Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-09 / 134. szám

p-"*"' — r-—— Hétfő, 3 086. június 9. 3 Eső? Kérem, nem akadály Csütörtökön délután még pánikhangulat zuhogó esőben, pénteken már egész napos program, szombat délelőttre pedig a műsorokhoz illő jó hangulat. Röviden így foglalhatjuk össze a Csongrád megyei úttörők jubileumi táborát, amelyet az úttörőszövetség megalakulásának 40. évfordulója alkalmából hir detelt meg a megyei úttörőelnökség. A krónikát folytassuk egy viszonylag pontos létszámjelentéssel — ezer kisdiák és kétszáz pedagógus állította fel a hatalmas sátortábort a „Szikin". S ahogy az már úttörőknél lenni szokott, a fegyveres erők és testületek, vállalatok, brigádok is részt kértek a munkákból. Így persze nem csoda a kíméletlen időjárás ellenére is pontosan zajlottak a programok. Ezekből is sorakozzék most néhány. ízelítőül: Dalstaféták együttes, apátfalvi úttörőzenekar zenés ébresztője, parodisták, bűvészek, pantomimművész, kisteleki társastáncklub, MÉH Kupa. a Szeged táncegyüttes gyerekcsoportjának bemutatója — pénteken. Szombaton a nagy „sláger" a 100 Folk Celsius koncertje, amit MHSZ bemutató követett, hogy ebéd után újra zene, majd irodalmi színpad és cserebere vásár színesítse a programot. A gondos rendezők vasárnapra hagyták a játszóházat, a Roller-együttes műsorát, s bármennyire is fájt a megye öt városából, két városi jogú nagyközségéből. s még ki tudja hány településről összesereglett iskolásnak — nem maradhatott el a sátorbontás sem. Tudom, egy három és fél napos gyerekprogramból nem lehet nagy és általános igazságokat levonni. Eg.v mondat mégis nagyon kívánkozik e rövidke írás végére: a feszes, túldíszített megemlékezés helyett valami hasonlót kérne a többi korosztály is ünnepi alkalmakra. Ügye egyetértenek velem, kedves „nyugdíjas" úttörők B. Z. Kikötő, csői íróval Kiskerti körkép Kétszer öröm (?) — Na. ne vacakoljatok! Nektek tényleg nincs kiskertetek? — kérdezik tőlünk, szinte megbotránkozva, barátaink, s ebből is igazolva látom korábbi megállapításomat, miszerint a világ két részre oszlik, úgymint kiskerttulajdonosokra és „kiskert-tulajdonatlanokra", annak híjában „szenvedőkre". — Nem, nincs — válaszolunk szemlesütve, s ha egészen bátraknak szeretnénk tűnni, még azt is megkockáztatjuk: nem is lesz. Mi már csak amolyan otthonülő, olvasgató, netán utazgató honpolgárok vagyunk, de nem tennénk le rá a „nagyesküt", hogyha „ránkszakadna" egymillió forint, netán nem vennénk egy kiskertet, esetleg egy közeli tanyát. Miért? Jó, ha van — Nagyon hiányzik! — mondja, nem, inkább sóhajtja kedves ismerősöm. — Nézd, „akkor" pár ezer forintért megkaptuk, nagyon ió helyen is van, de el kellett adni. Elváltunk, s feltétlenül szükségem volt a pénzre. Lakást vásároltam be!-Ve. A kiskert árából a lakásbeugróra futotta. — Valójában minek kellett neked az a kert? — Pihenni, a szó szoros értelmében kikapcsolódni. Tudod én nem csináltam belőle problémát, nem kínlódtam a vegyszerekkel, ha permetezni kellelt, egyszerűen beparkositottam. Fűzfák, nyárfák, gyep, néhány szép bokor, vadszőlő, vagy repkény a „bungi" falán. Kijártunk napozni ... meg hát a barátnőimmel is itt találkoztam. Ha lenne pénzem, biz' isten vennék most is ... Komolyra fordítva a szót, lássunk néhány számot, már ami a megyei kiskertmozgalmat érzékelteti. Az adatok a Csongrád Megyei Földhivatal szakembereitől származnak. Először talán érdemes tisztázni, hogy egyéni és kisegítő gazdaságokról van szó, amelyek összterülete megyénkben 28 ezer hektár. Ebben azonban bennefoglallatik a 22 ezer tanyaépülel is. Nos, tehát adottak a területek^ s ezeket azután újabb 4 részre oszthatjuk. A „külterületi ingatlant használó" egyéni gazdálkodók száma 5 ezer 20(1, s rájuk jellemző, hogy ebből élnek (tehát csak meg lehet élni a mezőgazdaságból?) 6 ezer 900 hektárnyi termőterületei beművelve. A hatvanas években, a földrendezés során kialakított zártkertek területe öszszesen 3 ezer 590 hektár, ez mind saját tulajdona a 22 ezer 297 embernek. Később, 1972 után a tulajdonba adott kertek területe 553 hektár, 5 ezer 216 tulajdonossal. Tartós — ötven évre érvényes — földhasználatban 472 hektár tanács által. 80 hektár valamelyik termelőszövetkezet által használatba adott terület, amely 4 ezer 877 embert érint. Ha az adatokat összesítjük, mutatós számokat kapunk. Del Tényleg ennyi ember él-hal a kiskertért, a Ikertészkedésért, az aktív pihenésért? ... Mert akad olyan, aki másképpen számol. — Jó, megvettük, összekapartuk az árát — így a sándorfalvi kiskerttulajdonos —, de azután kutat kellett fúratni, körülkeríteni a földet, építeni a bungalót, no meg a drága vegyszerek, amit ma már mázsában számítgathatok, a benzinköltség, s a végén, ha több terem, mint amennyi nekünk kell. vitatkozni arról, hogy ki álljon ki vele a piacra. Mert eladni? Kész ráfizetés. No, mindenesetre büszkék lehetünk magunkra, mert ezek után nálunk terem a világ legdrágább borsója! A Csongrád Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi szakemberei is különféleképpen nyilatkoznak az „ügyről" A mezőgazdász: — Hasznos, nagyon hasznos a kiskert. így sokan megtermelik maguknak a szükséges zöldséget, gyümölcsöt. s gyakorta el is adnak belőle. Szerintem az a baj, hogy sokfélét termesztenek, s kevesen értenek hozzá. A szomszédok egymásnak adják a tanácsot, ami ritkán vezet jóra És különben js, a kiskert haszna anyagiakban nem mérhető. A lényeg az. hogy az emberek úgy töltsék el kevés szabadidejüket, hogy abból Orvosetikai konferencia Holnap, kedden délután 4 rr.el orvosetikai konferenórakor a SZOTE Oktatás- ciát rendeznek. A nyilvános technikai Központ tanterme- vitán az egyetem professzoben (Dóm tér 13.) az Orvos rai. oktatói és szegedi újságés tömegkommunikáció cím írók vesznek részt hasznuk származzon, elsősorban kikapcsolódjanak mozogjanak, pihenjenek, Nem? A kertész: — Kert? Most próbálok tőle megszabadulni. Elég volt. .. Hát igen, először jövedelemkiegészitésnek indult, összekötve a kikapcsolódással. Azután „átment" valami „pótcselekvésfélébe", s ma — szerintem — kimondottan a jobb módúak hobbijává vált, ha az a kert tényleg szép, mutatós, no és egy kis házacska is épül rá pár „százezrecskéért". Tapasztalataim alapján, s ez az utóbbi két-három évre vonatkozik, már-már bosszúsággá vált a kiskert. Pénteken délután három órakor már alig találni valakit a munkahelyén, s ha bent is van, mestereknek telefonálgat, hogy építsék meg a telekre a budit, a szerszámoskamrát. S hogy pihenés? Gyakorta a szülök odaadják a kulcsot a srácoknak, akik nem kímélik a környéket, a magnó ordít, megy a buli — A férjem beteg, s ez az egyetlen hely, ahol jól érzi magát. Mit csinálhatnánk? Nem adjuk el a kertet, hiszen minden fát, bokrot együtt ültettünk .. Sajnos, a gyerekeimet gyötröm a munkákkal, akik igen elfoglaltak. Azután, ha két kiló szőlőt eladunk, öl kiló árán vesszük meg a vegyszereket. Más. Ott döcögünk évek óta a rissz-rossz úton, s közben fizetteti velünk a tanács az adót. . . Valakitől azt hallottam, hogy kétszer öröm a kiskert. Először, amikor megveszi valaki, másodszor, amikor eladja Legfrissebb információink szerint jelenleg, csak Szegeden több mint ezer ember vár kiskertre.. Árva Éva Idétlen dolog nyár elején a téli kikötőt keresni. Akkor is, ha olyan hideg áramlatok járnak, hogy hírükre ősszel minden hajó iszkolna a pihenőbe. És akkor is, ha útnak indulásunk előtt azt mondja valaki, teljes jóindulattal, hogy kissé befagyasztást nyer mostanában. Nem úgy gondolta, hogy megdermed benne a víz, legföljebb úgy, hogy fogytán lehet a rávaló Megszoktuk, hogy ősszel és tavasszal emlegetjük, legföljebb tél közepén még, amikor nagyon kemény a jég, és mutatós fénykép készülhet róla, de nyáron minek? Mentségünk persze van: ez a kikötö még épül, és sokkal nagyobb lesz, mint a tápai. Induljunk tehát! Rossz nyomon lépjük az elsőket is. A Boszorkánysziget alatt a folyamkotrók hnmoktelepén kötünk ki, mert azt hisszük, itt lesz valahol. Egyetlen „szarvasbogárerrlelős" traktor szolgálja ki az elébe járuló kocsikat, annak a masinisztája igazit útba bennünket: menjünk még lejjebb, legalább másfél kilométert, és megtaláljuk. Kívül esik a szokásos séták övezetén, ezért vagyunk ennyire tájékozatlanok Kábelfektetők dolgoznak a vadonatúj nagy töltés tetején. Annyira beásták már magukat a földbe, a fejük búbja is alig látszik. Kicsi kérdésre is tudnak nagyokat káromkodni. Az új gát tervezői gondoltak már arra, hogy a kábeleknek ide-oda kell menniük, csöveket rajzoltak tehát a földbe, hogy ne kelljen fúrniok. Az építők le is fektették mindet, tehát végtelenül egyszerű a dolog. Vagy mégse? Ha egyik ember rajzol, a másik épít. a harmadik pedig befűzni akar, nálunk sehogy nem szokott összejönni. Most éppen azért áskálódnak, mert nem találják a csövet. Állítólag volt már példa rá, hogy hat méterrel arrébb találták meg. Az árokásást tudták gépesíteni, Ismeretek — a gyakorlatban a kábelek már benne is vannak a földben, csak az átbújtatót kell ásóval keresniük. Hogy a három közül melyik tévedett, nem lehet tudni, ötven lámpaoszlop lesz, mennyei fényesség veszi körül majd a kikötőt. A medence majdnem készen van már. Iszonyatosan sok földet kellett elvenni belőle, hogy ekkora legyen. Hová vitték? Abból építették az új töltéseket, és abból töltötték föl a túlsó oldalt. Mi azonban még a város felöli felén vagyunk, és sehogy se tudjuk kitalálni, mi lehet az a hatalmas betonvalami, amiről csak az látszik, hogy lefelé emeletes. Két sor lépcső visz le. Hullámverés ellen nem lehet, mert a part összes többi része földből van. Egyelőre hagyjuk, majd kiderül rtdáát, de föltétlenül fényképezzük te. Kotróliajó iszapcsövei rajzolnak a szemnek kellemes könyököt a vízre, de ami a szemnek kedves, az ész még fölakadhat rajta. Kotróéknál miért nem az egyenes a legrövidebb út? Könnyű kitalálnunk, markolóval szedhették a földet, amíg a víz föl nem jött a gödörben, utána azonban kotorniok kell. A derékvastagságú csövek a gát innenső oldalára köpik az iszapos földet, a zagyot. Most éppen nem köpik, mert elromlott a szerkezet, azért döngetik, annyian. Tábla figyelmeztet, hogy robbantási terület következik, ne menjünk be. Elég volt tavaly egyetlen hordó hirtelen robbanása, ezt a táblai parancsot tehát betartjuk. Üljünk inkább a kocsiba, és guruljunk át a túlsó oldalra. Horgász áztatja a zsinórt a medence végébe. Mintha fogott is volna már valamit. Szemünk szereti ugyan a szimmetriát, de itt nem találja meg: ez az oldal egészen más. Annyira más, menjünk be inkább az építés vezetőihöz, itt a találgatás már veszélyes lehet. Visszük magunkkal a két kérdést, nehogy nálunk felejtődjön. — Mi az a hatalmas beton? Az autóklub Csongrád me gyei szervezete Szegeden új fajta módon segíti a motorosok, segédmotor-kerékpárosok felkészülését a gyakorlati vizsgára. A hallgatók, akik a tanfolyam elméleti részének befejezése után vizsgáznak a közlekedési szabályok ismeretéből, s csak a KRESZ-vizsga birtokában kezdhetik a gyakorlati felkészülést, mostantól már a tanulás első, elméleti szakaszában is ízelítőt kapnak a forgalmi ismeretekből A klub szervezésében ugyanis autóbusszal kimennek a város forgalmasabb közútjaira, veszélyes kereszteződéseibe, ahol — egyelőre még nem a nyeregből — megismerkednek a párhuzamos közlekedéssel, az egyirányú utcák forgalmi rendjével, a villamospályás utak közlekedési szabályaival. S ezekkel a gyakorlati ismeretekkel felvértezve könnyebben megy az elméleti vizsga is. Legközelebb kedden indulnak a hallgatók ilyen „városnézésre" Gycnes Kálmán felvétele — Kérdezze inkább azt, mi ez az egész tó? — Jó, tehát kérdezem. — Medencés kikötőnek mondjuk. — Végeredményben minden téli kikötő medencés. — Igaz, de ezt misként értjük. Télen valóbart téli pihenő lesz, mert úgyse járhatnak a hajók, de tavasztol késő őszig ez lesz Szeged kikötője. Ide jönnek be a hajók, és itt rakodnak ki vagy be. Az a nagy beton a kikötö lelke. — Eddig bent a városban beszéltünk alsó és fölső rakpartról. — Most ez lesz helyettük. — És a két sor lépcső? — Bejön a hajó, és kiköt. A személyzetnek ki kell valahogy szállnia. Vagy be kell szállnia, indulás előtt. Azért látnak most ..négy emeletet lefelé, mert változik a vízszint. Minden vízállásnál tudnunk kell használni. — És a csövek? Miért nem egyenesek? — Azért, mert a kotróhajó ide-oda imbolyog, és a csőnek vele kell mozognia. Azt nem csinálhatják, hogy arrébb kell mennie három méterrel, toldjunk bele hamar egy darabot. Csőlira a neve. — Könnyen felel, aki mindezt tudja. Mikorra lesz készen az egész? — Idén még biztosan nem töltik itt a telet a hajók. — A feneke? — A medencének? Műanyagszövet, rözseköteg, kövekkel terhelve. — És ezek a betonbakok? — Darukat tartanak majd. Közel a vasút, ha lesz rá pé*nz, behozzák egyik ágát. Amit kiszednek a hajóból, berakhatják á vagonba, vagy a teherautókra pakolhatják. — Mégiscsak lesz hasznos hajózás a Tiszán? — Reméljük, lesz. — Ahhoz viszont raktárak is kellenek. — Itt van ez a hatalmas terület, raktárak lesznek rajta. — Valóban: van rá pénzünk? A tervezés óta sok minden változott. — Eddig 134 milliós érték van benne, és 106 millió van még hátra. Jó lenne, ha nem úszna el Horváth Dezső Árhullám tetőzött Szigetköznél Árhullám tetőzött vasárnap virradó éjszaka Szigetköznél. Az áradás árvízvédelmi intézkedést nem igényelt, sőt jót lett a hajózásnak, mert a gázlós szakaszekon is megfelelő lett a vízmélység. Árhullám vonult le a Rábán, s a Duna kisalföldi mellékfolyóján is. A Rába több helyütt kilépett medréből, s a hullámtér egyes részeit elöntötte a víz. Az áradás itt sem követelt árvízvédelmi intézkeejjést. A folyamatban levő szabályozási munkákat kell csupán rövidebb ideig szüneteltetni Szigetköznél és a Rába egyes szakaszain is (MTI) J } k