Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-14 / 112. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYA TG. évfolyam, 112. szám 1986. május 14., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Munkavédelem és műszaki fejlesztés l Műszaki hónap '86 A műszaki hónap gazdag programjában az Országos Erdészeti Egyesületnek a Defagnál tartott előadásán VIDA László a fa alapanyag­ellátásáról, a termelés-fel­dolgozás kapcsolatáról szólt a minap, s a „háttérbeszél­getésen a szakma szépségei­ről is beszélt. Akkor fel sem tűnt, ami a tegnapi — lát­szólag távoli — előadásban meglehetősen szembetűnővé vált: a sok kézi munkát igénylő tevékenység megle­hetősen nagy baleseti kocká­zatot is jelent. S ez már nem fakitermelés vagy esz­tergálás, kubikusmunka vagy lemezhajtogatás, ha­nem egyszerűen egy munka­védelmi kategória. A munkahelyi balesetek, minősítésével, a megelőzés lehetőségeivel, módszereivel, az üzembiztonság, a munka­helyi ártalmak kérdéseivel összefüggő előadáson többek között arra is választ kaptak a hallgatók, melyek a legve­szélyesebb foglalkozási ágak, illetve népgazdasági terüle­tek. Az szmt székházában tartott konferencián Nagy Gyula, az Országos Munka­védelmi Tudományos Kuta­tóintézet igazgatója érdekes összehasonlításokat tett: a külföldi, nyugat-európai adatok szerint például az egyébként rendkívül veszé­lyes és mérgező anyagokat alkalmazó vegyipar, vagy a nem kevésbé „félelmetes" acélipar dolgozóinak halálos baleseti kockázata töredéke csupán az építőiparnak (3,5 illetve 8. az építőipar 67, s csak az érzékletesség kedvé­ért: a motorkerékpározáá •360, a profiboksz 7000, az autóversenyzés 10 ezer) A példák érzékeltetik, hogy a magasan szervezett techno­lógiai rendszer kisebb rizi­kófaktora a műszaki szín­vonal függvénye is. Minél jobban működőképes egy rendszer, annál kevésbé kö­vetkezhet be üzemi baleset, s annál kisebb az emberi hiba, a technológiától való eltérés — és az ember sérü­lésének lehetősége Ez utób­bi egyébként a jelenlegi megítélés szerint az üzemi baleset fogalmának tisztázá­sához fontos támpont. A balesetek körülményei­nek tisztázása — mint az előadó rámutatott — nem egyszerűen jogi vagy ügy­rendi kérdés, hanem rendkí­vül fontos támpontokat ad hat a további balesetek meg­előzéséhez. Ennek érdekében egyébként szükséges lenne olyan új módszer bevezetése az esetek elemzésénél, amely nem csak — és nem elsősor ban! — a dolgozó maga­tartását veszi alapul, hanem a munkahely közvetlen kör­nyezetének technológiai, üzem- és munkaszervezési módszereit, jelenségeit, azok egymással való kapcsolatát. Az ok-okozati összefüggések világos feltárása ugyanis' lé­nyegesen több információt jelenthet adott esetben, mint a többnyire szubjektív ele­mek értékelése. Mindez persze nem jelenti, hogy ezeket figyelmen kívül hagyják, hiszen épp a leg­utóbbi új rendelet írja elő — figyelmeztető lehet min­denkinek —, hogy az ittas állapotban elszenvedett üze­mi balesetet nem tekir.Vk „jogi értelemben" üzemi bal­esetnek. Hogy milyen hát­rányt jelent ez az aprócska megítélésben különbség, azt az esetleges kártérítés elma­radása érzékelleti. (Aki ré­szeg, menjen hazu!) Szólt az előadó a műszaki fejlesztés mértéke és annak munkavédelmi érzéke közt; kapcsolatokról, a méréstech­nika munkavédelmi szerepé­ről, a kockázat, a veszély­forrás és a műszaki fejlesz­tés egyes kérdéseiről, s a munkahelyi balesetek alaku­lásáról. Jó tudni, hogy oly sok intézkedés történik a dolgo­zók védelme érdekében, s azt is, hogy a hazai munka­védelmi statisztikák szerint az ötvenes évekhez viszo­nyítva csökkenő tendenciái figyelhetünk meg. Tavaly százezer üzemi baleset volt. Csökkenő! * Holnap, csütörtökön dél­után 1 órakor a Technika Házában a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság rendezvényén Jobbágy Endre a menetiguzolványok Mera 9150-es számítógépén történő feldolgozását ismer­teti Délután 3 órakor az Élelmiszeripari Főiskolán Virág József az anyagmoz­gatás színvonalának a ha­tékonyságra gyakorolt hatá­sáról számol be A Magyar Elektrotechnikai Egyesület programjaként délután 2 órakor a Démász szegedi, üzemigazgatóságának Kos­suth Lajos sugárúti tanács­termében Asztalos Imre a Commodore 64 típusú számí­tógép kirendeltségi alkal­mazása címmel tart elő­adást. A Közlekedéstudomá­nyi Egyesület szervezésében, délután fél 3-kor az Antofer Autójavító és Fémipari Vál­lalat Vásárhelyi Pál utcai telepén Cseh Lajos az ipar ágazati szerkezetenek válto­zását és annak a hatékony­ságra és a termelékenység színvonalára gyakorolt hatá­sát elemzi. Varga László TIT-előadás keretében dél­után 4 órakor a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola műszaki tanszékén a számí­tógépesített műszaki ábrá­zolás tanítását és alkalma­zását ismerteti. Pénteken délután 5 óra­kor, az IBUSZ Klauzál téri irodájában, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság összejövetelén Mester János a társasutazások tech­nikai lebonyolításáról tart előadást. Igriczi Zsigmond Losonczi Pál Finnországba látogat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felekége Mauno Koivistónak, a Finn Köztársaság elnökének a meghívására a közeljövőben hivatalos baráti látogatásra Finnországba utazik. (MTI) Várkonyi Péter Berlinben tárgyal Várkonyi Péter külügy­miniszter kétnapos hivata­los. baráti látogatásra teg­nap, kedden Berlinbe uta­zott. A magyar vendéget és kíséretét a Schönefeldi re­pülőtéren Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere üd­vözölte. A tárgyalásokon a külügy­miniszterek áttekintik a két­oldalú kapcsolatok legfon­tosabb kérdéseit, tájékoztat­ják egymást a szocializmus építésénék országaikban na­pirenden levő feladatairól, és véleménycserét folytat­nak a nemzetközi helyzet legutóbbi fejleményeiről. ü háztáji állattartásról Kedden Kecskeméten tar­totta ülését a Hazafias Nép­front elnökségének agrárpo­litikai albizottsága. A kibő­vített tanácskozáson, ame­lyen a gabona- és a hús­ipar képviselői is ott vol­tak, a dél-alföldi megyék háztáji állattartásának hely­zetét vitatták meg. Mint elhangzott, az ellá­tásban nagy szerepet válla ló országrészben a háztáji baromfi és sertéstartás ki elégítő, de a szarvasmarha hizlalás és a juhtartás el­marad a kívánt szinttől. Ál­talában azok a kistermelők találják meg számításukat, akik állattartásukat a me zőgazdasági nagyüzemekkel integrálják. Ezáltal a piaci igényeket leginkább kielégí­tő fajtákhoz jutnak, s a leg­több esetben takarmányt is kapnak a partnergazdaság­tól A Bácsalmási Állami Gazdaság körzetében ily módon évente 30 ezer ser­tést hizlalnak meg a kister­melők A háztáji állattartók meg­értették, hog" csak a minő­ség lényeges javításával ér­hetnek el megfelelő jöve­delmet Ezért vállalkoznak szívesen a fehér hússertés tartására, s ezért térnek rá a piacon keresett pulyka tenyésztésére MTIj Új poliuretán üzem Kedden Solymáron felavat­ták a Pest Megyei Műanyag­ipari Vállalat, a Chemolim­pex és az NSZK-beli BASF által közelmúltban alapított KEMIPUR Poliuretán Sys­tem Kft Vegyes Vállalat műanyaggyártó üzemét. A beruházás mintegy 100 mil­lió forint építési költségét a PEMU fedezte, a BASF cég pedig a technológiát és a berendezéseket adta. A mindössze 19 embert foglal­koztató korszerű üzem na­ponta 20—30 tonna külön­leges poliuretán habanyagot állít elő. Mivel hazánkban eddig ilyen habanyag — úgyneve­zett habrendszer — nem ké­szült, évente körülbelül 25 millió NSZK-márka érték­ben importálnunk kellett belőle. Alapanyagát ugyan a solymári üzem is NSZK-beli partnerétől szerzi be, de az ellenérték jelentős részét sa­ját termékével ellentételezi. Solymáron egyelőre évente 10 ezer tonna poliuretánt gyártanak, részben hazai fel­használásra, részben export­ra. Belföldön többek között ruganyos járást biztosító, habkönnyű cipötalpak ké­szülnek belőle, felhasználják a Lehel hűtőszekrények szi­geteléséhez, továbbá az Ika­rus-aulóbuszok belsp borítá­sához. (MTI) KGST-tanácskozások Egerben és Siófokon Egerben kedden megkez­dődött a KGST szénbányá­szati együttműködési állan­dó bizottsága külfejtéses széntermelés kérdéseivel foglalkozó tudományos-mű­szaki tanácsának 46. ülése. A tanácskozáson bolgár, csehszlovák, lengyel, ma­gyar, NDK-beli és szovjet delegáció vesz részt. A megbeszélésen értéke­lik az elmúlt öt év együtt­működési eredményeit és tapasztalatait, majd kidol­gozzák a műszak i-tudomá­nyos együttműködés 1990-ig terjedő programját. A KGST"tagországok szál­lítási vállalatai igazgatói­nak tanácskozása ugyan­csak tegnap, kedden kezdő­dött Siófokon. Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország, Magyarország, az NDK, Románia, a Szov­jetunió, Vietnam és — meg­figyelőként — Jugoszlávia szállítmányozási szakembe­rei a most 30. alkalommal megrendezett szokásos évi megbeszélésükön egyebek között a fejlődő országok hasonló cégeivel folytatott együttműködésről, a világ különböző országaiba irá­nyuló szállításokkal kapcso­latos tennivalókról, vala­mint a szocialista országo­kon belüli vízi, légi, vasúti és közúti fuvarozás gazda­ságosabb megszervezéséről hoznak elvi döntéseket. (MTI) Májusi esőváró A belvárosi ember, ha nincs a környékben kiskert­je, örül, ha azt hallja a me­teorológiai jelentésből, hogy felszakadozik a felhőzet, s napos idő közeleg. Nem így a homokon paradicsomot, paprikát palántázók, ők a napozást inkább a nyári hó­napokra halasztanák. A Mórahalmi Homokkul­túra Szakszövetkézet dűlő­útjain mindenfelé vízzel telt hordókkal megrakott lovas kocsikkal, vagy csotrogá­nyokkal lehet most találkoz­ni. Áprilisban sem voit er­refelé sok eső, hát még a május milyen szűkmarkú volt eddig. Egyszer talán ha elverte a porját, de utána jött a szárító szél, a homok­verés. Pedig a paradicsomot ültetni kell, mert megnőtt a palánta, s az ideje is itt van. Mindenesetre biztató, hogy a fagyosszentek nem bizo­nyítottak az idén. Az is ré­gi megfigyelés, ha valaki ül­tetéskor hordókkal jár, jó termésre számithat. így le­gyen! Ha a 160 hektárnyi paradicsommal végeznek, kö­vetkezik a 80 hektárnyi fű­szerpaprika. Lehet hozzá hajlongani bőven. Ki gon­v . - / 'm t* < - - V . y St ^Bfe^^'^teV .. AZ UTOLSÓ SIMÍTÁSOK. Néhány nap múlva már rendezett utakon közlekedhetnek a Kossuth Lajos sugárút és Rókusi körút sarkán fölépült, új házak lakói. A Szegcdi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói ezekben a napokban az aszfaltréteget teritik az úttesten és a járdán dolná, hogy egy szövetkeze­ten belül is mekkorák a kü­lönbségek. Mig a magasabb fekvésű, világosabb talajo­kon sárga foltok jelzik a gabonában a vízhiányt, ad­dig a széksösi részen a ta­lajvíz miatt kezdhették ké­sőbb a talajmunkákat. Ilyen­kor a 40-50 traktor duplája is elkelne, s bizony a tagok sürgetik, hogy az ő parcel­lájuk se maradjon utoljára. Ezen úgy segítettek, hogy két hete már minden gép a tagoknál dolgozik, s a kö­zösben a napraforgó vetésé­hez Mihálytelekröl kérték, kölcsön az eszközöket. A lu­cerna első aratása küszöbön áll, túlórázhatnak a gépke­zelők. Balástyán, a Rákóczi téesz­ben a dinnyések is serény­kedtek. Hetvenöt hektárról jó pár pótkocsinyi termésre számítanak. Hét Hortról jött és egy helybéli család szá­mítja ebből a megélhetést, no meg a szövetkezet sem szeretne elesni az őt meg­illető résztől. A tápkockák bírják még egy kis ideigél­tető nedvességgel, de a ter­mészet segilsegére itt sem szeretnének sokáig várni. Az esőfelhők ezt a vidéket is kerülték, 40-50 hektáron sült ki eddig az árpa és a búza. A kilencven hektáron elvetett burgonya szépen ki­hajtott, a töltögetéssel sem kell már sokáig várni. Az őszibarack szép termést ígér, s az új telepítésű szilva- és meggyfákon is lesz már az idén kóstoló. Dorozsma határában, a Jó­zsef Attila téeszben már a pritaminpaprikát ültetik. A négy-öt ültetögéppel a 45 hektáron május végére vé­gezni szeretnenek. Itt kel­lően nedves a talaj, de azért óvatosak, Teherautószámra hordjak a tábla szelere az öntözőcsöveket, hogy ha úgy adódik, időben öntözhesse­nek. A kertészeti termelés biztonságához ma már ez hozzátartozik. Eddig 400 hek­tárra, tudták eljuttatni az él­tető mesterséges csapadékot, most egy új Bauer-bcrcnde­zésl várnak, amellyel tuv.ib­bi 150 hektárral terjeszthe­tik ki az intenzív müvelés határait. A 170 hektáros fű­szerpaprika zöme magról ve­tett, s már szépen sorol. Egy paprikás szövetkezetnek kell-c ennél tobb ¿iztatójel? T Sz. I.

Next

/
Thumbnails
Contents