Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

Az Országgyűlést Könyvtár állományából törölve VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 153. szám 1986. július 1., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága tegnap, hétfőn Szegeden, Koncz János megyei titkár elnökletével kibővített ülést tartott, anielyen a testület tagjain kívül rész vettek a városi, városi jogú és a megyei irányítású nagyközségi pártbizottságok első titkárai, illetve titkárai, továbbá a megyei pártbizottság vezető munkatársai. A megyei párttestület Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkárának szóbeli előterjesztésében meghallgatta az MSZMP Központi Bizottsága 1986. június I8-i üléséről szóló tájékoztatót. A pártbizottság a tájékoztatót támctgatólag egyhangúan tudomásul vette. Megbízta a gazdaságpolitikai titkárt a határozat végrehajtásának koordinálásával, kötelezte a megyei pártbizottság osztályait, a városi, városi jogú és a megyei irányítású pártbizottságokat, hogy a határozatot dolgozzák fel, és tegyenek meg mindent annak megvalósításáért. Felkéri a megye állami, társadalmi és tömegszermegyei titkár előterjesztésében megvitattöit, hogy a dokumentumot megismertetve, tagságukat eredményesen mozgósítsák a határozat végrehajtása érdekében. Ezután a testület Horváth Károlyné megyei titkár előterjesztésében megvitatta a megyei pártbizottság 1981 februárjár ban elfogadott középtávú káder-utánpótlási és -képzési terve végrehajtásának tapasztalatairól szóló jelentést, valamint az 1986—90. évekre vonatkozó javaslatot. A vitában felszólaltak: Szőnyi Ferenc, Székely Sándor, Judik István és Kis Lajos. A vitát Horváth Károlyné foglalta össze. A jelentést és a javaslatot — -a vitában elhangzott kiegészítésekkel — a testület elfogadta. A megyei pártbizottság fontosnak tartja, hogy a pártszervek és -szervezetek, az állami szervek hatékonyan munkálkodjanak a párt káderpolitikai céljainak megvalósításán, a Központi Bizottság 1986. március 18-i határozata szellemében. A továbbiakban a megyei párttestület zárt ülést tartott. Gyárfás Mihály, a megyei fegyelmi bizottság elnöke előterjesztésében elfogadta a bizottságnak az 1985. november 1-jei pártbizottsági ülés óta hozott döntéseiről szóló tájékoztatóját. Az új Állami Biztosító indulásáról Valamennyi üzletágban A Minisztertanács 1985. december 19-i határozata értelmében 1986. július elsejével két állami biztosító intézet alakul: az Állami Biztosító és a Hungária Biztosító. Az új Állami Biztosító tegnapi sajtótájékoztatóján az indulás újdonságairól, az ügyfélszolgálati munka változásairól és új módozatok bevezetéséről számoltak be. A részletekről Mészárosné Schneider Klára, az Állami Biztosító Cbongrád Megyei Igazgatóságának vezetője rajzolt képet. — A közel négy évtizedes •múltra visszatekintő Állami Biztosító a társadalom és a gazdaság biztosítási szükségleteit — több mint 200 féle módozattal — lényegében kielégítette. Az új Állami Biztosító jól képzelt szakembergárdájával a megszűnő intézet nagyszerű hagyományainak folytatója kiván lenni. — A két biztosító megalakulásával hogyan osztottak el a meglevő állományt? — A monopolbiztosító megszűnésével a jogutód új Állami Biztosító kezeli — a meglevő állomány megosztásának eredményeként — az összes mezőgazdasági nagyüzem által kötött biztosítást; a költségvetési szervek biztosításait; egyéb szocialista szektor biztosításait; a lakosság vagyon- és személybiztosításokat; valamint a kötelező utas baleset- és poggyászbiztosításokat. — Ügy tudom, ez a profilmegosztás csak a meglevő szerződések állományára vonatkozik. Hogyan határozták meg az Állami Biztosító működési körét? — A július elsejei állapotot figyelembe véve az új Állami Biztosító kezeli a lakossági állomány 90 százalékát. A nálunk nyilvántartott biztositások száma több mint 7,5 millió. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy változatlanul ügyfelünk az egész ország. Az alapítóokirat egyértelművé teszi, hogy az Állami Biztosító valamennyi üzletágban — beleértve a gépjármű-biztosítást és a nemzetközi biztosítást — kifejtheti tevékenységét. — Meggyőződésem, hogy ez az egyik leglényegesebb kérdés. Ezek szerint casco biztosítás is köthető az ABnál? — Igen, július elsejét követően valamennyi érvényben levő casco módozat megköthető az ÁB-fiókoknál is. A 810 ezer, cascóval rendelkező gépjármű-tulajdonos a magánautósok 58 százalékát képviseli. Tehát az autók 42 százalékára még nem kötöttek cascót. Az új Állami Biztosító ezek tulajdonosait szeretné megnyerni. Július 7-ét követően fiókjainknál is lehet casco szerződést kötni. (Egy gépjárműre két casco természetesen nem köthető!) Az AB casco kártyát ad a biztosítási kötvény mellé, amely irodáinkban megkülönböztetett segítségnyújtásra jogosít. Az AB gépjármű-rendezési irodája Szegeden, a Vörösmarty utca 7. szám alatt üzemel (telefon: 25-522, 25-036 és 25-936). Ügyfeleink kárainak rendezését nem az irodában, hanem a fél által megjelölt helyszínen kívánjuk megoldani. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a nyári utazási főszezonban — mely egybeesik a szegedi ünnepi hetek idegenforgalmi nagyüzemével — nyújtott munkaidőben és munkaszüneti napokon is felkereshessék fiókunkat ügyfeleink. Szegeden július l-jétől augusztus 31-ig reggel 8-tól este 8-ig állunk ügyfeleink rendelkezésére az l-es számú fiókunkban (Kossuth Lajos sugárút 18—20.), a 24-555, a 24-005 és 24-725-ös telefonon leadott értesítéseiket üzenetrögzítő tárolja. Lehetőségünk van biztosításokat kötni minden meglevő módozatra, változatlan díjés kötvényfeltétel mellett belföldre és külföldre egyaránt. Szeretnénk ügyfeleink elébe menni,' ezért fogadjuk telefonon a bejelentéseket és szakértőink ezután kimennek a megadott helyszínre. — Hogyan igyekeznek ügyfélszolgálati tevékenységüket javítani, gyorsítani, egyszerűsíteni? — Mától az alábbi egyszerűsítéseket vezetjük be: a lakosság saját biztosítása alapján benyújtott kárjelentéseit az AB valamennyi hálózati egysége és megbízottja köteles elfogadni és kifizetni, függetlenül attól, hol a biztosítás; 5 ezer forintos összeghatárig a kárbejelentést felvevő iroda azonnal kifizeti a személybiztosítási tételeket, a baleseti ruhakárokat és üvegezési számlákat; 5 ezer forintos összeghatárig a kárszakértők a helyszínen kifizetik a vagyoni károkat; segítünk a szükséges iratok beszerzésében; a betöréses lopás során keletkezett rongálási és egyéb károkat hatósági irat bevárása nélkül megtérítjük; országosan bevezetik a Csongrád megyében már kísérleti jelleggel eddig is működő helyszíni szemle nélküli panel- és lakótelepi lakások csőrepedésés vizelöntéses kárait. — Milyen új módozatok bevezetése szerepel terveikben? — A baleset- és poggyászbiztosítást belföldi turisták is megköthetik, ez ugyanolyan szolgáltatásokat nyújt, mint a külföldi változat. A 70 év feletti nyugdijasok mától díjmentesen utazhatnak, az akcióhoz csatlakozva az AB a baleset-biztosítást díjmentesen nyújtja. A személybiztosítás terén továbbfejlesztjük a nyugdíj-kiegészítő biztosítást, a vállalatok mostantól dolgozóik javára is köthetnek biztosítást. Szeretném hangsúlyozni, hogy az ügyfelek szabadon dönthetnek, melyik biztosítónál kívánnak bármilyen módozatra szerződéseket kötni. Újdonságainkkal és terveinkkel szeretnénk továbbfejleszteni a szocialista biztosítási kultúrát. T. L. Módosítják a családjogi törvényt Az Országgyűlés jogi, igaz- lizmust; ugyanakkor az idős gatási és igazságügyi, vala- szülőkről gondoskodást az mint szociális és egészség- emberi tisztesség minimuügyi bizottsága hétfőn együt- mának nevezte. Horváth tes ülést tartott a Parla- Jenő (Budapest) nem tartja mentben: a családjogi tör- feltétlenül szükségesnek, vény módosításának elveiről hogy a közös megegyezéses fejtették ki véleményüket a válás csakis a vagyonjogi képviselők. A téma vitaanyagához — esetenként az alsó határt is. Eke Károly (Csongrád megye) indítványozta: ugyanúgy, mint. negyedszázaddal ezelőtt a Büntető Törvénykönyv előzetes társadalmi vitájánál történt, most is bocsássák a sajtó útján a kérdések végleges rendezése nyilvánosság elé a családjogi után történhessék, hiszen törvény tervezett módosítáamelyet a törvényhozó testület tagjai előzetesen kézezek esetleg peren kívüli eljárásban később is megoldhatók. Garbacz Katalin hez kaptak — dr Petrik Fe-\\'!?,laíKjr' , renc igazsagügyminiszter-he- megye) ,ncm. ,erte V lyettes szóbeli kiegészítést egyett azza! az elgondolássá!. miszerint ugy modositanak az örökbefogadásra vonatkoszerínt z° szabályokat, hogyha az állami gondozott fűzött. Utalt arra, hogy a hazai jogkodifikáció több évtizedes gyakorlata három lépcsőben történik a törvények megalkotása vagy módosítása: először az elérni kívánt cél — a koncepció — meghatározásával, ezt követően az elvek kialakításával, végül a jogszabály szövegtervezetének kidolgozászülőjének felügyeleti joga a jövőben megszűnik, akkor lehetőség nyílna, a gyermek azonnali örökbefogadására, hiszen e sz.ülői jogot meg-i szüntető körülmény később esetleg megváltozhat, sával." A~ jogalkotó "munkába Elismeréssel szólt viszont eddig rendszerint a harma- arro1 az mtezkedesrol. hogy dik szakaszban kapcsolódtak a nevelőszülők tevekenysege be a képviselők. Ez az első ~ e^ minap hozott intezalkalom hogy — a kormány kedessel — ezután munkavimindhá- szonynak is számithat. A véleményt nevelőszülői munkáért adhatársadalmi tó fizetés, nyugdíj volt a tédöntése alapján rom szakaszban nyilvánítanak a szervezetek és a szakmai tes- maJa ?a}WhGyorgv_ (Eejér tületek, s igénylik-kérik az Országgyűlés bizottságainak a véleményét is. Ezzel a formával törvényalkotásban is erősíteni kívánják a szocialista demokratizmust, a közösségi részvételi, a társadalom egészét érintő kérdések rendezésében. Utalt a miniszterhelyettes arra, hogy az eddigi vitákon — a Hazafias Népfrontban, a KISZ KB intézőbizottságánál, a Magyar Nők Orszámegye) felszólalásának is. A családi élet erősítésének jogon kívüli .lehetőségei, eszközei közölt az iskolai oktatás fontosságáról, az egészségügyi felvilágosításról is szólt Tallósy Frigyes (Budapest), aki azt is felvetette, hogy a férfiaknál esetleg a katonai szolgálat utáni időre lehetne meghatározni a házasságkötési korhatárt. Molnár Ferenc (Szolnok mesának elveit, hogy az állampolgárok széles körben véleményt mondhassanak, javaslatokat tehessenek. Papp Elemér (Zala megye) kezdeményezte: vegyenek fel a törvénybe olyan rendelkem id z®St 's' bogy az szalők„ röl való gondoskodás végett adott esetben lehessen a felnőtt „gyermeket" táppénzbe venni. Juhár János (Pest megye) véleménye: a házasságkötés előtti tanácsadást jelenlegi formájában — amelyet az érdekeltek amolyan szükséges rossznak tekintenek — vagy szüntessék meg, vagy pedig tegyék tartalmasabba, hasznosíthatóbbá. Pregun István (SzabolcsSzatmár megye) az erkölcsi nevelés fontosságáról szólva felvetette: be kellene vezetni az etikai oktatást — az általános iskolától kezdődően egészen a felsőoktatásig —, hogy a felnövekvő nemzedéket ilyen tudás, emberi értékek (türelem, jóság, megbecsülés) is segíthessék a házasságra, családi életre felkészülésben. Kovács LászIóné (Budapest) a bíróságok és a gyámhatóságok szoros együttműködésének szükségességére mutatott ra a válóperekkel kapcsolatban. Az ülésen — amelyet a két bizottság elnöke, Pesta László (országos lista) és Antalffy György (Csongrád megye) vezetett — Petrik Ferenc válaszolt az elhangzottakra, s utalt arra. hogy a törvénymódosítás szövegtervezetének elkészülte után az Országgyűlés bizottságaigye) az élettársi kapcsolatok gos Tanácsában ós a Magyar megítélése tekintetében anJogász Szövetségben — egyet- nak a véleménynek adott értéssel fogadták a családjo- hangot, hogy itt indokolt gi törvény módosításának fő lenne a szigorítás, különösen céljait. Azt. hogy tovább vagyonjogi szempontból, hikell erősíteni a fsalád intéz- szen jelenleg az élettársak ményét, a családi kapcsola- olykor előnyösebb helyzettokban a felelősség vállalá- ben lehetnek, mint azok, sára, a kötelességérzet foko- akik házasságban élnek. Pézására kerüljön egyre inkább terfy Réka (Budapest) a a hangsúly, a jogszabályi gyermektartásdíj mértékénél előírások még hatékonyab- — a gyermek megfelelő; nak még módjukban lesz ban szolgálják a gyermekek szükségleteinek figyelembe- foglalkozni a családjog korérdekének védelmét, s a há- vétele mellett — javasolta, szerüsítésének témájával, zastársi jogok és kötelessé- hogy meg kellene állapítani (MTI) gek szabályai a házasság fennállása alatt, s annak felbomlása után is az eddiginél jobban biztosítsák a felek egyenlő teherviselését. Az eddigi viták tapasztalatai szerint mindenki elfogadja, hogy egységesen 18 éves korban állapítsák meg a házasságkötési korhatárt; abban azonban már megoszlanak a vélemények, hogy kell-e „szigorítani" az úgynevezett közös megegyezéses válás feltételein. Ez utóbbi témában, egyáltalán a válásokkal kapcsolatban az a törekvés, hogy a bíróság csak azután mondja ki a házasság felbontását, ha meggyőződik a válni készülők közötti kapcsolat végleges megromlásáról, s a felek jól meggondolták szándékukat, véglegesen elhatározták a válást. A vitában felszólaló képviselők közül Kiss János (országos lista) arra hivta fel a figyelmet, hogy a családért érzett felelősség fokozása nemcsak jogi probléma, hanem társadalmi kérdés is. Sinkovics Mátyás (Budapest) a házasságok felbomlásának okai közé sorolta az alkohoA TOT-elnökség álláspontja Ellenőrzés és jogsegély A Termelőszövetkezetek szövetségek elnökségének haOrszágos Tanácsának elnök- tározatai szerint végezték el. sége hétfőn Szabó Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a TOT elnökének vezetésével megtartott ülésén a területi szövetségek ellenőrzési irodáinak múlt évi tevékenységét, valamint a jogvédalmi munkákat és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak jogsegélyszolgálati helyzetét vitatta meg. A testület megállapította, hogy a területi szövetségek ellenőrzési irodái a szövetkezetek belső ellenőrző, valamint tulajdonosi és a vezetői munkát segítő 1985. évi feladataikat a A TOT elnöksége felkérte a területi szövetségek elnökségeit, hogy mielőbb tekintsék át az ellenőrzési tevékenység hatékonyságának növelése érdekében végzendő feladatokat, és fokozottan kisérjék figyelemmel az iroda ellenőrzései szerint az érdekképviseleti kezdeményezéseket, és szükség szerint a testületi ülésen is fogí lalkozzanak az egyes szövetkezetekben tapasztalt kritikus jelenségekkel. A TOT ezután az elnökség, a jogvédelmi tevékenymezőgazdasági szövetkeze- ség, valamint jogsegélyszoltek IV. kongresszusának határozataival összhangban, valamint a szövetkezetek belső ellenőrzéséről szóló rendeleteknek megfelelően a gálát helyzetét értékelte. A jogvédelem és a jogsegélyszolgálat szervezése a TOTnak és területi szövetségeinek alapszabályukból folyó kiemelt kötelességük. (MTI)