Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-03 / 129. szám

3 Kedd, 1986. június 3. // Forintos" piperék 9 Uj üzlet nyílt Szegeden Nagy László felvétele Akkor sem volt zárva az lönleges — az már azonban — belvárosi üzletről lévén ajtó, amíg rendezkedtek, s az, hogy a kishatármenti szó, miért ne igényelnék? — pakolták az üzletnyitás elptt árucsere-forgalom jóvoitá- s az idegenforgalmi szezona polcokat. Így, aki benézett, ból, s a Röviköt üzleti érzé- ra is tekintettel a nyitva tarláthatta: kicsi alapterülete ke révén cipőket, alsó- és tással rugalmasan kövelik ellenére is elegáns bolt ala- felsőruházati termékekét is majd a vevők kívánságát. A kulgat a Horváth Mihály ut.- kínálnak. S még valam»», Tisza-raktárházhoz tartozó ca 7. szám alatt. A Tisza ami aztán végképp szokat- bolt vezetője például — érÉlelmiszer és Vegyiáru Ke- lan: kozmetikai tanácsadás- deklődésünkre válaszolva — rcskedelmi Vállalat — a sal, s ha kell, sminkpróbával nem tartja kizártnak, hogy Caola-cég közreműködésével segítik a vevőket. Az egy- vasárnap is nyitott ajtóval — „Tisza sláger" néven teg- millió forintos árukészlet'ű új várják a szép piperék forintnap, hétfőn nyitotta meg üzlet egyelőre keddtől pén- ta! f;zető hívejt Az arukí_ kozmetikumokat, ital- és ¡^^ Tatárt azt , sugallja, dohányfélékét kínáló boltját, nyitva. (A hétfő szünnap.) ho6y „dolláros" a bolt, a látMindebben nincs semmi kü- Ám, ha a vásárlók igénylik szat azonban ezúttal csal... A Szovjetunió idegenforgalmáról Az Intourist és az Aeroflot sajtótájékoztatója A szovjet légiforgalom és idegenforgalom alakulásárpi, idei nyári tervekről tartott sajtótájékoztatót hétfőn az Aeroflot budapesti székházában Vlagyimir Kiszeljov, az Aeroflot magyarországi vezérképviselöje és Jurij utas és 15,8 millió tonna áru aknázásával ez az üdülötePerov, az Intourist képvise- szállítását tervezi. A repülő- rület az Észak-Kaukázus gépparkot is korszerűsítik: a hírneves üdülőivel vetélkedElmondlák, hogy az Aerof- nemzetközi forgalomba IL, het meg. lot repülőgépei az elmúlt öt 96-os, TU 204-es, AN—72- , •„ , esztendőben mintegy 500 «, valamint AN-74-es nagy A tajekoztaton szóltak armillió utast és 15 millió ton- teljesítményű gépeket álli- ro1 1S> ho§y hogyan befolyana árut szállítottak. A szov- tanak be. solta az elmúlt időszakban jet repülőjáratok útvonalai Akár az Aeroflot va£ a a Szovjetunióba irányuló tuevrol évre bővülnek, jelenleg eéDeivel akár sze rlstaforgalmat a csernobili 97 ország 122 reouloteren Maltv gépeivel, akar sze- atomerömüben bekövetkeszállnak le menetrendszerin- mélygépkocsival vagy vonat- zett ba]eset. Mint elmondotti gépek. Gyümölcsözően fej- ta] érkeznek a Szovjetunióba ták, a mérések arról tanúslődnek a magyar és a szovjet a turisták számos program kodnak, hogy a radioaktivilegitarsasagok kapcsolatai; közü, válogathatnak. Mint a tás Kijev környékén is olyan eyi min egy negyedmillió tájékoztatón elmondották, az csekély, hogy az emberi utast szallitanak a ket or- Intourist az idei nyari sze. egészségre nem jelent veszag kozott. Az idei nyár. zonban ,4? városban 450 Sze_i.yt. Óvatosságból azonban szezonban az Aeroflot hetfoi programot szervez a külföi- az élelmiszereket más vidénapokon Moszkva es Buda- dieR szamára EisöSorban a kékről szállítják Ukrajnának pest kozott uj jaratot ind.- nevezetefi történelmi múltú erre a tájára. Arra számítatott, a szeles torzsu IL 87-es városok megtekinté.sét ajánl- nak, hogy az ukrajnai turiztipusu repulogep fedelzeten á e több gyógyüdü_ mus az idén sem fog csök296 turista-, illetve 20 első j • lehetösé t is kináinak. kenni, Magyarországról is a osztályú ules van A nyan Az elkövelkezcndő öt évben tavalyihoz hasonlóan több időszakban — az elmúlt esz tendőhöz hasonlóan — változatlanul közlekednek az Aeroflot menetrend szerinti járatai Budapest és Dakar érintésével Buenos Airesbe. Az elkövetkezendő öt évturisztikai övezetté, pihenési' központtá alakítják ki a Kaspi-tenger nyugati partvidékét. A tenger, az alacsony páratartalom, a források, hegyi patakok, a gyógyvízlelöhelyek és a kedvező re az Aeroflot 580 millió természeti körülmények kimint 70 ezren keresik fel a Szovjetuniónak ezt a szép vidékét. (MTI) is ca kereskedés? Óriási társadalmi nyomás nehezedik az iparra, mely köztudomásúan ideológiai és társadalmi szempontból egyaránt a szocializmus alappillére. Kár tagadni, e kitüntető szerep természetes következménye, hogy a népgazdaság állapotáért az ipar felelőssége a legjelentősebb. Mindazonáltal a gazdasági fejlettség mai fokán elengedhetetlenül fontos a népgazdaság többi ágazatának színvonalas működése is. Ebből a nézőpontból mintha a kritikai kórus egyszólamú lenne. Alig esik szó, de mindenképpen sokkalta kevesebb más ágazatok teljesítményeiről. E problémákról legfeljebb a szaksajtóban és a szakirodalomban lehet tájékozódni. A mai helyzet szempontjából azonban lényegesnek látszik a kereskedelem szerepe. Ez azok számára, akik legalább főfolyamatait ismerik a gazdaságtörténetnek, nem meglepő. Általában azonban kevesen látják a kereskedelem kitüntető szerepét az ipari fejlődésben. Elem árt tehát erről szólni. A mai helyzet hasonlatos jegyeket hordoz, akár a reformkor. Széchenyi előfutárai és munkatársai már világosan látták,' hogy az ipar fejlett kereskedés nélkül nem lehet teljes. Később Széchenyit angliai utazásai végképp meggyőzik 0rról. hogy a rohamos ipari fejlődés mindenekelőtt a világkereskedelem révén válik realitássá. Adam Smith, aki vonakodott a belkereskedelem fontosságán túl tekinteni,'mondotta: „Az eke-gyakran könynyebben megy azon ember munkája folytán, kinek foglalkozása az ekétől a legtávolabb áll". Ez még hangsúlyosabb a mai világban, amikor a technikai fejlődés, a civilizáció eredménye folytán a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel elengedhetetlen szükségszerűség. Innen adódik, hogy a reformkortól kezdve, a legjelesebb magyar közgazdák is egyértelműen szorgalmazták a kereskedelmi szakoktatást és magát a kereskedést. Ma azonban ez mintha kevés szót érdemelne. Perszé azt nem lehet állítani, hogy nem léptünk előre mind a bel-, mind a külkereskedés terén. Mindössze az együttműködés akadozik, a két terület harmóniája hiányzik. Hírközlő szerveink, a sajtó naponta azt sugallják, hogy amennyiben a kereskedők megfelelő mennyiségű és minőségű árut kapnának, probléma nem lenne. A külkereskedelmi koncepciónak pedig szinte alaptételévé vált „a minden piacon jól értékesíthető áru" gazdaságilag igen veszélyes meghatározás. Induljunk ki ebből az állításból. Ha ezt a tételt komolyan vesszük, az következik belőle, hogy a külföld számára készülő termékek világszínvonalat jelentő csúcstermékek, amelyekért tülekednek a világ kereskedői. Ez azonban nyilván képtelenség, mert már az is nagy baj, hogy az iparban meghonosodott egy gyakorlat, mely szerint az exportra jobban kell ügyelni. Az ipart nem lehet szétválasztani bel- és külföldi célú vállalatokra. Ilyen módon az alkalmazott technika-technológia meghatározó a minőség szempontjából. Mi lenne a megoldás, teszik fel sokan a kérdést? Ebben segíthet, de inkább partnerként, működhet közre a kereskedelem, mely ma legfeljebb az ipari folyamat közlekedési rendőreként minősít. Ne értsük félre: ez is nagy dolog! Más lenne azonban, ha gyors és jól használható információkkal, maga a kereskedelem sietne egyfelől a gyárlmánystruktúra kialakításában, másfelől az ún. célminőségek meghatározásában. Mert az egységes világpiac, ami a gyakori szóbeszéd tárgya, illúzió, képzelgés. A világ sok kisebb-nagyobb piacból áll, ahol az igények, a feltételek igen differenciáltak. Ez a feladat kissé fedésben marad, amit bizonyítanak, hogy az export-importjogot kapott vállalatok többsége dinamizálni tudta exportját az elmúlt években., Ebből arra lehet következtetni, hogy a kereskedelem teljesítményszintje legalábbis a kívánalmak alatt marad. Ezen csodálkozni aligha lehet, hiszen a népgazdaságnak ezt a területét még alig érintette meg a reform szele. Az alkalmazott módszerek, éppen a sok mérsékelt sikerű próbálkozás mutatja, konzervatívak. Hazánk gazdasága történelmileg ráutalt 'a nemzetközi munkamegosztásra. Az utóbbi évtizedekben kialakult határok között pedig létkérdés. Éppen azért kell felvetni a minden tekintetben színvonalas kereskedelem szükségességét. Természetesen belátva azt, hogy a fejlődés meglett útján a hazai kereskedelem megtette a magáét. A feladat az, hogy jobbára uralkodó elosztási szemlélet helyébe a tényleges, fantáziadús kefeskedelmi munka lépjen. Ezeket az igényeket megfogalmazta a párt XIII. kongresszusa is: „A világpiaci követelményekhez való igazodás szükségessé teszi, hogy emeljük a külkereskedelmi tevékenységünk színvonalát, javítsuk a termelés és a külkereskedelem összhangját" (Határozatok 111/8. , pontja). Ehhez legfeljebb azt kell hozzátenni, hogy ez nz igény a belkereskedelemre is vonatkozik, mivel — akár az iparban — a kereskedés is integrált tevékenység. Az ipar számára jelentős segítség lehetne, ha a kereskedelmi tőke fokozottabban venne részt az ipari fejlesztésekben, az árustruktúra javításában. E téren az együttműködés korlátait jelenti, hogy az újfent sűrűbben nyitott ún. mintaboltok révén maga az ipar szeretne új és használható információkhoz jutni. A tevékenységek integrálása, a közös gazdasági érdek alkalmazása alapján ezt a kereskedelem, már a felhalmozott nagyobb szakmai tudás révén is, jobban tudná szolgálni. Feltűnő, hogy nagy áruházaink mellett mennyire hiányoznak az ilyen kooperációs üzleti válalkozások. A kereskedelmi- tőke tekintetében jelentős az állami irányítás kezdeményezése, amikor elősegíti anyagi eszközökkel, adókedvezményekkel is kereskedőházak alapítását, a kölcsönbérleti (lizing) ügyletek bonyolítását. Nagy tartaléka az ipari-kereskedelmi együttműködésnek a tőkeáramollató szervezetek, vállalkozások létrehozása is. E meglehetősen vázlatos áttekintésből is kitűnhet, hogy a továbblépés fontos csomópontja lehet az ipari és kereskedelmi tevékenységek hatékonyabb összekapcsolása. Ez a világon mindenütt így van. A fejlett országokban pedig kivált.. Ha belátjuk, hogy ez nélkülözhetetlen, arról is szó kell essék, miszerint a kereskedelmi oktatásunk meglehetősen hézagos. Van rá példa, a vendéglátás területén, hogy rövid idő alatt lehet igen színvonalas kádereket, szakembereket képezni. Ügy tűnik, a nagyobb gond ezen a téren a belkereskedelmet nyomja. Pedig könnyű belátni a fejlett országok gyakorlata alapján, hogy a sikeres külkereskedő a belső piacon születik. A kereskedelmi gyakorlatot, szemléletet, szokásokat, de különösen az oly fontos áruismeretet, igazán itthon lehet elsajátítani. Arról már nem is beszélve, hogy a külkereskedelem soha nem minősítheti a belső színvonalat, ellátást kizárólagosan. Ezen kívül a sokat emlegetett hiány gyökerei sem egészen az iparba nyúlnak. Számos hiánycikk példáján bizonyítható, hogy a terítéses szemlélet képes gyakran még az elégből is hiányt csinálni. Nem gondolom, hogy a belső információáramlásnak kizárólag infrastrukturális okai (telefon, telex, jármű stb.) lennének. Mintha hiányoznának belföldön a vállalkozó szellemű, tőkeerős nagykereskedelmi szervezetek is. Az ipar meghatározó'szerepét a gazdaságban és következésképpen a társadalomban az új növekedési pályán sem lehet csökkenteni. Sőt! Ehhez azonban látni kell, hogy a gazdaság nemcsak ipar, hanem sok más terület is. Ezek harmonikus együttműködése, a kereskedelem alkotó közreműködése nélkülözhetetlen az ipar számára. M. J. Betétek és hitelek Az Országos Takarékpénztár adatai szerint a lakosság takarékbetétekben elhelyezett pénze április 30-án április végén meghaladta a 211,7 piüliárd forintot. A termelési hitelek közül változatlanul a mezőgazda253,3 milliárd forintot tett sági kölcsönök iránt élénk ki, az év elejétől 9,1 milliárd az érdeklődés. Az év első forinttal növekedett. Ugyan- négy hónapjában 60 300-an ebben az időszakban 100 fo- vették igénybe ezt a lehetőrint pénzbevételből havonta séget, összesen 1.1 milliárd átlagosan 4,43 forintot he- forint értékben. Az egyéni és lyeztek el a takarékban, szemben az elmúlt évi 3,84 forinttal. Változatlanul a legnépszerűbbek a magasabb kamatozású betétek, táreasvállalkozásokat a pénzintézetek 2300 esetben, összesen 230 millió forinttal támogatták. Január elejétől április vévalamint a gépkocsinyere- géig 442 millió totó- és lottómény-betétkönyvek. szelvényt értékesítettek. ToA lakosságnak nyújtott hl- tószélvényekből 26. lottószeltelek állománya az év első vényekből 7 százalékkal négy hónapjában 7,l*milli- több kelt el, mint tavaly árd forinttal emelkedett, s ilyenkor. (MTI) Az emberiség jövőjéért , Tennivalók az alkoholizmus ellen Budapesten tartják az al- tertanács elnökhelyettese, az Bizottság adminisztratív, koholizmus megelőzésével Alkoholizmus Elleni Állami vállalati és állami érdekeltés kezelésével foglalkozó 32. Bizottság elnöke a kormány séget is érintő javaslatokat nemzetközi konferenciát,, nevében köszöntötte a részt- készít az alkoholgyártás és amelyet az Alkoholizmus és vevőket: a csaknem 200 ha- forgalmazás, a vendéglátás, Kábítószer Elleni Nemzet- zai és a 32 országból érke- a munkahelyi és a közúti közi Bizottság, valamint az zett 300 szakembert. El- védelem, a társadalombiztoAlkoholizníus Elleni Állami mondta többek között, hogy sítás, a gyermekintézmények Bizottság szervezett. Az At- országunkban társadalmi és az egészségügyi szolgálarium Hyatt Szállóban hétfőn programmá alakítják azt a tok számára. E javaslatokat kezdődött tanácskozást Dávid kormányprogramot, amelyet a közeljövőben a kormány Archibald, az Alkoholizmus két évvel ezelőtt készítettek elé terjesztik, és Kábítószer Elleni Nem- az alkoholizmus leküzdésére. Jens Hannibal. az Egészzetközi Bizottság elnöke nyi- Számítanak nemcsak az ségügyi Világszervezet képtotta meg. Beszédében hang- egészségügyiek, hanem a viselője rámutatott: szüksésúlyozta: egyre több or- más területen dolgozó szak- ges, hogy az alkoholizmus szagban folytatnak társadal- emberek, az állami és tár- elleni országos és nemzetmi méretű küzdelmet az sadalmi szervezetek, az egy- közi programokat^ összehanalkoholizmus ellen. Ezen a házak, a lakóhelyi és ifjú- golják az emberiség egészmunkaértekezleten megvi- sági közösségek, a családok ségvédelmét és jólétét előtatják az egyes országok e és az önként ajánlkozó ál- segítő más programokkal, az téren szerzett tapasztalatait, lampolgárok segítségére. Az „Egészséget mindenkinek Csehák Judit, a Minisz- Alkoholizmus Elleni Állami 2000-re" világprogrammal. Bajcsy-Zsilinszky emlékkiállítás Hétfőn Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban megnyílt a „Bajcsy-Zsilinszky Endre a demokratikus és független Magyarországért" című emlékkiállítás, amelyet a mártírhalált halt politikus születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett gyermek- és ifjúkorának városa. A csabai történeti kiállításon egyebek között könyvei, s számtalan korabeli fénykép látható. Különösen ez utóbbi érdekes összeállítás; jó néhány olyan felvétel kerül most nyilvánosságra, amely az ifjú Zsilinszky csabai életéről, családjáról, társaságáról készült. *