Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-26 / 122. szám

3 Hétfő, 1986. május 26. Szegedi képtérkép - madártávlatból Ha egyszer valaki arra ai­ná a fejét, hogy megírja a hobbik történetét — ki min­denki mi mindent csinált, ami nem tartozott a munká­jához — beleőszülne mire a végére járna. Ezernyi oka le­het annak, hogy miért nyűg­lődik az ember azzal, ami­ért nem hajtja ostorral sen­ki. Van aki könyvet gyűjt, mások bélyeget, akad aki esténként a világegyetem dolgaiba ássa be magát, van aki a parányi hangyák életét figyeli. Olyan is akad, aki térképeket gyűjt, s ha ideje engedi képzeletben elutazik a színes papírlapokon a Föld egyik csücskéből a ma­iikba. Olyan, aki térképet is rajzol hozzá, aligha akadhat, gondolná az ember; de té­vedne. Különleges térképet lát­tam a napokban: nem a fel világot, csak a szegedi Bei­várost rajzolta meg a szer­kesztője, de igen érdekesen. Első hallásra ebben nem 6ok csudálatos van. Annyi térkép készült már a váro­sunkról, legföljebb mától eggyel többet tartunk szá­mon. Ezt az egyet azonban két dolog mégis megkülön­bözteti minden eddigi útba­igazító papirostól. Az egyik, hogy nem ez a hivatása an­nak, aki rajzolta, a másik, hogy nem egyszerűen térkép ez, hanem képtérkép. Szere­péi rajta kicsiben minden, ami a valóságban is a he­lyén van: kicsi ház, kicsi ao­lak, kicsi kémény, kicsi ka­puk. Olyan ez, mintha a megszokott térképet össze­gyúrták apró makettjeivel. A szak­A rajzoló türelme emberek úgy hívják: madár- térképre minden ház. Meg­távlati ábrázolás. így láthat- számolni is nagy türelem ja a madár fentről, amit mi idelenn eddig megépítettünk. Mostanság csak Budapest kellene hozz, hát még meg­rajzolni. Milyen lesz a kész térkép, Belvárosát araszolták végig amit majd a kezünkbe vehc­madármenetben a térkép­szerkesztők, a mi belváro­sunk a második. tünk? Az aprólékosan meg­rajzolt házakat két színár­nyalat rányomásával teszik Mutatom a készülő térkép méS plasztikusabbá. Minden idegenforgalmi nevezetesség külön számot kapott, ráke­rülnek a fák, a parkok, vé­gül pedig kékeszöld színt kap a szőke Tisza. Mi mindent használt hoz­zá a rajzolója? Több száz homlokzati rajzot, fotót, jó néhány alaptértépet, helyszí­fotóját ismerőseimnek, talál­ják ki, miféle ember rajzol­hatta! Rájönni senki sem tud, de azt hozzáteszi min­denki: kétszer is sorba áll­hatott, amikor a türelmet osztották. Ha nem ismerném, azt gondolnám, tanár lehet, vagy könyvtáros, ennyi tü­relem csak a gyerekek mel- ni rajzot. A szerkesztés, a lett, vagy a könyvek őrzése rajzolás, a színezés több ezer közben szorulhat valakibe. Ha így okoskodnék, nem té­órájába került. Bemutattuk a térkép raj­vednék nagyot. Az „amatőr'' zolóját, szóljunk most arról térképrajzoló Kratochwill Ottiliát tavaly avatták ta­is, mikor, hol jutnatumi majd hozzá a kész térkép­nárrá, s egy éve, hogy a So- hez? Ügy tervezi a mene­mogyi Könyvtár munkatársa, dzselést magára vállaló e - »• ­Földrajz—rajz szakon vég- 6ülés, hogy az ünnepi játé­zett, mindkét szakmájának kok idején már terjeszteni van valami köze a térkép- fogják. Minden nagyoöb rea­rajzoláshoz. Az ötlet is a fó- dezvényen árusítják majd, iskolán született: először de utazási irodákban és a diplomadolgozat ' lett belőle, könyvterjesztő hálózatban is majd az oktatók unszolására találkozhat majd vele az az első szegedi képtérkép. Az idelátogató turista, vagy a Alkotó Ifjúság Egyesülés hazai ¿rdeklődő. megyei képviselete kérte fel, rajzolja meg az egész belvá­rost — a kiadást, a terjesz­tést ők vállalják. Mindent összeadva 2 évnyi munka kel­lett megrajzolni, megszer­keszteni belvárosunkat. Ti­volna, az épületek sza „főutcánktól" a Lenin körútig került rá a készülő Az idegenforgalomban, a városrendezők asztalán, a térképpel ismerkedő diákok táskájában kap majd helyet az első szegedi képtérkép. Rajzolója türelme pedig áz olvasó emlékezetében ... Rafai Gábor Egy konferencia tanulságai Az élet mélypontjain Azon az úton, amelyen eljut egy ember az önszándékú halál gondolatáig — az egészségügy hatáskörén kívül eső —, konfliktusok sokasága kíséri. Ezek elhárítása éppen úgy kínálja a megelőzés lehetőségét, mint a pszichiáterek megelőző módszereinek alkalmazása. Az öngyilkosságra készülő embert menteni szándékozó segítségnek ugyanis Ahogyan egyre szomorúbbá válik a „meghívott halált vá­lasztók" számát mutató világ­statisztika, úgy próbálják a szakemberek szaporítani az elérhető segítő lehetőségek csak a harmadik lépcsőfokán áll a tiszta orvosi modell, számát. Az SOS telefonszol a konkrét pszichiátriai beavatkozás, a közvetlen életmen­tés. Amikor egyértelmű és félreérthetetlen krízishelyzet­ből kell kivezetni azt embert, s ekkor már betegként ke­zelni. Az elmúlt hét végén Szegeden megrendezett nem­zetközi konferencián Európa — e témában —legértőbb szakemberei tanácskoztak arról, mit tehet a lélek gyógyá­sza az élet mélypontjain vergődők életben tartásáért. A szűk szakmát érintő módszertani kérdéseken túl a tudo­mányos ülésen elhangzottakból azokat a gondolatokat emeljük ki, amelyek a hétköznapi embert segítik a másik hétköznapi — de az életet éppen eldobni szándékozó — ember megmentésében. Százezer lakos közül Svéd- lajt biztosítanak az élet na­gálatot a világon sokan hív­ják utolsó menedéket remél­ve. De kérdés, mennyit segít­het egy személytelennek tűnő párbeszéd? Peter Stern, a Sürgősségi Telefonszolgálat Nemzetközi Testületének el­nöke, aki a krízisállapotot egy belső nyomástól feszülő ballonhoz hasonlította, mon­dotta el: az SOS a szelep sze­repét tölti be akkor, amikor hagyja a telefonálót haragjá­országban 17, az NSZK-ban gyobb terheinek elviselhetet- ról, félelméről, szorongásai­21, Finnországban 22, Auszt- lenné válásához. Bekövetke­riában 27 és nálunk, Magyar­országon 50 ember követ el évente öngyilkosságot. A zik pedig ez akkor, amikor az embert az élet olyan kont­aktusokba sodorja, olyan számarányok évről évre — döntések elé állítja, amelyet világviszonylatban — növe­kedést mutatnak. Nemigen lehet tehát kérdés, miért oly önerejéből nem tud nyugat­ról beszélni, a gyötrő érzése­ket magából kivetni: * A magyar kultúrában sa­játosgyökerei vannak a meg­hívott halálnak. A magyar mat hozóan megoldani. E ki- ember — évtizedekre vissza­úttalannak tűnő szituációban aktuális az öngyilkosság-ku- aztán gyakran „ugrik be" — menően — gondjai megoldá­sának módját sokszor csak tatás itt és most. A miértre, egyetlen megoldási lehető- az önkezű halál „meghívásá­a kiváltóokokra világított rá ségként — az öngyilkosság ban" látta és látja. Különö­a tudományos ülést bevezető gondolata. S ha az ember Sen érvényes ez szűkebb pát­előadásában Szilárd János szinte beletapad, irreálisan professzor. óriásivá nagyítja a problé­A huszadik század végé- máját, akkor lassan belesod­nek emberét egy soha nem ródik az öngyilkosságot köz- statisztikát. Külön munka tapasztalt feszültség, szoron- vetlenül megelőző, ekkor már csoport foglalkozik Szege­gás, félelemérzés tölti el. Az beteg állapotba. A krízisin­lehetőségének tervenciónak — a beavatko­zásnak — ezen a ponton le­riánkra, hiszen — mint tud­juk — Csongrád megye ve­zeti a magyar öngyilkossági atomháború réme, az óriás városok elma­gányosító és lélekpusztító ha- het még értelme. Gemot Son­den a dél-magyarországi ön­gyilkosság-kutatással, illető­leg az életben .maradt elkö­vetők gyógyításával, az okok tósa, a bioszféra pusztulásá- neck bécsi öngyilkosság-kuta- feltárásával. Amelyek közül ból fakadó önnyomorítás az tó elemezte ezt az ún. ön­ember gyermekkori lelkisé- gyilkosság előtti szindrómát, rüléseivel társulva oly köny­nyen sebezhetővé teszik a szervezetet és a lelket egy­aránt. Ezt a világmindenség szorongatásából fakadó lelkí­s beszélt a segítő kezet nyúj­tók feladatáról. Tévedés len­ne azt hinni, hogy a krízisek­ben csak a pszichiátereknek vannak tennivalói. Hiszen egyensúly-bomlasztó érzést akkor, amikor azon múlik tovább mélyítik — a kultú­ránként, országonként vál­tozó — társadalmi gondok, amelyek közül általánosnak mondható a társas kapcso­kiemelkedő az alkoholizmus és az emberöltőről emberöl­tőre szálló öngyilkossági ha­gyomány. Mindkettő legyőzé­se és megszüntetése messze túl mutat az egészségügy le­hetőségein és hatáskörén. Kalocsai Katalin Ütköző emberek F.-né Klári egy évet töltött külföldön, s közőse tehát törvényszerűnek látszott egy most, hogy visszatért élete a megszokott takintélyelvre méretezett üzemi hierar­kerékvágásba, kurta-furcsa jeleit tapasz- chióban. „Ha egyszer megírod — rajzolt lalja a változásnak. Nem szakmai kény- mutatóujjával a levegőbe —, csak any­szer sodorta távol, férjét követte a kül- nyit a nevem helyett, ember. EMBER, szolgálatba, és magukkal vitték termesze- csupa nagybetűvel." tesen Orsit is, a család nyolcesztendős Két eset — két zátony. Ami 'a történe­szemefényét, tanulja-szokja az idegen tűkben közös, hogy bezavar egv latens nyelvet, hasznát veheti még. Miután ha- körülmény: jó szakemberek, tartottak tó­zaérkeztek, jószerivel ki sem csomagolt, lak. Konkurenciát szimatoltak bennük, eisó útja a munkahelyere vezetett: majd b;\r maguk ¡s „megtettek mindent", hogy elállt a lélegzete, vadidegen arcot látott effajta látszatfelhök vessenek árnyékot az az asztalánál. úgymond üzemi demokráciára. Magyarán: Egy üveg konyakkal, miként az szokás, szavuk volt, tekintélyük, hiszen K.monú­bependerult a főnokhoz, s a kölcsönös ud- tdk a bíráló szót is, e végből népszerűek variaskodások, érdeklődő tiszteletkörök t,JC]tak maradni olyan kollégák között, után, ovatosan előhozakodott a farbaval: aklkb(-,| hiányzott a spiritusz, de titkon mi lesz most vele. Latja, megvoltak nél- örvendett a lelkük, ha mások képviselték küle, de hát, itt van megint, munkara, véleményüket. Pedig a jó szakember bij­harcra kész — kedélyeskedett titkolt szo- zonyít„u képességeivel teremt presztízst rongással. Beleizzadt a fönok is, mire elo- magának. És nem a folytonos zsörtölődés­vezette, tulajdonképpen nemigen sza- sel> felelőtlen handabandával. A jó szak­mithattak rá. Klári férje fontos ember, ember véleményének tudniillik, más az hamarosan ujabb megbízatások, tanul- akusztikáli. Arra oda kell figyelni, törté­mányutak elé néz, asszonynak férje melr retesen akkor is, ha nincs egészen igaza, lett a helye, nekik viszont fix munka- d(. van i(lgikája Az ilyen emberek folyton erükre van szükségük. Olyanokra, akik- akarnak valamit, mondják a magukét, s ben napra készen látni a perspektívát. A ez lassacskán terhessé válhat azoknak, folytonos átcsoportosítások döcögtetik a 'aKÍk legszívesebben megállítanák az időt. munka szekerét a gépezetnek olajozottan Bevall(>m n(,kom szimpatikusak az kell működnie. Az asszony hebegett-habo- .. .. ........ ,inllS(lk.. m,.L, h;. züld uta. hat Leszegett fejjel tudomásul vette a hilukra vett keresztjét, minthogy kény­tortenteket s masnap beállt a sorba. Ta- telen_keUellen személyes boldogulásukat volabb a fonok, szobatol messzibbre a kockaztatjak. Egyéni ambíciókat áldoznak hivatal, rangletran attól, ahol a bizalmat ,. , h ' fc£du|jon a szekér, amelyre osztogatják. az ügy, a kollektíva érdeke terelné. Az M. Zoli esete tragikusabb. Főmérnöknek effaj£'ülköző emberekre tudniillik,' ha­hívtuk, rokon szakmaboI,^a cég UJ_vezető- n,arJabb íröccsen sár, mert folyton éles Rájuk érvényesek je, egykori osztálytársa, hogy rá, mint kő­sziklára építhessen, akár Jézus Krisztus l.agyatékozta Szent Péterre az anyaszent­egyházat. Ilanem az idő kikezdte a néhai barátságot, a főmérnök népszerűsége fel­helyzetekbe kerülnek, az úgynevezett kabátlopási ügyek, ahol a múló idő gyengéd fátylat borit az ok-oko­zati összefüggésekre, s az ütközeteiknek később annyi nyoma marad csupán, hogy hőket kergetett kozejuk s lassacskan csak bckkeveredlek. A sikeremberek mostoha az alkalom hiányzott hogy hivatalosan is alternativái 6k akiknek farizeusi sors összetépjek a babaruhat. Az alkalom pe- adütoU Tisztüki küldetésük ugyanis, sem u.glen nem késett soka, Zoli karambólo- tübb sem kevesebbi mint feltárni az el­zott megseru t, s azt a tanácsot kapta ,entmondásokat> szikráztatni a konfliktu­legjobb, ha leszázalékoljak. Nem szeret sokal s z ük azonbar. itt véget is er, jó, utlában lenn. senkinek, megfogadta a „ba- hu nem teljesen eredménytelenül. Küzde­rati biztatást azóta ejjelior, reggelente, nek bruszlülnak azérl> hügv a fonáksá­munkabol jövet tul sokat nez a pohár fe- k fé derüljön, utat nyitnak a vál­nekere, alkoholba martja bujat-bajat. Itt ,tozasüknaki aztón az új helyzetbe újabb találtam ra, koesmatajt, egyensúlyi prob­lémákkal küszködve, így aztán még ke­sikeremberek érkeznek, s kezdődhet elöl­,„.,.-.- -.-- „ ... . , , röf. Az ütköző emberek csatáinak haszon­vésbe fogta vissza magat Összefuggestele- é,vez6j ugvanis a simulékony emberek, tiul aradt belőle a szeszgozos panasz, akar akik árnvékból szimpatizálnak. s ki tud­egy siratófalnak Zavarta az igazgatót, ják vámj m(g az ügv érdekében mások megszakadnak. C'est lu guerre? — kér­a francia. Nem! Ez az élet, s ha igen, a költőnek adni igazat. „Éltem, s ebbe más is belehalt már." Nikolényl István hogy kisujjában a szakma? Hogy tőle kértek tanácsokat, kritikus esetekben hoz- ^^ zá fordultak olyankor is. ha az ötleteket a főnök magának vindikálta? Nem volt szívbajos, tény, hiszen véleményét, kellett vagy nem, sohasem rejtette véka alá. Ut­Negyvenéves az úttörőszövetség Ünnepségek, kitüntetések Vasárnap délelőtt a Sze- káért kitüntetésben része- ván (Zsombó), Nádas Lász­ged városi Sportcsarnokban sült a Móricz Zsigmond Al- Ióné (Deszk), Hcnn Lászlóné a MÜSZ 40. évfordulója al- talános Iskola Kun Béla (Röszke), Csányiné Üveges kalmából díszünnepséget Üttörőcsapata. A Béke ut- Mária (Szatymaz), Gémes rendezett a Magyar Üttörök cai Altalános Iskola Kos^ Antalné (Sándorfalva). Ki­Szövetsége Szeged Városi suth Lajos Úttörőcsapatát váló Ifjúvezetői Mun­Elnöksége. Az ünnepség Dicsérő Oklevéllel tüntették káért kitüntetésben részesült résztvevői több száz élen- ki. Ugyanezt a kitüntetést Lévai András és Vámos járó, példát mutató kisdo- vehette át a Révai József István (Szeged). bos, úttörő gyermekvezető. Általános Iskola Váci akik képviselhették nagyobb hály Üttörőcsapat közösségük, csapatuk és is- lője is. kólájuk színeit. Az elnökségben foglalt helyet többek között Oláh Miklós, az MSZMP Szeged ^nd^né, Somi Varos. Bizottságának titka- (Szeged) Kálmán ra, Papp Gyula, a szegedi ' városi tanács elnöke és Laszinger Mária, a szegedi úttörők jugoszláv testvér­szervezetének képviselője. A városi pártbizottság tit­kára beszédében arról szólt, hogy minden társadalom, így a miénk jövőjének zá- Mészáros loga, hogy miként gondos­kodik gyermekeiről. A dísz­ünnepségen kitüntetéseket adtak át. Üttörövezetöi Érdemérmet kapott Bereczky Tiborné, Berkes Miklósné, Ferke Imréné Ferencné (Zsombó). Miniszteri Dicsé­retben részesült Fülöp Ist­vánná (Szeged). Kiváló Űt­törővezető Kitüntetést ka­Mi- A MUSZ Szeged Városi képvise- Úttörőelnökségének Dicsé­rő Oklevelét kapta a Kodály téri Altalános Iskola Lad­vánszky József Úttörőcsa­pata, a Tiszaszigeti Általá­nos Iskola József Attila Üt­törőcsapata, a Tarján II. Számú Bölcsőde Martos Fló­ra szocialista brigádja, a Szegedi Ruhagyár Veres Pé­ter szocialista brigádja, a . , Szegedi Paprikafeldolgozó pott Ágoston Karolyne Ba- ^ Sz,rmai , tyi 1 lazs Imre Benkoczi Antal- Pamutnyomóipari vállalat ne. Gatfalvx Kristofne Ka- kiskundorozsmai üzemegység nya Laszlone, Korom István, Rezsöné, Nagy Margit-, Székely Lajosné, Delta, az OTP Csongrád Megyei Igazgatósás Lenin . . , . ... Vr'j*' szocialista brigádjai. Ugyan­Veszpremt Laszlone, Vtda ., ..».-...» u . L •«. „..,.. '„. .. ilyen kitüntetést vehetett at Miklosne (Szeged), Banszki .. _ „ ­minden, hogy a szenvedőt ne hagyjuk magára, a közvetlen környezet — a család. a munkatársak — könnyebben képes felvállalni a remény Jánosné (Szatymaz), Herceg A KISZ KB Vörös Selyem- jánosné (Domaszék) zászlaja Kitüntetést a Ma­dách Imre Altalános Iskola A MUSZ Országos Tanácsa Madách Imre Üttörőcsapata Dicsérő Oklevelet kapta. Kiváló Vttörö Mun- Czina Mihalyné, latok sorvadása, a család vál- képviseletének szerepét. Nem sága, a nők munkába állítá- az elveszettek pótlásáról vagy sa okán zavart szenvedő akár a fájdalmas realitás la­anya-gyermek^kapcsolat. Bad4gáról> hanem támogatás­ról, együttérzésről és bátorí­tásról beszélhetünk Az ember kora gyermek­kori lelki sérülései jó tápta Fűszerárak változása A Compack Kereskedelmi A 25 grammos őrölt fe­és Csomagoló Vállalat közli, ketebors ára 8,70-ről 11,60­hogy a beszerzési árak vál- ra, a 25 grammos kömény­tozása miatt május 2G-tól mag ára 4,40-ről 5 forintra emelkedik a bors és a kö- emelkedik. A 10 grammos ménymag, csökken a szegfű- szegfűszeg ára 11,20-ról 8,20­szeg fogyasztói ára ra csökken (MTI) a Dégáz szegedi üzemegysé­ge és a Hermán Ottó Hor­gászegyesület kollektívája. A Szegedi Balázs Béla Üt­Jcapták: törőház által a felnőtt út­Dohány törővezetőknek kiírt Leg­Edit, Forgó Lászióné, Gaskó kedvesebb úttörőélményem Béláné, Gyömrei Ildikó, című pályázatra beérkezett Kecskeméti Sarolta, Korsós- munkák jutalmául Dicsérő né Balogh Katalin, Kovács Oklevelet kapott Pleskó Lászlóné, Marosi István, András, a Juhász Gyula Mede Józsefné, Nógrádi Tanárképző Főiskola II. Nándor, Orosz Lajosné, Pro- Számú Gyakorló Iskolájá­lok Ágota, Siposné Havasi nak, Tóth Rózsa, a Ságvárí Valéria, Szalai Józsefné, gyakorló általános iskola és Szuromi Pálné, Varjasi Ist- a Turi Kiss Ágnes, a Du­vánné (Szeged), Takács Fe- gonícs utcai általános iskola rencné (Bordány), Nagy Ist tanárai

Next

/
Thumbnails
Contents