Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-19 / 143. szám

p VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! jfr DELMAöYARORSZAö 76. évfolyam, 143. szám 19S6. június 19., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Tanácskozott a Szeged Városi Pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Sze­ged Városi Bizottsága tegnap, szerdán délután tartotta soros ülését Oláh Miklós titkár elnökletével, a Komócsin Zoltán téri új pártház nagytermében. A tanács­kozáson részt vett Bartha László, a Csongrád megyei pártbizottság titkára is. Székely Sándor első titkár köszöntötte a testületet, és méltatta annak jelentősé­gét, hogy a pártbizottság és annak appa­rátusa hétfőtől új székházban folytathatja tevékenységét, s elismeréssel szólt a szer­vezők. a tervezők és a kivitelezők mun­kájáról. A pártbizottság a következő napirend szerint végezte munkáját: Tájékoztató jelentés a VI. ötéves terv gazdaságpoliti­kai feladatainak teljesítéséről, a VII. öt­éves terv ipari, építőipari és mezőgazda­sági célkitűzéseiről — előadó: Fraknóy Gábor titkár; Tájékoztató az előző párt­bizottsági ülés óta végzett munkáról — előadó: Székely Sándor. A napirendre tűzött témák vitájában felszólalt: Sztanó János, Tombácz József, Dobóczky Károlyné, Kardos János, Bar­tha László. Végül személyi kérdésekben döntött a testület. Elfogadta a végrehajtó bizottság­nak azt az előterjesztését, hogy a Cserháti István tragikus halálával megüresedett pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagsági helyre Csernay László tanszék­vezető egyetemi tanárt, az orvostudomány doktorát/ jelölje. Jelölés után Csernay Lászlót a testület egyhangúlag a pártbi­zottság. majd titkos szavazással a végre­hajtó bizottság tagjává választotta. A tanácskozás után a pártbizottság tag­jai megtekintették az új pártház elkészült szárnyát. Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1986. június 18-án. Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről, valamint a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasz­talatairól szóló előterjesz­tést. Az ülésről közlemény jc­I lenik meg. (MTI) Jugoszlávia Konszolidációs program készül A jugoszláv gazdasági helyzet jelenlegi alakulása nincs összhangban az elfo­gadott stabilizációs politi­kával és az idei terv elő­irányzataival, s a kedvezőt­len folyamatok még tovább mélyíthetik az ország gaz­dasági válságát. A lehető leggyorsabban fel kell tar­tóztatni a kedvezőtlen gaz­dasági irányzatokat és ered­ményesen végre kell hajtani a stabilizációs programot, teljesíteni kell az 1986-os tervfeladatokat — hangoz­tatja a JKSZ KB Elnöksége. Az elnökség keddi ülésén meghallgatta Branko Miku­licsnak, a szövetségi kor­mány elnökének beszámoló­ját a gazdálkodás elmúlt öt hónapi tapasztalatairól, s annak megvitatását köve­tően elfogadott határozatá­ban kiemeli: minél előbb olyan intézkedéseket kell hozni és életbe léptetni, amelyek ösztönzik a terme, lés és az export növekedé­sét, biztosítják a gazdaság pénzügyi konszolidálását, feltartóztatják és mérséklik az inflációt, a reális keretek közé szorítják a fogyasztás minden fajtáját, szavatolják az áru-pénz viszonyok össze­hangolását, megvédik a dol­gozók életszínvonalát és a gazdaság megszilárdítása irányában hatnak. Külföldi elismerés A csehszlovákiai és a ma­gyar szövetkezeti mozgalom közötti gazdasági, társadal­mi kapcsolatok ápolásában és fejlesztésében kifejtett eredményes tevékenysége el­ismeréseként Szlamenicky. István, a Szövosz elnöke, az OSZT soros elnöke a legma­gasabb szövetkezeti kitünte­tést. a Samuela Jurkovica Emlékérmet kapta. A kitün­tetést a közelmúltban n KÖST-országok szövetkezeti elnökeinek prágai tanácsko­zásán adta át Jindrich Zahradnik, a Csehszlovák Szövetkezetek Központi Ta­nácsának elnöke. (MTI) Állattenyésztés és jövedelmezőség Országgyűlési képviselők véleménye Az Országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága szerdán a Parlamentben, Cselötei Lász­ló elnökletével ülést tartott. A testület az agrárágazatok, Breinich Miklós, az Orszá az exporttermékeknél is 32 -a ,V!Z" gos V'rtigyi Hivatal elnök- - a feldolgozottsági színvo­gazdlakodas 1985. evi kolt- helyettese egyebek között ar- nal. Széles körben fejtették segvetesenek vegrehajtasarol rói szólt, hogy a vízminősé- ki véleményüket a képvise­szóló jelentést vitatta meg, gj és -takarékossági program lök a minőség javításával és elemezte az idei esztendő eddigi tapasztalatait, továb­megvalósítása bá tájékoztatást hallgatott halad- csökken az ipari víz- daul arról, hogy tervszerűen kapcsolatos teendőkről. Pél­továbbra r , í x i , x , sem kielégítő a csomagolás meg a jovo evi közgazdasági fogyasztas, am a lakossagi színvonalai gyorsítani kell a szabalyozo rendszer irány- túlzottan emelkedik. fejlesztést. Felszólaltak még elTw01' .. • . • . .x A vitában a felszólaló kép- *nt?} l™Te <Pest m<*ye), A bizottság ele terjesztett viselők csaknem mindegyike Cselotei Laszlo (Pest megye), írásos anyaghoz, amely a ta- foglalkozott az áuattenyész- Fábián KáTolV (Győr-Sopron valy, teljesítményeket össze- helyzetével. Varga János megye) Szíráki András gezte, Szabó Ferenc mező- (Tolna megye) szerint min- (Szolnok megye). Tóth Ist­gazdasági es élelmezésügyi denekelőtt a kisebb termelő- (Bács-Kiskun megye) es miniszterhelyettes fuzott szo- SZÖVetkezetek kerülnek olyan MMos Zoltan (Nograd me­. helyzetbe, hogy a romló jö- gye). hogy a központi és az üzemi erőfeszítések ellenére a me­vedelmezőség miatt felszá" A vitában felvetettekre zőeazdasáei termelés telie molÍák szarvasmarha-állo- Szabó Ferenc és Medgyessy s í tménve 1985-ben elmaradt mányukat Vűr0a Janos (Pest péteT Pénzügyminiszter-he­sitmenye IHSD ben elmaradt megye) a gyepgazdálkodás lyettes válaszolt. Szakszervezeti központi könyvtár Felújítóit épDtben ­új szolgáltatásokkal Ünnepélyesen folavatták tegnap, szerdán, a Szakszer­vezetek Csongrád Megyei Tanácsa központi könyvtárának fölujitott épületet. A Tolbuhin sugárúti, kívül-belül impo­záns képet mutató ház avató ünnepségén ott voltak a me­gye és a város párt-, tanácsi, szakszervezeti vezető tes­tületének képviselői, a tervezők, az építők, és természe­tesen a könyvtári hálózatok képviselői. Nóvák Ákos, a könyvtár igazgatója köszöntötte az alkalomra megjelente­ket, Palotai Károly, az SZOT alelnöke mondott avató be­szédet, amelyben a szakszervezeti könyvtári hálózat fon­tos közművelődési szerepét és feladatait hangsúlyozta. Az szmt központi könyv­tára 1959-ben létesült, s a ötfszörösére nőtt (1070 négyzetméter), Tarnaí István szakszervezeti fönntartású tervei alapján, a Csomiép üzemi könyvtárak közül dolgozóinak kétéves (1983­összesen 26 könyvtári egysé- ban kezdődött a felújítás), get vont be az új közmű- minőségi munkája révén velődési könyvtári hálózat- háromszintes, többféle íunk­ba. A működési feltételek ciónak jól megfelelő, iga­bizony nem voltak rózsásak: zán szép épületet vehettek az első könyvtáros, egyben birtokba a könyvtárosok, A az első igazgató, Csanádi hajdani kereskedőház (a Józsefné, egyetlen, szeré- múlt század végén épült) nyen berendezett helyiség- alagsorát és padlásterét lei­ben kezdte meg munkáját, jesen átépítették., lent a A könyvtárosok rátermett- Radnóti Miklósról elnevezett ségének és a szakszervezeti klubhelyiség kapott helyet, irányítás értő támogatásának valamint a raktárak, fönt eredményeit érzékelendő — .pedig a munkaszobák. A egy kis statisztika. az elmúlt földszinti főbejáraton be­év végéről: összesen 156 lépve az előtérből az új könyvtári szolgáltató hely kölcsönzőbe jut a látogató. (önálló, letéti és fiókkönyv­tárak értendők) tartozik a innen a József Atti'a olvasó­és előadóterembe, majd a het. hogy a könyvtar új fel­adatokra is kész, ezentúl a várttól. Jelentős kár érte az ültetvényeket, és mivel javítását szorgalmazta, ... , . x.. ,xi, ugyanezt sürgette Tulok visszaesetté az álaí tórmé' ^drűS (Veszprém megye), visszaesett az állati terme- aki gyepterületek intenzív kek előálhtasa is. Az elelmi- műveiéSet és nagyobb mű­szer-termelők azonban to- trágyaadagok h^ználatát ja­Vlk'egyensulyozo t vasoUa. Hütter Csaba (Nóg. Sk NagVe ^ ítéSStót rád mrve) arra íigyelmr , . ÍNagy . x .. , tetett, hogy a szarvasmarha­tek az export-előirányzat tel- tenyéktés iránt - eavebek jesiteseert, ám ebbeli fára- koz^tt _ a beruházási érde­dozasukat csak reszsiker ki- keltseg f0k0zásával kellene serte, nem utolsósorban azért, felkelteni ismét az ánattar­mert az exportárak tavaly tó érdekiődését. Horváth tovább mérséklődték. A ta- Ferenc (Somogy megye, ki­valyi eondok 1986 első ,ot emelte * 0^zág őrület, honapjának gazdálkodásara adottságaitt és az ott élő ál­1S/á"y°mÍfk,, ^egUk! ', ^ latfajok összetételét jobban számítottnál kisebb az állat- összhangba kell hozni. Fa­állomány. az állatié vásárlás dor Istvan (Pest megye) azt is mersekeltebb az elmúlt ey kifogásoltai hogy az állatte­azonos idoszakahoz kepest. lepek beruházási támogatá­A gazdaságok a vetesi elő- sát tervezett költségekhez irányzatokat osszessegeben kötik ami hátrányt jelent teljesítettek, ötvenezer hek- azok számárai akik Mját tarral tobb napraforgot ve- építőkapacitásukat akarják tettek, és a kukoricavetés te- kihasználni. Biacs Péter (Bu­rülete is nagyobb, hozzáve- dapest) javasolta, hogy az tőleg 70 ezer hektárral, az élelmiszeripari fejlesztések­. .. .... nel szamoljanak jobban a evinei. biológiai eljárások haszná­Az idei exportszállítások- latával. Többen vetették fel nál bebizonyosodott: továb- a mezőgazdasági exportnál bi árveszteségek érik a ma- mutatkozó gondokat. Hor­gyar termékeket, immár váth Ferenc (Somogy megye) nemcsak a hűs, hanem az a külkereskedelmi munká­olajos növények és a gabo- ban való érdekeltség javítá­na tekintetében is. A közös sának szükségességét hang­piaci kertészeti embargó fel- súlyozta. Polgárdi József oldása után viszont íol.va- (Pest megye) pedig arra fi­matusan indultak a szállitá- gyelmeztetett, hogy még sok, mindig túlságosan alacsony hálózathoz; a lehetséges Balázs Béla o'vasóterembe, munkahelyi olvasók (63 ezer ,ahol az időszaki kiadvá­968) közül 16 ezer 506-an nyok találhatók. Ugyancsak beiratkoztak a szakszerve- a földszinten kapott helyet zeti könyvtárakba, a látó- a kézikönyvtár. Az új ter­gatók száma 90 ezer 800. a mek elnevezéséről is kitetsz­kikölcsönzött dokumentu­moké 265 ezer 500. A központi könyvtár fel- közvetlen szolgáltatásokat H adata mindeddig az volt, képes nyújtani: lehet hely­hogy a letéteket ellássa ben olvasni, szélesebb körű könyvekkel, összehangolja tájékoztatást kérni, kölcsö­és módszertanilag irányítsa nözni. Különféle klubok tevékenységüket. Szélesebb kapnak helyet az alagsor­körű kölcsönzésre, általában ban, sajátos gyűjtemények a közvetlen (más közmüve- (közgazdasági, hely-, szak­lődési könyvtárakban ter- szervezet- és üzemtörténeti) mészetes) szolgáltatásokra, kialakításával speciális ér­olvasóterem működtetésére deklődésű látogatók ige­nem volt mód. nyeit elégítik ki, a köl­A SZOT 14 és fél millió ésönzéssel, a folyóirat-olvasó forintos támogatásával úji- működtetésével a környék tották fel az épületet: az lakóit is szolgálják, alapterület a réginek az S. E. Ecset exportra A lapos lakkccsctből 6-8 ezer darabot készítenek műsza­konként az ecset- cs seprűgyárban. Most a szovjet export­ra kerülő lapccsetcn dolgoznak. De készül itt szobafes­tőnek korongecset, mázolónak balleeset és a még a házi­asszonyoknak is, kaláeskenésre. A drága kinal sürto hul­ladékát összegyűjtik, és újra feldolgozzák Halászat és tudomány Szerdán, Szarvason, a Haltenyésztési Kutató Inté­zetben országos tudományos tanácskozást rendeztek. Az immár II. alkalommal szer­vezett eszmecserén, amelyen mintegy másfél száz kutató­intézeti és tógazdasági szak­ember vett részt, a halkuta­tás legújabb eredményeit vették számba. Az elméleti és gyakorlati szakemberek a nap során tizennégy elő­adást hallottak, s szakmai bemutatón ismerkedtek a szarvasiak gyakorlati újdon­ságaival, egyebek közt a szétszerelhető, bárhol tele­píthető napelemes halkeltető működésével. Az előadók a szaporítás­sal, a természetes vizekben élő halak fejlődésével, ta­karmányozásával és a hal­egészségüggyel kapcsolatos legfrissebb kutatási eredmé­nyekről tájékoztatták a résztvevőket. Az előadásso­rozat egyebek közt azt bi­zonyította, hogy a halter­melésben a legolcsóbb haté­konyságnövelő tényező az új fajták nemesítése.

Next

/
Thumbnails
Contents