Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-18 / 142. szám
7G. cvlolyam, 142. szám 1986. június 18., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint 'Kenan Evrert, a Török Köztársaság elnöke Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a 'közeli napokiban hivatalos látogatást tesz a Magyar Népköztársaságban. (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését június 18-ára összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hdgy vitassa meg az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól szóló előterjesztést. (MTI) Mínusz 73 ezer honpolgár A területfejlesztés eredményei Beérett az őszi árpa Megkezdődött az aratás Hazánkba látogat Kenan Evren Ölést tart az MSZMP Központi Bizottsága Lázár Mihály felvételei Mint egy óriási „nyírógép" elindult az aratógép A mostani tikkasztó hőségben hirtelen érik az első aratnivaló, az öszi árpa. A melegebb homoktalajokon a korábbi szárazság miatt idő előtt kezdett sárgulni ez a fontos takarmánynövény. Ez a sietség meg is látszik az idei termésen, a szokásosnál kevesebb a szalma, s a kalászok egy része „ablakos", hiányos a szemképződés. Talán majd a búza termésátlaga helyrebillenti ezt a hiányt. Tavaly pont fordítva történt, az árpa adott a legtöbb gazdaságban rekordtermést. A Röszkei Kossuth Tsz 25 hektáros árpatábláját már hétfőn elkezdték kóstolgatni a kombájnok, s tegnap már a próba alapján beállított gépek indultak a 170 hektárnyi aratnivalónak. A várható 3 tonna körüli átlagtermés bizony csak közepes, s nagy az eltérés az egy-egy dülőúttal elválasztott földdarabok között. A bálázók is azonnal munkához álltak, hogy minél előbb megtisztítsák a terepet. A terület egy részén ugyanis másod vetésben silókukoricát termelnek majd. Négy kombájnnal még a héten szeretnék befejezni a búza betakarítása előtt, főpróbának számító aratási nyitányt. Most vizsgáznak a gépek, s velük együtt a ikombájnosok és szerelők, hogy mennyire figyelmesen javították ki munkaeszközeiket. Ifjú Ördögh József váltótársával együtt reggeltől estig a határban „lakik". Hat óra után kijönnek a tábla szélére, s míg fel nem szárad a vágnivaló, elvégzik az épp adódó sürgős karbantartási miiinkákat. Utána estig nincs megállás, még a reggeli és ebéd idejére sem, mert váltják egymást az E—516-os NDKA Tanács Géza vezette kombájnból egy-egy forduló után az út menten álló teherkocsira ömlik a termés kombájnon. Nem célszerű elvesztegetni az időt, hisz a szem súlya alapján kapják a fizetséget. Az első fél napra is összejött a 350 forint. Ha a géphibák 1-2 nap alatt kijönnek, utána folyamatos munkával a kereset valamelyest ellensúlyozza az izzadt testre rászálló csípős por kellemetlenségeit. Mindegyik gép életképes, nagy hiány nem volt alkatrészekből, a fő darabokat időben meg lehetett kapni. A kisebb, de nélkülözhetetlen kellékekért azonban már többet kellett talpalni. Azért idekint is akad elöreláthatatlan akadály, a fülke levegőszüröjének apró szövésű anyaga egy év alatt elöregedett, s szétmállott. Mivel nem akarták, hogy minden tokiász és por a fülkébe szálljon, egy kis barkácsolással segítettek magukon. Pelenkaanyagot szabtak. s ragasztottak az üres rácsra. Ördögh Józsefnek viszont a szomszédos tanya idős lakója segített. Botjára támaszkodva ballagott a gépmonstrumhoz, hogy időben szóljon: ö még az őszön látott a tábla közepén egy kidőlt beonoszlopot. Egy leszúrt karó látszik, is azon a helyen, kerülje ki, hogy öszsze ne törje a vágószerkezetet! Az IFA teherautóra ömlő szemet a termálvízfütésü szárítóba vitték. Az optimális nedvességtartalom beállítása igen fontos teendő. Ez vonatkozik az árpára, s a búzának a legkorábban betakarított első tételeire is. Kapkodásra nincs szükség, a szövetkezet ezerhektáros gabonaterületén az 5-6 saját kombájnnal, folyamatos munkával biztonságosan betakaríthatják az idei termést. T. Sz. I. A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a KSH új kiadványa a VI. ötéves tervidőszakban történt területfejlesztési változásokról, eredményekről. Az adatokból kitűnik, hogy — bár a korábbinál szerényebb mértékben — folytatódott a lakosság ellátásában meglevő területi különbségek csökkentése, a településhálózat arányos fejlődése. öt év alatt 370 ezer új lakás épült, ezzel lényegében megvalósult az előirányzat, bár az előző tervidőszakhoz képest mintegy 15 százalékkal kevesebb új lakás létesült. Az új lakások 64 százaléka, a terv céljainak megfelelően, a városokat, 36 százaléka a községeket gazdagította. Az ország lakásállománya öt év alatt hét százalékkal növekedett. A legnagyobb — 8 százalékot meghaladó — mértékben Veszprém és Rest megye, továbbá a főváros lakásállománya emelkedett, ugyanakkor sok elavult otthon megszüntetése miatt, Békés megye lakásainak száma mindössze 3,5 százalékkal nőtt. Országos átlagban az új lakások alapterülete 1980 óta 67-ről 79 négyzetméterre növekedett. Budapesten az új lakások az országos átlagnál 17 négyzetméterrel kisebbek. Vas, Heves, Fejér, Győr-Sopron és Tolna megyében pedig általában 6— 13 négyzetméterrel nagyobbak. A víz- és csatornahálózat a korábban viszonylag elmaradott megyékben fejlődött a leggyorsabban, de a területi különbségek még így is jelentősek. Különösen sokat javult az alföldi megyék helyzete, de még mindig jóval kedvezőtlenebb, mint a dunántúliaké. A népgazdasági terv előirányzatát túlteljesítve, 1985 végére az ország lakásállományának 65 százaléka részesült közüzemi vízellátásban, a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt otthonok aránya pedig 39 százalékra emelkedett. A kiskereskedelmi üzletek száma lényegében nem változott, de alapterületük 14 százalékkal bővült. A kereskedelmi ellátás elsősorban az öt év alatt létesített 42 új áruházzal gazdagodott. A lakosság részére végzett különböző szolgáltatások általában jelentősen növekedtek, s értékük 58 százalékkal haladta meg 1985-ben az öt évvel korábbit. A növekedés négy megyében és a fővárosban nagyobb az átlagnál, amelytói viszont jelentősen elmaradt Szolnok, Tolna, Békés és Szabolcs megye. Országszerte javult az egészségügyi ellátás, növekedett a kórházi ágyak és az orvosi körzetek száma. Az utóbbiból Pest, GyőrSopron, Hajdú-Bihar, Csongrád és Veszprém megye részesült a legnagyobb arányban. Javult az óvodai, a bölcsődei ellátás, s a tervezettnél nagyobb arányban növekedett az általános iskolák osztálytermeinek száma, így a váltakozó műszakban tanulók aránya csaknem a felére csökkent. Az ország lakosainak száma öt év alatt 73 ezerrel csökkent, mert 22 százalékkal kevesebb gyermek született, a lakosok halálozási aránya pedig 6 százalékkal magasabb volt, mint az előző tervidőszakban. Ezért a megyék többségében a nyolcvanas évek első felében csökkent a népesség. A mérséklődés az északi megyékben, valamint Szolnok és Békés megyében volt a legnagyobb, ugyanakkor szerényen — az egy százalékot sem érve el — gyarapodott a főváros, továbbá Fejér és Pest megye lakossága. A megyék és települések közötti lakóhely-változtatások aránya tovább mérséklődött. Az elvándorlás elsősorban Szabolcs, Borsod és Szolnok megyét érintette, a bevándorlás pedig a főváros lakosságát növelte a legjobban. A városokba költözőknek 43 százaléka Budapesten, 37 százaléka megyeszékhelyeken telepedett le. A bevándorlás révén a 10 százalékot is meghaladta a lakosság növekedése Pakson, Százhalombattán, Balatonfüreden és Siófokon. A tervidőszakban felgyorsult a településhálózat fejlesztése, s ebben az időszakban történt a területi közigazgatási rendszer korszerűsítése is, a járások megszüntetésével, továbbá községek egyesítésével vagy városhoz csatolásával, tgy a tervidőszak végére 96-ról 109-re emelkedett a városok száma, ugyanakkor a községeké 3 ezer 26-ról 2 ezer 955-re csökkent. Ez a változás az idén folytatódott, mert 16 nagyközség kapott városi rangot, igy most már 125 városban él az ország lakosságának 58 százaléka. A városi rangra emelésen túl más területszervezési intézkedések is történtek, s igy a községek száma 2 ezer 933-ra csökkent. Néhány méterrel arrébb már az összebálázott szalmát rakodják, szállítják Nemzetközi kollokvium Hazánkban tartja 16. nemzetközi kollokviumát a Szociális Biztonság Nemzetközi Szövetségének (IVSS) mezőgazdasági munkabiztonsággal és üzemegészségüggyel foglalkozó szekciója — jelentették be kedden az MTESZ székházában megrendezett sajtótájékoztatón. A Magyar Agrártudományi Egyesület közreműködésével — június 24—25 én Balatonfüreden — már második alkalommal rendezik hazánkban az IVSS kollokviumát. A tanácskozás célja, hogy a szakemberek közreadják tudományos és gyakorlati tapasztalatalkat, ezzel is hozzájárulva a mezőgazdasággal foglalkozók egészségének védelméhez, a mezőgazdasági üzemek biztonságos működéséhez Mérsékelt eredmények Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése Kedden a Parlamentben megtartott ülésén az Országgyűlés ipari bizottsága elemezte azokat a tényeket, adatokat, amelyeket az 1985. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló — a parlament nyári ülésszakára törvényjavaslatként beterjesztendő — jelentés tartalmaz az ipar tavalyi teljesítményeiről. Az ülésen a témához 6zóbeli kiegészítést fűzött az ipari tárca részéről Horváth Ferenc államtitkár, a Pénzügyminisztérium képviseletében Csáki Gyula miniszterhelyettes. Ugyancsak ők válaszoltak a vitában szót kért tíz képviselő észrevételeire, A két minisztérium együttes munkaanyagából és a miniszterhelyettesek szavaiból kitűnt, hogy 1985-ben a népgazdaság egészében és azon belül az iparban is az eredmények mérsékeltebbek lettek a célkitűzésekben foglaltaknál A tavalyi népgazdasági terv — a VI. ötéves tervidőszak megelőző éves terveihez hasonlóan — a nemzeti jövedelem növelésére alapozva az egyensúlyi helyzet további javítását, a nemzetközi fizetőképesség megőrzését tette fő feladattá. Ennek megvalósításában — alapvetően a hatékonyság javítása révén — jelentős és növekvő szerep hárult az iparra. Bruttó termelése azonban a tervezettnél kisebb ütemben emelkedett, nettó termelése csökkent. A termelési többlet nagyobb hányadát — a céloknak megfelelően — exportálták. A rubelelszámolású export dinamikusan, a tervezettet meghaladóan emelkedett, a szerződéses kötelezettségek teljesítése javult, a konvertibilis export a tervezettnél kisebb ütemben nőtt. A tájékoztatókat követő képviselői véleménycserében felszólalt Juratovics Aladár Csongrád megyei képviselő is VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!