Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-17 / 167. szám

105 Csütörtök, 1986. július 17. Krímik, vígjátékok, fantasztikumok . .. Balatoni filmfesztivál, üdülőknek Nagyszabású programsoro- cápa, valamint a Bud Spen- a Break II. című film. Lát­zat színhelye lesz a Balaton­part. A Mokép. valamint a Veszprém, a Somogy és a Zala megyei moziüzemi vál­lalat összefogásával július 17-től balatoni filmfesztivál kezdődik, amely a nyár vé­géig kínál filmeket az üdü­lőknek. A rendezvénysorozatban öt reprezentatív válogatást ve­títenek: kalandfilmeket, víg­játékokat, tudományos-fan­tasztikus. zenés filmeket, il­letve krimiket. Az összeállí­tásokban már vetített sike­res filmek és bemutatás előtt állók — melyeket itt láthat a közönség először — egyaránt szerepelnek. A kalandfilmek sorozatá­ban július 17-től vetitik az Indiana Jones és a végzet temploma című produkciót. Szerepel meg a műsorban A cer—Terence Hill duó nem- hatnak az érdeklődők több régiben bemutatott két film- más zenes-táncos alkotást je. az Aranyeső Yuccában és is: az István, a király, a Jé­a Nyomás, utána! című al­kotás. A vígjátékok összeállítá­sában július 24-től premier előtt vetitik a Maradok hűt­zus Krisztus szupersztár es a Flashdance című produk­ciót. A krimik közül augusztus 14-től Alfréd Hitchcock két len híve című filmet, egy alkotását, a Szédülés és Az korábbi sikeres bohózat üj feldolgozását. A továbbiak­ban vetítik még a Házibuli, ember, aki túl sokat tudott címűt vetítik. Nicaraguában, a sandinis­A házibuli folytatódik, az ta felkelés idején játszódik Aranyoskám és a Balekok című filmet. A tudományos-fantaszti­kus alkotások sorozatát jú­lius 31-től tűzik műsorra a balatoni mozik: vetítik egye­a Tűzvonalban című alko­tás, amelynek premierje ugyancsak a balatoni mozik­ban lesz. A filmben látha­tó Nick Nolte, Gene Hack­man, Joanna Cassidy, Jean­bek között a Szexmisszió, Ar Louis Trintignant. A Va­Jedi visszatér, az E. T.. és A bank című bűnügyi történet birodalom visszavág mellett folytatása mellett látható a Támadás a Krull bolygó lesz a sorozatban a Maraton ellen című produkciót. eletre-halálra. illetve a Fan­A zenes programban au- tom az éjszakában című al­gusztus 7-től újdonság lesz kotás is. (MTI) Színes hongkongi film. Irta: Michael Aliin. Fényképezte: Gilbert Hubbs. Zene: Lalo Schifrin. Rendezte: Ró­bert Clouse. Főbb sze­replők: Bruce Lee, John Saxon, Jim Kelly, Shin Kien. Bevezetésül el kell mond­jam: néhány éve növekvő érdeklődéssel, ezzel vegyes értetlenséggel és hüledezés­sel szemlélem a karate, mint olyan, világméretű, hazánk­ban is lépten-nyomon ta­pasztalható térhódítását. Döbbenten -konstatálom, hogy különben normális fiatal és középkorú férfitársak mily specialistává képezték ma­gukat a dánok világában: kenik-vágják, hogy kyo­kushinkai és tae-kwan-do es egyebek. Mi több, még a nélkülözhetetlen vonatkozó ideológiát is magukévá tet­ték: olyasféléről van szó ebben (már persze, ha jól ér­tettem), hogy rendkívüli erő és önfegyelem, megkompo­nált, pontosan beszabályo­zott, bonyolultan variált mozgásformák által magas­fokú igényességgel alkalma­zott harcművészet — rend­kívüli izommunka és lég­zéstechnika, misztikum és fiziológia, roppantul rafi­nált önvédelem és harcmo­dor, titokzatos, ősi ázsiai szertartásokkal-szokásokkal keverve. A szinte emberfö­lötti gyorsaságnak és ügyes­ségnek ez a valóban szem­kápráztatóan artisztikus for­mája természetesen harci. Tehát agressziós, vagyis vég­ső soron nagyon is gyarló célokat szolgál. Erről hall­ván, naivul közbevethetném, mire jó az egész, cserepeket —jégtáblákat törő, hossza­dalmas, szívós edzésmunká­val elsajátítható, játékosan erőfitogtató, boszorkányos technika, az egész rejtélyes harcmodor egyetlen biztos mozdulattal — bármilyen lő­fegyver elsütőszerkezetének működésbe hozásával — szemben. Am a karate bősz hívei az ősforrást jelentő ázsiai fanatikusok ráme­nősségével erősítgetnek, bi­zonygatnak valami homá­lyos „sportszerűségét" az ügyben, mintha titkon a lo­vagkor szellemét kívánnák keleti köntösben föltámasz­tani, midőn illett kivárni, hogy az ellenfél fölvegye a kardját, kard ki kard, sem­mi csel, fair küzdelem. Itt is — a lőfegyverek mintha nem is léteznenek. Pedig a legelpusztíthatatlanabb, legzseniálisabb karatéssal is a siker teljes reményével szembe lehet szállni — egyetlen élesre töltött, előre kibiztosított pisztollyal. Fenti érvelés — persze „cáfoltán" — kezdetben ho­úgy járhat, mint én e más­fél óra alatt. Néztem, csak néztem a döbbenettől szinte légritka térrel bíró vetítő­helyiségben a szuperzseniális akciókat, s kicsit csodálkoz­mályosan, ebben a bizonyos tam, kicsit undorodtam, leg­szempontból szenzációsnak végül pedig nagyon-nagyon (mert a kategórián belül el­ső osztályúan igényesnek) minősíthető hongkongi film­ben is előkerül. Amelynek főszereplője a karatelegen­dák abszolút hőse, maga a nagy Bruce Lee — aki eset­leg nem tudná, ebben a vi­lágban ő olyan, mint a fut­ballban Pelé vagy a sanzon­ban Edith Piaf. Az egyet­len, az utolérhetetlen, az igazi, a kizárólagos. A min­dent egy személyben megtes­tesítő és jelképező. Ügy mondják, a páratlan Bruce Lee-kultusz külön legendá­riummal rendelkezik, re­elszomorodtam. A „sportsze­rűség" fogalma ütötte meg ugyanis újra a fülemet ki­felé jövet, a lelkesült meg­jegyzések özönében. Keserűen, netán cinikusan lehetne most borongani a szavak helyi értékén, a pro­fi módra a filmben is tá­lalt, rámísztően eredeti ázsi­ai kegyetlenség, ösztönöket birizgáló bemutatásán, a re­volveres, pokolgépes, lele­ményes emberiségen és a fu­ra tényen, hogy az oly vi­tatható bálvány, Bruce Lee is halott már. Állítólag ha­ménytelen vállalkozás 'lenne 'fla mal«. r®ité,y:11aI'0«ya" az hát bárminemű kommentárt |lyen h°s°khoz ill.k >s M|­tikus alakja lehet vonzo, ko­is fűznöm a látványhoz. . . .. „ , Vagyis, hogy A Sárkány z°mbos vagyjllenszenves közbelépben a megtestesült njfS mítosz jelenléte bizonyos szemszögből valóban lenyű­göző, ami pedig az összes el­egészen másutt van. A harckocsik lánctal­paiban és a rakéták tűzere­jében. Az emberi hatalom­képzelhető, idekapcsolhatő ^ elvet:Bmü.Uégében^s a tartalmi elemet illeti, kár is ZltáglLnA naiv*harci romantikát meg oly mind­egy, hogy kőbaltás, romlat­• ,,, ... lanul ősemberi küzdelemnek, vJv ^L^zr^ indiánosdinak vagy karaté-' 6ok szót vesztegetni rájuk: akit érdekel a karate, aki is­meri Bruce Lee nevét, úgy­vagy csak alig éppen mint e sorok írója is —, az, ha sorsa e filmre veti, nak nevezik. Domonkos László Most jön a huszadik (1.) SZINes krónika Éppen húsz éve, hogy jú- ekkor már megtekinthették country. pantomim, pol-beat, lius utolsó hét végéjén meg- az Expressz-show-t. bekap- néptánc is került a prog­indul a fiatalok rohama csolódhattak az ünnepi he- ramba. Miközben a Szeged felé. Szervezetten és tek valamennyi programjá- ros szinte minden stoppal, vonaton, buszon, ba. vagyis ott voltak a sza­vagy akár biciklin is vállal- badtéri egy-egy előadásán, a Belvá­terét és utcáját lefoglalta a SZIN, bekapcsolódtak a szervezés­ják a nemegyszer több száz kiállításokon, s városnézést be és a lebonyolításba a vá­kilométeres utat. hogy részt is szerveztek számukra. Eb­vehessenek a szegedi ifjúsá- ben az évben már július gi napokon. A háromnapos utolsó napjaira szervezték a programsorozat emblémája SZIN-t, ez a szokás azóta is lehetne tulajdonképpen a megmaradt, rövidítés — SZIN —. hiszen Mielőtt a hetvenes évek­ma már nem is egy generá- re emlékeznénk, szólni kell ció ezen a néven emlegeti az ifjúsági napok ötletét ki­ezt a sajátos ifjúsági népi dolgozó stáb tagjairól is. játékot. ros ifjúsági klubjai is. Ha valaki ma megnézi a hely­színeket feltüntető várostér­képet, azonnal észreveszi — a körtöltésig „nyújtózkodik már" a SZIN. Miközben a karnevál átköltözött a rak­partra, programot szervez­tek a Móra-parkban, az új­Völgyi István (Expressz), szegedi szabadtéri színpadon. Karnevállal kezdődött az Ifjúsági Házban, a Dugo­nics, a Klauzál és a Széche­nyi téren, a Kárász utcán. Program hiányára tehát Tari János (szabadtéri), Föl di Gábor (akkor a városi KISZ-bizottság titkára volt), Sípos Géza (aki a pártbi­zottság titkáraként segítette senki nem panaszkodhat Épp az ünneplesre okot a szervezést) és Papp Gyula Annál nagyobb gondot oko­adó huszadik évforduló mi- <a hatvanas években tanács­att érdemes egy kicsit átte- elnök-helyettesként támo­kinteni az ifjúsági napok Satta a SZIN elindítását), történetét. Mint Lénán Bé­lától, az Expressz Ifjúsági Minden téren és Diák Utazási Iroda veze- tYUIlUcn LCieil, tőjétől, a legelső SZIN egyik rninden ntrnn rendezőjétől megtudtuk, '"'MUCII ULLUII . . . már a szabadtéri játékok Tehát a hetvenes évek ... felújítása után jelentkezett_ Az ifjúsági napok alaposan az igény: a fiatalok ízlésé-' kinőtte ekkorra már az in­nék megfelelő kulturális duláskor megszabott kerete- €s alapja, programot szervezni a fesz- ket. 1969-ben megrendezték tivál idején, az ünnepi játé- az élső utcabálat (ekkor még a Széchenyi téren). zott a szállás. Szeged mel­lett Vásárhely. Kistelek, Mórahalom, sőt. még Szen­tes is altatta a SZIN-re ér­kezőket. s amikor ez is ke­vés volt, a romantikára (de sokszor inkább csak álro­mantikára) vágyakozó tinik szállodát csináltak a Tisza­parti sétányból is. Ez a szo­kás azóta zajló viták oka kok keretében, annak prog­ramjára építve. Az ötlet nyomán szervezték meg az első karnevált. Itt a város üzemei, szövetkezetei mutat­koztak be egy-egy produk­cióval. Akkor még az alkot­mány ünnepén vonult fel a menet, s a karnevál a liget­ben ifjúsági bállal fejeződött be. Ez volt tehát az alap, amelyre építkezve 1967-ben bővült a program, s vette fel a rendezvénysorozat a Elérkeztünk dik SZIN-hez. hát a husza­Elöljáróban majd az új tiszai rakpart annyjt elárulhatunk, a jubi­atadasaval ez a terület lett leumj pr(>gramban megtalál­a SZIN főutcája. Ekkoriban az Expressz közel három­ezer fiatalt hozott az ifjúsági napokra, s az autóstop fel­hatjuk a hagyományos, min­dig sikerre számitható ren­dezvényeket. minden szer­vezési és anyagi nehézség lendülésének köszönhetően ellenére érkeznek újra sztá további ezrek érkeztek ön­állóan a háromnapos prog­rok is, s természetesen meg­lepetéssel is szolgálnak a ramra. A T.sza-parton non- rendezők _ a KISZ Szeged stop koncertet kínáltak (s kínálnak ma is) a rendezők, felépítették a népművészeti vásár első sátrait, s a külön­szegedi ifjúsági napok nevet, böző rétegek, csoportok igé­A városba érkező vendégek nyének megfelelően dzsessz, Városi Bizottsága és az Ex­pressz Ifíúsági és Diák Uta­zási Iroda. A részletekről pedig holnapi számunkból... Bátyi Zoltán Járdák, kerékpárutak Intézkedések a nagyobb biztonságért A Közlekedési Minisztéri­um megkülönböztetett fi­gyelmet fordít a közúti for­galom legvédtelenebb részt­vevőire, a gyalogosokra és a kerékpárosokra. Évente öt­ezer gyalogost és több mint másfél ezer kerékpárost üt­nek el az utakon, s ezzel az lyek szintén a veszélyes ¿ó évi 20 ezer közúti baleset nák közé tartoznak. A mi­hogy a gyalogosbalesetek következő két-három évben egyharmada azért követke- az összes többi átkelőhely zik be, mert az adott helyen nincs járda, s ezen belül is ott történik a legtöbb baj, ahol hiányzik a közvilágí­közvilágítását is korszerűsí­tik, s 1988 végére már vala­mennyi zebrát megfelelő fényerősségű, a gyalogosok több mint egyharmadának nisztérium ők a szenvedő alanyai, áldo­zatai. irányításával mind a tizenkilenc megyei tanács elkészítette VII. ót­A szerencsétlenségek okai- éves tervi járdaépítési prog­nak vizsgálata kiderítette, Népfront a környezetvédelemért A környezetvédelem világ­szerte központi kérdés, s mindenütt — talán még ide­jekorán — felismerték a víz, a levegő, a termőföld, az élő­világ megvédésének fontos­ságát. Nálunk immáron tíz esztendeje érvényben levő környezetvédelmi törvény szolgál alapjául mindazon állami és társadalmi intéz­mények munkájához, ame­lyek környező világunk meg­óvására hivatottak. A Hazafias Népfront e területen egyik legfontosabb " l" feladatául fűzte ki a tárea- erzetunk fugg atto1' milyen mozgalom környezetvéde­lemmel kapcsolatos felada­tairól tárgyaltak. Major Ti­borba HNF megyei környe­zetvédelmi bizottságának el­nöke fűzött szóbeli kiegészí­tőt az írásos beszámolóhoz, hangsúlyozva a természet megóvása terén a tudatfor­málás különös jelentőségét. Az elnökségi ülés hozzá­szólóinak többsége a köz-, illetve településtisztaságról beszélt. Közérzetünk — úgy­is mondhatjuk —, komfort­dalmi szervezetek környe­zetvédelmi munkájának összehangolását. Konkrét tennivalóit pedig követke­zőkben jelölte meg: szervez­ni a településtisztasági, kör­nyezetvédelmi versenyeket; előadások, ankétok, kiállítá­sok, általános iskolai, tábo­rok, tisztasági akciók meg­hirdetésével segítséget nyúj­tani ahhoz a szemléletválto­záshoz, miszerint mindany­nyiunk létérdeke környeze­tünk óvása. A népfront megyei elnök­ségének tegnapi, szerdai ülésén a megyei népfront­környezetben élünk. Nem di­csekedhetünk természeti kultúránkkal, hiszen, ha kör­betekintünk közterületein­ken, belenyugodhatunk a kulturálatlanságunkat fém­jelző „balkán" elnevezésbe. E téren nem csupán — vagy legkevésbé — pénzprobléma a környezet védelme. Sokkal inkább magatartás, szemlé­let kérdése. Sokan hangsúlyozták a tanácskozás résztvevői közül, az embereket igényessé kell nevelni környezetükkel szemben, s bízvást nem ár­tana bevezetni tantárgyként az iskolai oktatásba a ter­mészetóvást. Nem véletlen, hogy a nagy — igazán csak egzakt módszerekkel mérhe­tő — természetpusztításról kevesebb szó esett. A víz-, a levegőtisztaság, a táj- és zaj­védelem inkább az erre hi­vatott szakemberek, intéz­mények dolga, jóllehet az emberi nemtörődömség e te­rületeken is fő pusztító erő. Egy társadalmi szervezet — jelen esetben a népfront — többre azonban^ nem vállal­kozhat, minthogy környezeti kultúránk színvonalát pró­bálja a maga eszközeivel magasabbra emelni. Hiszen mindaddig, amíg szemétku­pacok között járunk nap mint nap — és ezt szemreb­benés nélkül elviseljük —, nemigen tehetünk sokat a fontosabb, embert veszélyez­tető természetrombolás el­len. A Hazafias Népfront Csongrád megyei elnökségé­nek ülésén második napi­rendként az elnökség máso­dik félévi munkaterve sze­repelt, amit Molnár Sándor, a népfront megyei titkára is­mertetett a résztvevőkkel tás. A rosszul megvilágított biztonságát fokozó lámpák­kijelölt gyalogosátkelő-he- kai világítják meg. A kerékpárosok védelmé­ért is tettek intézkedéseket az elmúlt években. A Közle­kedéstudományi Intézet fel­mérése 1983-ban arra muta­tott rá, hogy mintegy 480— 500 kilométer hosszban fel­tétlenül meg kell teremteni a biztonságos kerékpározás feltételeit. A kerékpárút­épitési programhoz a mi­nisztérium anyagilag is hoz­zájárul: amennyit a helyi tanácsok szánnak erre a cél­ra. ugyanannyit megpályáz­hatnak a minisztériumi ke­retből. ramját. Ennek alapján az öt év során összesen 2000 kilo­méternyi járda épül az or­szágban, főként a települé­seken belüli veszélyesebb helyeken, a legforgalmasabb utak mellett. Jelenleg 50 ezer kilométerre tehető a települések útjainak hossza, de ennek csak 60 százaléka mellett húzódik biztonságot jelentő járda. A tanácsok anyagi lehetőségeik arányá­ban határozták meg a járda­építés ütemét, a minisztéri­um szakmai és tervezési se­gítséget nyújt a munkához. A kijelölt gyalogosátkelő­helyek kellő megvilágítására szintén program készült. Az elmúlt öt év alatt 1500 átke­lőhelynél helyeztek el kor­szerű nátriumlámpákat. A statisztikák bizonyították, hogy ezeken a helyeken je­lentősen csökkent az éjsza­kai balesetek száma. Az el­Az idén 65 kilométer ke­rékpárutat építenek, ehhez mintegy 43 millió forinttal járul hozzá a minisztérium. Eddig a pályázatok közül azok kaptak elsőbbséget, amelyek a biciklis munkába járást segítették elő. Az idén először turisztikai célokra szolgáló kerékpárutak építé­sére is juttatott a tárca: a főváros határától az Omszki parkig épül egy tíz kilométe­res szakasz, s jövőre folytat­ják az építést Szentendre felé. Odesszai operaművészek koncertje Ismert operaáriák, dalok, az ukrán és a magyar folklór Vlagyimir Taraszov, Alisza Dzsamagorcjan, Ludmilla gyöngyszemei hangzanak el Sirina és Anatolij Bojkó, va­az Odesszai Balettel hozzánk lamennyien nemzetközi ver­érkezett operaénekesek kon- senyek győztesei. Zongorán certjén szombaton este fél kísér Natalja Osztroukova. 9-től, a városi tanácsháza A koncertre jegyek a Kárász Muzsikáló udvarán Fellép utcai irodán kaphatók. t

Next

/
Thumbnails
Contents