Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-16 / 140. szám

55 Hétfő, 1986. június 16. Eső után A csütörtöki hatalmas felhőszakadás, a másnapi hűvös szél borzolta az idegekét. Péntek délutánra várták a szervezők azt a több mint 300 fiatalt, akik nemes versengésben kellemes hét végét töltenek majd együtt a dolgozó fiatalok megyei kempingtalálkozóján, a sándoríalvi strand területén és környékén. A természet kegyes volt — valóság kegyetlen. Szombat, reggeltől a vasárnapi befejezésig csak úgy izzott a strand üres medencéjének betonja. Az esővíz elpárolgott — a szomorúság nem. Szinte érthetetlen, hogy erre a megyei találkozóra még százan sem jöttek el. Miért? Az időjárás bizonytalankodott? Vagy a fiatalok? Megkésett a találkozóra invitáló levél? Vagy mert kiesett a csapatunk a mexikói vb-n? Csak a hódmezővásárhelyiek és a szegediek hallották meg a hívó szót. Nem hiszem, hogy nincs szükség ilyen találkozókra! Mert aki ott volt — az alföldi porcelánosok, a Szegedi Közlekedési Vállalat fiataljai s még néhányan — jól érezték magukat. Milyen kár, hogy ilyen kevesen. A tanulságot le kell vonni! Például: a szervezőknek . . Cz. J. Bűvös számok bűvöletében — Semmi köze magának ahhoz, hogy miért lottózom — förmedt rám egy ötvenen lúlinak tünő borostás fogadó. Azt is csak becsülni tudom. hogy hány szelvényt töltött ki: húsznál többet. Kovács Katalin harmadikos gimnazista: — A zsebpénzemből szoktam venni heti hármat. Kibírható a 15 forint. Egyszer már volt hármasom is. Anyuék megtoldották, és vettem egy pár csizmát. Ott hátul, a sarokban, garmadára tornyosulnak a „kockás" lapok, öten jelölgetik. hogy sajátjuk, tudja meg Fortuna asszony. — Szabad a nevüket? — Nem. ötszázban játszunk fejenként, s erről az asszonyok nem tudnak. Brigád vagyunk az üzemben, és itt is. — Nyertek már? — Pénzünknél vagyunk. telefonszámokat hallok, az biztos, hogy mit, nem tudom. Lényeg, akik így „dobálóznak", értik. Itt. a hivatalban dolgozzák fel három megye — BácsKiskun, Békés, Csongrád — szerencsére éhes fogadóinak lippszelvényeit. Egyébként öt körzeti iroda és Budapest foglalkozik totó-lottó ellenőrzéssel. Az iroda vezetője elmondja: ide, az új épületbe, 1980. októberében költöztek a Kelemen utcából. Kapkodva, ugyanis kél nap alatt rendet kellett tenni, hogy csütörtökön már dolgozhassanak. — Csütörtökön? Hiszen délig bedobhatom a szelvényt! — Szegeden igen, de a területünkhöz tartozik például Lajosmizse vagy Szeghalom is. Vidéken már szerdán ládába kell dobni a lottókat. — Most nyereménysorsolás ÍVl ... ., . .. . , is volt. Hallani szeretnék Üldözik a szerencséjüket néhány szerencsés fogadóról. az emberek, vagy elebe igye- „., , . , .... — A 22. hetet sorsoltak. Csak számokat tudok mondani, nevet nem ismerünk, összesen 162-en nyertek valamilyen értéktárgyat az említett három megyében — gárúton hallom: 153-98(5, ablakra egyébként 300 szel176-525 ... Tóth Imre veze- vényszómot kell leírni, s egy tőnek diktálja ezeket Várnai hölgyre jut esetenként 30 ol Kálmánné, a helyettes. Nem dal is. — Ha névvel paktálok Fortunával.. — Lehet, de nekünk drága. Például egy 20 forintos kettes postaköltsége tíz forint 20 fillér. — Sztori? — Pár éve 1 millió 300 ezret nyert egy idős néni. Asotthalmon nyaralt, onnan buszozott Szegedre, s idejött taxival. Ekkora összeget az igazgatóság fizethet. Ja vasoltam újra a taxit, mire a hölgy tőlem kért buszjegyet, mondván, sokba kerül az autó. . A múlt héten 11 darab négyést, 1133 hármast és 36 ezer 109 kettest találtak a Szilléri sugárúti irodában. Ács S. Sándor Magánépítkezők Levél a szegedi népi ellenőrzési bizottsághoz; „Szorult helyzetünkben,egy társasházépítő közösség tagjai, bejelentéssel élünk. M. I. okleveles építész 1983-ban újsághirdetéssel társasház építésének szervezését hirdette meg, Szegeden. Létrejött az építőközösség, M. I. vállalta, elkészíti a tervdokumentációt, az építés szervezője, műszaki vezetője, anyagbeszerzője lesz. Az építéssel B. A. kőműves kisiparost bízta meg. Azt ígérték, a házat 1985. május 31-ig elkészítik. Sajnos, az ígéretből nem lett senimi, már a beindulásnál is voltak problémák. Állandósult a vita a szervező és a kivitelező között. A sok problémát nem kívánjuk részletezni, csupán azt. az épület 1086-ra sem lett. kész, és ami a legroszszabb, M. I. mindenes nem akar vagy nem tud elszámolni. Többszöri felszólításra először decemberre, majd januárra ígérte a számadást, de az sajnos, még mindig varat magára. Ez a viselkedés azért sem érthető, mert mi úgy érezzük, alaposan megfizettük munkáját. A következő pénzeket kérte tőlünk: tervezésre 73 ezer forint, lebonyolításra 84 ezer, műszaki ellenőrzésre 44 ezer. egyéb 3 ezer, OTP-ügyintézésre 12 ezer, gépkocsihasznáLalra 38 ezer 400 forintot, ami összesen 254 ezer 400 forint." * Kalmár József neb-elnök panaszkodik. Ha a nap 24 órájában csak a népi ellenőrzés ügyeivel törődhetne, akkor is kevés idő jutna a magánépítők bajaira. Az elmúlt évben úgy elszaporodtak a bejelentések, mint a bor erjedésénél a muslicák. Nincs megteremtve a magánerős építés feltételrendszere, ezért egyre tobb a közérdekű panasz. Ezt hangsúlyozza a neb-elnök, és kórusban kontráznak a szakemberek is. Sok kérdés eszembe jutott, amikor jókora iratcsomót a kezembe nyomott. Látleletei voltak a Mit tehet a neb? — „Ilyen bulit soha többet!J/ magánépitkezésnek, izgalmas regényt lehetne a dossziéból irni. Először mégis arra vagyok kíváncsi, miért a nebhez, s nem a bírósághoz mennek. — Nincs már pénzük a pereskedésre. Es nem akarják az építtetők végképp elvadítani a kőművest, a szerelőt... Reménykednek, hogy a mi segítségünkkel rendeződnek a dolgok, Azonban a népi ellenőrzés a térsasházak, lakásépítő és lakásfenntartó közösségek ü ""elvei csak a tanácsadás szintjén foglalkozik. Kivétel a súlyos eset, a bűncselekmény gyanúja, mert végül is nem nézzük tétlenül a visszásságokat. — Mi a közös vonása a szabálytalanságoknak? — Nem érzem magam szakembernek, de néhány dolgot kitanultam. Simán bonyolíthatnánk a térsasházépítést, ha komoly kivitelező szervezetek lennének. De sem állami vállalat, sem szövetkezet nem szívesen vállalja a két-négyszintes társasház maximált áras felhúzását. Ez a műfaj még nem üzlet nekik. Maradnak a kisiparosok és a kontárok. Egvre több mester adja vissza az ipart Szegeden és építkezik családtagként házilagos kivitelezésben. Így természetesen nem fizet adót. Olcsóbban dolgoznak, mint a vállalatok vagy az adózó kisiparosok, de rendkívül megbízhatatlanok. Sokszor előfordul. felvállalnak több házat, előre felvesznek százezer forintokat, hitegetéssel húzzák az időt, félbehagyják a munkát, fizetőképtelenné teszik az épittetőket. Könynven kibújnak a felelősség alól, nehéz bizonyítani a szabálytalanságot. mert art mondják: kalákában dolgoznak. vagy visszasegítenek valakinek. Ehhez az éníttetők kitűnő alibit is szolgáltatnak mindaddig, amíg nincs baj. tgy állunk hát a Széchenyi téri totózóban (így ismeri inkább a köznyelv), ahol természetesen lottóznak is. keznek? Mindegy, a végcél azonos: meg akarnak gazdagodni. * A régi sorsjátékok talajukat vesztették. Ezek helyébe mondja Várnai Kálmánné. Juhász Ferenc árnyékában anyag lépett előbb a totó (1947. október 19.), és tíz év múlva követte a lottó (1957. március 7.). Az első játékhéten heten értek el négyest. Csak a történeti hűség kedvéért: 1 millió 505 ezer 546 szelvény érkezett akkor a játékba. Ugyancsak a hitelesség kedvéért álljon itt az első öt szám: 16, 61, 71, 77, 89. (Hátha megteszi valaki, és nyer is vele. Kívánom!) Az első ötös? A hatodik héten sikeredett, Budapesten, Tudathatom hát: a 77 millió 514 ezer 610-es Zastavát nyert, a 77 millió 108 ezer 908 Siemens színes tévét. (A számok leírásában elkövetett bakiért és a nyomdahibáért, kérem, ne kövezzenek meg!) A nagyteremben közben folyik az értékelés. Megkértek. ne hívjak el az asztaltól senkit, ugyanis teljesítménybérben dolgozik mindenki. — Mennyiért? — A lottóval kétszáztól négyszázig, a totóval hataz első évben: 66 éves néni hétszáz forintig képesek telnyerte. jesíteni — hallom a vezető^ helyettestől. — A gépírónők ujjai alatt A számsorsjáték jövőre ép" a gép ... lesz harmincéves. Hogyan, — Senki ne irigyelje őket. mikor, hol és hányan dol- A nyers nyereményjegyzéket goznak a születésnap előtt, csinálják, hogy a kővetkező a háttérben? A 3-as számú kedden az ezren aluli szekirendeltségen, a Szilléri su- rencsepénzt felvehessék. Egy Felavatták a Hungaroringet Megemlítette a miniszter, hogy a BBK-versenyek naVasárnap a Béke és Ba- augusztus előtt megtegyék rátság Kupa keretében Ur- ha szükséges — a módosító bán Lajos közlekedési mi- intézkedéseket, niszter a piros-fehér-zöld színű szalag átvágásával megnyitottnak nyilvánította a Hungaroringet. Tapasztala- gy°bb hírverést érdemeltek tairól elmondta: már most volna, hiszen a várt 100 ezer adott minden technikai fel- néző helyett csak néhány 10 tétel, ami az augusztusi For- ezer érdeklődő érkezett a ma l-es autóverseny lebo* Hungaroringre. (Vasárnap nyolitásához szükséges. A egyébként a nézők száma el" mostani Béke és Barátság érte a 40 ezret.) így nem Kupa verseny megfelelő al- volt lehetőség a nagy tömekaloin arra, hogy a 4 ezer gű nézősereg érkeztetésével, főnyi közreműködő személy- kiszolgálásával, ellátásával zetet, a teljes műszaki appa- kapcsolatos tapasztalatok lerátust kipróbálják, s még vonására .. . Jól csengő a cimben szereplő név a magyar irodalomban. Vajon egy másik Juhász Ferenc, aki alig flanak. Annak fedele volt az első munkám Faglernél nemcsak öntöttvas vasalót csináltak, hntalabb a költőnél, miért ne- nem azóta már szintén divezetes a maga szakmájában? Én úgy ismertem meg, hogy az „ötvös Feri" majd megcsinálja ., I>ctt légyen az bronzplakett, kisharang, ódivatú vasaló reprintje, vagy egy újszerű lczerberendezes nélkülözhetetlen tartozéka . De ne beszéljek tovább rébuszokban! Juhász Ferenc, a mesterlevél tanúsága szerint, fémöntő. Azt mondják a szakmabeliek, hogy olyat nem talált még ki elme, amit az „ötvös Feri" nem tudna alumíniumba, vasba vagy bronzba formálni... Az apró, vékony, ötvenen vatja múlt (vagy újra divatba jött?) mozsarakat, borcsapokat meg egyéb dolgokat Is ... Aztán negyvenkilencben átkerül a Bárkányi-céghez (n mostani vasöntöde), s a fémöntés mellé kitanulja még a vasöntő szakmát is. Most is nagyon büszke rá, hogy ötvenben, tizenhat éves korában, már „segéd úrnak" titulálják ... Szegeden akkor még hat öntöde volt. Mindegyikben megfordult. Vándorolt egyik cégtől a másikig, mint a XVIII.'századbeli céhlegények ... megjárja Sztálinvárost is, amit most túli emberről az isten sem Dunaújvárosnak, eredetileg mondaná meg, mennyire ért Dunapentelének neveztek. a kőnél is keményebb fémek nyelvén . * Harmincnégy szeptemberében született egy kis legény Szegeden. Szülei alkatához illő foglalkozást szántak neki. Ám ott is, mint annyi más családban, a háború utáni kegyetlen vihar apátlanná tette a polgáriba — Ahány műhely, annyi ismeret, annyi fortély. Szakmai tapasztalat híján pedig a mi mesterségünket nem lehet bőcsüleltel folytatni Nem csoda hát, ha attól sem riad vissza, ha egy művész álmodtu sokméteres szobrot kell valóra váltani. Pedig a szoboröntés is külön „ szakma. Azt mondja Juhasz jaro diakot. Juhasz Ferenc a , _ J., . ., . ,, . Ferenc, észre se vette, kitoVadász utca és Kossuth utca (most Sóhordó) sarkán levő öntödében tanulta a szakmát. Mégpedig olyan mestertől, mint Fag'er László. Hogy emlékszik-e az első műre, amit „elkövetett"' nulta azt is ... Mesteremberek sajátja, hogy büszkék valamire, amit csak ők maguk tudnak. — A fémöntőnek, vasöntőnek, szoboröntéshez is értő— Hogyne emlékeznék, nek van-e mtstermüve? kislegénynek se voltam sokkal nagyobb. Tizenhárom éves. Alig bírtam kiemelni a — Három öntödéből is visszajött egy munkadarab. Föladták, nem bírtak vele. tégelyt az izzó koksz közül. Svédeknek kellett önteni, de Akkor még nagy divatja volt úgy ám, hogy abban semmi a faszén .tüzelésű" vasalók- hiba nem lehetett. Akkor már a mérleggyár öntödéjében dolgoztam, s jöttek, hátha nekünk 6ikerül. Volt ott egy társam, a Szabó Ferkó, abban állapodtunk meg, hogy egy fillért se fizessenek érte, akkor is megcsináljuk. Szerencsénk volt, azt hiszem. Mert gratuláltak az esztergályosok, hogy egyetlen lunker sem volt benne. A kevésbé vájtlülücknek csak annyit, hogy a „lunker" valamiféle rejtett hibát jelenthet, vagy fehér selejtet, ahogy juhász Ferenc aposztrofálta. Szó, mi szó, az öntési hiba olyankor jelentkezik, amikor a „lélekbe látó" esztergakés dolgozik az anyagon * A fémöntő, szóhasználata szerint, az „öreg Faglernél" harangokat is öntött. No nem nagyokat. Harminckilósakat. Szombaton délelőtt a dorozsmai templomtorony árnyékában levő műhelyben 340 alumínium hajtóműház formázása Volt a napi penzum. Ilyen egyszerű lenne? Nem kell hozzá más, csak grafit, homok, íormázőszekrény. S persze ebben az esetben egykét, sok tégely alumínium, a szigorú technológia szerint 670 fok Celsiusra hevítve ... Ügy gondolom nem Ilyen egyszerű a képlet. Hisz az olvadó alumínium hőfokát pirométerrel is meg lehet határozni, de „szömmel" kell nézni, s a szakma alapos ismerete mellett még nem is beszéltünk a szigorú alumínium, a makacs vas, vagy ai elegáns bronz mélységes szeretetéről. Meg az anyag tiszteletéről. Talán ez a legfontosabb Szabó Pál Miklós — Ez lenne a magánépítkezés természetrajza? — Csak a kezdeteket soroltam. A bajok tovább tornyosulnak, amikor ugyanaz a személy vezeti az építési naplót, végzi a műszaki ellenőrzést és adja a tervet, no meg felvállalja a pénztárosságot. tgy aztán gyakran előfordul, hogv az ellenőrzés híján számlák nélkül fizet, nem meRfelelő anyagokat építenek be, és végül nem tud elszámolni a közösségnek. Nem állitom. hogy az ilyen alak csaló, de szabálytalanul ügyködik, és a megbízók joggal szélhámosnak nézik. Ezenkívül sok a rendezetlen kérdés. Megemlítem a tervezési díjat, ami függ az építkezés költségétől. Semmi sem ösztönzi az építészt, hogy olcsóbb anyagokat alkalmazzon, sőt... Ez is oka lehet az utólagos veszekedésnek. Végre sikerült találkoznom M. 1.-vel. Nem kertelt, azonnal közölte, ha nyilvánosság.ra hozom, hogy feljelentették, akkor erkölcsileg tönkretesz. Bizonygatta, ő nem bűnöző, tisztes munkában őszült meg, több kitüntetése van, középvezető egy tervezővállalatnál. — Éveken keresztül csak terveztem. Most, hogy a lányom férjhez ment, nagyobb összegre volt szükségem. Ezért a tervezés mellett felvállaltam u műszaki vezetést és az anyagbeszerzést. Tudom, ez szabálytalan. De soha többet ilyen buliban nem veszek részt. Most már becsülettel végigcsinálom, mert tisztán akarok ebből az ügyből kikerülni, AZ volt a baj, hogy három évvel ezelőtt, amikor az építkezés elindult, hiányzott félmillió forint. Én voltam a hibás, hogy erélyesen nem figyelmeztettem az építőközösséget, anyagi fedezet nélkül nem lehet befejezni a munkát. A kőműves tavaly szeptemberben vonult el, amikor elfogyott a pénz. Most csalónak titulálnak az építtetők, pedig tizenegyezer forintból kihozom négyzetmétereit a társasháznak. Csak a hiányzó félmilliót hozzák össze. Egyébként ezek a társasház-építési akciók sokkal egyszerűbben bonyolíthatók lennének, ha volna egy profi szervezet, kisvállalat vagy szövetkezet, amely a munkát levezetné. Még egyszer hangsúlyozom, ilyen emberfeletti feladatra félmillió forintért sem jelentkeznék. Pedig csak a felét kaptam. * Megkérdeztem a Magyar Építőművészek Szövetsége szegedi csoportjának elnökét, Nóvák Istvánt, milyen megoldást lát a magánépítkezők bujainak orvoslására. Az Ybl-díjas építész, aki egyben Szeged legnagyobb tervezővállalatának, a Csomltervnek főmérnöke, "nem hivatalból optimista, hanem a szakmai felkészültsége alapján reménykedik, valamikor feloldhatók a Jelenlegi gubancos ügyek ellentmondásai. — A legjobb tervezők, a szakma élvonala, nem ér rá magánépítőkkel foglalkozni. Pedig a lakásépítés több mint háromnegyed része magánerős. Ezért indokolt lenne, hogy a legképzettebb mérnökök dolgozzanak ezen a területen ls. " Helyüket azonban betöltik a gyengék, akiknek nincs elég gyakorlatuk, és erejükön felül vállalkoznak. Nincs kellően ellenőrizve a magánépítés, a tanácsok nem rendelkeznek elegendő és jól felkészült szakemberrel. Valamikor az építész bizalmi embere volt az építtetőnek. Ezt a funkciót szeretnénk visszaállítani. Nem ördöngös feladat, hiszen nagyon sok tehetséges és rátermett építész dolgozik mindenütt, Halász Miklós ; ...iftiawaman i • m