Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-07 / 106. szám

Szerda, 1986. május 7. 3 Vásárhellyel ismerkedtek Q odesszai vendégeink Látogatás a megyei pártbizottságon fogadás a megyei pártbizottságon. Képünkön, balról: Szabó Sándor, jobbról: az odesz­szai küldöttség tagjai Eseménydús munkaprog­ramot bonyolított le tegnap a megyénkben tartózkodó Odessza területi tanácsi de­legáció. Jókor reggel Szabó Sándor, a megyei pártbizott­: ság első titkára fogadta J. . J, Szicsukot, az odesszai- te­rületi tanács első elnökhe­lyettesét, a delegáció veze­tőjét, D. P. Grecskoszcjt, a kilijszki járási tanács elnö­két, és A. Ny. Dikuszar kol­hozelnököt, a küldöttség tag­jait, akik Petrik István, a megyei tanács elnöke álta­lános helyettesének kísére­tében érkeztek a megyei "**' Szabó 'Sándorba vendége-' ket tídvözölve " '•-v'fsszsi-tfelrin ­tett az odesszai pártbizott­ság első titkára A. Noesov­kin legutóbbi, szegedi láto­gatására, és fölidézte az akkori beszélgetés lényegét: mindkét megye vezetése munkálkodjon a testvéri kapcsolatok minél sokrétűb­bé, gyümölcsözőbbé téte­lén. Ezután beszámolt a de­legáció tagjainak a me­gyénk párt- és társadalmi életében aktuális feladatok­ról; kiemelve ezek közül, hogy a XIII. pártkongresz­szus határozatainak végre­hajtása minden szinten sok munkát ad a magyar kom­munistáknak. Részletesen is szólt a pártépítésben elért eredményeinkről, nem hall­gatva el az e téren megol­dandó feladatainkat sem. Válaszéban J. J. Szicsuk tolmácsolta az Ukrán Kom­munista Párt Odessza Te­rületi Bizottsága üdvözletét megyénk minden lakosának, pártunk tagjainak. Ezt kö­vetően részletesen ismertet­te a testvéri területen élő szovjet emberek munkája révén a gazdaság- és társa­dalomépítésben elért ered­ményeket, valamint az SZKP XXVII. kongresszu­sán hozott határozatok mi­nél sikeresebb megvalósítá­sáért végzendő munka leg­fontosabb területeit. A megyei pártbizottságon tett látogatást követően szovjet vendégeink Hódme­zővásárhelyre utaztak. A városi tanácsházán Kis La­jos, a városi pártbizottság első titkára és Csizmadia Sándorné tanácselnök kö­szöntötte J. J. Szicsukot, és a kíséretében lévőket. A kialakult beszélgetésben el­sősorban a városi tanácsi munka különféle részterü­leteiről esett szó, s mint gyorsan kiderült, miként nálunk, Odessza terület vá­rosaiban és falvaiban is még sok feladatot kell megolda­ni, hogy a lakosság komfor­tosabb körülmények között élhessen, Az Alföldi Galériába Is ellátogató vendégeket Dö­mötör János múzeumigaz­gató fogadta, s bemutatta nekik a képtár sok-sok kin­csét. A kulturális értékekkel történt ismerkedést követö­kaversenyben kiemelkedő eredményt elért Csongrád megyei szocialista brigád­nak. Az ünnepségen részt vett Szabó Sándor, Papdi en az' Alföldi Porcelángyár József, a .megyei tanács el­volt az útirány. A vásárhe- nöke, Sebők János, a Szak­lyi nagyvállalatot Gál Ist- szervezetek Csongrád me­ván igazgató mutatta be a gyei Tanácsának titkára, va­vendégeknek, akik néhány larnint Vásárhely párt- és A kisszövetkezeti formá­val kapcsolatosan eddig zok­szót csak az újonnan alakult csoportok háza tájáról hal­lottam. A hagyomanycs szö­vetkezetekből átalakult egy­ségeknél általában nincs kü­lönösebb gond. Az anyagi források, a munkaeszközök, a berendezések, a működési feltételek, a A kazánjavító és a jövedelem sabb szakmai kvalifikáltsn- különbségének egy része az got igénylő munkákat része- eredményt növeli. (A másik sitik előnyben. Persze, ezek- resz: az árengedmény. így nek az árában magasabb az lehet versenytárgyaláson biz­elszámolható munkabér és tosra menni.) az eredmény is. Részt vesz­számviteli rend nek versenytárgyalásokon, szabályos keretei már eleve Ajánlataikat — úgy mond­adottak voltak, csak az át­formálást kellett végrehaj­tani/No, meg a bélyegzőt*és a névtáblát kicserélni'. A szegedi kazánjávító túl van ez első két kisszövetke­zeti gazdasági évén. A körJ — A formaváltás hogyan hatott a tagok tulajdonosi érzésére? — Nagyot javultaz.együtt­ják — csak az ésszerűség hátárain belül teszik meg. Ha Miskolcon pár 1Ü0 ezer gondolkodás. Kezdetben ne­forintot érő munkára keres- héz volt az embereket meg­n.ek kivitelezőt, nem is pá- győzni a közös érdekekről, lyáznak. Más a helyzet, ha Ma mar mindenki számára ugyanezekkel a feltételekkel nyilvánvaló, hogy az ener­nyetó és a hasonló profilú Szegeden, Baján vagy Kecs- giamegtakaritaj az év végi egységekből többen megfor- keméten kínálják a munkát, nyereségben is jelentkezik, dúltak náluk érdeklődni Tulajdonké__en árt k . Amikor „zárszámadáskor" módszereikről. Hodmezőva-' , 1 UiajaonKeppen zart KOI- „„„..„-¿„p» osztják elfi­sárhelvről Szentesről Szol- 'ektíva dolgozik a Kazánja- a nyerefeget . osztják, elö­sarneiyroi, szentesről, .07.01- .„ , .„! szor a beruhazasokra szánt nokról, Egerből és Győrből Vlt° Kisszövetkezetnél. Min- r.-.S7t kiU..niti. „, Afé,_ is fóeádtak ólvan vendéeet <« K számon tartanak mun- Kutomtik el. Aztán tel­is fogadta* oiyan vendeget, » jelentkezőket Az utóh reteszlk a kötelezettségeik ,>erdezo3kodoU. teljesítésére szolgáló pénzt. Ami ezután marad, az ke­Hossó Mihályt,' a szövetke­zet elnökét arra kértem, foglalja össze a kisszövetke­zeti forrna előnyeit. bi hónapokban csak nagyon ritkán vettek fel új tagot. Egy-egy minősített hegesztő került újonnan közéjük. A — Rugalmasabban és létszámmozgás krónikájához Enyedi Zoltán felvételei J. J. Szicsuk átadja a kittintető zászlót Térjék Erzsébet brigádvezetőnek. üzemrész munkájával is megismerkedtek. Délután a vásárhelyt Vö­rös Csillag Tsz\ ben tett ha­tárjárás és a • közös gazda­ság termelési eredményeivel való ismerkedés adta a programot. Vajnai Ernő, a gazdaság elnöke ismertette a legfontosabb növényter­mesztési , és állattenyésztési eredményeket; az érdeklő­désnek megfelelően főként az iparszerű kukoricaterme­lésre fordítva a figyelmet. A vendégek a néhány pap­ja kikelt vetéseket elége­detten szemlélték, s nem titkolták: kiváló minőségű munkáról tanúskodnak a táblák. A határszemlét kővetően került sor a tsz majorjában arra a munkásgyűlésre, amelynek keretében a tehe­nészetben dolgozó Táncsics Mihály szocialista brigád vezetője, Térjék Erzsébet átvehette azt a vörös zász­lót, amelyet az Odesszai te­rületi pártbizottság adomá­nyozott az MSZMP XIII., illetve az SZKP XXVII, kongresszusa tiszteletére szervezett nemzetközi mun­tanácsi vezetői. A munkai­versenyben elért eredmé­nyeket elismerő zászlót J. J. Szicsuk adta át a-brigád­vezetőnek. gyakrabban tudunk reagálni q piac folyamataira, . Lénye­gesen. egyszerűbb a döntési mechanizmusunk. Az elha­tározásokhoz kevesebb idő kell. Egyszerűsödött az ügy­vitelünk. Bár, egyre növek­vő teher, hogy különböző szervek újabb és újabb ada­tokat kérnek tőlünk külön­böző statisztikai jelentések­hez,, Jelentősen nőttek ná­lunk a jövedelmek. Elkép­zelhető a hagyományos for­mában kifizethető bérek duplájának a szétosztása is. Itt nincs bérhatár. Könnyebb a valós teljesítményhez iga­zítani a kereseteket. — Számszerűsítsünk egyet az előbbi általános megálla­pítások közül! Mekkora volt az elmúlt gazdasági évben a Ka'zánjavító Kisszövetke­• het 'éblfP—é'diVá'gös • időt dol­gozó tug/anak a jövedel-­We? * -1"' ' > ""­— Az összjövedelem 100 ezer forint körül ' is' alakul­hatott. — A kis gazdasági szerve­zetek működését, létét bírá­lók gyakran vetik fel, hogy a magas jövedelmekért a munkaerővel rablógazdálko­dást folytatnak. Vannak emberek, akik régebben sem és most sem kímélik magukat, ök szedet­nek dolgozni, és munkáju­kért a lehető legnagyobb jö­vedelmet is szeretnék meg­kapni. Vezetőtársaim és én többször elmondtuk már és naponta hangsúlvozzuk: mindenki annyit vállalion. amennvit az egészcége bír. Gondol iának a kollégák ar­ra is. hogv a későbbi évek­bpn is szükség lesz az ere­jükre. — Elégséges ez a propa­ganda? — Ezen a területen eny­nyit tehetünk ... Az egvéni jövedelmek után vizsgáljuk meg egv ki­csit a szövetkezet gazdálko­dását. A megrendelések kö­zött még ma is válogathat­nak. A bonyolultabb, maga­Termelői árcsökkentés Hazánkban csökkentették ipar több ágazatában hasz­a kőolaj és a feldolgozott nált fűtőolajét 11,2 százalék­kőolajtermékek termelői kai. Az ipari fűtőolajat nem­árát. Az intézkedés május 1- csak a forgalmazó, hanem a jétől van érvényben. feldolgozóipar is ezentúl a Ezzel kapcsolatban az Or- csökkentett áron kapja, szágos Anyag- és Árhivatal­ban az MTI munkatársának elmondták: ezeknél a termé­keknél a termelői árak csök­kentésével mérsékelten kö­vetjük a világpiaci árválto­zásokat. Az intézkedés cél- ., . ,, ja, hogy a. vállalatok terme- í^panákkor_a„felhaszna­lési költségei ily módon is Az árhivatal illetékese ar­ról is szólt, hogy a motor ­t, a gáz- és tüzelőola­jat a termelői árcsökkenést követően az Áfor olcsóbban kapja a feldolgozó üzemek­csökkenjenek, s ezáltal ter­mékeik exportverseny-ké­pessége fokozódjék. A kőolaj termelői árát 16,5 százalékkal, a feldolgo­zott termékekét átlagosan 16 százalékkal mérsékelték, ezen belül a vegyipari ben­zinét 26, a gázolajét és a tüzelőolajét 11,9 százalékkal, a motorbenzinét 22, és az lóknak — beleértve a lakos­ságot is — változatlan áron értékesíti. A termelői ár mérsékléséből származó kü­lönbözetet az Áfor adó for­májában befizeti a költség­vetésnek. A kőolajtermékek fogyasz­tói ára nem változott meg, egyelőre ugyanis nem kelet­kezett elosztható többletjö­vedelem rülhet felosztásra a dolgozók között. Van a< bankban ka­matozó tartalékuk is. Az kétségtélen tény, hogy a szövetkezet sikereiben je­lentős szerepe vqn a piaci hozzátartozik, hogy az átál­lásnál nem tartóztatták azt, aki megijedt, vagy folyama­tosan félt a munkától. Egyes konjunktúrának is. Ezek az adminisztratív munkaköró- előnyök akár egy-két év ket is megszüntettek. Ma az alatt elkophatok. Ezért sze­,., . ,„„ .... retne sajat gyartmannyal — összlétszám 12Ü 10. mintegy biztosítékképpen ­Araik nagy része szabott >s megjelenni a szövetkezet ár. Gyakran alkalmaznak IgV a téli holtidényben is ügynevezett követő árat. En- tudnának folyamatosan mun­nek az alapszámításait álta- kát adni dolgozóiknak. (A Iában a nagy gazdálkodó, kazánok tervezett felújitásá­lömegtermelést végző nagy- r°' természetesen csak a fű­üzemek végzik el. Olyan tési idényen kívüli időszak­egységek, amelyek óriási re- ban lehet szó.) A tárgyalá­zsit is kénytelenek belekal- sf>k folyamatban vannak. kuLálni a munkáért járó Szellemi terméket szívesen díjba. A kisszövetkezet szá- vásárolnának, mára természetesen a rezsi Bólé István , minőség Hegeszteni mindenki tud, gondolta kedvenc ba­rátom, mielőtt el nem repült a feje folott a benzines­hordó teteje. A döbbenetes élmény hatására felül­vizsgálta nézeteit, azaz, nem mindenki tud. Nem any­nyi ugyanis a hegesztés, hogy fogom a pisztolyt vagy az elektródát, és . . . A tegnap kezdődött, háromnapos rendezvényen a szegedi ifjúsági házban, a Gépipari Tudományos Egyesület hegesztési központi szakosztályának VII. szemináriumán az ország minden részéből érkezett szakemeberek, áttekintik a szakma műszaki színvona­lának jelenlegi helyzetét, beszámolnak a gyakorlati tapasztalatokról és a kutatásokról... Nem „tollbotlás" ezzel a nagyon is hétköznapi munkával kapcsolatban kutatást emlegetni, még ak­kor sem, ha első pillanatra meghökkentőnek tűnik. Ahogy a technikai szint minden tekintetben növek­szik, úgy a legkülönbözőbb területeken alkalmazott hegesztési eljárásoknak is lépést kell tartaniuk a fej­lődéssel. Igtn, ebben is van világszínvonal, s ebben korkövetelmény és lépésváltás (s ebben is van összehasonlítás: a fejlett ipari országokban és több szocialista országban önálló kutatóintézet működik; nálunk nem). Gyakorlati alkalmazók és fejlesztők, s a hegesz­főmunka obiektiv minősítésének művelői jöttek össze, hogy elkészítsék a számadást, («szegezzék, az eddigi eredményeket, melyeknek szoros kapcsolataik van­nak a korábbi (négyévenként tartott) hasonló szimpó­ziumokkal. ' A korábbi összejövetelek eredménye volt, hogy felhívták a kormányzat figyelmét arra, mennyire el­maradott színvonalú és megoldatlan a hazai hegesz­tőanyag-gyártás. Ezt követően ma Magyarországon nem­csak a hazai, de a külföldi felhasználóknak is gyár­tanak elektródákat, és az egyes műveletekhez ugyan­csak nélkülözhetetlen fedőport. A külföldre szállított árukért, a licencadó svéd céggel kooperálva, más, itt­hon nem gyártott, speciális elektródákat kapunk. A nagyszabású rekonstrukció azt is lehetővé tette, hogy a védőgázos hegesztőhuzal gyártása is felzárkózzon a nemzetközi élvonalhoz. Volt egy javaslat, született egy intézkedés, megin­dult egy szakmai háttéripar méltó fejlődése — miköz­ben a felhasználók a napi munkában vizsgáztatták, mit érnek az erőfeszítések, milyen értékűek a hegesz­tőanyagok. A szegedi konferencián azokat a véleményeket is csokorba gyűjtik, amelyek ezt minősítik. Nem vélet­len a kifejezés: minősítés. Ez lett ugyanis a hazai szakembergárda nemzetközi elismerésének is alappil­lére. Hogy ma bármelyik külföldi beruházáson meg­találja feladatát és megállja helyét a magyar hegesz­tő, az annak a minősítési rendszernek is köszönhető, amelynek bevezetését jó másfél évtizede ugyancsak a tudományos- egyesület kezdeményezte, az év elején írták ugyanis alá az egyezményt az NSZK-val, hogy kölcsönösen elismerjük a hegesztők minősítését. Ost­romoljuk a világszinvonalat — legföljebb a víz alatti és űrhegesztésben nem tartunk sehol. Persze, az is elég, ha a földön járunk. És belátjuk: hegeszteni nem mindenki tud. I. Zs. 5

Next

/
Thumbnails
Contents