Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-10 / 109. szám
2 Szombat, 198(5. május 10. Magyar-török tárgyalások Losonczi Pál és Lázár György fogadta Kaya Erdemet Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke, pénteken a Parlamentben fogadta Kaya Érdem török miniszterelnökhelyettest, államminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszéléseken részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, jelen volt Asaf Inhan, a Török Köztársaság budapesti nagykövete is. * A nap folyamán a Parlamentben befejeződtek a magyar—török tárgyalások. Marjai József és Kaya Érdem az elmúlt napokban folytatott tárgyalásokon véleményt cserélt a nemzetközi politika, a világgazdaság és a pénzügyi élet időszerű kérdéseiről. Tájékoztatták egymást országaik gazdasági helyzetéről, célkitűzéseiről. Megvizsgálták a kétoldalú gazdasági és müszaki-tudományos együttműködés alakulását, az elmúlt években folytatott magas szintű tárgyalásokon elfogadott megállapodások megvalósításának helyzetét. Kaya Érdem tárgyalt Kapolyi László ipari, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi, Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel, valamint Beck Tamással, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökével, találkozott a kétoldalú együttműködésben érintett magyar állami szervek és vállalatok képviselőivel. Helyzetkép Csernobilból M Moszkva (MTI) Pénteken, nem sokkal elutazása elótt, nemzetközi sajtóértekezletet tartott Moszkvában Hans Blix, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főtitkára, uki hétfő óta tartózkodott a Szovjetunióban, s megbeszéléseket folytatott egy sor szovjet szakértővel a csernobili atomerőműben történt szerencsétlenségről. Blix. partnerei között volt Borisz Scserbina miniszterelnökhelyettes, a baleset következményeinek felszámolását irányító kormánybizottság elnöke. Helikopterről, mintegy nyolcszáz méter távolságból szemügyre is vehette a megsérült reaktort. Tarsaságában volt Morris Rosen, az ügynökség nukleáris biztonsági osztályának vezetője és Lconard Konsztantyinov, az IAEA vezérigazgató-helyettese. — Van egy előzetes, hozzávetőleges képünk a balesetről és a következmények felszámolása érdekében folyó munkálatokról — jelentette ki Hans Blix. Természetesnek nevezte, hogy a munka a következmények felszámolására irányul elsősorban. Mint mondotta, a szervezet tagállamai adatokat sürgettek a kiáramló sugárzás mértékéről, a szerencsétlenség lehetséges következményeiről és okairól. Pénteken reggel megállapodás született, hogy a Szovjetunió először az IAEA rendelkezésére bocsátja a megfelelő adatokat, s ezeket a szervezet haladéktalanul továbbítja a tagállamoknak. Az első ilyen adatközlésre pénteken este került sor, majd rendszeressé válik. Hans Blix közölte, hogy először Svédország képviselője értesítette a bécsi székhelyű szervezetet. A vezérigazgató kérdésére néhány óra múlva, hétfőn este adott választ a szovjet képviselő, majd kedden reggel Moszkvából is megérkezett a telexértesítés a baleset fényéről. Elmondta, az okok feltárása még hosszú időt vehet igénybe, ezt csak u szovjet szakértők végezhetik el. Hans Blix kijelentette: elégedett a kapott tájékoztatással, a megbeszélések nyíltak, őszinték voltak. A sugárzó anyag bizonyos mértékű, egyre csökkenő kiáramlúsu még folytatódik — mondotta Morris Rosen. Az, hogy elsősorban gyorsan bomló jód 131-es izotóp jutott ki, bizonyítja, hogy nem történt robbanás. A kitelepített személyek átvizsgálásakor sem találtak neutronsugárzás nyomát, amely robbanásra utalna. Ugyan bizonyára van a reaktormagnak olyan pontja, ahol a hőmérséklet magasabb, mint 300 Celsius-fok, de a hőmérséklet csökken, ezt a infravörös mérések megerősítik. Az égés tehát megszűnt. Hazánk légterében — főként a Dunántúlon és a Duna—Tisza közén — jelentősen tovább csökkent a levegő radioaktív-tartalma, mig a talaj felszínén és a növényzetben kisebb ingadozást mutat. A lakosság számára kizárólag a szakértők ,által elővigyázatosságból eddig javasoltak betartása ajánlható. (MTI) Elismerés Nádudvarnak A Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet a kongresszusi felszabadulási munkaversenyben elért kimagasló eredményeivel és a VI. ötéves terv példamutató teljesítésével elnyerte az MSZMP Központi Bizottságának Kongresszusi Zászlóját, valamint a Minisztertanács Vörös Zászlóját. A magas kitüntetéseket pénteken, a nádudvari Ady Endre Művelődési Központban ez alkalomból rendezett ünnepségen Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese adta át Szabó Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a termelőszövetkezet elnökének. Németh Károly az ünnepségen mondott beszédében gratulált a termelőszövetkezet tagságának a kiemelkedő eredményhez. Sikereik titka — mondotta — kollektívájuk újító, kezdeményező szellemében, fegyelmezett munkájában rejlik. Abban, hogy nem a múltjukból akarnak megélni, hanem előre tekintenek, a növekvő követelményekhez szabják a feladataikat. Többre és jobbra törekszenek, a népgazdaság érdekeit is messzemenően figyelembe veszik. Az MSZMP főtitkárhelyettese a nádudvari központtal működő Hajdúsági Agráripari Egyesülésnek Kiváló cím elnyeréséről szóló oklevelet adott át. Az okmányt Novobáczky Iván, az egye"-' sülés igazgatója vette át. A szövetkezet csaknem húsz kiválóan dolgozó tagja különféle miniszteri kitüntetéseket és elismeréseket kapott. (MTI) Kongresszus előtt II fogyasztási szövetkezetek A fogyasztási szövetkezetek novemberben tartandó X. kongresszusának előkészületeiről tájékoztatta pénteken az újságírókat Szlamenicky István, a Szovosz elnöke. Elmondotta, hogy az előző kongresszus óta a szövetkezeli kereskedelem és a takarékszövetkezetek jó gazdasági eredményeket értek ei, s a szabályozók változása és a Külpiaci hatások sem gyengítették, hanem inkább erősítették a szövetkezetek gazdálkodását. öt év alatt — változatlan áron számolva — 5,5 százalékkal nőtt az áfészek kereskedelmi forgalma. Legutóbbi kongresszusuk hívta fel a figyelmet a falusi lakosság életkörülményeit javító, a külterületi ellátást bővítő hálózatfejlesztésre. A fogyasztási szövetkezetek erre a célra 1,3 milliárd forintot fordítottak. t A takarékszövetkezetek a legnagyobb fejlődést a betétek növelésében, a tiszta jövedelem fokozásában és a szolgáltatások körének bővítésében érték el. Munkájukban új szakasz kezdődött, mert januártól az egész ország területére jogot kaptak a lakossági betétek és kölcsönök intézésére. A Szövosz elnöke a mozgalom gondjairól is szólt. Ezek egyike, hogy nem megfelelő egyes fogyasztási szövetkezetek vállalkozókedve, és a mezőgazdasági termékek felvásárlásában sem elég bátrak a konkurensekkel szemben. A fogyasztási, a lakásépítő és -fenntartó, valamint a takarékszövetkezetek tagsága ma már megközelíti a 3 milliót. A célrészjegyek jegyzésében megmutatkozik a nagyobb kötődés igénye: öt év alatt 800 millió forintról mintegy 2,8 milliárdra emelkedett a részjegyek értéke, s ott cselekszenek jól, ahol a hétyi lakosság érdekeit szolgáló beruházásokra fordítják a pénzt. A X. kongresszussal kapcsolatban elmondotta: úgy tűnik, nem lesz szükség a mozgalom nagyobb arányú reformjára, arra azonban igen, hogy korszerűsítsék a szövetkezetek tevékenységét, s azt a mindenkori gazdasági helyzethez igazítsák. A szövetkezeteknek a fogyasztók, a kistermelők és a lakásszövetkezetbe tömörültek érdekeit egyaránt védeniük kell. Befejeződött az MTfl közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) arra, hogy az Akadémia tavalyi közgyűlésén szorgalmazta a kutatóhelyek gazdálkodási rendszerének korszerűsítését. Az MTA vezetése javaslatot dolgozott kl a tudományos kutatás — lényegében a költségvetési kutatóhelyek — finanszírozási, gazdálkodási, érdekeltségi rendszerének továbbfejlesztésére. Ezt a tudománypolitikai bizottság 1985-ben elfogadta, s előírta a kidolgozott új rendszer bevezetését 1986-tól kezdődően. A továbbiakban a pályázati rendszerről és az alapkutatások fokozottabb támogatásáról szólt az MTA főtitkára. Hangsúlyozta: a tavalyi közgyűlésen elhangzott javaslatok meghallgatásra találtak: A tudománypolitikai bizottság létrehozta az Országos Tudományos Kutatási Alapot, csaknem négymilliárd forint előirányzattal a VII. ötéves terv idejére. A Minisztertanács által jóváhagyott Országos Középtávú Kutatási Fejlesztési Terv leszögezte, hogy az alap a színvonalas alapkutatásokhoz, 6 az ehhez nélkülözhetetlen műszerek, berendezések beszerzéséhez pyújt fedezetet. Az alapból a támogatás pályázati rendszerben, nyílt és demokratikus módon, szigorú kritériumokat alkalmazva nyerhető el. — Az OTKA pénzalapja nem az Akadémiáé, hanem az egész magyar tudományos kutatásé. Az alap rendeltetésszerű felhasználásáért az MTA főtitkára személyesen felelős. Végezetül az Akadémia kiemelt kutatási feladatait vette sorra Láng István. Egyebek között elmondotta: az MTA intézetei eredményesen vettek részt a mikroelektronikai alkatrészek, technológiák és alapanyagok kutatásában, s ezzel hozzájárultak a hazai mikroelektronikai ipar megteremtéséhez. Az Akadémia saját fejlesztésű számítástechnikai hálózati rendszere ma már lehetővé teszi, hogy a felhasználók korszerű távadat-feldolgozásra épülő kiszolgálást kapjanak. A kutatók új számítástechnikai eszközöket, valamint alkalmazási programokat hoztak létre, új izotópokkal jelzett diagnosztikai készítményeket fejlesztettek ki, s ezeket már a gyakorlatban is alkalmazzák. A biotechnológiai kutatások a VI. ötéves terv során ötvöződtek egységes programmá. Az Akadémia intézetei meghatározó szerepet töltöttek be a genetikai információátadással összefüggő kutatások hazai bázisának megteremtésében. A kutatók elkészítették a földrajzi környezet adottságainak és erőforrásainak integrált értékelési módszertanát, és tudományos alapot teremtettek a legkedvezőbb hasznosításhoz. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy az Akadémia részt vesz a népgazdasági tervezés előkészítésében. Kiemelte: — A kormányzat hasznosította a gazdaságunk szervezeti rendszerével kapcsolatos akadémiai elemzéseket, a gazdasági mechanizmus reformjának továbbfejlesztésében. Az eddigi hosszú távú kormányzati szociálpolitikai döntéseket ugyancsak az egységes szociálpolitikai koncepció kialakítását szolgáló kutatások alapozták meg. összefoglaló és szintetizáló munkák születtek történelmi és, kulturális értékeink feldolgozásáról is. A közgyűlés vitájában felszólalt Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter. Hangsúlyozta: a művelődési tárca nyitottabbá kívánja tenni a felsőoktatást. Fontos a Magyar Tudományos Akadémia intézeteivel való együttműködés új formáinak keresése: feltétlenül szükség van arra, hogy az oktatásban — elsősorban a posztgraduális képzésben — és kutatásban kölcsönösen jobban támaszkodjanak egymásra a tanszékek és a tudományos intézetek. A Művelődési Minisztérium az együttműködés kiterjesztése érdekében megvizsgálja a társulások, sőt az integrációs formák lehetőségét is. Kitért arra, hogy törekedni kell a természet- és a társadalomtudományok terén a felsőoktatásban megfelelő továbbképzési rendszer kialakítására. A felsőoktatási és a kutatói utánpótlásról szólva kifejtette; napjainkban nem kellően tudatos és alapos a kiválasztás, az a*plrantúra intézménye 'a jelenlegi formájában nem elég hatékony, nem használja fel megfelelő módon a külföldi képzés, vagy továbbképzés lehetőségét. Ajánlotta, hogy a Tudományos Minősítő Bizottság, az Akadémia, a Művelődési Minisztérium és más minisztériumok összefogásával mihamarabb egv olyan javaslatot dolgozzanak ki, amely meghatározza a szükséges előbbrelépés módját. Tétényi Pál akadémikus, az Országos Műszaki Feilesztési Bizottság elnöke hozzászólásában a VII. ötéves tervidőszakra szóló Országos Középtávú Kutatási Fejlesztési Terv programjainak megkezdéséről adott tájékoztatást. Elmondotta: a programok irányító testületei, szervezetei mindenhol kialakultak. Többségüknél elkészült az 1986—87-es évekre szóló részletes tematikai terv is. A kutatási és fejlesztési feladatok széles körű megismertetésére és a legjobb megoldást ígérő vállalkozó kiválasztására a* programok irányítói a korábbiaknál nagyobb mértékben kívánnak pályázati módszereket alkalmazni. A kutatási-fejlesztési tervre az jellemző, hogy a VI. ötéves időszakhoz képest koncentrálták az erőket: a korábbi 16 helyett most 10 program van, ugyanakkor a tervezett ráfordítások lényegesen növekedtek. A programok jói illeszkednek a KGST-tagországok 2000-ig szóló komplex programjában elhatározott főirányokhoz is — mondotta. A közgyűlés kétnapos vitájában kért szót Kapolyi László akadémikus, ipari miniszter. Kiemelte: iparunknak rendkívül értékes és nélkülözhetetlen háttere a tudomány, amellyel az eddigiektől eltérően közös érdekeken alapuló, folyamatos és szisztematikus együttműködést kell kialakítani. Javasolta, hogy az Akadémián jöjjön létre interdiszciplináris elnöki bizottság az ipar alapvető fontosságú kérdéseinek folyamatos figyelemmel kisérésére. Ezzel egyidejűleg kezdeményezte, hogy az ipar a Magyar Tudományos Akadémia osztályaival közös fórumokat alakítson ki, amelyek segítségével a kutatásfejlesztésben, a műszaki fejlesztésben érdekelt. ipari vezetőkkel együtt az ipar tudományos-műszaki prioritásainak erőteljesebb megfogalmazását léhátne elérni. A vitában felszólalók közül többen elmondták, hogy szükség lenne egy új, a tudomány mai fejlettségét tükröző modern, nagylexikonra. Ennek előkészületei már a 7(1 -es években megkezdődtek. A hozzászólók javasolták. hogy az Akadémia a saját eszközeivel segítse elő, hogy a lexikon mielőbb elkészüljön. Ugyancsak többen kitértek arra is, hogy az utóbbi negyedszázadban csökkent az orvosi kutatások anyagi támogatása. Hangsúlyozták, hogy a klinikák műszerezettsége nem megfelelő, s a szükségesnél kevesebb öszszeg jut a külföldi szakfolyóiratok beszerzésére. Mint elmondták, ez megnehezíti azt, hogy a magyajr orvostudomány naprakészen kövesse a világban elért legjelentősebb eredményeket. A közgyűlés záróülésén szorgalmazták a tényleges, nagy jelentőségű tudományos eredmények elkülönítését az utóbbi időben esetenként nyilvánosságot kapott áltudományos nézetektől. A felszólaló akadémikusok szükségesnek tartották, hogy a jövőben a könyvkiadásban és a tömegtájékoztatásban az eddiginél hatékonyabban népszerűsítsék a tudományos műhelyek és kutatóintézetek tevékenységét. A Magyar Tudományos Akadémia- 146. közgyűlése határozathozatallal fejezte be munkáját. (MTI) M^H Az Építőipari M •• Gépesítő U mmm Vállalat m ^m emelést, M W rakodási ZSStOZ munkát vállal 6 és 16 tonnás autódaruival közületek és magánszemélyek részére. A daruk Igénybe vehetők alkalomszerűen fél- vagy egynapos munkákra. Illetve tartósan ls leköthetők. Érdeklődni az ÉGV Csongrád. Békés megyei Kirendeltségén lehet. CÍME: Szeged, Tolbuhln sgt. 13-15. TELEFON: 22-530 TELEX! 82-413. A TIT SZEGED VÁROSI SZERVEZETE — a JATE Kalmár László Kibernetikai Laboratóriuma szakmai irányításával — számítógépes tanfolyamokat indít COMMODORE 64 SZÁMÍTÓGÉPEKEN. BASIC, kezdő. 20 óra; BASIC, haladó, 20 óra; COMMODORE 64 felhasználói programok, 20 óra. A tanfolyamok helye: Árpád tér 2. O Jelentkezés: munkanapokon 8—16 óra között, a fenti címen. ^ Részvételi díj: 1590 Ft. O Elegendő számú jelentkező esetén a tanfolyamokat folyamatosan indítjuk. Telefon: 21-022. ^^a&aCüt engeciményes akciót hirdet az ALFÖLDI TÜZÉP VÁLLALAT, ezúttal a ROMHANYI PADLÓLAPOK és CSEMPÉK széles választékát kínálja, 10—20—30 százalékos engedménnyel a szegedi építőanyag-áruházban és telepein, amíg az engedményes keret tart. A Kiosz Szegedi alapszervezete a vezetőség és megyei küldöttválasztó taggyűlését 1986. május 12-én 15 órai kezdettel tartja. HEI.YE: MTA Szegedi Biológiai Központja, Szeged, Odesszai krt. 62. Vállalatok. szövetkezetek, FIGYELEM! Kirendeltségünk forgácsolási szabad kapacitással rendelkezik, esztergálásl tömegmunkára megrendelést azonnal felveszünk. Építőipari Gépesítő Vállalat, Csongrád, Békés megyei Kirendeltsége, Szeged, Tolbuhln sgt. 83—85, TELEFON: 22-530. TELEX: 82-413. i