Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-20 / 144. szám

4 Péntek, 1986. június 20. MIP HOL? MIKOR? Á bűnözés helyzete Szegeden és környékén Nem szükségtelen — ép­pen az információk szélesí­tése érdekében sem — éven­ként egyszer túllépni az egyes bűncselekmények is­mertetésen, és általánosság­ban is szólni szűkebb kör­nyezetünk — város és annak környéke — bűnözési hely­zetéről, annak főbb jelleg­zetességeiről. 1985-ben is az állapítható meg, hogy a „helyi" bűnözé­si tendenciák egyezően ala­kultak az országossal, bár ki kell emelni, hogy Szege­den az úgynevezett tipikus nagyvárosi bűnözés — ban­dák, alvilág stb. — formái a megelőző munka eredménye­képpen nem alakultak ki, il­letőleg nem jelentkeznek olyan súllyal, mint a fővá­rosban, vagy ipariLag fejlet­tebb, jelentősebb városok­ban, megyékben. Az országos helyzettel egyezően Szegeden is — most már több év óta — bizonyos emelkedés tapasztalható a bűnözésben, melynek egyik legfontosabb jellemzője to­vábbra is a vagyon elleni bűnözés magas száma. Leg­gyakrabban a lopások for­dulnak elő. Az utóbbi időben egyre jelentősebb a csalás­sal sikkasztással elkövetett bűncselekmények aránya is. Az országos tapasztalatokkal egyezően a társadalmi tulaj­don sérelmére elkövetett cse­lekmények stagnálnak. Egy­re veszélyesebb méreteket öltenek a gazdasági bűnözés azon cselekményei, amelyek egyrészt vagyon ellen irá­nyulnak — csalás, üzérkedés, deviza stb. —, másrészt kor­rupciós és más formában je­lentkeznek. Meg kell említeni, hogy továbbra is magas a munka­helyeken, építkezési terüle­teken elkövetett bűncselek­mények száma, s az utóbbi időben élénkülés tapasztal­ható a vasúti vagonfosztoga­tások területén — bár az utóbbiakat nem valószínű, hogy Szegeden követték és követik el. Tömeges előfordulásával jelentős volt az ittas álla­potban elkövetett járműveze­téses cselekmények száma. Sajnos, egyre gyakoribb az olyan elkövető, aki már ha­sonló cselekményért büntet­ve volt — akár szabálysér­tési, akár bírósági úton. Az alkohol szerepe továbbra is jelentős az egyéb bűncselek­ményeknél is. A bűnözés emelkedő ten­denciájának sok vonatkozás­ban megvannak az egyedi jellemzői, és lenyegében is­mertek azok az okok, ame­lyek a növekedést részben magyarázzák. Példaszerűen ezek közül: nem véletlen, hogy a vagyon elleni cse­lekmények száma növekedik, hiszen a motorizáció egyre nagyobb elterjedésével a vá­ros területén az elmúlt év­ben a korábbinál nagyobb számban fordultak elő gép­kocsifeltörések, járműlopá­sok. Eddig nem fordítottunk elég gondot arra, hogy fő­képpen lakótelepeinken igen sok az őrizetlen, lezáratlan gépjármű. A bérházak táro­lóhelyiségei semmiféle hat­hatós védelmet nem nyújta­nak. Az Ingatlankezelő Vál­lalat megoldhatná azt a sok­éves problémát, hogy a jár­műtároló helyiségek zárai ne egyformák legyenek, ugyanakkor az állampolgári felelősség is jobban számon kérhető. A betöréses lopások számának emelkedése azzal magyarázható, hogy egyes személyeknél, családoknál nagyobb értékek — kész­pénz, ékszer, nemesfém — halmozódtak fel, ami csá­bítóan, ösztönzően hat az ilyen bűncselekmények elkö­vetésére. A felderítést és a megelőzést nehezíti, hogy az ilyen cselekmények nem korlátozódnak a város egy meghatározott részére, ha­nem szétszórtan jelentkez­nek. Így feltétlenül szükség van arra, hogy mind az ál­lampolgárok, mind pedig a társadalmi vagyon kezelői nagyobb figyelmet és gon­dosságot tanúsítsanak az őr­zésre. Itt vetem fel, hogy még mindig hiányoznak Sze­geden a jelentős értékű és tetszetős elektronikus beren­dezéseket forgalmazó bol­tokból a riasztó berendezé­sek. A Belvárosban minden különösebb veszély nélkül három olyan kirakatbetörés fordulhatott elő, ami jelen­tős vagyoni kárt okozott, csupán azért, mert semmifé­le biztosító berendezés nem volt beszerelve, jóllehet több százezer forint értéket tar­talmazó elektronikus áru­készlet volt a boltban, illet­ve a kirakatban! Feltétlenül indokolt és mindenkinek jól felfogott érdeke a vagyon­tárgyak biztonságosabb őr­zése, legyen az 'lakás, vagy akár gépkocsi. Tényként le­hetett megállapítani a gép­kocsifeltöreseknél, hogy azok nem voltak lezárva, annak ellenére, hogy már önma­gukban is jelentős értéket képviselnek, illetőleg _ olyan értéket tartottak bennük, amik vonzzák az ilyen „ér­deklődési körrel" rendelkező személyeket. Csak példaszerűen emlí­tem azt az érthetetlen felfo­gást is, ami néhány bűnügy kapcsán felmerült. Egyes ve­zetők ..bizonyos" érdekekre hivatkozással e etenként úgy gazdálkodnak a rájuk bízott társadalmi vagyonnal, mint­ha a saiátjuk lenne (?!). Az ilyen felfogás több felhábo­rító cselekményhez vezetett. A gazdasági életben bekö­vetkezett szabadabb légkört egyes szerencselovagok igye­keztek kihasználni: vagy úgy, hogy ténylegesen a bi­zonylati fegyelem lazaságát kihasználva társadalmi va­gyonhoz nyúltak, vagy úgy, hogy a gyors meegazdagodás reményében tényleges gaz­dasági alap nélkül több száz­ezer forintos kölcsönö'.tt vettek fel, amit nem jól használtak — elherdáltak. Minden propaganda elle­nére a mértéktelen alkohol­fogyasztás igen sok bűncse­lekmény forrása. Elgondol­koztató az is, hogy a tragi­kus balesetek sem késztetik nagyobb lelkiismeretességre a gépkocsivezetőket. A mo­rális felfogásra jellemző, hogy az elkövetők — eseten­ként még a munkahelyi ve­zetők is — azzal a kéréssel fordulnak az igazságügyi szervekhez, hogy a járműve­zetéstől ne tiltsák el. Szegeden az elmúlt évben feljelentés és nyomozás tör­tént — a társasházépitéssel kapcsolatos, iparjogosítvány­nyal nem rendelkező szemé­lyek építési tevékenységéről is. A problémát az okozza, hogy az „élelmesebb" vállal­kozók kihasználják a kon­junktúra lehetőségeit s a há­zilagos kivitelezés jogi ren­delkezéseinek bizonytalansá­gát. Több millió forintokkal gazdálkodnak, építéseket bo­nyolítanak, úgy, hogy zseb­ből fizetnek, vagy „görgetik" a rájuk bízott összeget. A következmény: a vállalkozói pénz elfogy, és az épü'let nem készül el. A példaszerűen kiragadott tényekből levonható az a következtetés, hogy mindad­dig. míg e körülményekben változás nem történik, a ha­tósági intézkedésektől nem lehet elvárni a bűnözés emel­kedő tendenciájának megál­lítását. Dr. Jármai Tibor Segítség a partnereknek Az ellátás javítására a Tszker nemcsak a boltháló­zatot korszerűsiti, növeli a rendelkezésre álló hűtőteret, hanem segít partnereinek abban is, hogy javitsák az áru előkészítésének feltéte­leit. Exportnövelő hitelpályázat megnyerése révén, a Csong­rád megyei Bakson — a meglevő gesztenyefeldolgozó üzem mellett —, régebbi épületben, 700 tonna kapaci­tású hűtőházat alakítanak ki. Az 50 millió forintos költséggel létesített hűtő­üzemben elsősorban brocco­lit, zöld spárgát és 'más zöldségféléket tartósítanak majd, mélyhűtéssel. A léte­sítmény átadását ez év ok­tóberére tervezik, teljes ka­pacitással a jövő nyár ele­jétől dolgozik majd. A Tfezker a jövőben — gépek és eszközök bérbe­adásával — az eddiginél na­gyobb mértékben Segíti a nagyüzemek és a kisterme­lök munkáját. Az idén pél­dául mintegy 1200 tonna ex­port minőségű hagyma ter­melésére kötöttek szerződést a Kövegyi Béke Termelő­szövetkezettel. A Tszker a kövegyi hagymából legalább 900-1000 tonna exportot ter­vez, Betéti társulássá alakult át a Technova Ipari Inno­vációs Alap, iaz új szervezet neve: Technova Ipari Fej­lesztési Bank. A szervezeti átalakulással új tulajdono­sok váltak a pénzintézet ala­pító tagjaivá, bővült a bank alaptökéje, s igy finanszíro­zási lehetősége is. A pénzintézetet három éve az Ipari Minisztérium hozta létre azzal a céllal, hogy banki eszközökkel ve­gyen részt az ipari műsza­ki fejlesztések, illetve inno­vációs akciók finanszírozásá­ban. helyzete Az Egészségügyi Világ­szervezet és az Egészségügyi Minisztérium t— megállapo­dásuk szerint — felmérik, a magyar szülésznők szakmai helyzetét, tevékenységét, szerepét a lakosság egész­ségügyi ellátásában. A hét­főn kezdődött vizsgálat — amelyben részt vesz dr. Ma­rié Farrel, a WHO európai területi irodája ápolási egy­ségének vezetője és munka­társa, Susana Houd — két hétig tart. Ebben az idő­szakban a klinikák, megyei kórházak szülészetein és a szülőotthonokban több mint 250 szülésznőt keresnek meg. Találkoznak vezető szülész­nőkkel, ápolónőkkel, a szak­dolgozók oktatóival. Mint Sovényi Ferencné, az Egészségügyi Minisztérium gyógyító-ellátás főosztálya szakdolgozói csoportjának és a WHO ápolási programjá­nak magyarországi vezetője az MTI munkatársának el­mondta, megkérdezik többek között: melyek a szülésznők feladatai, mit kell tenniük a terhesek gondozása, szülése idején és után, önállóan dol­goznak-e, vagy sem. Egye­dül vezetik le a szülést vagy csupán asszisztálnak az or­vosoknak. Útmutatást ad­nak-e az anyáknak, apák­nak: miként gondozzák cse­csemőjüket. Felelősök-e az újszülöttek kórházi és ottho­ni ellátásáért. A WHO és a minisztérium képviselői ér­deklődnek az iránt is, hogy a szülésznők, megítélésük szerint, betöltik-e szerepü­ket, megfelelnek-e a társa­dalmi elvárásoknak. Munka­társaik, a szülészorvosok, a szülő nők, az egészségügyi hatóságok megfelelően érté­kelik-e munkájukat. Elége­dettek-e társadalmi megbe­csülésükkel Várnak-e szak­mai, anyagi támogatást. Mi­lyen további intézkedések szükségesek az egészségügyi ellátás fejlesztésére. A WHO képviselői vá­laszt kérnek a minisztéri­umtól is: országunkban mennyi szülésznő dolgozik, és milyen jellegű intézmé­nyekben. Naponta mennyi ideig teljesítenek szolgála­tot. Szakmai képzettségük milyen fokú, részt vesznek-e továbbképzésben, s mikor, hol tanulnak. Az előlépte­téshez, béremeléshez megkö­vetelik-e a továbbképzést, ez hozzáférhetö-e mindegyik szülésznő számára. Kielégí­tő-e a szülésznők hozzájáru­lása az ország, a megye, a település egészségügyi ellá­tásához. Melyik gazdasági­társadalmi csoporthoz tar­toznak, havonta mennyi fi­zetést kapnak. Hasonló vizsgálatot végez­nek Európa más országai­ban is. A felmérés során szerzett információkat, ta­pasztalatokat tanulmányban teszik közzé, így a WHO tagországainak az egészség­ügyi főhatóságai hasznosít­hatják a szülésznők helyze­tének jobbítására, a szülé­szeti ellátás fejlesztésére. (MTI) Á Társadalmi Szemle júniusi számából Berecz János tanulmánya Gondolatok a nemzet és a munkásmozgalom történeté­ről címmel jelent meg. A vezető helyen közölt írás a nemzet és a munkásmozga­lom története egybeesésének és különbözőségének dialek­tikáját elemzi sokoldalúan és mélyrehatóan, történelmi példák alapján. Gazdasági gondjainkat és azok okait vette sorra Tá­bori András abban a hely­zetképben, amelyet írásában bemutatott. Nagy Sándor A bizalom a mérlegen című írásában a szakszervezeti mozgalom le­hetőségeit, tennivalóit tag­lalja, és felhívja a figyel­met a problémákra, a szak­szervezetekre váró felada­tokra is. Marx irodalmi stílusa. Ez a címe Ludovico Silva ve­nezuelai történész tanulmá­nyának, amelyik a Mexicó­ban megjelent könyv egyik fejezete. Az írás Mfirx mun­káiban a stilisztikai elemek és a. fogalmi rendszer össz­hangját, harmonikus egysé­gét mutatja be, idézetek se­gítségével. Az elöljárósági munka első tapasztalatait foglalja össze Kara Pál. Megismerjük az 1985-ben létrehozott új in­tézmény működésének fel­tételeit, a rá váró feladato­kat. Az Egy letűnt korszakról című sorozatban ezúttal Szabó Ágnes a Magyar Kommunista Párt illegalitás alatti tevékenységét elemzi. Az Alkotni kötődve-kétel­kedve sorozatban két be­szélgetés látott napvilágot. Ormos Mária történész töb­bek között a \reális történel­mi tudatról, a nemzeti iden­titástudatról, a „közép-ke­let-európaiságról" fejtette ki véleményét 1986. JÚNIUS 20., PÉNTEK — NÉVNAP: RAFAEL A Nap kel 4 óra 46 perckor, és nyugszik 20 óra 45 perckor. A Hold kel 19 óra 19 perckor, és nyugszik 2 óra 46 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vizállása Szegednél csütörtökön plusz U6 cm (apadó). SZÁZHUSZONÖT ÉVE született Sir Frederlck Gowland Hopkins (1961—1947) anRol bio­kémikus. Nobel-díjas (1929) tu­dós. 1900-ban felfedezte, hogy a triptofán, a fehérjék egyik ami­nósav építőköve hiányzik a zselatinból Bizonyos aminosa­vakat a szervezet nem iképes előállítani, azoknak a tápanya­gokkal kell az élö szervezetbe bejutniuk. Ezzel megalapozta az „esszenciális aminosav" fogal­mát. Munkássága előkészítette a C- és D-vitamin felfedezését, megalapozta a modfern bioké­miai kutatásokat. HATVANÉVES Nyitrai Ferencné (sz. 1926) ál­lamtitkár, a Kozponti Statiszti­kai Hivatal elnöke. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Donald kacsa nyári ka­landjai (színes amerikai rajz­film, II. helyár!) délután fel 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: A betörés nagymestere (szípes. m. b. francia krimi. III. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3. ne­gyed 6 órakor: Donald kacsa nyári kalandjai (szines amerikai rajzfilm, II. helyár!) este fél 8 órakor: Földrengés (színes ame­rikai katasztrófafilm, kiemelt helyár!). Kískörössy halászcsárda, kerti éjjel 24 órakor: Break (színes amerikai film. III. helyár!). Kiskörössy halászcsárda (vi­deomozi) este 8 órakor: Hap ki do (színes hongkongi). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-lg. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FEl.VÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel. sebészeti fel­vételi ügyeletet az I. sz. Sebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.), uroló­giai felvételi ügyeletet a II. Kór­ház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részért: Szeged, Hunyadi Jáno9 sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8-től déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet az Ojszegedl Gyermek­kórházban van (Szeged, Odesz­szal krt 37.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a Fül-Orr-Gége Klinika tart ügyeletet (Lenin krt. UI.» Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 8 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—8. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7-tól reggel 7 óráig: Telefon: 11-000. EMft'J BUDAPEST 1. 8.25: Tv-torna 8.30: Szünidei matiné 10.00: Nyugdijasok délelőttje Kb. 10.30: A nyugdíjasnak sosincs ideje — NDK tv-film­sorozat 10.55: Képújság 16.45: Hírek 16.50: Három nap tv-műsora 16.55: Utolsó vacsora — csehszlovák kisfilm — (ism.) 17.10: Betűreklám 17.15: Egy szó mint száz! — nyelvi fejtörőjáték 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Szeszélyes évszakok 21.20: Nemzetközi Stúdió 22.20: Betűreklám 22.25: 50 perc a Havanna Clubban — (ism.) 23.15: Híradó 3. 23.25: Himnusz BUDAPEST 2. 18.35: Képújság 18.40: Tau bácsi — csehszlovák—NSZK— osztrák filmsorozat — 20, — (Ism.) 19.10: Régi holland mesterségek — holland kisfilm — (Ism.) 19.20: Száz hires festmény — angol rövidfilm 19.30: A bokszoló — japán film — feliratos 21.00; Híradó 2. 21.20: Olasz—NSZK-magyar nemzetközi férfi atlétikai verseny — közvetítés Milánóból 22.30 * Képújság BELGRÁD 1. 17.55: Híradó 18.15: Babmúsor 18.45: Családi magazin 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: Demsey és Makepeace — amerikai tv-film 21.00: A butaság diszkrét bája — szórakoztató músor 21.45: Híradó 22.00: Pénteken huszonkettőkor BELGRÁD 2. 19.00: Ismeretterjesztő műsor 19.35: Híradó 20.00: Komoly zenei műsor 20.50: Esküdtszék 21.55: Kakasviadal — amerikai játékfilm ÚJVIDÉK 17.10: Híradó magyarul és szerbhorvatui 17.45: Bábmúsor 18.15: Tv-magazin szlovákul 19.15: Rajzrilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Dempsey és Makepeace — angol tv-film 20.55: Az alkotás varázsa 21.55: Iliradó szerbhorvátul EÜEzI KOSSUTH 8.20: Koránkelók 8.50: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 9.42: Iskolarádió — Csetényl Anikó jelenete elsősökről elsősöknek rádióra alkalmazva — 3, 9.53: Lottósorsolás 10.05: Weöres Sándor versel — (ism.) 10.10: Az álruhás kcrtészlány — részletek Mozart operájából 11.00: Gondolat 11.45: Népdalok 12.30: Ki nyer ma — Békésen? 12.45: Könyvszemle 12.55: A zene is összeköt — válogatás az OIRT­rádiók műsorából 14.10: Válogatott perceink — összeállítás az elmúlt hónap műsoraiból 15.30: Nóták 16.05: A királyfi papagája — Bakó Ágnes hangjátéka 17.05: Helyszínrajz — az óbudai piacról 17.30: Az indiai klasszikus zene — 11. 17.55: Kalmár Magda operett­dalokat énekel 18.25: Mai könyvajánlatunk - (ism.) 19.15: Mundial '86 — Labdán innen, labdán túl 19.25: Embermesék 20.25: Tervek és tettek 20.52: Hangportrék — rádiós emlékek fényében: Székely Mihály 22.15: Tiz perc külpolitika 22.25: Mundial '86 — Labdán innen, labdán tüt 22.40: Edwin Fischer zongorázik — I. Marlinu: VI. szimfónia Himnusz 23.31 0.10 0.15 4.20 Hajnali Bagoly PETŐFI 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: Kerekes János müveiből 8.50: Tiz perc külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben — zenés délelőtt 12.10: Negyedóra háromnegyed ütemben 12.25: Edes anyanyelvünk — — (ism.) 12.30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 17.08: Könnyűzene Vass Gábor szerzeményeiből 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak 19.50: Egészségünkért! 20.00: Nótakedvclőknek 21.05: Éjszakai varázs — részletek Furey zenés játékából 21.50: Az élő népdal — (ism.) 22.00: — 4.20: Bagoly — estétől hajnalig 3. MŰSOR 9 08: Népdalkórusok 9.42: Paganini: D-dur hegedű­verseny 10.10: Csak fiataloknak! — (ism.) 10.55: Kamarazene 11.59: Zenekari muzsika 13.05: A gyanú — Ambrus Zoltán regénye 14.00; Wagner: Tannháuser — 3 felvonásos opera Közben: 14.58: Weöres Sándor verse — (ism.j Közben: 16.19; Színészvizsga — 1966: Kocsis György 17,30; Fúvósparádé — a Magyar Rádió hangverseny­sorozata — 2. Kb. 18.40: A Cachlngl Kamarakórus Schűtz-motcttákat énekel 19.05: Könyvszemle — (ism.) 19.15: Zenekari muzsika 20,25; A hosszú út — Vílhelm Moberg családregénye — 2. 21.25: Andy Zehnpfenníg együttese játszik 22.08: Sarolta — részietek Erkel operájából 23 09; A Grlmethorpe rézfúvós együttes (elvételeiből

Next

/
Thumbnails
Contents