Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-20 / 144. szám

te VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 144. szám 1986. június 20., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VAROS! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga Kádár János elvtárs elnökletével 1986. június 18-án ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkára, a budapesti párt­bizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, valamint a központi sajtó képviselői: A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót: — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tag­jának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a népgazdaság 1986, évi fejlődésének eddigi tapasztalatai­ról szóló jelentést. m A Központi Bizottság tá­jékoztatót hallgatott meg Mihail Gorbacsov elvtárs­nak, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottsága főtitkárának június 8—9-i magyarországi látoga­tásáról, és a Varsói Szerző­dés" Politikai Tanácskozó Testületének június 10—U-i budapesti üléséről. | | A Központi Bizottság '» megállapította, hogy Mihail Gorbacsov elvtárs baráti látogatása a párt­jaink, népeink, országa­ink közötti kapcsolatok fejlesztésének kiemelkedő ál­lomása volt. Kádár Já­nos és Mihail Gorba­csov szívélyes elvtársi lég­körben folytatott tárgyalá­saikon tájékoztatták egymást az. MSZMP XIII. és az SZKP XXVII. kongresszu­sán hozott határozatok való­ra váltásáért folytatott te­vékenységről, véleményt cse­réltek nemzetközi hely­zet, a kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kér­déseiről. A tárgyalások is­mételten megerősítették a közös elveken nyugvó szi­lárd egységünket, tanúsítot­ták pártjaink nézetazonossá­gát a társadalmi fejlődés és a nemzetközi viszonyok meg­ítélésében. A Központi Bizottság meg­elégedéssel szólt a pártjaink közötti bizalomteljes vi­szonyról, a magyar—szovjet barátság elmélyüléséről, az élet minden területére ki­terjedő gyümölcsöző együtt­működésből. Mindkét fél ki­fejezésre juttatta, hogy együttműködésünket tovább fejlesztjük, és magasabb színvonalra emeljük. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy Kádár János és Mihail Gor­bacsov elvtárs megbeszélései újabb lendületet adnak po­litikai, gazdasági és kultu­rális kapcsolataink dinami­kus továbbfejlesztésének, elősegítik az együttműködés fejlettebb formáinak kiala­kítását. A Központi Bizottság nagyra értékeli, hogy a nem­zetközi szintéren együtt, azo­nos célokért, a viszonyok megjavításáért, a tartós bé­kéért, az emberiség nyugodt, pusztító fegyverektől men­tes jövőjéért küzdünk. O A Központi Bizottság jóváhagyta a Varsói Szerződés tagállamai Politi­kai Tanácskozó Testületé­nek ülésén részt vett kül­döttségünk tevékenységét. A tanácskozáson kialakított kö­zös állásfoglalások, javas­latok megfelelnek a magyar nép, az egész emberiség ér­dekeinek. A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés többi tag­államával együtt továbbra is határozottan törekszik a ke­let—nyugati párbeszéd foly­tatására, az európai és az általános biztonság megszi­lárdítására, a különböző tár­sadalmi rendszerű államok kölcsönösen előnyös együtt­működésének fejlesztésére. A Központi Bizottság helyesli és támogatja a leszerelés előmozdítására irányuló nagy fontosságú szovjet kez­deményezéseket: az atom­fegyver-kísérletek beszünte­tését, a világűr militarizálá­sának megakadályozását, a tömegpusztító eszközök meg­semmisítését. Hangsúlyozza, hogy a Varsói Szerződés tag­államainak a NATO tagor­szágaihoz, valamennyi eu­rópai országhoz intézett mostani budapesti felhívása az európai fegyveres erők, és a hagyományos fegyver­zet csökkentésére jelentős kezdeményezés, melynek megvalósítása nagymérték­ben erősítené földrészünk békéjét, biztonságát. A magyar nép azt várja, hogy a NATO-tagországok il­letékesei felelősen, érdemben mérlegelik a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó » Testületének javaslatait, és építő jellegű választ adnak a kezdeményezésekre gazdaságpolitikai célok érését. Az ipar termelése az első öt hónapjában — nem támasztja alá megfele- gyasztási cikk kivételével — lően a termelés növekedése, kiegyensúlyozott. Lassú a termelési szerkezet A Központi Bizottság he­hozzáigazítása a kereslethez, lyesli, hogy a gazdaságpoli­nem javul a kívánt mérték- tikai céloknak és az éves ben a hatékonyság, számos terv előirányzatainak a tel­területen rossz a munkafe- jesítése érdekében az irá­gyelem és a munkaidőalap nyitó szervek számos intéz­kihasználása. kedést hoztak. Ezek az in­A világgazdasági feltételek tézkedések alapvetően a ter­alakulása számunkra to- melési szerkezet fejlesztését vábbra sem kedvező. Fontos szolgálják, az exportot ösz­exporttermekeink — az elei- tönzik, és a műszaki hala­miszer, az olajszármazékok feltételeit javítják Bő­— árai jelentősen csökken- vítik a vállalatok lehetősé­tek, és számottevő vesztesé- gét a külkereskedelmi ter­get okoz az Európai Gazda- vek megvalósításában, és a sági Közösség által alkal- teljesítmény meghatározott mázott hátrányos megkülön- javulása esetén többletjöve­böztetés. delmet eredményeznek. Más A tavalyi és az év eleji intézkedések a költségvetés nem kielégítő teljesitme- helyzetének javítását céloz­nyek, munkánk fogyatékos- zák> fokozzák az érdekeltsé­sagai es az ujabb kedvezőt- get a gazdasági eredmények len nemzetközi gazdasagi növelésében, fejlemények nehezítik a fő- A gazdasági munkában, az ágazatok, a gazdálkodó szer­vezetek, a kollektívák ered­év ményességében — mint a az példák sokasága tanúsítja — áprilisi—májusi élénkülés az objektív körülmények ellenére — nem érte el a mellett meghatározók az tervezettet, csak 1,2 száza- emberi tényezők, az irányí­tókkal növekedett. A bányá- tás színvonala, a szemlélet szat, a vegyipar, az élelmi- és a hozzáállás. Ott, ahol szer-ipar és a könnyűipar gazdaságpolitikai elveink ér­egészének a termelése a ta- vényesítéséért kitartó, célra­valyi szint körül alakult, törő munkát végeznek, ha­Kedvező viszont, hogy a hír- tározottan cselekszenek, nem adás- és vákuumtechnikai maradnak el'a sikerek, ipar termelése 14 százalék- ~ A Központi Bizottság kai, a műszeriparé 10 szá- L. hangsúlyozta: a legfon­zalékkal, a háztartási és tosabb feladat továbbra is 11 az, hogy az egyensúlyi köve­10 telményeket szem előtt tart­6 va teremtsük meg a gazda­százalekkal, a gyógyszeripa- sági növekedés élénkítésének ré 4 szazatókkal, a nyomda- feltételeit, és teljesítsük az iparé 7 százalékkal nőtt. Az fg86. évi népgazdasági ter­építőipar teljesítménye a vet. Ennek a célnak az elé­múlt év azonos időszakához rése az eddiginél aktívabb, viszonyítva több mint 6 szá- szervezettebb és fegyelme­zalékkal nagyobb. zettebb munkát követel az A mezőgazdaságban az irányító szervektől, a gaz­1986-os évet megalapozó dálkodó szervezetektől, min­munkákat idejében és jó den dolgozótól, minőségben elvégezték. A A kormányzati szervek fo­kalászosok és a kukorica kozott gondossággal kísér­vetésterülete némileg elma- jék figyelemmel a gazdasá­rad a tervezettől, viszont a gi folyamatokat, és idejében napraforgóé 13 százalékkal tegyék meg a szükséges in­meghaladja azt. A kalászo- tézkedéseket. Biztosítsák a sok fejlettsége közepes, a termelés és a felhasználás, kapásnövények jól fejlőd- az export és az import kívá­nek. Az állattenyésztésben a natos összhangját. A költ^ felvásárlási árak emelése és ségvetési egyensúly védelmé­egyéb célszerű intézkedések ben tegyenek további intéz­éreztetik kedvező hatásukat, kedéseket a kiadások mér­A szarvasmarhalétszám séklésére. Támasszanak szi­csökkenése jelentősen mér- gorú követelményeketa vesz­séklődött, a sertésállomány teséges és alaphiányos válla­gyarapodott, a baromfiállo- latok pénzügy' helyzetének mány az előirányzat szerint rendezésekor. Erősítsék a Tudósítás a sseqedi tanács • • • r r rr l uleseiol n város jövőjéről A Szeged Megyei Városi Tanács tegnap, csütörtökön ülésezett. A testület munkájában többek között részt vett Papdi József, a Csongrád Megyei Tanács elnöke; Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság titkára és Székely Sán­dor, a szegedi pártbizottság első titkára. Az ülésteremben ott voltak Szeged országgyűlési képviselői, az egyes napi­rendekhez meghívott városi üzemek, intézmények és vál­lalatok vezetői. Papp Gyula szegedi tanácselnök előter­jesztésében a testület megvitatta és elfogadta a városi ta­nács VII. ötéves középtávú tervét, valamint a kétezerig szóló hosszú távú terület- és településfejlesztési koncep­ciót. Tölgyesi Béla, a tanács építési és közlekedési osz­tályvezetője terjesztette elő a város közüzemi vállalatai­nak elmúlt ötéves fejlesztési terv teljesítéséről a beszá­molót és a VII. ötéves terv programjavaslatát. A tanács megvitatta és elfogadta a környezetvédelemről, a temetők­ről és a temetkezésről szóló tanácsrendelet koncepcióját is. A testület ezután személyi kérdésekben döntött: június 20-i hatállyal a művelődési osztály vezetőjévé Matusik Sándort nevezték ki, aki korábban az osztály megbízott vezetője volt. Tóth Károly tanácstag lemondott a tanács jogi és igazgatási bizottság elnöki funkciójáról, mert nem tartotta megfelelőnek feladatai végzéséhez a munkafel­tételeket. A testület Kántor Géza tanácstagot választotta meg a bizottság elnökének. Csonka István, a városi ta­nács elnökének általános helyettese az elmúlt tanácsülésen felvetett int'erpellációra válaszolt, hangsúlyozta, hogy a szakigazgatás megvizsgálta az Indóház téren a vámköz­átjáró helyzetét, ami már lassan alkalmatlan a közleke­désre, és felmérte a felújításának lehetőségeit. Ugyancsak indokolt a dorozsmai szélmalom környékén az útépítés is. Első helyen a lakásépítés kozmetikai százalékkal, százalékkal. vegyipare a cipőiparé a gumiiparé alakul. Az építési beruházások a múlt évivel azonosak. Ked­vező, hogy a beruházásokon belül a gépek beszerzése 8 szemléleti és a cselekvési egységet a végrehajtásban, A gazdálkodó szervezetek hasznosítsák jobban a ren­delkezésükre álló erőforrá­II. A Központi Bizottság át­tekintette a népgazdaság helyzetét, értékelte az 1986. évi terv végrehajtásával kapcsolatos eddigi tapaszta­latokat, és megvitatta a terv megvalósítását szolgáló to­vábbi teendőket. | A Központi Bizottság megállapította, hogy az ez évi gazdaságpolitikai cé­lok megvalósítása a koráb­ban feltételezettnél nehe­zebb feladatot jelent, na­gyobb követelményeket tá­maszt a gazdaságirányitó és a gazdálkodó szervezetek munkájával szemben. A VII. ötéves tervben célul kitűzött gazdasági élénkülés még nem kezdődött el, az idei esztendő első öt hó­napjában több vonatkozás­ban tovább tartottak az el­múlt évet jellemző kedve­zőtlen gazdasági folyamatok. A gazdasági egyensúly megszilárdításában eddig nem sikerült elérni a szük­séges javulást. A vállalati beruházásokat, a közületek és a lakosság fogyasztását százalékkal nőtt. A közpon- sokat, és összpontosítsák te­ti beruházások az előirány- vékenységüket a gazdaságos* zat szerint alakulnak. termelés növelésére. Fordit­A bérek az év első öt hó- sanak nagy figyelmet a mun.. napjában a tervezettet meg- kaidőalap jobb kihasználásá­haladóan, 7,2 százalékkal nő- ra. Azok a vállalatok, ame­vekedtek. A kiskereskedel- lyeknek termékei iól érté­mi áruforgalom volumene kesíthetők, a munkaidőalap 3,5 százalékkal emelkedett, bővítésével is törekedjenek a az áruellátás — néhány fo- termelés növelésére. • A Központi Bizottság aláhúzta, hogy a XIII. kongresz­szus határozatában, valamint a VII. ötéves népgazdasági tervben megfogalmazott fő gazdaságpolitikai célok, ame­lyek az ország felemelkedését, a nép érdekeit, a szocia­lista fejlődést szolgálják, változatlanul érvényesek, és a mun­ka megjavításával elérhetők. A magyar nép nemegyszer bizonyította, hogy nemzeti céljaink elérése érdekében ké­pes nagy erőfeszítésekre, kimagasló eredményekre. A Központi Bizottság felhívja a párt- és társadalmi szervezeteket, az állami, gazdasági szerveket, hogy elemez­zék a gazdálkodás első félévi tapasztalatait, segítsék a gazdaságpolitikai célok elérését, az 1986. évi terv teljesí­tését. (MTI) A tanács tavaly nyáron megtárgyalta és elfogadta a VII. ötéves tervkoncepciót, melyet széles körű társadal­mi vita követett. A vita után, vélemények alapján készült el a tervjavaslat, amelyet a testület elé ter­jesztettek, és amit a tanács elfogadott. Tudósításunkban csak a legfontosabb* megál­lapításokat ismertetjük, e téma részletes bemutatására lapunkban még visszatérünk. A város iLakossága a VII. ötéves terv időszakában nö­vekszik. Ám ez a gyarapodás* a korábbi öt esztendőhöz képest mérsékeltebb lesz, és 1990-re 181 ezer szegedi la­kossal számolhatunk. Meg­változik a korösszetétel, csökken a munkaképes kor­nál fiatalabbak aránya, és növekszik a demográfiai hullám következtében a munkaképes korúak tótszá­ma. Ezt figyelembe véve is határozták meg a különböző előirányzatokat. A szegedi tanács öt esztendő alatt 14 milliárd 897 millió forintból gazdálkodhat. Ebből 11 mil­liárd forint jut a költségve­tésre, az intézmények, a ta­nács irányítása alá tartozó és a város működéséért fe­lelős szervezetek munkájára. A fejlesztési k adásokra 3,8 milliárd forintot fordíthat­nak. Hogy mire elegendő ez az összeg? Távirati stílusban csak a legfontosabbakról. Az út-, hídfelújításra a VI. öt­éves tervnél magasabb szin­tű ráfordítás csak 1988-tól lehetséges. Az egészségügy területén lényeges fejlesztés­re nem kerül sor, a korsze­rűsítések tovább folytatód­nak, általánosságban a szin­tentartást biztosítják, de az alapellátás megfelelő lesz. Gép és műszerek beszerzé­se terén sem javul a hely­zet, az előirányzott összegek csak az elavultak pótlását teszik lehetővé. A gyógyszer­ellátásban a racionális gaz­dálkodás mellett is gondok várhatók, az áremelkedések ebben a tervidőszakban éreztetik hatásukat. A kór­ház további korszerűsítése, a rendelőintézet felújítása jobb körülményeket biztosit a betegek ellátására. A böl­csődei helyek száma nyolc­vannal emelkedik. A terv­időszak végére az öregek napközi otthoni hálózata is bővül. Csökken az óvodás­korúak száma, ezért a gyer­mekintézmények nem lesz­nek zsúfoltak. A demográ­fiai csúcs ebben az időszak­ban az általános és közép­iskolákban jelentkezik. En­nek ellenére az új lakótele­peken, Makkosházán és Ró­kus II. ütemében 100-150 he­lyes óvodát építenek. Az ál­talános iskolai oktatás fej­lesztésére 86 milliót, a kö­zépfokúra pedig 512 millió forintot fordítanak. Rókus városrészben készülő 16 tan­termes általános iskola mel­lett két általános iskolát 4— 4 tanteremmel bővítenek. Hogy a középiskolás diáko­kat a padokba leültessék, ezért 52 tantermet építenek öt esztendő alatt. A lakásépítés és lakásgaz­dálkodás továbbra is kiemelt társadalmi-gazdasági prog­ram, és teendőink között szinte az első helyen áll. A tervkészítés során figyelem­be vették, hogy a lakosság várhatóan öt év alatt 3 ezer 500-3 ezer 800-zal növekszik, Számítások szerint a meny­nyiségi lakáshiány megszün­tetéséhez Szegeden 1986—90. között 7 ezer 200 új otthon készítésére lenne szükség, mig a minőségi hiány felszá­molásához 1700, egy helyi­ségből álló lakásban élő csa­lád részére kellene cserele­hetőséget biztosítani. A ki­emelt társadalmi-gazdasági program mennyiségi lakás­építéssel nem oldható meg, mivel a pénzügyi lehetősé­gek korlátozottak. A tanács úgy próbálja e kérdést meg­nyugtatóan rendezni, hogy elősegíti a cseréket, és telke­ket alakít ki, hogy nagyobb tegyen az építési kedv. A VII. ötéves lakásépítési ter­vet. k-H változatban dolgoz (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents