Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-07 / 133. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. évfolyam, 133. szám 1986. június 7., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Építőkockák C sökken a szakma presztízse, mondják a beavatottak. Adózási szakember ismerősöm arra biztat, ha sok pénzt akarok keresni, menjek az építőiparba, pontosabban annak második gazdaságába. Kőművesnek, burkolónak, tetőfedőnek most a legnagyobb a konjunktúrája. Két ellentétes vélemény, s mindegyik igaz. Az állami építőipar „leszállóágba került". Egymást követik a kellemetlen hírek, hogy a nagy építővállalatok megélhetési gondokkal küszködnek, nagyobb részük veszteséges, sok jó szakember több évtizedes hűség után otthagyja a munkahelyét. A kedvezőtlen széljárást a visszafogott beruházásokkal magyarázzák a hitükben megingott építővállalati igazgatók. Ez igaz, de a teljes képhez tartozik, hogy a megváltozott viszonyokhoz nem alkalmazkodtak időben, és így most lépéskényszerbe kerültek, a késés miatt. A másik oldalon, a magánépítkezéseknél, zsíros falatokról mesélnek. Erre a terepre nem „merészkedett" az állami ipar. Egyszerű az oka, mert eddig nem volt gazdaságos kicsiben dolgozni. Am már lehet olyan véleményt hallani, hogy a nagyok is megjelennek a kistársasház-építési fronton. Egyelőre még a maszekok paradicsoma ez a terep, ahol a kőműves a hét végén megkeresheti a mosógép árát, természetesen az automatáét. Egyszóval, aki az állami cégnél nem találja meg a számítását, az próbálkozhat a társasházépítő mozgalomban. No persze, a lehetőségek itt sem korlátlanok, hiszen az OTP pénzügyi szakemberei arról panaszkodnak, csökken a családi házat felhúzók tábora. Romlott az építési kedv, mert nem emelkedik az életszínvonal. Nem akarom tovább elemezni a helyzetet, hiszen az építők napján az ünnepi hangvétel az illő, s nem a közgazdasági „vízállásjelentés". Am az ünnepi gesztusok hamisan csengenének, ha nem tennénk megjegyzést az egyik legrégibb szakma megváltozott körülményeiről. Hiszen erre vezethető vissza a kőműves, a tervező, a betonszerelő, az építészmérnök közérzete, alkotókészsége és társadalmi megbecsülése, egyszóval, e nagy becsű foglalkozás barométere. Diákkorom régi emléke a napon izzadó pallér, aki délután boldogan tekint végig alkotásán, a felhúzott falakon. Az iskolai nyári szünetekben, amikor alkalmi munkásként beleszagoltam e nehéz mesterségbe, egy dologgal hamar tisztába jöttem. Emberpróbáló, rendkívül nehéz fizikai munka az építőmesteré, hiába gépesítették ezt az iparágat. Bár a sok ügyes szerkezet a fizikai terheket csökkentette, de az izzadság okait napjainkban sem szüntette meg. A nehéz megpróbáltatásokat most még az is fokozza, hogy az építőipart is elérte gazdasági életünk változásainak szele. Csak a jó minőséggel, tisztességgel végzett munkával lehet a 80-as évek végén talpon maradni. Kibontakozóban van az egészséges verseny a vállalatok és természetesen a szakemberek között. Végül is, ez az ideális állapot, aminek elengedhetetlen kelléke: a megrendelő diktál, és ő mondja meg, mi a megfelelő pénzéért, ne a vállalat műszaki ellenőre minősítse egyoldalúan néha jónak az elégtelen teljesítményt. S azt hiszem, nem túlzás azt állítani, a minőségi kihívásnak eleget tud tenni a szakma. Az elmúlt hónapban a munka ünnepe alkalmából több építőközösséget és tervező vállalatot tüntettek ki, kimagasló teljesítményéért. Tehát nem szabad lesajnálni az építőipart. Hazánkban több mint félmillió ember tartozik az építők népes családjához. Ez az ágazat produkálja a nemzeti jövedelem 11 százalékát. A VII. ötéves terv úgy számol, hogy 320-340 ezer új otthon készül el az országban. Szűkebb pátriánkban ez a feladat tízezres nagyságrendű lakásban fejezhető ki, és Szeged időről időre megújul a kőműves vakolókanala által. Ez a néhány szám is beszédes bizonyíték arra, hogy a népes család a jövőben is számíthat tisztes kenyérre, a biztos megélhetésre. És mit vár a városlakó az építő szervezetektől? Azt, mint mindig: tiszteséges helytállást, becsületes munkát. K őművesek, tervező mérnökök alkotása nap mint nap egy közösség, a város és a falu szeme láttára változik, gazdagodik. Mi, városlakók, akik nemcsak szemtanúi, hanem örök kritikusai is vagyunk az építés mesterei alkotásainak, a szakma ünnepnapján a természetes és illő jókívánságok mellé még egy üzenetet is küldünk: alkotásuk a jövőé is, legalábbis jó néhány emberöltöt meghaladó a művük. Ezért 'se feledjék, rendkívül nagy a felelősségük a mával és jövővel szemben. Halász Miklós w Építők napja Kitüntetések, elismerések Az építők napja alkalmá- Imre és Szekeres Mihály ve- bó József asztalos, Csányi ból Somogyi László építés- zette tervezőcsoport a regio- István kubikos, Hegedűs Jóügyi és városfejlesztési mi- nális hamvasztó tervezéséért, zsef bádogos, Nacsa István niszter pénteken, a szakmai a Kis Virág cukrászda bel- hidegburkoló, Csongrádi Fászakszervezet székházában ső kialakításáért Szekeres htan szobafestő, Gémes Lászköszöntötte az ÉVM-vállala- Mihály, s a 24 tantermes ló melegburkoló, Kéri József tok dolgozóinak legjobbjait, gimnázium tervezéséért a lakatos, Gonda Sándor vilEzután átadta az Elnöki Ta- Nóvák István vezette kollek" lanyszerelő, Borbély András nács kitüntetéseit: a Szocia* tíva. művezető, Tóth József géplista Magyarországért Ér- A Szegedi Építőipari Szó- kocsivezető, Dávid János demrendet s a Munka Ér- vetkezet dolgozói közül Kódemrend arany, ezüst és szó Ferenc kőműves brigádbronz fokozatát építőipari vezető Kiváló Munkáért kidolgozóknak. tüntetésben részesült. A következő napokban a A Magas- és Mélyépitővállalatok építők napi ün- ipari Vállalat dolgozói közül népségéin mintegy 1200 dol- Kiváló Munkáért kitüntetést gozó részesül Kiváló Mun- kapott Terhes Pál művezekáért kitüntetésben. tő. A magyar szakszerveze* ti mozgalomban végzett A Csongrád Megyei Ter- eredményes munkáért kitünvező Vállalat dolgozóinak az tették Gazdag József munépítők napja alkalmából ren- kavédelmi vezetőt és Gomdezett tegnapi, pénteki ün- bos Antal kőművest, népségén Kiváló Munkáért A Csomiép szak-szerelőkitüntetést vett át Selmecz- ipari szolgáltató leányvállaky Ernő. Kiváló Feltaláló latnál a Kiváló Dolgozó cíkitüntetést kapott Körmöczi met érdemelte ki Szügyi Ernő és Kóréh Zoltán. Nivó- István betanított kőműves, díjban részesült a Nyilasi Pasteán Lajos kőműves, Dorakodó, Bíró László felmérő technikus, Patik József árszakértő, Vér Judit Eva bérelszámoló. Tanácskozott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége pénteki ülésén az egészségügyi miniszter előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg az egészségügy időszerű kérdéseiről és a szükséges állami intézkedésekről Az elnökség megerősítette, hogy a szakszervezetek az állami intézkedések kialakításában továbbra is részt vesznek, érvényesítve egyetértési jogukat. Vízügyi fiatalok találkozója Könyvheti gyorsmérleg A pénz szaga sehol és mindenütt Vizit '86 — ezt a találó el- Megyei Bizottsága politikai nevezéít ötlötték ki a víz- képzési kii/pontjában nyitolgazdálkodásban dolgozó fia- ták meg. Az effajta esemétalok országos találkozójuk nyéknél szokatlanul bensőcíméül. A második alkalom- séges hangulatú műsor után mai létrehozott, háromnapos Simády Béla, az Ativizig gazdag programú eseményt igazgatója köszöntötte a tegnap, pénteken délután meghívott vendégeket s a Szegeden, a KISZ Csongrád résztvevőket. Köztük Kovács ^m^^^mamm Antal államtitkárt, az OVH elnökét, Varga Györgyöt a Medosz főtitkárhelyettesét, Péter Istvánt, a HVDSZ főtitkárhelyettesét, Bana Sándort, az MSZMP KB munkatársát, Kiss Györgyöt, a KISZ KB osztá lyvezctő-helvettesét, Lázár Lászlót, az ÁIB munkatársát, valamint a helyi állami és pártszervek képviselőit. Külön kiEgy hete még álltak a könyvtéren a pavilonok, ünnepi volt a hangulat — most pedig már a mérlegkészítés idejénél tartunk. Véget ért az idei ünnepi könyvhét, s a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei boltcsoportjának adatai — a látszólag rideg számvilágon túl — a könyvforgalom helybéli fényeinek felvillantásával valószínűleg a könyvkiadás, a művelődéspolitika, sőt, talán irodalmunk mai helyzetének egynémely lényegi pontjára is képesek fölhívni a figyelmet, esetleg nem is nagyon közvetve. És főleg: nem fontos következtelések, megszívlelendő tanulságok nélkül. Míg tavaly az akkor még csak Békés és Csongrád megyei „területűnek" számító vállalati boltcsoport könyvheti forgalma 4 millió 318 ezer forintra rúgott, ugyanebben a terrénumban az idén ez az összeg csak 3 millió 612 ezer forint. A nyolc szegedi könyvesbolt 1 millió 615 ezres forgalmat bonyolított le, amelynek nagyrészét — közel másfél milliót — az úgynevezett négy „kiemelt" bolt (Móra, Radnóti, Tömörkény, idegennyelvű) „hozta". Ám, ők is átlagosan fele akkora(l) forgalmat produkáltak, mint 1985-ben. Az illetékesek szerint, a főok a megjelent művek alacsony példányszámában keresendő (sok könyvből ezek az üzletek is csak 10—20, sőt, néha csupán 3— 5 darabot kaptak), A kevés példány okai között eljutunk a terjesztői és a kiadói érdekeltség fogalmához, majd a hazai nyomdai viszonyokhoz — egyik lehetséges végokként pedig ahhoz a bizonyos pénzhez, amiből ugyebár, nincs elegendő ... Akárcsak az idei könyvhét nagy slágerkönyvéből, melynek címe akár többszörösen is jelképesnek minősítendő: A pénz szaga. Moldova György kamionos riportkölete ugyan rendkívül magas példányszámban jelent meg, mégis egészen más kérdés, hogy Szegedre öszszesen mintegy két és félezer jutott belőle —, noha a boltcsoport ennél jóval többet rendelt... Ugyancsak nagy sláger volt Mezei András: Eva és sok-sok Adám című, lapunkban néhány napja „vizsgált" kötete, Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba című könyve, továbbá Krasznahorkai László: Kegyelmi viszonyok, Petru Groza: A börtön homályában és Szabó Bálint: Az ötvenes évek című műve, valamint Szántó Judit Naplója. Jócskán több is elkelt volna Illyés Gyula: Naplójegyzetei bői és Szécsi Margit: Betlehem-bluesából, s ugyancsak „rendes" volt a kereslet az Újhold Évkönyv, Nádas Péter és Csepeli György könyvei iránt. Ami fura módon, a várakozás ellenére „nem ment": Márkovits Rodion: Szibériai garnizon című „kollektív riportregénye", amelynek újrakiadása pedig igazi szenzációnak számított. Hasonló mondható el Németh László: Művelődéspolitikai Írásairól, Jászi Oszkár: A nemzeti államok kialakulása és Köpeczi Béla: A francia felvilágosodás című művéről is. Könyvhét? Hiszen már nem tart egy hétig (sem). Könyvnap? Valaha annak hívták, ma azért többnek kéne lennie egyetlen 24 óránál. Egyes szomorú sóhajtások szerint, legföljebb csak .„könyvórák" voltak. Megint mások szerint: a minőség alapjában véve nem csökkent, sokkal nagyobb baj a példányszámokkal, az elosztással — és főként a pénzzel van, mélynek hiánya ezen és amazon az oldalon egyaránt sok mindent • befolyásolt. Azt javallom, ne foglaljunk állást. Állapítsuk meg inkább: most mindenesetre — ez van. És örüljünk azoknak a könyveknek, melyeknek megítélésünk szerint örülhetünk — mindentől függetlenül. D. L. emelte annak a baráti knncsolatnak a jelentőségét, melynek megnvilvánulásakén-i Toldi László, a Zentai Vízügyi Vállalat igazgatója is megtisztelte jelenlétével az eseményt. Megnyitó beszédet Váradi József, az OVH főosztályvezetőié mondott Ezután négy szekcióban kezdte meg munkáját a Vizit '86 résztvevő fiatalsága. a Szaljuton A kétszeri „kiszállással" egybekötött záróműveletek elvégzése után Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjev szovjet űrhajósok folytatják a tudományos-műszaki kutatásokat és kísérleteket a Szaljut—7 orbitális állomáson — jelentették pénteken a repülésirányító központból. A személyzet főleg geofizikai kísérletekkel van elfoglalva. Az állomás külsejére rögzített műszerekkel például azt vizsgálták, hogy a kozmikus térségben milyen tényezők hatnak a ciklikusan terhelt különféle szerkezetekre Salátamagvakon próbálják ki, hogy a mesterséges vonzóerő űrrepülés közben hogyan befolyásolja a magasabbrendű növények fejlődését. Készenlétbe helyeztek egy műszert, amellyel az energetikai elektron- és pozitronnyalábokat mérik Kezdődik a vakáció Pénteken az ország valamennyi középiskolájában befejeződött a tanév. Az utolsó csengetés az idén 561 középiskolában, több mint 236 ezer diák számára jelezte a vakáció kezdetét. A mintegy 25 ezer végzős gimnazista és a 29 500 szakközépiskolás számára még hátra vannak a szóbeli érettségi vizsgák: ezek a különböző iskolákban június 9. és 21. között zajlanak le. Az idén mintegy 42 ezren jelentkeztek a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára: azok, akik nem közös érettségi-felvételi dolgozatot írtak, június 23-án és 24-én írásbeliznek a felsőfokú intézményekben, a szóbeli felvételi vizsgák pedig június 23. és július 7. között lesznek. Az általános iskolákban még egy hétig tart a tanítás: az utolsó tanítási napon, június 13-án mintegy egymillió 297 ezer diák számára kezdődik meg a várva várt szünidő. Az idén 131 ezer 8. osztályos tanuló fejezi be az általános iskolát, közülük több mint 126 ezren jelentkeztek továbbtanulásra. Az új tanév 1986. szeptember l-jén, hétfőn kezdődik, az első félév 1987. január 31-ig tart majd. »