Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-04 / 130. szám

77 Szerda, 1986. június 4. Vendéglő a Kastélykertben Valószínű, nem ismerik az évig kocsmárosok voltak, rilisában a papát és ifj. Maalgyöiek azt az összeget, .állalanvdjat amelyért 3 üzemeltetésre elkelt a így a családi környezet epp ristyán Janosnet tobb mint évi elog tapasztalatot adott szá- másfél millió forint megfimara Az áfésszel kötött zetésére kötelezte. Ezt az pontos neven — Szeged és szerzödest. id. Maristyan Já- íteletet a Legfelsőbb Bíróság Videke Afész. Szeged-Algyö. nos irta alá helyette. Megál- egy év múltán helybenhagylapodásuk szerint a papa ta. t Kastelvkert 41. szám alatti 30. szamű vendéglője. Ami csak nevet adta az üzlethez, azt illeti- nem két fillérért, míg a másik aláíró ifj. Mahanem 2 millió 827 ezer fo- ristyánn^ ténylegesen a berintért nyertek el a verseny- vételt kezelte, üzletvezetölargyaláson. immár 4 éve Ám kesöbb kiderült, hogy a házaspárt nemcsak polgárjogi, hanem büntetőjogi felelősség is terheli, amelyben az elmúlt hetekben született ítélet Szegeden. Például kezhelyettesi funkciót látott el, (1982. november 3-án.). Ifj. ellenőrzött és csaposként is Maristyan János és felesége dolgozott. A férjet papiron '¿^¿r^T észlelj (Szeged-Algvo. Korso u. 26.) kez! legenykent foglalkoztat- . veszteséges mégis nagvnn bízhattak a település tak az üzletben, valójában uzl.el H ' , lakóinak szórakozó kedvé- üzletvezetőként tevekenvke- ,avo"ta , . , forintot kivettek sajat cellIOIUIlcl cl Z. «llt-SZ IS Oirn. l^illűUUl 1.D,. UdVCTIIllúlon túl forgalmat diktált volna a vendeglore. lgv utólag már déglö a könnyű magyarázatot talál- kezében ni — fontos bizonyítékokat lakóinak szórakozó kedvé- üzletvezetőként tevékenyke ben. de mintha az áfész is dett. Igazából 1982. decem- bevételből 1983 iúfeszitett tempót, bérétől .983. nove b E^ban-WÍ^^ M üzemelt a ka: ezerert vett egy Citroent ts. Maristyan család Az ü/]el kasszajábó, a() ez_ ret költötték kocsivásárlásra. Mit tudtak erre mondani a Mint az a targyaláson is viszont a bíróság is hiába elhangzott a vádlottak — . . .c , „ , ' „ , ,. , r • , , , i .i ..-1 targya ason. A ferj .elismerkeresett Mert a vendeg o. a forj es feleseg — kezdettol . h . , Kastélykertben |>ert is ho- fogva tapasztalhatták, hogy zott a feleknek, mivel egyikük profitált, másikuk bukott az üzleten. A versenytárgyaláson hattak. Három hónap eltelegyedül a Maristyan házas- tevel ifj. Maristyán önelszápar jelentkezett. így a vena várt forgalmat nem tudjak produkálni, ily modon eleve veszteseggel szamolte. az autóvásárláshoz valóban 89 ezret'használt a bevételből, a havi 15 ezerről úgv nyilatkozott, hogy abba beleertendö az üzemanyagköltség is. Mindent együttvéve csak részben érezte magat bűnösnek, míg a felemolást készített, ekkor fény deglőt alapáron, licitálás derült a 300 ezres hiányra. . nelkul kaptak meg. A fér- Az áfész 1983. júniusában ^f jet korábban. 1975-ben 4 év szólította fel először írásban a hazaspárt tartozása kifi8 hónapi szabadságvesztésre ítéltek — különösen nagy zetésérie. — mert az áruvákart okozó csalás, sikkasz- sáriások kiegyenlítésével is las miatt — büntetéseból mindig késtek — mindhiába. 1977-ben feltételes kedvezmennye] szabadult *és November elejére már több azt mint egymillió hiányzott a két evi börtönbüntetésre itelte, egy évre eltiltotta a A Szegedi Városi Bíróságon ifj. Maristyán Jánost és feleségét bűnösnek találták folytatólagosan, társtettességben, jelentős értékre üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettében. A férjet, mint különös visszaesőt termeszetesen nem gátolhat- az tovább vart a pénzére és ta vállalkozását, sőt, hátra- az uzemeltetesi rivosan sem befolyásolhatta, felbontotta 1983 Vendeglatoipari képesítést 15-én nem szerzett, úgv lehet nem JS voh szüksége papírra: szerződést november közügyektől, valamint 10 ezer forint pénz mellékbün-. tetőssel sújtotta. Felesége, a másodrendű vádlott egy év 2 hónapi ugyancsak börtönEzzel elkezdődött a pereskedés A Csongrád megvei szülei ugyanis tobb mint 20 bíróság a következő ev áp- ^Té^KocT ságvesztést kapott és 8 ezer forintos pénzmellékbüntetést. A büntetés kiszabásakor a bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy kiskorú gyermekük valamint a feleség édesanyjának eltartásáról gondoskodnak, de azt is, hogy a szerződéses üzemeltetésre átvett vendéglő fizetési kötelezettségei feszítettek voltak. Ugyanakkor súlyosbította a vádlottak helyzetét, hogy bűntettüket a társadalmi tulajdón sérelmére követték el. Az ítélet nem jogerős. Mag Edit Hétköznapok „Meleg?" Kezdetbon: volt. Aztán: hol volt. hol nem volt. Mostanság: hol nem — hallja illetéktelen, ott szidják. Fenves nappal, nyilvánosan, úton-útféleri (például a tarjani városrészben) emlegetik. Éppen mert nincs — fényes nappal, azazhogy, napfényes déltájban nincs, amikor pedig igencsak kel'ene. Háztartást vezető, nyugdíjas nagymama!:imk és gyeden levő kismamáknak egyaránt hiányzik. Szinte nap mint nap forró lesz tőle ebédidő körül a hangulatuk. Éppen mert nem forró — sőt nem is meleg. Vagyis hát. konyhanyelvre fordítva: mosogatásra nem jó. Tudvalevő ugyanis, hogy a hideg víz zsíros, olajos edények pucóválásara alkalmatlan. (Mondjuk legalább annyira, mint amennyire a meleg vizet nem folyamatosan szolgaltatö cég illetéktelen a melegvíz-dij teljes őszszegének inkasszálására...) Egy szó mint száz — panaszolják, s tapasztalom hetek óta magam is —, délidőn a víz helyett leginkább a háztartást vezető asszonyok hangulata van forrpont körül. Olyannyira, hogy biz' a emlegetnek mindenfele ide nem illő, továbbá „az arra illetékes" dolgokat meg személyeket. Egyesek már odáig sem átallanak menni (túlzás?), hogy meleg (vizes) szereitettei meghívnák ebédmaradékra azokat, kik nem gondoskodnak a meleg vízről — legalább megpróbálhatnák. hogyan (nem) lehet eltüntetni hideg mosogatólével az edényekről .a szennyeződést. (Legalább annyira nem, mint a szolgáltató cég híren s nevén ilyen esetekben keletkező foltokat. .) „Dugó1 Közhely: „a téma az úton (utcán, utunkban) hever". Közhely-kiegészítés: a téma a boltban, a vásárlók útjában hever. Mit „hever" — tornyosul. Szűkítve, már-már elzárva az utat. Mondván, „Állj, ne tovább! Végv szemügyre! Sőt végy meg engem! Akkor nem leszek utadban — csak kéznél, otthonodban — szolgálatodra..." Megtorpant, egy-egy pillanatra tán el is gondolkodtat többségünket — „miért legyen itt a lábam alatt, ha otthon kéznél is lehet?" Nyakon csípjük, hazavisszük. Legalábbis (gyanítom) a kereskedők néhol ebben reménykednek. Azért rakják a vásárlók útjába (például a tarjáni piac melletti boltban. s jó néhány más helyen is). Nem számolva (?) azzal, hogy ezzel bolti forgalmi dugót okozhatnak. S aki nem szereti a dugókat? Az bosszankodik rajtuk. Juszt se húzza ki őket az útjába rakott szeszes italos üvegekből! Pláne, ha azok (rekeszszámra!) porlepte, hetekig útban álló butéliákban vannak — miket nyakon csípni (hogy józanul fogalmazzak) nem is nagyon csábító Tessék mondani; akkor miért van mégis ott?! A csábitás trükkje, vagy alkoholellenes propaganda? Netán olyan „forgalmi dugó", amiért felelősségre vonhatnák azt. aki okozza? Szabó Magdolna Kiállítási napló Forradalmasítani a múltat Egy könyv, egy mappa és törő kollektív bánat és egy egy tárlat — szinte egy idő- mai művész kétkedesekbe ölben reprezentálja Papp tott vallomása: „Idehaza a György grafikusművész következetesen épített, népművészeti ihletésű életpályaszakaszát. A könyv —, melynek tizenkét illusztrálegénynek Nincsen becsiije szegénynek, Mert itthon inkább kedveznek Az idegen jövevénynek ..." S ez a kontaktus, ez a hegesedési cióját és zárórajzait ké- pont múlt és jelen között szítette — a Békéscsabai már túl van motívumokon, Teyan Andor Nyomdaipari jelképeken — ez már szelleSzakközép- és Szakmunkás- mi kontinuitás, emberek képző Iskola tanulóinak ke- egymásrp találása, korok zemunkája. Beck Zoltán: A stafétaváltása. A múlt szászárnyas királyfi címmel ad- zadi gyergyóújfalui legényta közre Békés megyei nép- sors korunk művészi ars mesék, mondák xís anekdo- poétikájává transzponálódik ták gyűjteményét. Nem vé- Papp György linómetszetén, letlen Papp György illuszt- Ahogy egyetlen mű felfedi rátöri közreműködése Bé- ,-étegeit, úgv követhető nyokésből származik, többször mon a/ iden 50 éves. Papp megfordult a csabai alkal- Gvorgv negyedszázados párnázott grafikai müvésztele- lva,an az egymásra rakódó pen, s erdeklodesenek ko- retegek. a tematikai-technizeppontja a hazai folklor- kai gazdagodás. a népművékincs. A üzenhet grafikai la- szethez kötődő kapcsolat pot tartalmazó mappa a sze- tisztulása. Mert — bár mungedi városi tanács művelő- kásságának első éveiben fesdesi osztalyanak gondoza- tészettel foglalkozott, s az sában a mostam könyvhétre utóbbi esztendőkben zojelent meg. Hatodik a sor- máncképeket is készít — a ban, 1980 óta minden évben terebél dö életmü in_ megjelenik egy ilyen kiadvány. A lapok eredetije a cét mé0is a drafikak, még Somogyi Könyvtár előcsar- pontosabban a népművészetnokában látható, az érdek- ihlette linómetszetek jelenlődők így szembesíthetnek Programjál tudatosan méreteket, színeket, részleteket. Szerencsés dolog az is, hogv az Ifjúsági Ház mini galériájában kamarakiállitás • latható Papp György legfrissebb alkotásaiból. megfogalmazta már pályájának kezdetén. A népművészethez való vonzódáson túl szükségét erzi a népművészét inspiráló hatását, tartalmi újrafogalmazását. A motívumokon túl a népA mappa címoldalán egy dalokban, balladákban, s a népdal ihlette metszet. Az szellemi néprajz más proember először dúdolni kezd: duktumaiban rejlő örök, „Ideje bujdosásimnak, El- egyetemes emberi érzések, s jött már utazásimnak. Sok ugyanakkor a sajátosan okai vadnak annak Az én nemzeti karakter korszerű elbujdosásaimnak ..." Aztán népi megfogalmazására töelgondolkodik a sorok mö- rekszik. Olyan internacionágött meghúzódó sorsokon: lis, vizuális nyelv kimun„Fejem felett az nagy felhő, kalasára, mely a magyar nép De nem abból hull az esső. évezredes művészetéből tápA két szemem sűrű felhő, lálkozik, de magába sűríti Mind onnét csurog az es- egy emberközpontú alkotói ső ..." Majd egyszer csak szemlélet objektivén át koföltárul, kinyílik, megvilá- runk legfontosabb problémágosodik egy múltból fel- it is. A népfront felmérése Á választások utóélete Egy a legutóbbi választások tapasztalatait elemző riépfrontfelmérésről számolt be Kukorelli István, a HNF Országos Tanácsa közjogi bizottságának titkára tegnap, kedden a Csongrád megyei és a Szeged városi közjogi munkabizottság ülésén. Az úgynevezett választáskutatást ez idő tájt a korábbiaknál még fontosabbá és aktuálisabbá teszi az a tény, hogy legutóbb már kettős jelölésre volt lehetősége az á'Jampolgároknak, az országgyűlési és tanácstagi választások alkalmával. A jelöllek kiválasztásával kapcsolatban a vizsgálat többek között megállapította, hogy sok választókerületben történt spontán jelölés. Kiváltképp azokban a választási körzetekben volt ez jellemző, ahol politikailag fontos — úgymond „hivatásos" politikusok — kerülhettek fel a jelölőlistára. Ugyanakkor néhány választókörzetben í jelöles nem felelt meg a törvény elvárásainak. Országgyűlési képviselővé választani mindig megtisztelő. presztízsnövelő. Nem csoda tehát, ha e társadalmi pozícióért versengés folyik, míg — a felmérés tapasztalata szerint — a tanácstagi pozíciókat nem mindenki fogadta örömmel. Az előbbi ki tüntetés, az utóbbi — úgy tűni« — esetenként inkább •eher. A népfront konkrét közjogi munkaterületeivel kapcsolatban az előadó szót ejtptt arról, milyen módon tud a népfront legtöbbet segíteni a képviselők és képviseltek kapcsolattartásában. E folyamatban — a legtöbbször mellőzött, feladatokkal meg nem bizott — póttanácstagokat kell segítségül hívni. A tanácsok és a népfront együttműködése pedig akkor és attól váhk eredményessé, ha a legégetőbb társadalmi problémák megoldását — nem egymástól elszigetelten, külön-külön, hanem — átfogó, közös programmal végzik. A népfont közjogi munkájához tartozik a jogalkotásban való aktív részvétel is. E funkciója betöltéséhez viszont elengedhetetlenül fontos, hogy a jövőben az állampolgárokat — a nyílt társadalmi viták, esetleg népszavazás útján — be -kelt vonni az őket érintő jogalkotási kérdések előkészítésébe. Végezetül az előadó az általános és -középiskolások politikai ismereteinek hiányosságafról beszélt. A tankönyvek hihetetlenül szárazon, a mindennapok gyakorlatától elszakadva „tárgyalják" az állampolgári és politikai ismereteket. Ezen a módszeren mihamarabb szükséges változtatni a most felnövő nemzedék politikai tájékozottsága és jártassága érdekében. Ma még csak lerv, hogy a népfront védnökséget vállalna, s a maga lehetőségeivel bekapcsolódna az állampolgári ismeretek oktatásába. Példának okáért oly módon, hogy gyakorló po'itikusok államigazgatási szakemberek és jogászok felkérésével tenné színesebbé az órákat, s ezáltal a mindennapi politikai élethez küzeiebb vinné a jövő generációját. K. K. A TBV-nek Elismerő oklevél Odesszából Az MSZMP XIII. és az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére rendezett munkaversenyen elért kimagasló -•redményei és aktív internacionalista munkája alapján a Szakszervezetek Odessza Területi Tanácsa a Tisza Bútoripari Vállalatot Elismerő oklevéllel tüntette ki. Az oklevelet tegnap, kedden ünnepség keretében Varga Zsuzsanna, a csongrádi városi pártbizottság titkára adta át a vállalat csongrádi kollektívájának. Munkássága az egész kortárs művészet egyik leglényegesebb kérdéskörét reprezentálja: hdgyományainkhoz való viszonyunkat. Arról a társadalmi szintű kihívásról tudósit, hogy miként kezeljük népünk évszázados kollektív élményés gondolatkristályait, sorsüzeneteit? A múlt lezárt és behatárolt emlékeiként múzeumok hűvösébe lakatoljuk, vagy úgy őrizzük tisztességgel és méltón, ha beépítjük mai világunkba. művészeti alkotásainkba? Csakhogy miképpen lehet megdagadni egy letűnt eletforma megőrzésre érdemes örökségét; hogyan építhető be a XX. század utolsó harmadanak egyre individualizálódó művészetébe a századokkal ezelőtt kiérlelt, közösségi érzés és gondolat; miként transzponálható egy funkcióját vesztett forma-, szín-, motívum-1 és díszítésvilág? Mert tez egyre inkább világossá válik, hogy ezt a népi hagyatékot őrizni, ápolni és továbbörökíteni nem csupán egyfajta alkotói lehetőség, de felelősségteljes nemzedéki kötelesség is. A feladat igencsak bonyolult, hiszen „a kultúrát nem lehet örökíteni". Sokan megfogalmazták, hogy a legkonzerválódóbb erő nem a motívumok pontos lejegyzése, de még csak nem is a művészi feldolgozás, a kotta, a film, a lemez, hanem a stílus idegekbe, sejtekbe való fölszívása. Hiszen a stílus az irodalomban, a dalolásban, a táncban, a köcsögformálásban és a fafaragásban is azonos az emberrel. Mivel a népművészet kollektív produkciót azonos magával a néppel. Eleve sziszifuszi küzdelem elé néz az a mai alkotó, aki egy kollektív élmény egyedi újraértékelésére és -fogalmazására vállalkozik. Papp György munkáinak legnagyobb értéke éppen az, hogy túljutott a motívumok tobzódásán, a rácsodálkozás oromén, az illusztratív megközelítésen, elérkezett arra a fokra, amikor eszközként, mondandója képi elemeként használja a stilizált motivumokat, az új jelképeket. Lapjai azért lehetnek hitelesek, tartalmasak, valós értékek hordozói, mert pontosan tudja, hogy képes beszédének artikulációja egyszerre ősi elemek őrzője, a táj ízeinek, zamatának sűrítménye, ugyanakkor saját gondjain és örömein át egy nagyobb közösség élményvilágát is közvetíteni kepes, képi köznyelven. Ügy hagyományőrző, hogy sohasem a múlt élethű visszaállítására törekszik, hanem arra, hogy újra és újra „forradalmasítsa a múltat". Hogy a korunkban tapasztalható — rókaálarcát és festett maszkjait is mind gyakrabban fölmutató — folklórdivat, annak valóban értékes hajtása közös menedéket, és erős fegyvert is jelenthet korunk ártalmai — a csillagháborútól a kollektív magányig — ellen, arra hadd idézzek egy illyési gondolatot: „Ritka a korszak, amikor a hibátlan — a magas — művészet a tömegeké is, azaz nemcsak vertikális iránya van. Ez a végül is csak igen kevesek által értett, gyakorolt művészet ma az éppúgy kevesek-birtokolta atomerő veszélyét is rejtheti: szétverhet egy szellemi világot. Mintha a népművészet megújulását keresve ez ellen szert lelhetnénk." Papp György munkáival ezt a szellemi világot védi, ezek ellen a veszélyek ellen emeli föl szavát. Egyre tisztábban, mindannyiunk számára egyértelműen. A művészet nyelvén. Tandi Lajos