zenko-Zinkina tervezte. A főbb szerepekben a Ka­menszkih—Muszorin házas­párt, valamint V. I. Kupa­lót, és J. A. Golohvasztovát láthatta a közönség. A fesz­tivál zenekarát A. P. Szot­nyikov vezényelte. Ma, szom­baton T. V. Sztyepanova, Sz. L. Gorbacsov és N. V. Jakovleva lép színpadra. Nagy László felvétele » » l

Next

/
Thumbnails
Contents