Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-13 / 138. szám

Péntek, 1986. június 13. Budapesti felhívás J oggal előzte meg felfokozott várakozás a Varsói Szerződés tagallamainak kétnapos budapesti csúcsértekezletét. A világ ma veszelyes feszült­ségekkel terhes, jogos a félelem, hogy a fegyverkezési hajsza új, beláthatatlan kovetkezmenyekkei járó sza­kasza elolt állunk Eleg csak arra emlékeztetni, hogy intenziven folyik az Egyesült Államokban az. űrfegy­verkezés előkészítése, s Reagan elnök nagyon hatá­rozottan szólt a SALT—2. szerződés felrúgásáról is. De nem csupán ez okoz nyugtalanságot. Az emberi­ség megannyi átfogó problémával küzd, amire az Egyesült Államok a neoglobalizmus politikájával, vagyis oly módon válaszol, hogy csak növeli a feszült­séget a különböző kontinenseken, a lokális háborúk kirobbantását kockáztatva ezzel. Milyen választ lehet adni e kihívásra? A szocia­lista országok a feszültség feloldását tárgyalások út­ján tartják lehetségesnek, a fegyverek felhalmozása helyett a korlátozást és leszerelést, a konfrontáció helyett az együttműködést ajánlják. Ezt hangsúlyoz­zák a budapesti dokumentumokban is. A Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületének mostani ülé­sén két okmányt fogadtak el. A közlemény összefog­lalta azokat a lépéseket, amelyek a szocialista politi­kai-védelmi közösség szerint elengedhetetlenek ah­hoz, hogy a világ kikerüljön a mai helyzetből; a má­sik dokumentum, a felhívás pedig konkrét tervezet, javaslat. A szocialista külpolitika realista. Országaink tud­ják. hogv terveink megvalósítása nem megy, nem me­het egyik napról a másikra, a megfelelő nemzetközi foltételek biztosítása nélkül. Nemcsak a szélsőséges, imperialista korok ellenállása gátolja ezt. A lesze­it-ies megkezdéséhez át kell törni a bizalmatlanság még meglevő magas és erős falait. Ezért is határoztak úgv. hogy egy újabb területen, az európai fegyveres erők és hagyomanyos fegyverzetek csökkentese ér­dekében új, nagyszabású kezdeménvezest tesznek. Ez már önmagában nagy jelentőségű lépés. De túl ezen, cáfolja azokat a nyugati állításokat is, hogy a szo­cialista országok e téren hallani sem akarnak a csökkentésről. Emlékezetes, hogy néhány évvel ezelőtt a nyugati képes hetilapokban sorra jelentek meg olyan „forgatókönyvek", amelyek szerint a Kelet — kihasználva a NATO és az Egyesült Államok félel­mét. az atomfegyverek bevetésétől — arra készül, hogy nagyarányú harckocsitamadással törjön az NSZK-ra és más atlanti országra. Mit tartalmaz ez a dokumentum? Röviden: tervet arra. hogy a Varsói Szerződés, valamint a NATO tag­országai egy-két éven belül hajtsanak végre 100-150 ezer fős csapatcsökkentést, és semmisítsenek meg nagy mennyiségű fegyvert. A csapatokat feloszlatnák, a fegyvereket ellenőrzés mellett megsemmisítenék vagy nemzeti területen tárolnák. A tervezet szerint a jövő évtized elejére fokozatosan elérhető lenne, hogy a két katonai tömb fegyveres erőinek létszáma 25 százalékkal csökkenjen. A megállapodáshoz csatla­kozhatnának a tömbön kívüli országok is. A részvé­tel nemcsak azért lenne előnyös ezeknek az államok­nak, mert csökkenne a hadikiadásoknak nemzetgaz­daságukra nehezedő terhe. Az egyezmeny aláíróiként, maguk is részt vehetnének a csapatcsökkentés ellen­őrzésében. A szocialista országok azt is javasolják, hogv a csapatok és fegyverzetek leszerelését nemzet­közi bizottság ellenőrizze. Ez a testület felhatalma­zást kapna arra, hogy nagy vasúti csomópontokon, ki­kötőkben. repülőtereken ellenőrző állomásokat léte­sítsen Nem igaz tehát az a nyugati állítás sem, mi­szerint a szocialista országok valamiféle „zárt társa­dalmak" lennének, amelyek kivonják magukat a vi­lágközvélemény ellenőrzése alól. A helyszíni ellenőr­zés persze csak egy — igaz. nagyon fontos — eleme a bizalomerősítő intézkedések javasolt sorozatának. A hadgyakorlatok méretének és számának csökkentése, a csapatmozgásokról, más katonai intézkedésekről való kölcsönös tájékoztatás mind része a javasolt egy­séges rendszernek. A bizalom felépítése nagyon fontos világunk szá­mára. Ezért a Varsói Szerződés tagállamai fel­hívják a figyelmet a katonai doktrínák kérdé­sére. A bizalmatlanság, a globális gyanú eloszlatásá­hoz szükség van arra. hogy a katonai koncepciók vé­delmi jellegűek tegyenek. Hogy ez lehetséges, azt számos nyugati kísérlet is bizonyítja. Ez olyan hatásos fegyverrendszerek kiépí­tését jelenti, amelyek alkalmasak a támadó visszave­résére, de kifejezetten védekező jellegűek — nem keltenek félelmet a másik oldalon. Felmerül a kérdés: miért van szükség erre a fel­hívásra. amikor ezeket u kérdéseket vagy másfel év­tizede vitatják Bécsben, s hosszabb ideje tart mar az európai országok leszerelési és bizalomerősítési kon­ferenciája Stockholmban? A szocialista országok nem akarnak átlépni ezeken a fórumokon. Meg akarják azonban gyorsítani ezek tevékenységét, ki akarják hozni az elhúzódó tárgyalásokat a zsákutcából. Radi­kális javaslataik ezért születtek, s ezért fogalmaztak úgy a felhívás zárószakaszában, hogy készek elfo­gadni a NATO és a semleges országok bármely más, e tárgykörű indítványait. Azt jelenti-e a budapesti felhívás, hogy a szocia­lista országok „prioritást váltottak" biztonsági poli­tikájukban? Nem. Amint azt a közlemény és a fel­hívás egybehangzóan kimondja: az emberiség fenn­maradásara továbbra is a nukleáris pusztító eszközök felhalmozása, az új típusú tömegpusztító fegyverek kifejlesztésé, az űrfegyverkezés, a vegyi fegyverkezés beígért fordulója jelenti a legtöbb veszélyt. Miért foglalkozik akkor.jez a dokumentum mégis a „sokkal­ta ártalmatlanabb" hagyományos fegyverekkel, csa­patokkal? A budapesti ülés résztvevői ezt a felhívást olyan konkrét bizalomépítő üzenetnek szánják, amely jól kiegészíthetné a mar ismert nukleárisfegy­verzet-korlátozási és -leszerelési programokat, s egy újabb területen világítja meg — kölcsönös akarat esetén — az érdemi megegyezés lehetőségét. B udapesten — 1969rben — a PTT.»ülés az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlet megturtására szólította fel a kontinens álla­mait. Az eredmény — a helsinki értekezlet, a törté­nelmi jelentőségű záróokmány — tény. Talán nem hiú remény abban bizakodni, hogy a mostani felhívás is hasonló fogadtatásra talál. Európa, az emberiség láma vele jól. Haderő­csökkentésről ö Bécs (MTI) A Varsói Szerződés orszá­gai változatlanul, rugalmas tárgyalási készségüket hang­súlyozták a bécsi haderő­csökkentési tárgyalások csü­törtöki fordulóján. A Nyu­gat ezúttal is negatívan rea­gált a VSZ budapesti javas­lataira a NATO brüsszeli központja válaszol majd; a bécsi fórumon amúgyis csak az ott beterjesztett javasla­tokkal foglalkoznak — mon­dotta az ülés után a NATO­tagorszagok szóvivője. A Varsói Szerződés szóvi­vője kérdésekre válaszolva rámutatott: a hagyományos haderők és fegyverzetek nagyszabású csökkentésére vonatkozó új javaslatokat megtárgyalhatják mind a stockholmi értekezlet kere­tében, mind a kiszélesítendő bécsi fórumon, akár újonnan kialakítandó keretek k"/öil. A lényeg, hogy haladási ér­jenek el, a VSZ számára bármely tárgyalási fórum megfelel, ha a haderők lé­nyeges csökkentését szolgál­ja. Az ülésen Enjo Szavov bolgár, Ludek Handi cseh­szlovák és Érdem Erner tö­rök nagykövet szólalt tel. Gazala az USA-ban # Washington (MTI) Abdel Halim Abu Gazala egyiptomi hadügyminiszter csütörtökön az Egyesült Ál­lamokba utazott, hogy kiesz­közölje az országnak jutta­tott amerikai íegyverszál­litmányokért járó fizetség kamatának csökkentését és a tételek növelését. Szabó Tibor—Zallár Andor J> Egy alkotó élet fénykora 18. „A legnagyobb élményem volt..." A szegedi Orvosi-Vegyta- abba a nagy testvéri közös- igen sokszor kell a tudósnak ni Intézet második hőskora ségbe, amely minden tudá- olyan dolgokkal foglalkoz­a negyvenes évek elejére sával, akarásával az emberi nia, amely nem vág teljesen esik. Szent-Györgyi úgy vél- haladást szolgálja. Termesze- a szakmájába, például hábo­te, elegendő tapasztalattal lesen történnek olyan dolgok rús időben háborús célokért rendelkezik ahhoz, hogy az is, amelyek más elbírálás alá kell dolgoznia. Ezt is kell eddiginél összetettebb bioló- kényszeritik néha a tudóso- vállalnia, erre is fel kell ké­giai folyamat tanulmányozá- kat is. Így volt az első világ- szülni, mert a kutatótól, a sához kezdjen, amely köze- háború után, amikor asze- tudóstól néha nemzete, ha­lebb visz az élet megértésé- rint kezdték megítélni a ku- zája érdeke ezt is megkíván­hez, az izom-összehúzódás tatókat, aszerint kapott ka- ja biológiai és biokémiai me- tedrát, hogy milyen nemzet, Szent-Györgyi a nyilvá­chanizmusához. nép, vagy közösség tagja, nosság előtt először 1943 de­cemberében, a Debreceni Ti­sza István Tudományos Tár­saság ülésén számolt be há­roméves kutatásainak ered­ményeiről: „Miért szeretjük mi, fiziológusok és biokémi­kusok az izmot? Minden bio­kémikus és fiziológus szerel­mese az izomnak. Medikus koromban két dolgot utál­tam: a vitaminokat és az iz­mokat. Elsősorban arra van szükség, hogy legnagyobb odaadással, szerénységgel próbáljuk szétszedni ezt a masinát és megismerni al­katrészeit, kimérni rajta mindent, megismerni fiziká­ját, kémiáját." Hatalmas tu­dásával fordított arányú egyszerűséggel és érthetőség­gel világította meg kutatá­sainak lényegét. Elmondta kutatásának egész történetét, útját, a sok próbálkozást, amelyek meghozták az ered­ményt. A már régebben is­mert myosinról, az izom leg­Kedvenc hobbi a repülés 1943. május 12-én húsz- Szent-Györgyi professzor ez perces rádió-előadásban szá- zel kapcsolatosan hang.su­molt be a tudósok háborús lyozla, hogy nem mind vér­szerepéröl, és legújabb ku- beli tudós az, aki valahol tatásairól. Magyar tudós a katedrát kap és tanit, gyak- fö^^ranyagáró'r'mon­haboruban cím alatt eloada- ran a csöndben, visszavonul- u_, tan munkálkodó kutatók vi­szik előbbre a tudomány nagy ügyét sa bevezető részében arról a testvéri kapcsolatról be­szélt, amely a világ vala­mennyi igazi tudós elméjét összefűzi, s egy szoros kö- tó volt Szent-Györgyi A1 /.ősségbe állítja. Mindegy, dott el még eddig nem hal­lott dolgokat. „A legnagyobb élményem ^ , , . r. . .. volt tudományos kutatásaim Érdekes es figyelemre mel- „•„,, L.„ . ... ' „,.I. A Í_ alalt• az izomból stke­és hol él, milyen nép, vagy borús szerepe nemzet tagja, beletartozik professzor kiemelte, hogy Szíria—Irak Politikai tűzszünet" 99 Bejrút (MTI) Ammanból érkező hírek szerint pénteken Szíria és Irak határán találkozik egy­mással az iraki és a szíriai külügyminiszter. A találko­zót államfői tanácskozás is ügynökség, hogy a szíriai— követheti. Ezzel pedig meg- jráni vjs Asszad e,nök nyílhat az ut arab csucser­tekezlet megtartása előtt, szerint stratégiai jelento­íeloldódhat vegre „az arab ségű". Nincs szó tehát arról, világ bénultsága". A Szíria hogy Szíria vagy Irak egyik es Irak között dúló több ó, a másikra feiadta mint evtizedes viszalynak , .,,. ... , ., azonban nincs vége: Da- vo!na álláspontját a habo­maszkuszban és Bagdadban rúva! kapcsolatban, nyomatékkal hangoztatják, Szjriaban mélységes csend hogy „politikai tuzszunet- övezi a tervezett találkozót, rol' van szo csupán. Damaszkusz és Bagdad A Bagdad—Damaszkusz szemmel láthatóan eleve közötti megbekélés Husszein csökkenteni igyekszik az jordániai király müve. Bej- összejövetel jelentőségét, ha rúti megfigyelők szerint a netán az kudarccal zárulna, jordániai uralkodó ráébredt Bejrútban azonban az a vé­arra, hogy Szíria nélkül sem- lemény alakult ki, hogy a miféle közel-keleti megöl- két "[S™g a kudarcot nem ,. . „ , , engedheti meg maganak, hi­dasi terv sem eletkepes. A S2en a talalkozótól az arab szíriai—iraki viszálykodás világ együttműködése függ. azonban útját állja nemcsak Ami jelentős még — vélik bei t eloadasanak az a resze S2<jjűt amely bizonyos körül­hogy a tudomány kutatója ki .*, amelyben a tudosok ha- mények között összehúzódott és hol él. milven nep. vagy borús szereperol beszelt. A és munka]át a mikroszkóp alatt meg lehetett figyelni. Ez volt az actomyosin." Nagyon sok érdekes és frappáns részletét mondta el munkatársaival folytatott ki­sérletsorozatának, melyek eredménye az volt, hogy ké­miai úton sikerült előállíta­ni az izomrángás jelenségét. Kifejtette azt a meggyőző­dését, hogy az élet legprimi­tívebb jelenségeinél az ionok nagy szerepet visznek. Erre bizonyítékokat is tudtak sze­rezni. Az ionreakciók külön­féle változásokat képesek előidézni. Hangoztatta, hogy a természetben lustaságot le­het tapasztalni, amely soha­sem végez felesleges munkát. Különösen érdekesek a hul­lákon végzett kutatások. A legújabb kísérletek bebizo­nyították. hogy az itt feltárt érdekes jelenség nemcsak a kémcsövekben in-vitro fo­lyik le, hanem ezek az isme­retek az élő szervezetben le­játszódó izom-összehúzódás­ra is érvényesek. Mohamed Ali Besrati irá­ni külügyminiszter-helyet­tes a napokban Háfez Asz­szad szíriai elnökkel tárgyalt Damaszkuszban. Ezt köve­tően jelentette az iráni hír­az arab egyetértés kialakí­tásának a közel-keleti béke megteremtése következő lé­bejrúti újságírók —, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok és az európai hatal­mak közül főként Francia­pesét illetően, hanem aka- ország erőteljesen szorgal­dályozza az iraki—iráni ren- mazza a szíriai—iraki „po­dályozza dezest is. Szíriának egyre nagyobb kárt okoz, hogy az arab vi­laggal szemben Iránt támo­gatja ebben a háborúban. Az elszigetelődest Damasz­kusz, ebben a valutaínséges időkben, nem engedheti meg magának. Különösen nem akkor, amikor Iránnak is dollármilliárdokkal tartozik kedvezményes olajszállításo­kért. Szíria másfelől nem veheti magára azt a vádat, hogy az arab csúcstalálkozó miatta nem tartható meg egy különösen veszélyes idő­szakban lilikai túzszünetet" ÜDVÖZLÖ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte II. Erzsébetet, Nagy-Britannia és Észak-tr­ország Egyesült Királyság királynőjét születésnapja al­kalmából. GENFI TÁRGYALÁS Csütörtökön Genfben a szovjet—amerikai fegyver­zetkorlátozási tárgyalások keretében ülést tartott a kö­zepes-hatótávolságú fegy­verekről tanácskozó munka­csoport. GORBACSOV VÁLASZLEVELE Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára levélben válaszolt a miskolci Lenin Kohászati Művek tobb mint 3 ezer dolgozójának, akik korábban levélben számol­tak be a szovjet vezetőnek munkájukról a cserepoveci kohászati művekkel folyta­tott együttműködésükről, az SZKP XXVII. kongresz­szus tiszteletére indított munkaverseny sikereiről. RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT Pieter Botha dél-afrikai elnök rendkívüli állapotot hirdetett ki — közölte csü­törtökön a dél-afrikai állam­fő szóvivője. A rendelkezés helyi idő szerint éjfélkor lé­pett elet be, az egész ország­ra érvényes és meghatáro­zatlan időre szól. Hu Jao-pang az NSZK-ban ciáldemokrata Párt (SPD) Kínai elnöke meghívásának tesz Bonn (MTI) Hu Jao-pang, a Kommunista Párt Központi , , Bizottságának főtitkára csü- eltt»el­törtökön nyugat-európai Négynapos látogatása so­körútjának második állomá- rán a bonni kormány és az sára, az NSZK fővárosába SPD vezetőivel való tárgya­érkezett. A kínai vezető, lásokon kívül Essenben fel­akit államfőnek kijáró kato- keresi a Krupp-múvekel és nai pompával / fogadtak, véleménycserét folytat a Helmut Kohl kancellár és kereskedelmi-ipari körök Willy Brandt, a Nemet Szo- képviselőivel Különösen jellemző a fia­tal tudósok pártfogására az 1942-ben tett nyilatkozata: „A hattérben az egyik ablak mellett két úr dolgozik. A professzor rámutat az egyik­re: — ott a Straub doktor úr, az én neveltem. Szinte apai büszkeséget érzek, ha arra gondolok, hogy nevét már az egész világon ismerik. — Ta­valy Cambridge-ben tanult. Ugyanakkor én Kaliforniá­ban jartam és valósággal be­lepirultam a büszkeségbe, mikor egy tudományos elő­adást valaki azzal kezdett, hogy Straub Brúnóról be­szélt. Olyan érzés lehetett ez, mikor az apa legkedvesebb fiának fényképét csodálja egy társaság, azt a fényké­pet, amit véletlenül magával hozott.' Noha az izomműködéssel kapcsolatos vizsgálatait Bu­dapesten, majd az USA-ban folytatja Szent-Györgyi Al­bert, a szegedi kutatások kö­rülményeiről és eredményei­ről többször tesz említést ké­sőbbi írásaiban. {Folytatjuk, j t

Next

/
Thumbnails
Contents