Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-07 / 106. szám
Szerda, 1986. május 7. 3 Vásárhellyel ismerkedtek Q odesszai vendégeink Látogatás a megyei pártbizottságon fogadás a megyei pártbizottságon. Képünkön, balról: Szabó Sándor, jobbról: az odeszszai küldöttség tagjai Eseménydús munkaprogramot bonyolított le tegnap a megyénkben tartózkodó Odessza területi tanácsi delegáció. Jókor reggel Szabó Sándor, a megyei pártbizott: ság első titkára fogadta J. . J, Szicsukot, az odesszai- területi tanács első elnökhelyettesét, a delegáció vezetőjét, D. P. Grecskoszcjt, a kilijszki járási tanács elnökét, és A. Ny. Dikuszar kolhozelnököt, a küldöttség tagjait, akik Petrik István, a megyei tanács elnöke általános helyettesének kíséretében érkeztek a megyei "**' Szabó 'Sándorba vendége-' ket tídvözölve " '•-v'fsszsi-tfelrin tett az odesszai pártbizottság első titkára A. Noesovkin legutóbbi, szegedi látogatására, és fölidézte az akkori beszélgetés lényegét: mindkét megye vezetése munkálkodjon a testvéri kapcsolatok minél sokrétűbbé, gyümölcsözőbbé tételén. Ezután beszámolt a delegáció tagjainak a megyénk párt- és társadalmi életében aktuális feladatokról; kiemelve ezek közül, hogy a XIII. pártkongreszszus határozatainak végrehajtása minden szinten sok munkát ad a magyar kommunistáknak. Részletesen is szólt a pártépítésben elért eredményeinkről, nem hallgatva el az e téren megoldandó feladatainkat sem. Válaszéban J. J. Szicsuk tolmácsolta az Ukrán Kommunista Párt Odessza Területi Bizottsága üdvözletét megyénk minden lakosának, pártunk tagjainak. Ezt követően részletesen ismertette a testvéri területen élő szovjet emberek munkája révén a gazdaság- és társadalomépítésben elért eredményeket, valamint az SZKP XXVII. kongresszusán hozott határozatok minél sikeresebb megvalósításáért végzendő munka legfontosabb területeit. A megyei pártbizottságon tett látogatást követően szovjet vendégeink Hódmezővásárhelyre utaztak. A városi tanácsházán Kis Lajos, a városi pártbizottság első titkára és Csizmadia Sándorné tanácselnök köszöntötte J. J. Szicsukot, és a kíséretében lévőket. A kialakult beszélgetésben elsősorban a városi tanácsi munka különféle részterületeiről esett szó, s mint gyorsan kiderült, miként nálunk, Odessza terület városaiban és falvaiban is még sok feladatot kell megoldani, hogy a lakosság komfortosabb körülmények között élhessen, Az Alföldi Galériába Is ellátogató vendégeket Dömötör János múzeumigazgató fogadta, s bemutatta nekik a képtár sok-sok kincsét. A kulturális értékekkel történt ismerkedést követökaversenyben kiemelkedő eredményt elért Csongrád megyei szocialista brigádnak. Az ünnepségen részt vett Szabó Sándor, Papdi en az' Alföldi Porcelángyár József, a .megyei tanács elvolt az útirány. A vásárhe- nöke, Sebők János, a Szaklyi nagyvállalatot Gál Ist- szervezetek Csongrád meván igazgató mutatta be a gyei Tanácsának titkára, vavendégeknek, akik néhány larnint Vásárhely párt- és A kisszövetkezeti formával kapcsolatosan eddig zokszót csak az újonnan alakult csoportok háza tájáról hallottam. A hagyomanycs szövetkezetekből átalakult egységeknél általában nincs különösebb gond. Az anyagi források, a munkaeszközök, a berendezések, a működési feltételek, a A kazánjavító és a jövedelem sabb szakmai kvalifikáltsn- különbségének egy része az got igénylő munkákat része- eredményt növeli. (A másik sitik előnyben. Persze, ezek- resz: az árengedmény. így nek az árában magasabb az lehet versenytárgyaláson bizelszámolható munkabér és tosra menni.) az eredmény is. Részt veszszámviteli rend nek versenytárgyalásokon, szabályos keretei már eleve Ajánlataikat — úgy mondadottak voltak, csak az átformálást kellett végrehajtani/No, meg a bélyegzőt*és a névtáblát kicserélni'. A szegedi kazánjávító túl van ez első két kisszövetkezeti gazdasági évén. A körJ — A formaváltás hogyan hatott a tagok tulajdonosi érzésére? — Nagyot javultaz.együttják — csak az ésszerűség hátárain belül teszik meg. Ha Miskolcon pár 1Ü0 ezer gondolkodás. Kezdetben neforintot érő munkára keres- héz volt az embereket megn.ek kivitelezőt, nem is pá- győzni a közös érdekekről, lyáznak. Más a helyzet, ha Ma mar mindenki számára ugyanezekkel a feltételekkel nyilvánvaló, hogy az enernyetó és a hasonló profilú Szegeden, Baján vagy Kecs- giamegtakaritaj az év végi egységekből többen megfor- keméten kínálják a munkát, nyereségben is jelentkezik, dúltak náluk érdeklődni Tulajdonké__en árt k . Amikor „zárszámadáskor" módszereikről. Hodmezőva-' , 1 UiajaonKeppen zart KOI- „„„..„-¿„p» osztják elfisárhelvről Szentesről Szol- 'ektíva dolgozik a Kazánja- a nyerefeget . osztják, elösarneiyroi, szentesről, .07.01- .„ , .„! szor a beruhazasokra szánt nokról, Egerből és Győrből Vlt° Kisszövetkezetnél. Min- r.-.S7t kiU..niti. „, Afé,_ is fóeádtak ólvan vendéeet <« K számon tartanak mun- Kutomtik el. Aztán telis fogadta* oiyan vendeget, » jelentkezőket Az utóh reteszlk a kötelezettségeik ,>erdezo3kodoU. teljesítésére szolgáló pénzt. Ami ezután marad, az keHossó Mihályt,' a szövetkezet elnökét arra kértem, foglalja össze a kisszövetkezeti forrna előnyeit. bi hónapokban csak nagyon ritkán vettek fel új tagot. Egy-egy minősített hegesztő került újonnan közéjük. A — Rugalmasabban és létszámmozgás krónikájához Enyedi Zoltán felvételei J. J. Szicsuk átadja a kittintető zászlót Térjék Erzsébet brigádvezetőnek. üzemrész munkájával is megismerkedtek. Délután a vásárhelyt Vörös Csillag Tsz\ ben tett határjárás és a • közös gazdaság termelési eredményeivel való ismerkedés adta a programot. Vajnai Ernő, a gazdaság elnöke ismertette a legfontosabb növénytermesztési , és állattenyésztési eredményeket; az érdeklődésnek megfelelően főként az iparszerű kukoricatermelésre fordítva a figyelmet. A vendégek a néhány papja kikelt vetéseket elégedetten szemlélték, s nem titkolták: kiváló minőségű munkáról tanúskodnak a táblák. A határszemlét kővetően került sor a tsz majorjában arra a munkásgyűlésre, amelynek keretében a tehenészetben dolgozó Táncsics Mihály szocialista brigád vezetője, Térjék Erzsébet átvehette azt a vörös zászlót, amelyet az Odesszai területi pártbizottság adományozott az MSZMP XIII., illetve az SZKP XXVII, kongresszusa tiszteletére szervezett nemzetközi muntanácsi vezetői. A munkaiversenyben elért eredményeket elismerő zászlót J. J. Szicsuk adta át a-brigádvezetőnek. gyakrabban tudunk reagálni q piac folyamataira, . Lényegesen. egyszerűbb a döntési mechanizmusunk. Az elhatározásokhoz kevesebb idő kell. Egyszerűsödött az ügyvitelünk. Bár, egyre növekvő teher, hogy különböző szervek újabb és újabb adatokat kérnek tőlünk különböző statisztikai jelentésekhez,, Jelentősen nőttek nálunk a jövedelmek. Elképzelhető a hagyományos formában kifizethető bérek duplájának a szétosztása is. Itt nincs bérhatár. Könnyebb a valós teljesítményhez igazítani a kereseteket. — Számszerűsítsünk egyet az előbbi általános megállapítások közül! Mekkora volt az elmúlt gazdasági évben a Ka'zánjavító Kisszövetke• het 'éblfP—é'diVá'gös • időt dolgozó tug/anak a jövedel-We? * -1"' ' > ""— Az összjövedelem 100 ezer forint körül ' is' alakulhatott. — A kis gazdasági szervezetek működését, létét bírálók gyakran vetik fel, hogy a magas jövedelmekért a munkaerővel rablógazdálkodást folytatnak. Vannak emberek, akik régebben sem és most sem kímélik magukat, ök szedetnek dolgozni, és munkájukért a lehető legnagyobb jövedelmet is szeretnék megkapni. Vezetőtársaim és én többször elmondtuk már és naponta hangsúlvozzuk: mindenki annyit vállalion. amennvit az egészcége bír. Gondol iának a kollégák arra is. hogv a későbbi évekbpn is szükség lesz az erejükre. — Elégséges ez a propaganda? — Ezen a területen enynyit tehetünk ... Az egvéni jövedelmek után vizsgáljuk meg egv kicsit a szövetkezet gazdálkodását. A megrendelések között még ma is válogathatnak. A bonyolultabb, magaTermelői árcsökkentés Hazánkban csökkentették ipar több ágazatában hasza kőolaj és a feldolgozott nált fűtőolajét 11,2 százalékkőolajtermékek termelői kai. Az ipari fűtőolajat nemárát. Az intézkedés május 1- csak a forgalmazó, hanem a jétől van érvényben. feldolgozóipar is ezentúl a Ezzel kapcsolatban az Or- csökkentett áron kapja, szágos Anyag- és Árhivatalban az MTI munkatársának elmondták: ezeknél a termékeknél a termelői árak csökkentésével mérsékelten követjük a világpiaci árváltozásokat. Az intézkedés cél- ., . ,, ja, hogy a. vállalatok terme- í^panákkor_a„felhasznalési költségei ily módon is Az árhivatal illetékese arról is szólt, hogy a motor t, a gáz- és tüzelőolajat a termelői árcsökkenést követően az Áfor olcsóbban kapja a feldolgozó üzemekcsökkenjenek, s ezáltal termékeik exportverseny-képessége fokozódjék. A kőolaj termelői árát 16,5 százalékkal, a feldolgozott termékekét átlagosan 16 százalékkal mérsékelték, ezen belül a vegyipari benzinét 26, a gázolajét és a tüzelőolajét 11,9 százalékkal, a motorbenzinét 22, és az lóknak — beleértve a lakosságot is — változatlan áron értékesíti. A termelői ár mérsékléséből származó különbözetet az Áfor adó formájában befizeti a költségvetésnek. A kőolajtermékek fogyasztói ára nem változott meg, egyelőre ugyanis nem keletkezett elosztható többletjövedelem rülhet felosztásra a dolgozók között. Van a< bankban kamatozó tartalékuk is. Az kétségtélen tény, hogy a szövetkezet sikereiben jelentős szerepe vqn a piaci hozzátartozik, hogy az átállásnál nem tartóztatták azt, aki megijedt, vagy folyamatosan félt a munkától. Egyes konjunktúrának is. Ezek az adminisztratív munkaköró- előnyök akár egy-két év ket is megszüntettek. Ma az alatt elkophatok. Ezért sze,., . ,„„ .... retne sajat gyartmannyal — összlétszám 12Ü 10. mintegy biztosítékképpen Araik nagy része szabott >s megjelenni a szövetkezet ár. Gyakran alkalmaznak IgV a téli holtidényben is ügynevezett követő árat. En- tudnának folyamatosan munnek az alapszámításait álta- kát adni dolgozóiknak. (A Iában a nagy gazdálkodó, kazánok tervezett felújitásálömegtermelést végző nagy- r°' természetesen csak a fűüzemek végzik el. Olyan tési idényen kívüli időszakegységek, amelyek óriási re- ban lehet szó.) A tárgyalázsit is kénytelenek belekal- sf>k folyamatban vannak. kuLálni a munkáért járó Szellemi terméket szívesen díjba. A kisszövetkezet szá- vásárolnának, mára természetesen a rezsi Bólé István , minőség Hegeszteni mindenki tud, gondolta kedvenc barátom, mielőtt el nem repült a feje folott a benzineshordó teteje. A döbbenetes élmény hatására felülvizsgálta nézeteit, azaz, nem mindenki tud. Nem anynyi ugyanis a hegesztés, hogy fogom a pisztolyt vagy az elektródát, és . . . A tegnap kezdődött, háromnapos rendezvényen a szegedi ifjúsági házban, a Gépipari Tudományos Egyesület hegesztési központi szakosztályának VII. szemináriumán az ország minden részéből érkezett szakemeberek, áttekintik a szakma műszaki színvonalának jelenlegi helyzetét, beszámolnak a gyakorlati tapasztalatokról és a kutatásokról... Nem „tollbotlás" ezzel a nagyon is hétköznapi munkával kapcsolatban kutatást emlegetni, még akkor sem, ha első pillanatra meghökkentőnek tűnik. Ahogy a technikai szint minden tekintetben növekszik, úgy a legkülönbözőbb területeken alkalmazott hegesztési eljárásoknak is lépést kell tartaniuk a fejlődéssel. Igtn, ebben is van világszínvonal, s ebben korkövetelmény és lépésváltás (s ebben is van összehasonlítás: a fejlett ipari országokban és több szocialista országban önálló kutatóintézet működik; nálunk nem). Gyakorlati alkalmazók és fejlesztők, s a hegeszfőmunka obiektiv minősítésének művelői jöttek össze, hogy elkészítsék a számadást, («szegezzék, az eddigi eredményeket, melyeknek szoros kapcsolataik vannak a korábbi (négyévenként tartott) hasonló szimpóziumokkal. ' A korábbi összejövetelek eredménye volt, hogy felhívták a kormányzat figyelmét arra, mennyire elmaradott színvonalú és megoldatlan a hazai hegesztőanyag-gyártás. Ezt követően ma Magyarországon nemcsak a hazai, de a külföldi felhasználóknak is gyártanak elektródákat, és az egyes műveletekhez ugyancsak nélkülözhetetlen fedőport. A külföldre szállított árukért, a licencadó svéd céggel kooperálva, más, itthon nem gyártott, speciális elektródákat kapunk. A nagyszabású rekonstrukció azt is lehetővé tette, hogy a védőgázos hegesztőhuzal gyártása is felzárkózzon a nemzetközi élvonalhoz. Volt egy javaslat, született egy intézkedés, megindult egy szakmai háttéripar méltó fejlődése — miközben a felhasználók a napi munkában vizsgáztatták, mit érnek az erőfeszítések, milyen értékűek a hegesztőanyagok. A szegedi konferencián azokat a véleményeket is csokorba gyűjtik, amelyek ezt minősítik. Nem véletlen a kifejezés: minősítés. Ez lett ugyanis a hazai szakembergárda nemzetközi elismerésének is alappillére. Hogy ma bármelyik külföldi beruházáson megtalálja feladatát és megállja helyét a magyar hegesztő, az annak a minősítési rendszernek is köszönhető, amelynek bevezetését jó másfél évtizede ugyancsak a tudományos- egyesület kezdeményezte, az év elején írták ugyanis alá az egyezményt az NSZK-val, hogy kölcsönösen elismerjük a hegesztők minősítését. Ostromoljuk a világszinvonalat — legföljebb a víz alatti és űrhegesztésben nem tartunk sehol. Persze, az is elég, ha a földön járunk. És belátjuk: hegeszteni nem mindenki tud. I. Zs. 5