Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-07 / 133. szám
VÁRADI GÁBOR RAJZA Szeged műemlékei Szombat, 1986. június 7. 103 lehetőségei Magyarországon l'ÁTZAY MÁRIA: PÉNELOPÉ ÁRPÁS KÁROLY Ez esztendőben Nyárfapihétől kamasz az erdő, Akácgallérját ki hajtva hordja. Harmat, eső, könny ludl, megered lő. Lombok zúgása tavasz heroldja. Pástra szólít. A rét lesz majd a sík. Hol küzd, ki alán harang az „amen" — Orozva sejtet, mint zsákot, hasit... Való a szó: ... non est medícamen. föí-föltekíntvén sehol semmi kék boíyhok penésze lepi el mi zöld halál vízével szentel be az ég utánunk talán megújul a föld A Klauzál tér 2. számú alatt épült a „Műemlék jellegű „Bankpalota" kora eklektikus stílusú, 1873-ban Weber Antal és Ney Béla terve alapján készült." A két utcára szóló, kétemeletes épület földszintjén üzletsor, főhomlokzatán négyoszlopos kapuzat. Felette konzolokon nyugvó babás erkély és a timpanonos ablakok között oszlopos, zárt-erkélyek. Második emeleti ablaksora egyszerű. Homlokzatainak konzolos párkánya fölé timpanonok emelkednek, falfelületén többféle kváderezés. Kapualjból nyíló kétoszlopos lépcsőházában díszes öntöttvas korlát. Hasonló, de szerényebb udvari függőfolyosóinak és egészen szerény csigalépcsőjének korlátja. Udvarán hatalmas, öntöttvas vízcsap, réz kifolyóval. A „háznégyszög" második épülete a kereskedelmi és iparbank számára épült. 1874 nyarán közlik, hogy Kárász utcai oldalán: Graselly és Ottovay vasáru, Klauzál téri oldalán: Steiner és Reichman vászonáru és fehérnemű, majd Schatz M. férfiszabó üzlete nyílik. Letzter 1876-os fényképsorozatán a saroküzlet a „Grossmann Testvérek"-é, ugyanott Lauscher árvízképén „Grossmann B." a cégfelirat. Árvízkárosultak a vaskereskedő cégen kívül „Gácsér József bankszolga, Papányi János csemege keresk. "-edő. Az 1860-as években még a bank tulajdona. A biotechnológia fejlesztésének Szép-hagyománya legfelsőbb tudományos testületünknek, a Magyar Tudományos Akadémiának, hogy közgyűlései előtt osztályai részére összevont, nyilvános üléseket rendez a tudósokat foglalkoztató időszerű témákról. Az idei közgyűlést megelőzően, nagy érdeklődés mellett került sor a Biológiai, az Agrártudományi a Kémiai és az Orvostudományi Osztály rendezésében a biotechnológia jelenlegi helyzetét és fejlesztési lehetőségeit tárgyaló előadásokra. Az országgyűlés után arról érdeklődlünk Dénes Géza akadémikustól, az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének kutatóprofesszorától, hogy mi Is az a biotechnológia? /le akadémikus elmondotta, hogy ez a mintegy tíz éves múltra visszatekintő fogalom egy jellegzetes interdiszciplináris (több tudományágat átfogó) tudományos eljárássorozatot takar, az alapkutatástól egészen a technológiai eljárások kidolgozásáig. Művelése igényli az új biológiai, genetikai, kémiai és technológiai ismereteket. A agy eredményei azonban csupán néhány biológiai felfedezésre vezethetők vissza. Nem csodaszer, mint arról néha a napisajtóban olvashatunk, hanem egy új technológiai alternatív lehetőség, s a felhasználónak kell eldöntenie, hogy vajon ez az eljárás az olcsóbb, a kívánt terméket nagypbb tömegben előállítani képes, vagy a hagyományos, de módszereiben továbbfejlesztett kémiai technológia. A biotechnológiai eljárás szülőatyjának a francia Pasteurt tekinthetjük, aki száz esztendővel ezelőtl mikroorganizmusokat használt fel erjesztési célokra. Századunk húszas-harmincas éveiben a biokémia előretörésének időszakában felfedezték és felhasználták már az iparban az enzimek anyagcseretermékeit, és először állítottak elő biokaializáiorokai. A mikrobiológiai-mérnöki művelettan, a műszertan (a biokémiai ellenőrző módszerek kialakulása) is hozzájárult ahhoz, hogy a Fleming által felfedezett penicillint iparszerűen kezdhették el gyártani, a II. világháború idején. Lényegében ma is ez a technológiai módszer, a propelleres keverő berendezés (a fermentátor) tovább tökéletesitctt formájának ipari felhasználása jelenti a biotechnológiát. Miért kezdtek akkor a 70-es évek elejétől biotechnológiáról beszélni, ha alapelvei már akkor is egy évszázadosak voltak? A kérdésre Holló János akadémikus az MTA Központi Kutatóintézetének föigazgatóhelyettese válaszolt : Ebben az időben a kutatók olyan kutatási eredményeket értek el, amelyek lehetővé lelték, hogy az ember tudatosan, irányítottan beavatkozzék az élő szervezetek öröklődésI és szaporodási folyamataiba. A molekuláris biológiai térhódításával kiszélesedett a mikroorganizmusok ipari felhasználásának lehetősége. Lehetővé vált a magasabb rendű szervezetek, illetve azok sejtjeinek felhasználása technológiai célokra. Teljesen új laboratóriumi technikai eljárásokat honosítottuk meg, a génsebészet, az ¡rányitott DNS-szintézis révén. -4 c alapkutatások példátlan gyorsasággal vállak a technológiai alkalmazás alapjává. S mi a helyzet nálunk ? Dénes Géza akadémikus szerint Magyarországon is felismerték a biotechnológia forradalmasító szerepéi. Már a hetvenes évek második felében az MTA Szegedi Biológiai Kutató Központjában olyan világraszóló eredmények szúlellek, mint a növényi sejtben tenyésztés útján kialakított mutáns. A génsebészeti kutatások eredményeképpen pedig laboratóriumi körülmények között génsebészeti úton — szinte a világon elsőként — állítottak elő inzulint. Hazai elterjesztésére ennek ellenére, a kellő ipari háttér hijján nem került sor. Ugyanakkor az Egyesült Államokban — lényegében a szegedi eljárás elvei szerint — ma már a humán inzulin szükséglet 15 százalékát génsebészeti úton állítják elő, s ez az arány évről évre növekszik. Élenjárnak a magyar kutatók az új összetételű enzimek genetikai sebészeti úton történő előállításában is. Kidolgozták az enzimológiai folyamatok számítógépes irányításának matematikai elveit is, új foglalkozási ág szúletelt: az enzimmérnökség. A hazai fejlődési tendenciák e nemzetközileg is elismert sikerek ellenére eltérnek a világ élenjáró országainak gyakorlatától. A baj már a hetvenes években elkezdődött. Mig a fejlett tudományos eredményekkel rendelkező államok a laboratóriumi sikereknél nem álltak meg, s milliárd dolláros központi támogatást nyújtottak a biotechnológiai alapkutatások iparszerűvé téleléhez —, addig nálunk az ipar az aminosav fermentáció iparszerüvé tételében nem vett részt. (A penicillingyártás kialakulásának időszakában a magyar gyógyszeripar még együtt fejlődött a világ élvonalával.) A nálunk alkalmazod ún. bioreak'torok a gombák technológiai alkalmazására még alkalmasak, de az ezeknél nagyobb sejtes szervezetekre már nem, ugyanis a nagyobb sejtek falát a hazai bioreaktorok elroncsolják. A magyar ipar teljesen kimaradt a biotechnológiai ipar mérés- és szabályozástechnikájának fejlesztéséből. Hazánkban nincsenek a mikroorganizmusok termelési célra történő befogására alkalmas, a paramétereket állandó szinten tartani tudó bioreaktorok. A laboratóriumi körülmények között elért eredmények „technológiai sora" nem birja el az ipar szükségszerű méretnövekedésének követelményeit. Ennek oka — mint erről Vida Gábor akadémikus, az ELTE professzora szólott —, hogy a hazai biológusok képzése nem párosul a technológiai ismeretek megtanításával. Hiányzanak azok a szakemberek, akiknek laboratóriumukban is az ipát technológiai követelményei lebegnének a szemük előtt. Lemaradásunk azért is szomorú, mert az elmúlt három évtized során a már megszerzett pozícióinkat vesztettük el. Hiszen minden általános iskolát végzett kisdiák tudja, hogy például a szennyvízből előállitott B|2-vitamin gyártása nem sokkal a felfedezés ulán éppen hazánkban indult meg. De még néhány évvel ezelőtt is büszkén jelenthettük ki, hogy a világon elsőként nálunk, Szabadegyházán indult meg az enzimes úton előállított szesz gyártása. Ma azonban mindenekelőtt hiányzik a kutatólaboratóriumok mellett működő kisérleli üzem, s'az ipari üzemek mellett működő kutatólaboratóriumi enzimkutatás lépcsőfoka. Míg a fejlett tőíés országokban — elsősorban itt is Japánban — átrendeződtek a kutatóhelyek, addig nálunk semmifajta eröátcsoportosítás sem történt. Nem állnak rendelkezésre st megfelelő eszközök. Mint az MTA 1986. januárjában tartott elnökségi ülésének jegyzőkönyvében olvashatjuk: „Ötlettel, szorgalommal nem ellensúlyozhatjuk az oktatásban, Illetve a gyógyszerkutatásban el nem ért új eredményeket. " Az MTA elnöksége javasolta az illetékes szerveknek, hogy hozzanak létre egy — a kutatói-érdekeltséget is szent előtt tartó — átfogó biotechnológiai programot. Ugyanakkor — elsősorban a géntechnológiában elért eredményeink bázisán — tétre kell hozni egy mikrokémiai analizáló — szintetizáló laboratóriumi komplexumot, olyan összetett műszerparkot, amely alkalmas DNS szintetizálásra és meghatározásra. Ki kell terjeszteni a kutatásokat az állat-és növényfajokra is. A humán kutatások közül az embriológiától, az anyagcsereszabályozástól és az onkológiai viruskutatástól várhatók hazai eredmények, de hogy mikor — erre ma még nehéz választ adni. Az évente — különböző egyetemeken kiképzett — 20—30 bioteehnológus kevésnek látszik — véli Vida Gábor akadémikus, ugyanakkor a tényleges igény felmérése még nem történt meg. BONTA MIKLÓS 32. A BANKPALOTA