Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-19 / 143. szám

19 Csütörtök, 1986. június 12. Egy lépés a gondok megoldásához Ifjúsági tanácsok alakulnak Amikor szakszervezetről és ifjúságpolitikáról beszélünk, körülbelül 1970-ig kell visszamennünk, hogy folyamatában láthassuk a legutóbbi idők ifjúsággal kapcsolatos intézkedéseit. Azóta foglalkozik ugyanis a szakszervezeti mozgalom komolyabban ifjúságpolitikával. Az alapszervezetek többségében általában napirenden szerepeltek ezután a fiatalok problémái, de nem igazán kiemelt helyen. N)em volt igazán köztudatban az ifjúsággal kapcsolatos munka fontossága, s a fiatal szakszervezetiek nem voltak bevonva a róluk szóló kérdések megtárgyalásába. Ezt a tényt, s a szakszervezeti ifjúsági munka továbbfejlesztésének szükségességét szögezte le az MSZMP KB 1984-es ülésének dokumentuma, majd a Politikai Bizottság 1985-ös állásfoglalása. A tavaly októberben lezajlott szakszervezeti kongresszus (ezek alapján határozatba foglalta. hogy alakuljanak meg az szmt-k, az ágazati vezetőségek mellett működő ifjúsági tanácsok. Mielőtt arról írnánk, mi is az ifjúsági tanácsok feladata, érdemes számba venni, mi indokolta az új formáció létrehozását. Az ..elmúlt években született tudományos és politikai elemzések egybehangzó megállapásai szerint sürgető feladat, hogy valamennyi érintett szerv választ keressen a hatáskörébe tartozó ifjúságpolitikai kérdésekre. Mint a szakszervezeti kongresszus tájékoztatója is megállapította, napjainkra meglehetősen differenciált helyzet alakult ki a fiatalok társadalmi helyét, szerepét, egzisztenciális helyzetét, politikai és morális jellemzőit illetően. Tapasztalható türelmetlenség, kiábrándultság, közömbösség is. Növekedett a beilleszkedési zavarokkal küzdő fiatalok száma. Feszültséget; okoznak az oktatáspolitika súlyos gondjai is, valamint a foglalkoztatáspolitikai nehézségei. Ismertek az otthonteremtés komoly problémái. Többek között ezek az — itt csupán érintőlegesen vázolt — gondok azok, melyek orvoslására a SZOT 1983'júniusi plénuma határozatot hozott. A tavalyi kongresszus ennek tartalmi, formai, szervezeti konkretizálását végezte el. A szakszervezetekben jól látják: az ifjúság gondjai egyharmados számarányuknál lényegesen nagyobb tömeget érintenek. Ugyanis, ha a pályakezdő, családalapító fiatalok gondjait enyhítik, ezzel az idősebb foglalkoztatottak terhei is csökkennek. Mindezek alapján a SZjOT javaslata a következő volt? erősíteni kell a szakszervezeteknek az ifjúság körében és érdekében végzett munkáját, melyet nagyobbrészt általuk, de mindenesetre velük együtt kell csinálni. A gyakorlati megvalósítást képzelik el a szakszervezetben az ifjúsági tanácsok által. Alapvetően leszögezik: nem pusztán szervezeti kérdésekről, még kevésbé formális szakszervezeti intézkedésről van szó. Ugyanúgy hangsúlyozzák: nem kívánnak vetélkedni a KISZ-szel, hanem együttműködni. ahogy más társadalmi és tömegszervezetekkel is. lAz ifjúsági tanácsok létrehozásáról minden ágazati szakszervezet útmutatót készít, melyek alapján 1987. március 31-ig kell megalakulniuk az új közösségeknek. Nincsenek kötelező érvényű határozatok, hogyan kell ezt végrehajtani, csupán javaslatok. így például elvileg 30 év a tagok korhatára, de ezt sem kell mereven alkalmazni. Az az elvárás, hogy az alapszervek mellett működő tanácsok minden, a fiatalokat érintő kérdést vállaljanak föl. Cél: az eddiginél több propramot adni — többeknek. Az ifjúsági tanácsok öttagú vezetősége képviseli a fiatalokat, beilleszkedve a szakszervezet felépítményi rendjébe. A vezetőség képviselője tagja az alapszervi vezetőségnek is, s minden, a fiatalokat érintő kérdés tárgyalásakor külön is meg kell hívni A 'képviselő az előzetes tárgyalások során kialakult kollektív véleményt viszi a magasabb fórum elé. Az szmt mellett működő ifjúsági tanácsok sok helyen, így Szegeden is megalakultak. Ezért Horváth Károly, az szmt titkára, aki az egész kérdéskör vázolásában segítségünkre volt, már a működésről is beszámolhatott. * S mi a hatásköre az ifjúsági tanácsoknak? Jogosult napirend önálló előterjesztésére, tájékoztatást kérhet állami vezetőktől, mélyebben -föltárhatja az ifjúság gondjait, általában az ifjúságot érintő kérdésekben koordinatív szerepe lesz. Ezenkívül rendeletek, törvények módosítására tehet javaslatot. AZ ifjúsági tanácsoknak a 30 éven aluli szakszervezeti tagok automatikusan tagjai lesznek. Hogy ezzel az ifjúság helyzete is „automatikusan" javul-e? Erre a választ az egyik szakszervezeti dokumentumban olvashatjuk: „ ... mindent egybevetve határozott igen a felelet. Mert közelebb kerülhetünk az ifjúsághoz, annak valós problémáihoz, ami jelentős lépés ahhoz, hogy megoldást találjunk gondjainkra." B. T. Alaptevékenység és érdekeltség A Medosz központi vezetősége szerdai ülésén az állami gazdaságok helyzetéről, terveiről és arról tárgyalt, hogy a szakszervezet miként segítse a jövőben e nagyüzemeket. Czirmay Tibor, a szakszervezet titkára elmondta, hogy az állami gazdaságok egyenletesen növekvő termelése tavaly megtorpant; s romlott a termelés jövedelmezősége. 1985-ben az előző évihez képest a 121 gazdaság közül 43-ban csökkent a nyereség. A jövőben többet kell törődni a tartalékok feltárásával, s az adott szabályozó rendszer figyelembevételével kell olyan új eljárásokat, módszereket bevezetni, amelyek növelik a jövedelmezőséget. A szakszervezet is fokozott támogatást nyújt ahhoz, hogy javuljon a gazdálkodás. A testület véleménye szerint mindenekelőtt az alaptevékenységben szükséges megteremteni az ösztönzőbb érdekeltségi formákat. Elsősorban a szarvasmarha- és a sertéságazatban dolgozók anyagi elismerését kell fokozni. (MTI) Kinek a tulajdona? Az egyik főkönyvelő szerint könnyű dolga van a mezőgazdászoknak, ők „csak" irányítják a soros munkákat, a vetést, kapálást, növényvédelmet és a betakarítást. De mi ez ahhoz a tortúrához képest, ami itt, az adminisztrációban zajlik. A múlt héten a téeszszövetség ellenőreinek kellett kitálalni a tavalyi év összes dokumentumát, s a Pénzügyminisztérium Bevételi Igazgatóságának munkatársa is már itt kopogtat. Az egész iroda olyan, mint egy felbolydult méhkas. Ha egyik ellenőr sem talál hibát, akkor megint lehet egy darábig nyugodtan aludni — addig meg türelemmel kell viselni a beszámoltatást. Nem alaptalan a számviteli szakemberek izgatottsága, a jó munkához kevés a becsületesség és a szakmai tudás. A sűrűn változó szabályozók között ember legyen a talpán, aki naprakészen eligazodik. Nem ritka, hogy egyik-másik megkésett intézkedést fél évre visszamenőleg kell alkalmazni. Egy kis szerencsével még ez is sikerülhet, de még ekkor is marad a véletlen tévedés lehetősége. A legtöbb helyen ezeket az ellenőrzéseket végül is átvészelik, aho-l nem, ott legalább világossá válik, hogy a hanyagság, a felületes elszámolás is oka lehet egy-egy szövetkezet harmatgyenge gazdálkodásának. Mert ahol hadilábon állnak a bizonylati fegyelemmel, ott sok minden kézen közön eltűnhet Nem véletlen, hogy a szövetkezeti vagyont ennyire módszeresen kell óvni, hisz évről évre nagyobb értékekről van szó. Csak az utóbbi öt évben egyharmad résznyi a növekmény. Ha nem is magas az arány, de tény, hogy a vagyon elleni bűncselekmények egytizede a mezőgazdaságban fordul elő. KedEl a Holt-Maros A tavalyi jelölögyüleseken sok panasz hangzott el a Holt-Maros környezetszenynyezéséről. Most már halaszthatatlan a meder teljes felújítása, kotrása. Ez a munka rendkívül költségigényes, de a szükség nem „ismer" pénzt: muszáj tisztítani. A hetvenes évek elején a tanács úszókotróval elkezdte a mederrendezést. El is készült három kilométeres szakasz, ám a pénz akkor is elfogyott. Nem sikerült megoldani a csapadékvíz elterelését, a friss víz bevezetését, sőt, hiba is akadt: a városgazdálkodási vállalatnak engedélyezték, hogy bevezesse a Holt-Marosba a termálvíz csurgalékát. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ne tudjon kialakulni a biológiai egyensúly. A hi- alakítanak ki, hogy a gyöbát tetézte az illegális nyörű fűzfákat — ezek akaszennyvízbevezetés és a sze- dályozzák a kotrót — ne métlerakás. A Holt-Maros kelljen kivágni. Ez az út még holtabb lett: elmocsa- később sétaterületre alkalrasodott, bűzfészekké vált. mas. Sürgős intézkedés eredményeként a városgazdálkodási vállalat 1 millió 200 ezer forintos költséggel elvezette a termálcsurgalékot a városi közcsatornába. A vízművek pedig hozzálátott a szennyezett víz leszívásához, és az élettelen iszap eltávolításához. Dolgozott a Defag is: a kiültetett fák és cserjék gondozását elvégezte. A tanács a szűkös keretből hozzálátott a kotráshoz. A Fürj utcáig már tiszta a „folyó", a Bérkert utcáig pedig úgynevezett szervizutat Aktiv tehát minden érdekelt, kivéve a „kedves" lakókat, akik a szennyvizüket továbbra is a holtágba vezetik, lomjaikat, használt fóliáikat a partra, a vízbe dobálják. Ok azok, akik panaszkodtak, hogy bűz árad, és borzasztó a Holt-Maros ... Most már nem büdös a „tó". A Holt-Maros ismét él! Vadkacsák is bizonyítják, amelyek úszkálva szedegetik élelmüket. A lakókon hát a sor, és a hatóságokon — mindenki figyeljen jobban, óvja környezetét! Ács S. Sándor vezőtlen jelenség, hogy a kisvállalkozások terjedésével nem tud lépést tartani az ellenőrző apparátus, a kötetlenebb elszámolásokba több véletlen, de több szándékos hiba is becsúszik. Az anyagias szemlélet és életmód felerősödése, valamint egyes rétegek csökkenő életszínvonala szintén csábít a gyarapodás törvénytelen útjaira. A téeszszövetség ellenőrzési irodája az elmúlt hetekben épp e szempontok szerint értékelte a megyei tapasztalatokat. A szövetkezeti tulajdonnal való okszerű gazdálkodásra egyre több a jó példa, de néhány gazdaságban odáig jutottak a hitelfelvételekkel, hogy azok kamatai veszélyeztetik a felhalmozást, sőt, rosszabb esetben a tartalékok felélésére is akad példa. Több szövetkezetben az aszály és a növekvő elvonások ellensúlyozására kisvállalkozásokba Jcezdtek, sokszor hozzáértő szakember és kellő tapasztalat nélkül. Tavaly a GTveszteségek értéke elérte a 38 millió forintot. A központi általános költségek a téeszekben 33, míg a szakszövetkezetekben 60 százalékkal nőttek négy év alatt. Ennek egyrészt a növekvő nem termelő létszám, másrészt a magas kamat az oka, de előfordul, hogy az egyes ágazatok költségeit pontatlanul határolják el. Az viszont a leltározók munkájára vet rossz fényt, hogy a pontatlanságok eredményeként több mint 11 milliós többlet jött össze egy év alatt a vásárolt készletekben. A mérlegeredményekre sem lehet teljes mértékben támaszkodni, mert egy-egy ellenőrzés sok eltérést felfed. Az okok között azonban azt is érzékelnünk kell, hogy a termelés technikai korszerűsítését nem követte az adatfeldolgozás megfelelő gépesítése. Sok helyen még most is az iparban kiselejtezett, elavult, mechanikus könyvelőgépeket használják. A személyi számítógépek térhódítása azért, ha késve is, de elindult, így a naprakész nyilvántartások ma már jobban segítik a szakembereket. Az egyik legsebezhetőbb pont még ma is a selejtezés kialakult gyakorlata. Olyan eset is előfordult, hogy egyes vezetők tanyákat vásároltak, majd a téesz építőbrigádjával felújíttatták, s úgy értékesítették. Az elhasználódott gépek értékesítésénél sem mindenütt éltek a nyílt árverés lehetőségével, a kéz alatt olcsón elkelt eszközök sokszor adtak okot mendemondákra. Ezek a megállapítások, sok, itt nem említett szabálytalansággal együtt nem általánosíthatók a szövetkezetek egészére. Azonban a nyíltság és a valóság feltárása nélkül nem számíthatunk a helyzet gyökeres változására. A szétzilált gazdálkodási fegyelmet házon belül lehet és kell is először észrevenni. A belső ellenőrzés rendszerének hatásosságát bizonyítja, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűnesetek száma a mezőgazdaságban kevesebb, mint más területeken. Az ellenőrző bizottságoknak tulajdonosi joguknál fogva beleszólásuk van az egész gazdasági folyamat menetébe. Szélesebb szakmai ismereteket igénylő esetekben az ellenőrzési iroda munkatársai segítik az eligazodást, ezenkívül kétévenként kötelező általános ellenőrzést is tartanak. A belső ellenőrzés lehetőségeit nagymértékben rontja azonban az a rendelkezés, hogy az írásba foglalt megállapításokat külső ellenőrzéskor is be kell mutatni. Igy sokszor érvelnek az érintett vezetők azzal, hogy minek a szennyest kiteregetni — ezért, ha lehet, csak szóban jelezzék a hiányosságokat. Az intézkedések viszont ezáltal nehezen követhetők nyomon, mert a szó sokszor elszáll, s ki emlékszik már hónapok távlatából az akkori ígéretre. Az utóbbi időben egyre több adócsalásra derül fény. A pénzügyi rendet és fegyelmet sértő bűncselekmény társadalmi veszélyességét nem mindenki ítéli meg helyesen. Az állam megkárosítását egy kisebb közösség érdekében helyileg bocsánatos bűnnek tartják. Igy fordulhat elő, hogy a vezetők egy része szemrebbenés nélkül, valótlan adatokkal tölti ki a munkalapokat, az így módosított állományi létszámmal egy csomó adót takarít meg a népgazdaság kárára. Igy az önkontroll valóban nem árt, mert ha sikerül a hibákat menet közben korrigálni, a főkönyvelőt sem kergeti az őrületbe a Pénzügyminisztérium Bevételi Igazgatóságának alapos revíziója. Mert akkor már késő lenne a magyarázkodás. A súlyos szankciókat jobb megelőzni, mint kifizetni a vaskos büntetést. Tóth Szeles István Megbeszélés a mórahalmi pártbizottságon Tegnap délután a pártházban tartotta soros ülését az MSZMP Mórahalmi Városi Jogú Nagyközségi Bizottsága. A párt vezető szerepének érvényesüléséről Szűcs Istvánná, a pártbizottság titkára terjesztett elő jelentést. A tanácskozás vitájában — amelyet Fülöp László első titkár vezetett — felszólalt Zahorán János Horváth József, Farkas Ferenc, Jobba György, Bata Ferenc, Bálint Pál és Keresztúri Istvánná, a, megyei pártbizottság munkatársa. Vásári előkészületek Máris nagy az érdeklődés az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási javak szakvására iránt, sorra érkeznek a jelentkezések, s várhatóan minden eddiginél gazdagabb áruválasztékot láthatnak a három hónap múlva nyíló BNV-n a látogatók. A Hungexpo vásárszervezői mintegy negyven ország részvételére számítanak, s a korábbinál nagyobb a hazai vállalatok érdeklődése is