Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
2 A Kedd, 1986. július 1. Folytatódott a LEMP X. kongresszusa tt Vaisó (MTI) Hétfőn Varsóban a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusának második napján folytatódott a vita a központi bizottság vasárnap elhangzott beszámolójáról. A délelőtti órákban kilenc küldött szólalt fel. Ezután került sor a nap legnagyobb érdeklődéssel vart eseményére, Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkárának felszólalására. A beszédet, amelyet a lengyel televízió egyenes adásban közvetített, többször szakította meg a kongresszusi küldöttek hoszszan tartó tapsa. A LEMP kongresszusát egyébként is jellemző szívélyes légkört, a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja közötti testvéri kapcsolatokat demonstrálta a beszéd meleg fogadtatása, a véget érni nem akaró taps és Wojciech Jaruzelski és Mihail Gorbacsov meleg, baráti összeölelkezése a kongresszusi emelvényen. A beszéd utáni kedves jelenet volt, amikor a lódzi szövőnők egy kis csoportja Lenint ábrázoló faliszőnyeget nyújtott át Gorbacsovnak. Az SZKP KB főtitkára a munkásasszonyokat melegen megölelve köszönte meg a kedves ajándékot. Mihail Gorbacsov beszéde után a tanácskozás soros elnöke mondott köszönetet a kongresszushoz intézett meleg szavakért, és a küldöttek nevében sok sikert kívánt a szovjet népnek az SZKP XXVII kongresszusán kitűzött célok megvalósításához. Délután 6 küldött fejtette ki véleményét a köznonti bizottság vasárnap előterjesztett beszámolójáról. Az ebédszünetet követően elsőként Zbigniew Messner, a minisztertanács elnöke, a LEMP KB PB tagja szólalt föl. Mihail Gorbacsov fölszólalása Az SZKP KB nevében szívből üdvözölte a lengyel kommunisták tanácskozását, az egész baráti lengyel népet. A LEMP X. kongresszusára az ország tortenelmenek felelősségteljes szakaszában került sor. Ez a tanácskozás összegezi egy olyan periódusnak a tapasztalatait, amelyet az éles eszmei-politikai 'összetűzések, a helyzet normalizálásáért folytatott nehéz harc, a kibontakozás perspektíváinak feltárása jellemzett — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. A történtek osztálytartalma közel sem volt mindig és mindenki számára nyilvánvaló. De ez nem változtat a lényegen. Végső soron magáért a szocializmus létezéséért folyt a harc Lengyelországban. A szocialista Lengyelország kiállta a próbát — ez a legfontosabb eredmény, amellyel a küldöttek erre a kongresszusra érkeztek, s amihez ma teljes joggal gratulálhatunk önöknek — mondta az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsov rámutatott, hogy a szovjet kommunisták rt)int elvtársak érdekeltek a LEMP kongresszusán megfogalmazódó elképzelések és kezdeményezések sikerében, abban, hogy Lengyelország erős, független szocialista állam, a szocialista közösség aktív tagja, szilárd láncszeme legyen. Lengyelország és a Szovjetunió — a két legnagyobb európai szocialista állam — szoros együttműködése, szövetsége elengedhetetlen feltétele országaink sikeres fejlődésének, Európa stabilitásának és békéjének — mondta. A továbbiakban Mihail Gorbacsov részletesen elemezte azt a válságot, amely a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején megrázta az egész lengyel társadalmat. Rámutatott, hogy ez a válság ugyanakkor nem csak a belső ellentmondásokat tükrözte, hanem magában foglalta a két rendszer mai harcának minden bonyolultságát, kiélezett formában vetette fel mindazo'kat a problémákat, amelyekkel a szocializmus, fejlődésének mostani nagyon összetett, döntő szakaszában szembe kerül. A lengyelországi válság tanulságai éppen ezért nem csak a lengyel kommunisták számára fontosak — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. A leglényegesebb tapasztalat az, hogy a lengyel események — minden bonyolultságuk és sokrétűségük ellenére — világosan bebizonyították: a szocializmus mély gyökereket vert, országaink dolgozói életüket nem a szocializmuson kívül képzelik el. Ugyancsak beigazolódott, hogy a szocializmus ma már nemzetközi valóság, mint olyan álllumok szövetsége, amelyeket szoros politikai, gazdasági, kulturális és védelmi erdekek fűznek össze. A szocialista rendszert kívülről ért támadások, azok a törekvések, hogy ezt vagy azt az országot kiszakítsák a szocialista közösségből, azt jelentik, hogy nem csak a nép akaratára, hanem a háború után kialakult egész rendezésre törnek, végső soron a beket fenyegetik — állapította meg az SZKP KB főtitkára. A lengyel válság nem a munkásosztály tiltakozása volt a szocializmus ellen. A válság mindenekelőtt a szocializmus gyakorlatban való elferditésevel szembeni elégedetlenség volt. A szocialista Lengyelország belső és külső ellenségei saját céljaikra tudták kihasználni ezt az elégedetlenséget. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni — folytatta Mihail Gorbacsov —, hogy a szocializmus ügye történelmileg új, a szocialista épités feltétlenül összekapcsolódik az imperialista erők ellenállásának leküzdésével, az imperializmus gazdasági, politikai, propaganda- és katonai nyomásával való szembenállással. Végezetül az elmúlt időszak tapasztalata ismét határozottan bizonyította, hogy milyen veszélyesek a hibák, a szocializmus politikai rendszerének alapjait jelentő elvektől való szubjektív elhajlások. a párt- és az állami élet normáinak megsértése, a szociális-gazdasági politikában elkövetett számítási tévedések — mondta az SZKP KB főtitkára. A szocialista forradalom tág teret nyit a társadalom mindenoldalú haladásának. De ez a haladás távolról sem következik be automatikusan, nem lehet a termelési viszonyok és a termelőerők kérdését egyszer s mindenkorra elintézettnek tekinteni. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy most a szocializmus saját alapjain történő, fokozatos megújítása szerepel a napirenden. Ezzel kapcsolatban részletesen szólt az SZKP XXVII. kongresszusán megfogalmazott feladatokról, a határozatok végrehajtásának kezdeti tapasztalatairól. Külpolitikai kérdésekre áttérve az SZKP KB főtitkára megállapította: Az amerikaiak bőségesen tesznek fennkölt nyilatkozatokat arról, hogy békére és leszerelésre törekszenek, de ezekkel ellentétesen cselekszenek. Ezt az állítólagos szovjet szerződésszegésekkel igyekeznek igazolni. Arról is beszélnek, hogy megváltozhat álláspontjuk, amennyiben a Szovjetunió „jól fog viselkedni". A kioktató szerepében tetszelgő amerikai magatartást akár humorral is lehetne szemlélni, csakhogy itt nem kevesebbről van szó, mint az emberiség túléléséről, s a Szovjetunió úgy véli, hogy minden politikusnak a legkomolyabban kell közelítenie ehhez a kérdéshez. A Szovjetunió a párbeszéd híve. Ennek a párbeszédnek azonban olyannak kell lennie, amelyben mindkét fél reális eredmények elérésére törekszik. Nem szabad megengedni, hogy a tárgyalások a fegyverkezési hajsza álcázását szolgálják. A Szovjetunió nem működik együtt az Egyesült Államokkal abban, hogy félrevezessék a világot. A békét csak valamennyi ország és nép közös erőfeszítéseinek eredményeként lehet megóvni. Arra van szükség, hogy nyugaton mindenki megértse: nukleáris töltettel felszerelt rakéta indítása lényegében nem csupán gyilkosság, hanem öngyilkos akció is egyidejűleg. Beszéde további részében Mihail Gorbacsov rámutatott arra, hogy ameddig létezik az imperialista agresszió veszélye, addig a szocialista országok kénytelenek gondoskodni biztonságukról. Ezt a célt szolgálja a Varsói Szerződés szervezete, amelynek keretében a szovjet katonák fegyverbarátaikkal együtt órzik a békét, egyebek között egész sor szövetséges ország területén. A szocialista országok senkinek sem engedik meg, hogy idegen uralmi érdekek szférájának tekintsék őket. A szovjet csapatok nem örök időkre .állomásoznak más országok területén; a horgonyt azonban mindenkinek, és egyszerre kell felszednie. A szocialista országok kötelességüknek tartják, hogy elősegítsék az európai népek közötti jó szándékú, és kölcsönösen előnyös együttműködést minden lehetséges területen: a sportban, a kultúra terén, a kereskedelemben, a műszaki-tudományos kapcsolatokban, a termelési kooperációban, az emberek közötti kapcsolatokban. Csakis igy lehet erősíteni mindazt, ami a társadalmi rendszerekben meglevő különbségektől függetlenül egyesíti Európát — mondotta többek között az SZKP KB főtitkára. Kádár János üdvözlő távirata Kádár János, az MSZMP főtitkára táviratban üdvözölte Milanko Renovicát abból az alkalomból, hogy a JKSZ XIII. kongresszusán a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnöksége elnökévé választották. Magyar-szovjet megbeszélések Szergej Szokolov kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa népeink barátságának elmélyítésében, a hadseregeink közötti együttműködés erősítésében, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatában szerzett kiemelkedő érdemei elismeréseként Szergej Szokolovot, a Szovjetunió marsallját, honvédelmi minisztert — 75. születésnapja alkalmából — a Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjével tüntette ki. £ Moszkva (MTI) A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tfldományos együttműködési kormányközi bizottság hétfőn, Moszkvában, a KGST székházában megkezdte 35. ülésszakát. Az ülésszakon részt vevő tárgyalóküldöttségeket Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Alekszej Antonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság két társelnöke vezeti. A magyar küldöttség tagja Kapnlyi László ipari miniszter. Az ülésszak munkájában részt vesznek a központi irányító szervek vezető munkatársai, szovjet nagyvállalatok vezetői. Az ülésszak központi feladata, konkrét intézkedések kidolgozása az ez év júniusi budapesti legfelsőbb szintű megbeszéléseken megfogalmazott célkitűzések megvalósítására. Tárgyalások Makaóról 0 Peking (MTI) Pekingben hétfőn megkezdődött a Makaó jövőjéről szóló kínai—portugál tárgyalások első fordulója. A kétnaposra tervezett fordulón a kínai kormányt Csou Nan külügyminiszter-helyettes, a portugált pedig Ruy Barbosa Medina, az ország ENSZ-nagykövete képviseli. Megfigyelők zökkenőmentes tárgyalásokra számítanak. Idézik a kinai küldöttségvezetőt, aki kijelentette: nagyon jók a kapcsolatok Kina és Portugália között, s bízik benne, hogy a tárgyalásokon, amelyek harmonikusnak és simának ígérkeznek, megoldják Makaó „történelemből visszamaradt" problémáját. A tárgyaláson nem ellenfelek, hanem partnerek vesznek részt, és az nyilván hasznos lesz mindkét fél számára. Földi célokért A Szovjet Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének irányításával sikerült egy igazi nemzetközi tudóscsoportot létrehozni, olyan ütőképes csapatot alkotni, amely megmutatta képességeit az Interkozmoszszervezet munkájában, és több űrkutatási tudományos célprogram eredményes lebonyolításában is. így fogalmazott az űrkutátási nemzetközi együttműködésről szólva Vjacseszlav Balebanov. az említett szovjet intézet tudományos kérdésekkel foglalkozó igazgatóhelyettese. Hangsúlyozta, hogy ebben a munkában méltó szerepük volt a magyar tudósoknak is. A szocialista országok — köztük hazánk — 1967 áprilisában alakitották meg közös űrkutatási szervezetüket. Az Interkozmosz keretében megvalósuló együttműködés azóta a világűr békés célokat szolgáló meghódításának egyik igen fontos eszköze lett: ennek révén nagy jelentőségű kutatási orogramot valósítanak meg, minden résztvevő ország eljuttathatta kutató űrhajósát a világűrbe. Ahogy Vladlen Verescsetyin professzor, az Interkozmosz-tanács elnökhelyettese megállapította, a program számos eredménnyel gazdagította az alapkutatásokat, s jelentős haszonnal járt a népgazdaságok számára is. A KGST-tagországok közös erőfeszítései eredményeként kidolgozott orvosi műszerek jól vizsgáztak a világűrben, s jelenleg már a Földön Szovjet—magyar együttműködés a világűr kutatásában használják ezeket az orvosok. A kozmikus táyközlés eredményeinek köszönhető, hogy létrehozták az „Interszputnyik" nemzetközi távközlési szervezetet. Jelentős eredmények születtek az űrfényképezésben, egyes esetekben a légi fényképezés módszereinek párhuzamos alkalmazásával. A szovjet—magyar űrkutatási együttműködés kiemelkedő fontosságú állomása volt a hat évvel ezelőtti közös űrutazás, amelyre a magyar ürhajósjelöltek körülbelül két évig készültek a Szovjetunióban. Valerij Kubászov és Farkas Bertalan űrutazásuk során több olyan — főként orvosbiológiai és technológiai — kísérletet is elvégzett, amelyet magyar tudósok készítettek elő. Teljesen „magyar" kísérlet volt a „Szféra—M", ennek során a Föld különböző területeit, főként Magyarországot fényképezték. Az „óceanológia" kísérletben a világóceán megfigyelése volt a fő cél. A „Balaton" nevű műszerrel az, űrpilóták munkaképességét vizsgálták, terhelési próbákat végeztek. Az „Interferon" kísérletben azt vizsgálták, hogvan fejlődik az interferon a súlytalanság körüLményei között. A magyar tudósok két olyan technológiai kísérletet javasoltak, amelyeket a szovjet „Szpláv" és „Krisztáit" ELHUNYT LÉKAI LÁSZLÓ BÍBOROS Hétfőn délután életének 77. évében, szívroham következtében Esztergomban elhunyt Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. KORMÁNYALAKÍTÁSI KÍSÉRLETEK Francesco Cossiga olasz államfő hétfőn megkezdte kormányalakítási tanácskozásait a közélet vezető személyiségeivel. E tanácskozások keretében tárgyalt a volt köztársasági elnökkel, így Sandro Pertinivel, majd a parlament két házának elnökeit fogadta. Cossiga elnök kedden találkozik a parlamentben képviselt pártok küldöttségeivel, s várhatórAdiútelex an szerdán adja ki a kormányalakítási megbízást. SOFAER KAIRÓBAN Az Egyesült Államok meghatalmazottja, Abraham Sofaer. vasárnap Kairóba érkezett. A Sínai-félsziget Taba földsávjának hovatartozásáról 4 éve folyó vitát igyekszik rendezni Izrael és Kairó között. Tárgyal erről az egyiptomi vezetőkkel, és a tervek szerint Izraelbe utazik tovább, hogy tolmácsolja a Nilus mentiek nézeteit. Utoljára Sofaer májusban kísérletezett a közvetítéssel. A 100 MILLIÓ DOLLÁROS SEGÉLYRŐL Az Üj-Kína hírügynökség kommentárban marasztalja el azt az amerikai kongreszszusi döntést, amely lehetővé teszi az Egyesült Államok kormánya számára, hogy 100 millió dolláros segélyben részesítse a nicaraguai törvényes kormány ellen harcoló ellenforradalmi erőket. A kínai kommentár szerint az amerikai döntés csapás a Contadoro-csoport békés erőfeszítéseire. Reagan új segélye tovább rontja az amúgy is feszült viszonyt az Egyesült Államok és Nicaragua között, és kiábrándultságot kelt a Contadoracsoport körében. A nicaraguai lázadók támogatásával Washington szembe helyezi önmagát a békével és ezáltal felelős a helyzet romlásáért Közép-Amerikában — mutat rá az Üj-Kina. berendezések segítségével hajtottak végre. A cél különleges ötvözetek létrehozása és a földi körülmények között nem létező kristályok növesztése volt. Az 19H4 decemberében útnak indított Vega-szondák ismét ráirányították az űrkutatásra a közvélemény figyelmét. A Vénusz és a Hatley-üstökös tanulmányozását szolgáló programban bolgár, csehszlovák, francia, lengyel, NDK- és NSZK-beli. valamint osztrák tudósok melletti természetesen részt vettek a magyarok is. A magyar feladatokat koordináló, a kutatások egy részét végző központ az MTA Központi Fizikai Kutatóintézete volt. Jelentős szerepet vállaltak a programban a Budapesti Műszaki Ea vetem egyes tanszékei és több más magyar intézet Ls. Hazánkban készült az űrszonda néhány fontos berendezése, például a televíziós, az adatgyűjtő és adatfeldolgozó rendszerek egy része. A magyar tudósok tobb tudományos berendezés, kísérleti eszköz megalkotásában részt vettek. Ok készítették a „Tünde" nevű műszert, amely a Nap kozmikus sugárzását és a Halley-üstokos közelében észlelhető nagyenergiájú sugárzást mérte. A program azóta sikeresen befejeződött. A két űrszonda elhaladt a Vénusz mellett, leszállóegységet bocsátott ki. amelyekből légköri szondák váltak ki. és az „Esthajnalcsillag" légkörében lebegve vizsgáltán a különböző jelenségeket. Az űrkutatási együttműködésben még további óriási, és egyre bővülő lehetőségek rejlenek, például az űrtávközlésben, az űrmeteorológiában, a világtengerek hajóforgalmának műholdakon át történő irányításában, a földi ásványkincsek feltárásában. Ezek jelentőségének érzékeltetésére csak egyetlen adat: ötpercnyí űrfényképezés több mint egyévi földilégi fényképezést pótolhat bizonvos területeken. Az űrkutatási együttműködés tehát nemcsak a tudósok szűk körét érintő terület, hanem sokak, az egész népgazdaság szempontjából hasznos tevékenység. M, Lengyel László