Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-30 / 152. szám

, Hétfő, 1986. június 30. 5 Tető alatt a SZOT-szálló Foltok a muslincán Cjszcgeden, a háromemeletes SZOT-gyógyszállón a Dclcp szakemberei a kiszolgaló­"giséget cs a tetót építik. Jó ütemben haladnak a szerelési munkálatok, hiszen a cél, hogy 1987. június 30-án a gyógyszállót átadjak a vendégeknek Szellem-vasút A gőzgép. a gőzmozdony valaha a technikai haladás csúcspontjának számított. Kit érdekelt akkor az energiaátalakitás ala­csony hatasfoka, a füst, az elszökő göz? Sen­kijt mindenki örült. hogy szélsebesen száguld a masi­na. Nekünk még mindig van mükodő gőzmozdonyunk, csakhogy ennek nem erde­mes versenyre kelni a ja­pán vagy francia csoda­expresszel. Előre tudjuk, hogy lemaradna. A vezető, a fűtő mit sem tehet erről, iz­zadhat, nyelheti a kormot, s ha mégis,.gyorsítani akar, iád<ibhal még egy lápattal. Akkor is, "ha tud.ia, gépének csak -g százalék- a, hatásfo­ka A magyar gazdaságban valami hasonló erőlködés­nek lehetünk tanúi. Üzeme­ink nagyrésze, gyártmány­struktúránk egy korábbi technológiai szintet konzer­vál. A beruházásokra jó ide­je kevesebb jut a kelleté­nél. így gyors változásra nem számíthatunk. Ha a termeles anyagi fel­télelei romlottak, nem ma­rad más választásunk, el­kezdünk gondolkodni. S hogy az okos ötletből lesz-e kézzelfogható termek, költ­ségtakarékos eljárás? Válla­lata válogatja. Ott, ahol fel­ismerték, hogy. a műszaki szakember tudása révén egy .két lábon járó „beruházás", ott igen. Szerencsére jó pél­dára is lelhetünk, még vá­rosunkban is, mégha nem is nagy a szóba jöhető vá­laszték. Amióta a Taurus Gumi­ipari Vállalat szegedi gyára létezik, Gyöngyösi György ott dolgozik. A 20 év alatt volt technológus, művezető, főművezető, osztályvezető, főosztályvezető, s az újabb időkben ő a gyárvezető. Sa­ját tapasztalatai is segítik abban, hogy helyesen lássa, mit ér az alkotó emberi munka. Szerinte nem elég csak hangsúlyozni, hogy a műszaki gárdát meg kell be­csülni. A berek hagyomá­nyosan kialakult arányait célszerű volt pár év alatt át­formálni. Amíg a műszaki­ak átlag alapfizetése 1983­ban 4 ezer 400 forint volt, ma 7500. A növekedes 70 százalékos, míg a gyári át­lag ezalatt 23 százalékkal emelkedett csak. Természete­sen a nagyobb kereset nem a diploma miatt jár; csak azt illeti meg, aki képes az itte­ni követelmények teljesíté­sére. Az újonnan belépő műsza­kiakkal 2 éves szerzödest kötnek. A kezdő közben megismeri a gyái összes te rülelét, erről tanulmányt ír, amit az értekelök előtt meg­ved. Ezalatt kiderül, hogy az illető termelesirányitó, vagy fejlesztő típus. Akinek az adottsagai szerencsésen találkoznak a követelmé­nyekkel, azok 2-3 év alatt ónálló területek vezeteséig is eljuthatnak, s ez már 120 ezer forintos eves jövedel­met jelenthet. A rendszeresen újítók tá­borának 80 százalékát a mű­szakiak adják. Ez ev első fe­lében csak ebből 13 millió forint a kalkulált eredmeny. A gyártott termékek (50 százalékát'' exportálják1, egy reszet az igényes japán es amerikai- piacokra. A mér­ce csák a kinti konkurencia lehet. Kemény a verseny, ami ma csúcS, az pár hónap múlva lemarad. Várható, hogy par even belül teljesen űj technikái kell bevezetni a külpiaci talponmaradas ér­dekeben. A speciális szak­embereket előre felveszik. A mikroelektronika, szumí­lastechnika. robottechnika egesz másfele tudást fog kí­vánni, mint a mai. Az egyik űj gép kezelője már műsze­resz, a különleges tömlö­gyártó gép tervező fizikai munkát is végezve serény­kednek a prototípusok gyár­tásánál. Így hamarabb lesz •az üzems/erű indulás, és a helyszini tapasztalatokat áttétel nélkül hasznosíthat­ják. Az egész nagyon egy­szerűnek tűnik, vajon hány helyen vallanak hasonló­képp? Mert nálunk még ter­mészetesebb a magyarázko­dás, a hivatkozás, hogy mit miért nem sikerült megten­nünk. Haramász András és Mi­hály Zoltán, a Számítás­technikai Kisszövetkezet el­nöke es helyettese 25 kolle­gájukkal együtt energikus emberek. A saját bőrükön tapasztalják, meddig mehet­nek el a kockázatvállalás­ban, az ö növekedési ütemü­ket az átlagszabályozás ne­hezen emészti meg. Az ipari felhasználású TPA szúrni tó­gépek országos elektronikai és program szervizével kezdtek 1984-ben, s ma már saját gyártmányaik vannak. A létszám fele diplomás, az átlagjövedelem 130 ezer fo­rint, s köztük a különbség 3-4-szeres. A fizetés szerinti első ötben bent van a szak­közepes műszerész is, hisz az egyik legjobb „fejlesztő­mérnök" Itt ugyanazt a feladatot valaki 5 perc, van aki 3 óra alatt oldja meg, van aki sohasem lenne ké­pes rá. Hát hogyan lehetne arányosan fizetni őket. Sa­ját magukat nem tartják ki­emelkedően ügyes üzletem­bereknek, ugy vélik vakok között a felszemű a király. Tavaly 34 milliós árbeve­telt produkáltak, s a nyere­seg 14 millióra sikerült, eb­ből úgy évi 3 millió jutna beruházásra. Tavaly 2,7 millióval túlleptek, tekintve, hogy olyan új a ceg. hogy ertékcsókkenesi leírás alig jelentkezik, nyereségből pó­toltak. Igen ám, de az ez évi nyereséget csak jövőre sza­bad elkölteni. Most az egy­szer sikerült külön enge­délyt szerezni, de ez volt az utolsó dobásuk. Ügy érzik, kifejezetten kar egy olyan feifelö ívelő periódusban a fejlesztésben 1 évet kivárni. Az idei 1,8 milliós fejleszté­si lehetőséget úgy is tekint­hetnénk, mintha valaki 18 forinttal elmegy ebédelni. Biztosan nem fog éhen hal­ni, de azért sok jóra ne szá­mítson. Az állam, mintha túl hamar szeretné látni a bevételeit, nem tesz különb­séget kockaztatni vágyó, di­namikus cegek es a széria­termelő verkli között. Min­denesetre munka akad bő­ven. A rendszerbeerések. üzembe helyezések, melleit egyre több kell a hazánkban magas színvonalúnak számí­tó, itt gyártolt univerzális számitógépterminálból és a Dávid—01 előfeldolgozó többmunkahelyes adatfel­dolgozóból. Szemtelenül és megszállottan érdemes pró­bálkozni, de csak saját erő­ből, aki segítségre, pátyol­gatásra számit, hamar csa­lódik. A jó szakember min­dig szereti magát értelmes munkával lefoglalni, tartani az önmaga szemeben is nyu­godt lelkiismeretet biztosító szakmai szinvonalat. Tóth Szeles István Amikor elkezdte kutatásait Szabad János az újszegedi biológiai központban, biztos­ra vette, közvetlen hasznát talán nem is latja majd az. emberiség. Alapkutatásoknál gyakran megesik az ilyesmi. Sokat változott azóta körü­lötte a világ, egymás után áll elő meglepő föl fedezések­kel. Tegyük hozzá mindjárt, munkatársai megbízható tá­mogatása nélkül nehezen, boldogulna. Három éve lehet, hogy be­szélgettünk vele, és leszűr­hető lényeget lapunkban is közzételtük. Pusztító merge­ket talán már a korai ember is tudott csinálni, mai ko­runkban pedi.g tömegével ontják őket gyáraink. Sta­tisztikákból is tudjuk, hogy Földünk termésének körülbe­lül egyharfnadat kártevők pusztítják el. legjobban ott. ahol egyébként is szűken méri a termeszei, védekez­nünk ellenük elsőrangú kö­telességünk lett. El tudjuk pusztítani a kártevő ferge­ket? Permetezünk, és bár minden permetezés akár milliószámra öli is a gom­bákat és rovarokat, mégse boldogulunk velük. Mindig akad nehánv. amelyik túléli a permetezést, és mivel elöl­tük vetélytársaikat, egyedül ülnek a terített asztalhoz, és hihetetlen gyorsasággal sza­porodnak eí. Erösebb méreg­hez kell nyúlnunk, aztán még erösebbhez. A baj csak az — es ezt már a kisiskolás gyerek is tudja —. hogy a vegyszerek egy része az em­berre is káros. Mindmáig rejtélyes és retteget beteg­ségünk. a rák, ennek is kö­szönheti gyors terjedését. Kellene olyan módszer min­denképpen, amellyel előre meghatározható, valamelyik vegyszerben lakik-e rákkeltő méreg, vagy ilyen szem­pontból veszélytelen. Szám­talan ilyen módszer létezik, ötvenéves is van közöttük, de szinte mindegyik nehéz­kes. Olyan kellene inkább, amelyik, gyors, olcsó, köny­nyen megtanulható, érzékeny és föltétlenül biztonságos. Ha egy vegyszerre kiadják a terjesztési engedélyt. no kelljen később visszavonni A genetikus természetesen genetikai megoldásokon töri a fejet. Szőrök a szárnyon A termeszet a maga ren­des kerékvágásában haladva is kepes előállítani olyan változatokat (mutánsokat), amelyek jobban tudnak al­kalmazkodni környezetük hóz, mint elődeik. Nagy ka­lasztról'ákat is az alkalmaz­kodni tudó mutánsok élnek túl könnyebben. Van olyan föltevés, amely az ember ki alakulását is katasztrófa kö­vetkezményének tartja. A vegyszerekkel előidézett mu­tánsok nagyobbik része azonban ezer veszedelmet hordoz magában. Olyan elő­lények kellenének, amelyek hordozzák magukban őseik néhány alvó tulajdonságát, és a veszélyes vegyszerek hatására elő is hívják azo­kat. Ez már a genetikus me­zeje, ha nincsen ilyen élő­lény. csinálni kell. Viszony­lag konnyü belenyúlni a baktériumokba, sót a fágok­ba is, jeleznek is szépen, de előfordul, hogy az a vegy­szer. ami bennük semmi rendellenességet nem okoz. a mugasabbrendü szervezet­ben súlyos károk keltője le­het. Szabad Jánosék a gene­tikusok szent állatához, a muslincához nyúlnak, mert annak' a génrendszerét isme­ri legjobban a tudomány, és igen gyorsan lehet vele eredményre jutni Fönntar­dél alatt kutatók is most szereznek róla tudomást elő­ször. A szabadalmaztatás már meg se fordul a fejé­ben. Fussunk neki cgv kicsit messzebbről, örökítő anya­gunk. a DNS kromoszómák­ba van tölgombolyitva, Min­den osztodasnál kötelező törvény, hogy mindkét új sejtben pontosan annyi kro­moszóma legyen, mint az „őssejtben'' volt. Elö-elöfor­dul azonban, hogy rossz mostoha lesz a szervezet, es az egyik sejtbe többet tesz, a másikba kevesebbet. Mu­tánsnak mondjuk ezt is. és akár tobb van benne, akár kevesebb, ba jt okozhat. Né­ha végzetes következményei is lehetnek. Tudjuk, a kromo­szómaeltérés rák keltője is lehet. Az emberi testben Bokros és göndör szőrök a muslinca szárnyán Diplomaátadások, emléktábla-avatás A Szegedi Orvostudományi Egyetem tanácsa rendkívüli, ünnepi ülesen tizenöt fogor­vost cs három orvosbioló­gust fogadott doktorrá Te­legdy Gyula, az orvosi kar dékánja. A fogorvosok egyi­ke szíriai állampolgár. A három orvosbiológus summa cum laude minősítéssel vé­gezte tanulmányait. A szegedi József Attila Tudományegyetem tanév­záró ünnepségén a termé­szettudományi karon vég­zett százhetvenegy hallgató vette át diplomáját, közülük hatvanötén tanári .oklevelet, Szalay István dékánhelyet­testől A mai Rozsa Ferenc szak­középiskolában. az egykori Szegedi Tanítóképző Intézet­ben negyvenéves lalalkozót tartottak az intézmény öreg­diákjai. Hajdani osztályter­mükben felelevenítették él­ményeiket, beszámoltak egy­másnak életútjukról, mun­kájukról. Az épület falán márványtáblát avattak, mely tanúskodik arról, hogy az épületben 1923-tól 1958-ig képeztek elemi, illetőleg ál­talanos iskolai tanítókat. A szegedi tanítóképzőből. e harmincöt év alatt ezerhét­száz tanító került ki tásuk is olcsó, a változások­ra pedig érzékeny. A muslinca szárnya ren­des körülmények kozott úgy szoros, hogy minden sejtjé­ből egyetlen szőrszál áll ki. Előállíthatók azonban olyan változatok is, amelyeknél „bokrosodik" a szőrzet, vagy az az egyetlen szál csomóba gondorödik. Ha a lárvát ve­szélyes — rákot okozó! —­vegyszerrel etetjük meg, az első ábránkon luthaló kepét kapjuk: olyan foltok lesznek a szárnyán, amelyekből kottö vagy tobb szőrszál is kiáll. Alá kell tennünk a mikrosz­kópnak csupán, és megszám lálhatjuk. Hu sok az ilyen folt a szárnyon, biztosra ve­hetjük, erősen rákkeltő az a vegyület. Mozaik tesztnek nevezte el Szabad János ezt a mód­szert, és szabadalmaztatni akarta. Csakhogy akkor még nem volt meg uz a ren­delet, amely kötelezően elő­írja a gyáraknak, hogy*min den terméküket meg kell vizsgáltatniuk, és nem szive-, sen hagyták bebizonyítani, hogy rákot okozhat. Piaci ha­lálát jelentette volna a/.on­nul Lemondott tehát u szabadalomról. Közzétette nemzetközileg is elismert folyóiratban, hadd szolgálja az egész emberiség javát. Mondhatnánk ügy is, hogy kutatási melléktermékként zseniális módszer született. Sokfelé használják azóta a világon. Benyúl a vizsgáló a fiókjába, előveszi a vegy­szert és a tesztet, es ahogy j kikel a méreggel megetetett lárvából a légy, illetve mi re megszilárdul a szárnya, máris dönthet. Nyugodt le­het, döntése megalapozott. tíz a tizennegyediken sejt van, bármelyik osztódásánál előfordulhat ilyen baleset. Immunrendszerünk kisö­pörheti a hibás sej leket, de előfordulhat az is hogy ben­nünk maradnak, és dagana­tot kelthetnek Jó lenne olyan tesztet készíteni, ami­vel jelezhető, melyik vegy­szernek van kromoszómasza­porito vagy kromoszóma fn­gyasztó szerepe, és vele az is meghatározható lenne, hogy a csökkenes vagy a szaporo­Szemfoltok Miután megszabadult a kutató a szabadalom nyomá­sától, hiszen kikerülte azt, másfajta megoldást is kere­sett. Talált is. Annyira friss az uj fölfedezés, illetve an­nak tesztbe szerkesztése, meg közzé se tette. Előfor­dulhat, hogy a vele egy íó­Foltok a muslinca szemen dás okozhat-e rákot. Ilyen tesztek is léteznek, de bo­nyolultak és lassúak, ennél­fogva nem is mindig meg­bízhatók. A genetikus megint szent állatához fordul. Észreveszi, ha osztódáskor elveszik a kromoszóma, akkor a mus­linca piros szemében fehér folt keletkezik, ha több lesz benne, akkor pedig sárga. (Második ábránk ezt mutat­ja.) Elővesz tehát egy erre alkalmussá tett törzset, lár­váit megeteti a vegyszerrel, pár nappal később belenéz a kikelő légy szemébe, és ha pirosnak látja, biztosra ve­heti, nem okozhat rákot az a vegyszer. Ha azonban fe­hér vagy sárga foltot lét) benne, tudhatja a következ­ményeket. Lakatot lehet ten­ni a vegyszerre, mielőtt kárt okozna. És ez a módszer is gyors, pontos, megbízható és olcsó. Ujabb hatalmas lépés. Horváth DCKÓ

Next

/
Thumbnails
Contents