Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-07 / 106. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. évfolyam, 106. szám 1986. május 7., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VAROS! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Szolgáltatás, gazdálkodás építőipar A Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága teg­nap, kedden Szegeden ülé­sezett. A testület az előter­jesztések között több fontos kérdésben döntött. Értékel­te egy korábbi határozatá­nak végrehajtását, nevezete­sen a magánkisipar fejlesz­tési programját. A magán­kisipar működéséhez a me­zatos elemi károk miatt ez a tendencia nem folytató­dott. Abban az évben a ter­melés visszaesett, 1984-ben kis mértékben növekedett, majd tavaly a szinten ma­radt. Az aszály miatt több alkalmazkodóképességét. A hatodik ötéves tervben az építőipari kivitelezés 45 mil­liárd forint értékű volt, amelyből — 45 százalékosan — az állami vállalatok ré­szesedtek. Az ágazatba so­magas színvonalon gazdái- rolt kivitelező vállalatok kő­1,'nrlÁ norftrii-íom Lntiíl/oriimó . m'i 1 Uni «-»-..". 1 - 1 1» »««„/...„t kodó nagyüzem hatékonysá­ga jelentős mértékben rom­lott. A száraz évek miatt gye hetedjk ötéves terve sok helyen veszteségrende­megfelelő kereteket biztosít. zést js folytattak. Kedvezőt­A program arra épül, hogy a kisiparnak a jövőben is kiegészítő szerepe lesz az árutermelésben önállóan, il­letve a szocialista gazdálko­dó szervezetekkel együttmű­ködve. Helyzete pedig nem változik, a lakossági fo­gyasztási szolgáltatások terü­letén. A határozat rámutat arra, hogy a helyi tanácsok gazdálkodási lehetőségeit és a döntési hatáskörök válto­zását is fel kell használni e fontos szolgáltatás „erősíté­se" érdekében. Alapvető cél a társadalmi esélyegyenlő­ség feltételeinek javítása, ezért a telepü US'ckJÜttulU. os a városokon belüli indoko­latlan ellátási színvonalbeli különbségeket tovább kell mérsékelni. Ugyanis a fej­lesztések ellenére is szak­mailag és területileg észre­vehető különbségek fennma­radtak. Kiemelt támogatás­sal segítik a cipészek, a fodrászok, a gázkészülék.ja­vító kisiparosok létszámának lenebbé vált az adottságok kihasználása, és az indoko­latlan differenciálódás foko­zódott. Nem változott a ter­melési szerkezet a kívánt mértékben. A jól gazdálkodó téeszeknéj a növénytermesz­tés aránya változatlanul a legmagasabb. Közepes szín­vonalú mezőgazdasági nagy­üzemek tevékenységében az zijl hat működik megyei székhellyel. EzekneU a cé­geknek meghatározó szerepe van a települések arculatá­nak kialakításában. Kiemel­kedő jelentőségű a lakásépí­tés;' az elmúlt öt esztendő­ben 16 ezer 848 lakás ké­szült el, és ebből 9 ezer 57(5 Új otthont a megyei székhe­lyű magasépítő vállalatok hoztak tető alá. Néhány nem kívánatos jelenség erről a területről: részben a bérsza­bályozási reridszer „fékei" miatt a vállalatok munka­állattenyésztésnek a szerepe erő-megtartó képessége nem a legnagyobb, és ott az eh hez kapcsolódó melléktevé­kenység is jelentős. Az ala­csony hatékonyságú téeszek­nél gond, hogy a növény­termesztés arányát nem tud­ták növelni, és az állatte­nyésztés jövedelmezősége Itt a legalacsonyabb. A végre­hajtó bizottság azt is meg­állapította, hogy az alacsony és közepes színvonalon gaz­dálkodó nagyüzemek száma több, mint öt esztendővel korábban volt. Sajnos a ma­gas jövedelmezőségű gazda­ságoknak közel a fele is visszaesett. Ezt a folyamatot az átlagosnál nagyobb mér- ellensúlyozza talán: hogy a tékű növekedését, megadva számukra az adott települé­sen nyújtható kedvezmé­nyek maximumát, amennyi­ben ezt a helyi igények in­dokolják. Elsősorban a köz­ségekben kaphatnak részle­ges kedvezményt a szabók, a faiparosok, továbbá a ház­tartási gép- és hiradástech­nikaicikk-javítók. Erre azért van szükség, mert ezen a te­rületen is csökkent a kis­iparosok szerepe a társadal­mi munkamegosztásban. Másrészt az igények dinami­kusabb növekedése várható. * A testület megvitatta és elfogadta a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásá­nak differenciálódásáról, az indokolatlan különbségek mérséklésének feladatairól szóló beszámolót. E témát négy évvel ezelőtt tárgyalta a megyei tanács, és akkor az alacsony hatékonyságú szö­vetkezetek fejlődése érdeké­ben több határozatot hozott. A közigazgatás kiemelt fel­adatként kezelte az indoko­latlan különbségek mérsék­lését. Csongrád megye me­zőgazdasági termelése a ha­todik ötéves tervidőszakban az országos arányokat meg­haladó ütemben fejlődött. A dinamikus növekedés a terv­időszak első két évére volt jellemző, és 1983-tól a soro­tartósan veszteséges, téeszek száma is kevesebb.'A homo­ki gazdaságok hatékonysága jobban romlott tavaly, mint a feketeföldieké. A különbö­ző teljesítményekből követ­kezett, hogy a dolgozók ke­resete is vidékenként diffe­renciálódott. Természetesen a jövedelmek csak ott növe­kedhettek, ahol ennek meg­volt a háttere. Azonban egy­két helyen előfordult, hogy a rosszul dolgozó téeszeknél a teljesítménytől elszakadva történt a jövedelemkiáram­lás. A végrehajtó bizottság megállapította, a személyi feltételek változása eseten­ként kedvező irányú fejlő­dést indított el, több helyen azonban a szakemberhiány, a fluktuáció és az alkalmat­lan vezetők gátolták a to­vábblépést. A testület több határozatot hozott, amivel megpróbálják elősegíteni az indokolatlan különbségek mérséklését. * A vb tájékozódott a me­gyei építőipari vállalatok helyzetéről js. Mint köztu­dott a beruházások csökke­nése miatt az építés szer­kezetében is változások kö­vetkeztek be. Csökkent az állami lakásépítés aránya, növekedett a felújítási mun­kák száma. Az új helyzet próbára tette a kivitelezők Tanácskozás az MTESZ-ben A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szö­vetségének országos elnöksége keddi ülésén — Fock Jenó elnökletével — foglalkozott az októberre összehívott, 14. MTESZ-küldöttközgyűlés előkészítésével, megvitatta az ötéves munkáról szóló jelentéstervezetet, s elfogadta az alapszabály-módosítási és cselekvési programtervezetét. Az elnökség tagjai megállapították, hogy a szövetség­ben szükség van a változó körülményekhez igazodó meg­újulásra és a társadalmi jelleg további növelésére. javult a szükséges mérték­ben. A munkaerő-szerkezeti összetétel nem felel meg tel­jes mértékben az igények­nek. A gazdálkodás eredmé­nyei alapján a bérfejlesztés lehetősége minimális, amj munkaerő-elvándorlást ered­ményezett. Sokan az állami építőiparból a szövetkezeti szektorba, kisiparba, illetve különböző kisvállalkozási formákba mentek. A magas­építéssel foglalkozó cégek­nél nincs elegendő kőműves, ács, tetőfedő és bádogos szakmunkás. Visszatérő je­lenség volt, hogy a lakások és egyéb létesítmények jelentős részét az év végén adják át, elhúzódnak a hiánypótlások, és a tényleges használatba­vételre csak több hónap múl­va kerül sor. Különösen a la­kásépítésnél a minőségi ki­fogások többsége jogos. A minőségi és mennyiségi hi­bák aránya növekedett. Végül a testület tájékozta­tást kapott az Igazgatási tár­sulások helyzetéről. Tudósok a környezet­védelemről Környezetvédelem, környe­zettudomány ós környezet­egészségügy Magyarországon és régiónkban címmel tudo­mányos ülést rendezett teg­nap, kedden a SZAB orvos­tudományi, környezettudo­mányi, területfejlesztési szakbizottsága, valamint a SZOTE a SZAB-székházban, Dési ILlcs professzor elnök­letével. Árvái József c. egye­temi docens, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal környezetvé­delmi főosztályának vezető­je A környezetvédelem fel­adatai és problémái Ma­gyarországon címmel tartott előadást. Jakucs László tan­székvezető egyetemi tanár, Kelemen Borbála miniszté­riumi főtanácsos, Palotás Mária köjáligazgató főorvos, és Kádi Ilona főorvos a kör­nyezettudomány és a kör­nyezet-egészségügy témakö­rében végzett vjzsgálatokról számoltak be, s ismertették az ezzel kapcsolatos hazai. Csongrád és Békés megyei feladatokat. Bővülő üzlethálózat A Fogyasztás j Szövetke­zetek Országos Tanácsának elnöksége kedden Budapes­ten ülést tartott. A testület Szlamenicky István elnökle­tével megtárgyalta az áfé­szek és a szövetkezeti válla­latok gazdálkodásának újabb eredményeit. Az áfészek üz­lethálózata 1985-ben 189 bolttal, 83 vendéglátó egy­séggel, összesen 26 ezer négy­zetméter alapterülettel bő­vült. Közülük jelentős a 16, egyenként több mint 400 négyzetméter alapterületű ABC és a 7 ezer négyzetmé­ter alapterületű Erzsébet Áruház a fővárosban. Hz integráció lehetőségei a felsőoktatásban Csongrád megyébe látogatott tegnap, kedden Földiák Gábor, a művelődési miniszter helyettese. Délelőtt a me­gyei pártbizottságon — ahol Koncz János, a pártbizottság titkára fogadta a vendéget — megbeszélést folytatott idő­szerű oktatáspolitikai témákról az illetékes megyei párt­vezetőkkel, majd a vásárhelyi állategészségügyi főiskolai karon tett látogatást. Szegeden, a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola épülő sportcsarnokát tekintette meg a mi­niszterhelyettes, délután pedig részt vett a megye felső­oktatási intézményei állami és pártvezetőinek értekezle­tén, melyet a városi pártbizottságon tartottak, Székely Sándornak, a pártbizottság első titkárának elnökletével. Az értekezleten ott volt Molnár Jánosné, a Központi Bi­zottság munkatársa is. A megbeszélés központi témája volt: az egyetemek és főiskolák közötti együttműködés, ennek fejlesztési lehetőségei. A hazai felsőoktatási in- e két intézmény hallgatói­tézmények szétaprózottsága, nak van lehetőségük az „át­egymástól való elszigeteltté- hallgatásra", főként a főis­gük nemcsak pénzügyi, anya- kolásoknak, és elsősorban gi szempontból előnytelen, társadalomtudományi szako­hanem ennek jól érezhető, kon; főiskolai tanulmányaik­káros következménye az egyes értelmiségi csoportok elkülönültsége is. Az integ­rációs törekvések jogosult­ságát, a lehetőségek szám­ba vételének szükségét in­kái egyidejűleg az egyete­men is tanulnak. A rendszer tökéletesítésére és kiszélesí­tésére mód nyílik az új ok­tatási törvény hatályba lé­pése, illetve a felsőoktatás dokolta így Székely Sándor korszerűsítésével foglalkozó a tegnapi megbeszélésen. A JATE, a SZOTE, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a SZÉF, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola szegő­di tagozata, az OTKI egész­ségügyi főiskolai kara, a vá­javaslat elfogadása után. Az integrációra, különös­képpen a tudományegyete­mek és ¿1 pedagógusképző főiskolák szervezeti „együtt­élésére" már több példa van az országban. Földiák Gá­Bútorbemutató Tiszaszigeten MM* MIHÍIV FCIVTÍICTE Tegnap, kedden kétnapos bútorbemutaló kezdődött Tiszaszigeten, a művelődési házban. Az Alföldi Bútorgyár szekrénysoraiból, ülőgarnitúráiból és a Tisza Bútoripari Vállalat konyhabútoraiból válogathattak a falu lakói. A nyitás után egy órával már százötven, ezer forintos forgalmat bonyolítottak le a Dél-Tisza Menti Afész helyi vegyesiparcikk­boltjának eladói. Akinek a 700 ezer forintnyi készletből nem jutott, annak előjegyzés­re már pénteken meghozzák a hiányzó darabokat. Ha valakinek kevés a pénze, taka­rékszövetkezeti hitelt is igénybe vehet. As áfész tervezi, hogy május végén Rüszkén is hasonló akciót kezdenek. Az eddigi tapasztalatok szerint a lakosság örül a helyébe vitt ideiglenes üzletnek, hisz csak a fuvaron 1-2 ezer forintot megtakaríthatnak sárhelyi állat-egészségügyi bor elmondta, hogy fokoza­főiskolai kar vezetői arról tosan, több lépésben, a he­számoltak be, milyen együtt- lyi sajátosságok figyelembe­működési formák léteznek vételével, de a jövőben min­jelenleg az intézmények kő- denképpen az intézmények zött az oktató-nevelő mun- integrálása felé kell halad­kában', a tudományos kuta- ni. Az úgynevezett alaptár­tás, a közművelődés és a gyak (marxizmus) oktatása­sport terén, illetve arról, mi- ban már most kívánatos a ként látják a jövőbeni fej- szorosabb együttműködés, az lesztésí lehetőségeket. „Az „átoktatás", oktatói kapacitás ésszerű A tudományos kutatómun­hasznosítására", mint 'kide- ka ^ a feUőoktalas jelenle­rult, a szükség már ravitte ., ..,.. ,,.,.,..., a különböző intézményeket, kulonválUagat helytelení­hiszen például a védőnő- ük a fönt említett doku­képz.ő egyszerűen nem tud- mentumok, s az egyetemek ná megoldani alapfeladatát é főiskolák, valamint a ku­a SZOTE oktatóinak segít- ......... U1 sége nélkül. Az „átoktatás- tatoMjrek sokkal szorosabb ra" több példa van a tudo- kapcsolatait szorgalmazzák, mányegvetem és a pedagó. A • feltételek természetesen gusképző főiskola kapcsolat- különbözőek. Szegeden az rendszerében is. Ugyancsak egyetemek és a tanárképző főiskola igen rossz helyzet­ben van a műszerekkel való ellátottság tekintetében. Ezért célszerű a meglevő műszerpark közös, gazdasá­ga* használata, és a fejlesz­tés céljából egyaránt, hogy az intézmények kisegítsék egymást, illetve közös pályá­zatok révén próbálkozzanak a fejlesztéssel. Ugyancsak nagy gondokat jelent a hely­hiány (oktatótermek, kollé­giumok, sportlétesítmények). A SZÉF évek óta kölcsönzi' sportlétesítményeit a tanár­képzőnek, ahol annyi testne­velő tanárt képeznek, mint a budapesti Testnevelés) Főiskolán, ám Szegeden — megfelelő létesítmények nél­kül. Ugyancsak a tanárkép­zőn számították ki, hogy a hallgatóknak több mint a fele nem tudna leülni, ha minden tantermi székre egy­egy diák ülhetne; ugyanazok a létesítmények, amelyek 20 éve 800 hallgatót fogadtak be, most 1000 diákot szol­gálnak... Mindezek miatt is örvende­tes, hogy a leendő kollégiu­mi férőhelyek intézmények közötti megosztásáról már megegyeztek. Jobban ki kel­lene használni viszont az együttműködésben rejlő le­hetőségeket a könyv- és fo­lyóirat-rendelések, a jegy­zetírás és -sokszorosítás, a könyvkiadás terén. g. E. U I I

Next

/
Thumbnails
Contents