Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-10 / 135. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEEMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 135. szám 1986. június 10., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Biztonságosabb világért F

ővárosunk nevéhez nem kevés olyan esemény fűződik, ami valamilyen módon helyet kapott volna a legújabb kor jeles történései között. Ezek legjelentősebbike tizenhét évvel ezelőtt, 1969 márciusában zajlott le Budapesten: akkor adták ki azt a dokumentumot, amely a város nevét viselő felhívásként vált európai jelentőségű okmánnyá. Akkor is, mint ma, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete tartott ülést nálunk. A felhívás pedig nem másra vonatkozott, mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megrendezésére. A dokumentumot a hét tagállam olyan időszakban adta ki, amit joggal nevezhettek bonyolultnak. Elég csak arra emlékeztetni, hogy akkor javában dúlt a vietnami háború, s megoldatlan volt Európa számos problémája. Mindenekelőtt az NSZK és a szocialista országok viszonya, a két nemet állam kapcsolatai voltak rendezetlenek. Ez összefüggött a háború utáni Európa alapvető realitásainak elismerésével. A szocialista országok Budapesten éppen erre szólítottak fel. Ma, több mint másfél évtized multán, már történelemnek számít azoknak a megállapodásoknak a megkötése, amivel az NSZK elismerte a jaltai határokat, s alapszerződésben rendezte viszonyát az NDK-val, s amelyek során a négy nagyhatalom tisztázta Nyugat-Berlin jogállását. A budapesti felhívás nyomán elkezdődött folyamat végül Helsinki nevét kapta, hiszen a finn fővárosban rendezték meg az összeurópai csúcsértekezletet, ott írták alá az együttműködés nagy jelentőségű okmányát. Nehéz hiteles összehasonlítást tenni: mennyivel volt akkor könnyebbb vagy nehezebb a nemzetközi helyzet? Mennyivel volt alkalmasabb a légkör a párbeszédre, mint most? Tény azonban, hogy ma megannyi feszültség terheli az államok viszonyát, s távolinak tűnik 1975, az enyhülés csúcspontju. Tudjuk, azóta több nyugati politikus az enythülés szót is igyekezett kitörölni a nemzetközi politikai szótárból. Számos kísérlet történt, történik arra, hogy a hetvenes évek elején elért alapvető vívmányokat semmissé tegyék. Mindenekelőtt azokat az eredményeket fenyegette veszély az elmúlt években, amelyek az emberiség nagyobb biztonságát voltak hivatottak garantálni. A fegyverzetkorlátozási, leszerelési megállapodásokról van szó, s azokról a fórumokról, amelyeken a két világrendszerhez tartozó országok az együttműködés lehetőségéről, a feszültség és a katonai szembenállás csökkentésének lehetőségéről tárgyalnak. A Varsói Szerződés szervezetéhez tartozó országok az elmúlt időszakban egy pillanatra sem adták fel külpolitikai célkitűzésüket: tárgyalásokkal, politikai megegyezésekkel kell eljutni a biztonságos Európához, a fegyverek nyomasztó súlyától megszabadított világhoz. Elegendő emlékeztetni arra, hogy csupán a tavalyi ősz óta, a PTT legutóbbi, szófiai ülése óta, milyen kezdeményezéseket tettek a közösség országai. Januárban Mihail Gorbacsov terjesztett elő nagyszabású programot Ez lehetővé tenné a teljes atomleszerelést a századfordulóig. A Szovjetunió — élvezve a VSZ-tagországok teljes támogatását — az európai középhatótávolságú rakétafegyverek teljes leszerelését javasolja. A VSZ-tagországok olyan indítványt terjesztettek elő, ami szerint Európában — a népek óhajának megfelelően — atomfegyvermentes övezetet hoznának létre északon, a Balkán-félszigeten, és atomfegyvermentes folyosót KözépEurópában. A szocialista országok következetesen kiállnak a rendkívül veszélyes vegyi fegyverek teljes betiltásáért. (A NATO épp a múlt hónapban döntött úgy, hogy új típusú, két összetevőjű vegyi fegyverek előállítását kezdi meg.) A szocialista országok tanácskozásain érthető módon kiemelt figyelmet szentelnek ezeknek a katonai kérdéseknek. Mégpedig azért, mert az emberiség épp most érkezett el egy olyan fordulóponthoz, ahonnan egyaránt vezethet az út új fegyverkezési versenyhez, a pusztító eszközök eddig elképzelhetetlen — mind kevésbé ellenőrizhető — felhalmozásához, s ugyanakkor a lehető legalacsonyabb szinten garantált erőegyensúlyhoz. Az új fegyverkezési forduló most elsősorban az úgynevezett csillagháborús programot jelenti. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagországa egybehangzóan amellett vannak, hogy minaenxeKp-?n meg kell akadályozni a világűr militarizálását. Az amerikaiak „hadászati védelmi kezdemenyezésnek" nevezett terve ugyanis, nevével ellentétben, egyértelműen támadó jellegű, ami növeli a bizonytalanságot es az államok közötti bizalmatlanságot — tehát a háború kitörésének kockázatát. A

Varsói Szerződés célja eddig is és ezután is az, hogy kölcsönös lépésekkel teremtsenek bizalmat. A szocialista országok a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek betiltását javasolják. A NATO erre azzal válaszolt, hogy a Szovjetunió szárazföldi és legi erejének európai fölényét akarja az atomleszereléssel érvényesíteni. A választ Mihail Gorbacsov a berlini pártkongresszuson adta meg, javasolta: hajtsák végre a hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők nagymértékű csökkentését, az Atlanti-óceán és az Urál között. Azóta az is nyilvánosságra került, hogy a szocialista országok hamarosan konkrét javaslatot terjesztenek elő ebben a témakörben is. Az ezredfordulóig már csak 14 év van hátra. A tennivaló pedig rengeteg. A szocialista országok békeprogramja megvalósítható, javaslataik Európa és az egész világ nagyobb biztonságát szolgálják. A mostani tanácskozásnak is ez a célja. K.S Mihail Gorbacsov hazánkban Barátsági nagygyűlés Csepelen Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Kozponti Bizottságának meghívására baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, hétfőn délelőtt megkoszorúzta a magyar hősök emlékmüvét a Hősök terén. Miután a magyar és a szovjet zászlókkal díszített téren az emlékmű két oldalán felsorakozott a díszőrség, Mihail Gorbacsov feleségével, Raisza Gorbacsovával. valamint a kiséret tagjaival együtt elhelyezte a kegyelet és a tisztelet virágait. Ezután a szovjet vendégek, ugyancsak ünnepélyes külsőségek között, megkoszorúztak a Felvonulási téren a Lenin-szobrot, a bolsevik párt és a szovjet állam alapítójának, első vezetőjének, a tudományos szocializmus nagy teoretikusának emléke előtt tisztelegve. A kegyeletes megemlékezés a lobogókkal díszített Szabadság téren folytatódott. Itt a hazánk felszabadításáért életüket áldozott szovjet hősök emlékmüvének talapzatán helyezett el koszorút az SZKP KB főtitkára és kísérete. Gyárlátogatással folytatódott Mihail Gorbacsov magyarországi programja: a Csepeli Szerszámgépgyárát kereste fel, azt a nagy múltú üzemet, amelynek termékei evtizedek óta jelen vannak a Szovjetunió iparában is. Az SZKP KB főtitkárát az, üzem magyar es szovjet zászlókkal díszített pártbizottság tanacsterme előtt Kádár János, az MSZMP főtitkára, Grosz Karoly, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára és Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai; Szűrös Mátyás, a KB titkára, Kapolyi László ipari miniszter, Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nugykövete, valamint a városrész és az üzem vezetői fogadták, a dolgozók képviselői pedig kedves szóvul, virággal köszöntötték. A meleg hangulatú fogadtatást követően Erdei István vezérigazgató tájékoztatta a magas rangú vendégeket a több mint kétgzer dolgozót foglalkoztató nagyüzem munkájáról, röviden képet adva a magyar iparban dolgozó munkások, mérnökök élet- és munkakörülményeiről is. A tájékoztató után vendégek és vendéglátók között kötetlen beszélgetős alakult ki, amelynek során Mihail Gorbacsov számos — nemcsak a gyár, hanem a magyar ipar egészét, s az együttműködés további lehetőségeit érintő — kérdést tett föl. Elsőként az üzem, a termelőberendezések technikai állapotáról, életkoráról, kihasználtságáról érdeklődött. Az igazgató válaszában megjegyezte: érzékeny pontra tapintott rá a főtitkár, hiszen a gyár jelenlegi gazdasági helyzetében nem engedheti meg magának, hogy valamennyi elöregedett gépet kiselejtezve, átfogó rekonstrukciót valósítson meg. Nem véletlenül kérdeztem ezt — mondotta erre a szovjet pártvezető —; mindig foglalkoztat, hogy a szocializmusban rejlő valóságos előnyöket eddig miért nem tudtuk megfelelően kiaknázni, például a műszaki fejlesztés dinamizmusai tekintve, vagy a munkaidő mind teljesebb hasznosításával A beszélgetés során a főtitkár felidézte. hogy Kádár Jánossal folyta tolt előző napi tárgyalásain szóba került a vállalati tanácsok intézménye is. Behatóan érdeklődött az új irányítási forma bevezetésének csepeli tapasztalatai iránt nagy figyetlemmel hallgatva az igazgató beszámolóját arról, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő, érdemi, döntéshozói szerepet mind a testület tagjainak, mind a gazdasági vezetőknek még tanulniuk kell, hogy az irányítási forma adta lehetőségeket a vállalat hosszú távú fejlődése során kamatoztassa. A tervezettnél jóval hosszabbra nyúlt kötetlen eszmecsere résztvevői egy témára minduntalan visszatértek: hogyan lehetne itt, a csepeli üzem Telefotó a csepeli barátsági nagygyűlésről. A szónoki emelvényen Mihail Gorbacsov ben, a szovjet partnereknél és általában a szocialista közösség országaiban az együttműködést eredményesebbé, hatékonyabba tenni, az együttes munka új formáit, a kooperációt, a gyártmány szakosítást vagy közös vállalatok létesítését szélesebb korben meghonosítani. A baráti beszélgetés emlékérc Erdei István az üzem régi torzsgárdatagiainak munkáját elismerő aranygyűrűt nyújtott út Mihail Gorbacsovnak. A tájékoztatót üzemi séta követte, amelynek sorún a vendégek megtekintették a marógépszereldében, az alakostest-megmunkáló és a futógépműhelyben dolgozók munkáját, s ismerkedtek a gépgyár legkorszerűbb technikát képviselő termékeivel, a rugalmas gyártórendszerrel, a megmunkálócellával. A szovjet párt főtitkára őszinte érdeklődéssel figyelte a szakavatott mozdulatokat, fílazselc János horizontálesztergályossal beszélgetve megtudta, hogy a szakmunkás a Szovjetunióban is népszerű „Yasda" megmunkálóközponttal dolgozik. Ezután Horváth László CNCgépkezelövel váltott néhány szót Mihail Gorbacsov, majd a nyugdíjasként is aktív Palotai László tervező-technikustól az iránt érdeklődött: a gyárban eltöltött több mint 45 esztendő után hogyan alakulnak életkörülményei, hogyan illeszkedik be a megfiatalodott kollektívába. Az idős szakember elmondta, hogy sok fiatallal kedveltette meg a munkát, s szívesen dolgozik egvütt velük ma is. A fúró-marógépszerelő üzemben Kun László brigádvezető kérésére Mihail Gorbacsov emléksorokat jegyzett be a Béke Szocialista Brigád naplójába. Az üzemlátogatás alkalmával Kapolyi László rögtönzött termékbemutatóra invitálta a vendégeket: a kiállítás a magyar ipur csúcstechnikát képviselő berendezéseiről nyújtott áttekintést. A progrüm az üzem tanácstermében rendezett barátsági nagygyűlés sel folytatódott. Erdei István megnyitó szavait követően elsőként liaráz Andrásné, az üzemgazdasági osztály vezetője kapott szót, majd Sivwncsik Attila, a fúrómarógép sze rclde lakatos szakmunkása szólalt lel ezután. Dolgozótársai, a gyár fiataljai nevében is üdvözölte a vendégeket, s személyes élményeit felidéz.ve elmondta, miként sajátította el a korszerű gépek szereléséhez szükséges szakismereteket, s válhatott így a kollektíva hasznos, munkájában maga is örömét lelő tagjává. — őszintén kívánjuk önnek, Gorbacsov elvtárs, hogy a Szovjetunió a testvéri szocialista országokkal közösen a jövőben is eredményesen munkálkodjék a háborútól, fegyverektől mentes világ komplex békeprogramjának megvalósításáért — mondotta. Ezután a résztvevők nagy tapsa közepette Kádár János emelkedett szólásra. Mihail Gorbacsov lépett ezt követően a szónoki emelvényre. Mihail Gorbacsov nagy tapssal fogadott beszédét befejezve a magyar forradalmi munkásmozgalom számára különösen értékes emléket adományozott a gyár kollektívájának: Venyiamin Szibirszkijnek, az OSZSZSZK népművészének „Üdvözlet a magyar munkásoknak" című festményét. A kép Lenint és Szamuely Tibort ábrázolja 1919 májusában, a Vörös téren. A kollektíva nevében Erdei István köszönte meg az ajándékot zárszavában. s a magyar munkások ajándékaként a tanácsköztársaságot idéző szobrot nyújtott át Mihail Gorbacsovnak. Ezzel fejeződött be a barátsági nagygyűlés és a szovjet vendégek csepeli látogatása • Kádár János és Mihail Gorbacsov Csepelen mondott beszédét a 2. oldalon ismertetjük. M. Gorbacsov tegnapi, további programjarol a 3 oldaton számolunk be