Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-21 / 118. szám
S/crda, 1986. május 21. 3 fl tanszerellátásról Kedvezményes vásár július végén A Piért Vállalat munkaértekezletére kaptunk meghívót, amelyet tegnap, kedden délelőtt tartottak Hagyományos már évek óta, hogy májusban értékelik az elmúlt, pontosabban a véget sem ért oktatási évet,' és tájékoztatnak a következő szezon várható iskolaszerellátásról. A tavaly ígérteket nem sikerült betartani Főleg a fú zetellálással volt gond, ami a fűzfői papírgyárban a földrengés miatti akadozó gyártásnak tulajdonítható Az 1986—87-es tanévre viszont már jól felkészültek Az árualap biztosítja az igények maradéktalan kielégítését. A kereskedelmi vállalat az országban másfél millió diákot lát el tanszerrel. A szülök július 28. és augusztus 9. között (engedményes vásáron) a füzetcsomagokat 30 százalékkal olcsóbban vehetik meg. A Piért a más vállalatokkal közösen üzemeltetett boltokban, és természetesen a saját árudéiban az iskolatáskákra és a tolltartókra — kivéve a kinaí termékeket — 20 százalékos engedményt ad. A 300 forint feletti vásárláshoz sorsjegyet kapnak a vevők, amelyekkel utazási utalványt és Commodore 16-os számítógépet nyerhetnek Hallottuk azt is, hogy a műanyagborítók jobban illeszkednek a füzetekhez és a könyvekhez mint tavaly, ígéri a nagykereskedelmi vállalat, hogy minden tanszerből a szükségletet teljes mértékben kielégíti, de ehhez kell, hogy az üzletek időben és kellő mennyiségben rendeljenek Biobetonbemutató Új kézi falazóblokkot mutatott be az építtetőknek, tervezőknek, kőműves kisiparosoknak kedden Tatabányán a Komárom Megyei Állami Építőipari Vállalat. A tájékoztatón elmondták, hogy a laaprítékból és cementből — vegyszeradalékkal — készülő Durisol elnevezésű biobeton építőelem minden szempontból megfelel a nemrég életbe lépett szigorított hőtechnikai előírásnak súlya csekély, anyaga tűz- és nedvességálló, korhadásmentes, jó hangszigetelő. Könnyen lehet fűrészelni, vágni, csavarozni. Az ilyen elemekből épült lakások fűtéséhez feleannyi energia kell, mint például a téglából készültekéhez. A különböző méretű blokkokból szárazon, kötőanyag (habarcs) nélkül gyorsan fel lehet húzni a falakat. Miután nem igényel különösebb szakértelmet, kalákarendszerben az egész család részt vehet az építkezésben. Borok országos randevúja A Heves megyei Gyóngyöslarjánban kedden megnyitották a szövetkezetek negyedik országos borbemulatóját. A négynapos versenyen — amelynek rendezője a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, házigazdája pedig a gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Termelőszövetkezet — 120 szövetkezeti gazdaság és 50 magántermelő összesen 620 bormintáját minősítik. Az országos bemutatót területi versenyek előzték meg. A döntőn négy bíráló bizottság minősíti a borokat. A verseny eredményét pénteken — május 23-án — hirdetik ki. (MTI) Milyen sertéseket vár a húsipar? A kaposvári, úgynevezett Ka-hyb sertéseknek fontos szerepe lehet a hazai sertéshús minőségének immár elodázhatatlan javításában. Mint az Orosházi Állami Gazdaság központjában kedden rendezett országos tanácskozáson ismételten felhívták a figyelmet főként a háztájiban hódít nagyon lassan teret a korszerű, fehér húst adó fajta, noha — például Békés megyében — az összes sertéshúsnak több mint az 50 százalékát a kistermelőktől vásárolja fel a feldolgozó ipar Ennek nagyobb része a kívánatosnál lényegesen zsírosabb, márpedig zsíros húsból nem lehet külföldön értékesíthető árut készíteni, sőt itthon is egyre jobban idegenkednek tőle a fogyasztók. A nagyüzemeknek fontos szerepe lehet, s kell is, hogy legyen a sertéstenyésztés, és ezen belül a háztáji állattartás korszerűsítésében is. Ezl elősegítendő a Ka-hyb Sertéshús Termelési Rendszer vezetői a tanácskozáson együttműködésre kérték fel a jelen levő gazdaságvezetőket. Ennek keretében a rendszer egy-egy, átlagban csaknem 6000, forint értékű anyakocát 4000 forintért, legy-egy körülbelül 30 000 forint értékű apaállatot pedig 16 ezer forintért bocsát az érdeklődök rendelkezésére. Májusi eső aranyat ér, de Szomjas a Milliókat jelent a gazdaságok mérlegeben az utóbbi napokban lehullott csapadék, gyorsabban fejlődnek a növények, könnyebb a lalajmunka — kapálás, kultivátorozás —, amire persze főként azért van szükség, mert az esőben hamarabb nőnek gyomok is. Hajdú-Biharban például a 16 ezer hektáron termő cukorrépa tábláit járják a gépek, a kapások. A gyomtalanítás mellett ilyenkor ad munkát a tőszámbeállítás, aminek célja, hogy megritkítsák a kelleténél sűrűbben soroló répát: így a növények — megfelelő távolságra lévén egymástól — jól fejlődnek, megfelelő termést adnak. Mutatkozik némi gyomosodás a Hortobágy környéki kukoricaföldeken is, ezért kultivátoroznak. A Hajdúságban a tavalyinál, mintegy 10 ezer hektárral nagyobb területen termesztik a kukoricát, ennyivel több a munka is. Esett Csongrádban is, de nem eleget, hozzávetőleg 40 Info 1986 Közgazdászok tanácskozása Kétnapos szakmai tanácskozás kezdődött kedden Zalaegerszegen — Info, 1986 cimmel — a Magyar Közgazdasági Társaság statisztikai szakosztályának iparstatisztikai és üzemgazdasági szekciója rendezésében Az eszmecserén — amely egy ben a szakosztály XV vándcrülése — áttekintik a vállalatvezetési formák és szervezeti változások tapasztalatait és megvitatják az információs rendszer fej lesztésének tennivalóit Az ülés elnöke, Nyitrai Ferencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a nyitóülésen elmondta. hogy a statisztika eszközeivel a gazdasági feladatok megoldását is igyekeznek előmozdítani, a lehető leggyorsabban feltárva a gazdasági folyamatok belső változásait A vándorülés résztvevői három szekcióban — ipari, építőipari és kereskedelmi tárgykörökben — vitatják meg a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének, a szervezeti struktúra korszerűsítésének, a vállalati szervezet továbbfejlesztésének kérdéseit, az új vállalatvezetési formák szervezésének és működésének tapasztalatait, a kis- és belső vállalkozások vállalati gazdálkodásban betöltött szerepét i határ milliméter csapadékkal adós a természet ebben az országrészben. A mélyfekvésű kötött talajok a tavaszi belvizekből megőriztek annyi nedvességet, hogy a növények jól tűrték a májusi kánikulát, a Duna—Tisza közi homokon azonban szomjaznak a növények. Ahol lehet, öntöznek Kedvező viszont a nyári idő a lucerna betakarításához, pár nap alatt megszikkad a lekaszált növény, a szárítóüzemekben a szokásosnál kevesebb üzemanyagot kell elhasználni A I rizs fejlődését is sietteti a I meleg, a hódmezővásárhelyi tangazdaság földjein már zöldell a vízigabona Szépen kel a rizs Szolnok megye nagykunsági és a Tisza menti tájain, ahol 6200 hektáron termesztik ezt a növényt, jórészt a korábban elszikesedett földeket hasznosítva. A termőterület ugyan csökkent valamelyest, de ezt ellensúlyozza, hogy az új termesztési technológiák — például a Palotási Állami Gazdaságban alkalmazott kubányi módszer — eredményeként nőttek a hozamok. Öntöznek ezen a vidéken is, szórják az éltető permetet a cukorrépára, kukoricára, napraforgóra. Zalában a hét elején a traktorok után kötötték a fűkaszákat, megkezdték a lucerna és a vöröshere betakarítását, s mintegy 30 ezer hektárról vágják le a következő hetekben a rétek füvét Mi csóvál micsodát ? Hajdanában arról panaszkodott nekem a Balástyai Alkotmány Tsz akkori lőmezőgazdásza, hogy az emberek jobban szeretnek a háztájiban dolgozni, mint hogy 9 forintos órabérért kapálnák a paprikát a közösBen. 1979-ben ugyan többet ért a 9 forintos órabér, mint manapság, de már akkoriban sem számított valami fényes fizetségnek. Másként gondolkoztunk meg akkor az első és a második gazdaság kapcsolatáról. Méltányoltuk ugyan a téesztag házi számvetesét, ám mégis inkább az agronómus igazsága felé hajlottunk: lassan odáig jutunk, mondta ő, hogy a farka csóválja a kutyát, a háztáji érdekek mozgatják a közöst is. Vajon meddig jutottunk azóta? A Bordányi Előre Szakszövetkezet elnöke, Nagy Húszéin Tibor mesélte a minap, mennyi munkát és közvetett anyagi segítséget nyújt a közös a kisgazdaságok termelésének integrálásával. A gondoskodás kiterjed a tápok beszerzésétől egészen a hízott jószágok kedvezményes beszállításáig. Miután a sertéshizlalás jövedelmezősége romlott, Bordányban csak úgy sikerült megőrizni a termelési kedvet — ott legalább sikerült! —, hogy a szakszövetkezet átvállalt valamennyit a kistermelők költségeiből és érdekképviseletükből. Nem önzetlenül tette, persze. hiszen az árkiegészítés a közös könyvelésben is jelentős tétel. Mégsem mondhatni, hogy a közös ezzel ragyogó üzletet csinál. A valódi nyereség a tagok viszonylagos nyugalma — munkájuk, jövedelmük, életszínvonaluk megőrzése révén. Egy szakszövetkezetnél talán még természetesnek is tekinthető ez a helyzet, hiszen ott a tagok szövetsége viszonylag laza. Egy termelőszövetkezetnél azonban már erősebb konfliktus keletkezhet az egyéni érdek és a közös között. Ma igen sok téesz csak úgy tud munkaerőt szerezni a közös munkákra, ha megszervezi mellé a jól jövedelmező háztáji lehetőséget is. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy az első gazdaság néhol már csak azáltal képes biztosítani önmaga működési feltételeit, ha megszervezi maga köré a második gazdaságot. Jellemző példa erre, hogy a leginkább kézimunka-igényes növények a háztájiba és a részesművelésbe vándorolnak át. Ma szőlőt, fűszerpaprikát, gyógynövényt, zöldséget a közös földön is leginkább családi szövetségben termelnek az emberek. Jó néhány gazdaságot ismerek, ahol nem jutna ember a szárítóba, a nagyüzemi tehenészetbe, de talán még a traktorokra sem, ha nem adnának jelentős jövedelmet nyújtó háztájit. Baja környékén nagy területen termelték évekig a ligetszépe nevű gyógynövényt. Amikor idén a túltermelés miatt még az elvetett növényt is ki kellett szántani a földből, a téeszek vezetői nem a közös kassza anyagi veszteségei miatt riadtak meg, hanem amiatt, hogy a kiegészítő jövedelem lehetősége híján elvándorolnak tőlük az emberek. A pótlólagos jövedelem ma már nemcsak a mezőgazdaságban stabilizálhatja a munkaerő létszámát, a jelenség megtalálható az iparban is. A Kalocsai Agrárgazdasági Egyesülés például kénytelen volt négyszáz dolgozójának paprikatermesztő szakcsoportot szervezni. Az ilyesmi lassan olyan juttatássá válik, akár a munkaruha, vagy a gyári öltözőben a kézmosó szappan. Az alföldi városokban, amelyek környékén kiterjedt mezőgazdasági terület van, az iparnak alkalmazkodnia kell a második gazdaság mezőgazdasági munkáihoz. A kalocsai ruhagyárban például azért hálálkodnak, hogy az őszi divatszezon váltása nem esik egészen egybe a fűszerpaprikaszedés idejével, így nem kerülnek veszélybe a gyors exportmunkák. Másutt a vezetőség kompromisszumot köt a dolgozókkal: túlóráznak, ha muszáj, ellenben nem hiába kérik a szabadságot, amikor csúcsmunka van a háztájiban. Azt mondják, a végéemká az ipar háztájija. Kialakulásukkal megszűnt egyfajta társadalmi igazságtalanság: most már az ipari munkások is szert tehetnek plusz jövedelemre, ha hajlandók föláldozni a szabad idejüket. A végéemkák teljesítménye nyilvánvalóan benne van a magyar gazdaság eredményeiben, és hozzájárul az erős. munkabíró emberek életszínvonalának fenntartásához, esetleg növeléséhez. Ha hirtelen megszüntetnék e gazdasági munkaközösségeket, megsínylené a népgazdaság és megsínylenénk mi, állampolgárok is. Annak a paradox helyzetnek, hogy az első gazdaság ma már csak úgy boldogul, ha árnyékgazdaságot szervez maga köré, az ellentmondásait mégiscsak a végéemkák jelzik a legegyértelműbben. Elég fölidézni, amit már számtalan jelentés megállapított. nem kockáztató, újí tó, vállalkozó szervezetek ezek, tagjaik többsége pusztán lelkiismeretes bérmunkás, ugyanazt teszik, amit munkaidőben — csak jobban. Ez sem kevés. Ennek az ellentmondásos helyzetnek rövid távon valószínűleg jelentősebbek az előnyei, mint a hátrányai. A gazdaságnak ma már minden szektorában, lehetőség van arra, hogy az ember a szabad idejének föláldozásával szinten tartsa, vagy növelje reáljövedelmét. Ma tizenegy-tizenkét órát dolgozunk annyiért, amenynyiért hét-tiz éve még csak njolcat — de örülünk, hogy megtehetjük. Am folytatódhat-e az eddigi ütemben és irányba az első és a második gazdaság kompromisszuma. a fő munkahelyről származó és a kisegítő jövedelmek arányeltolódása? És valójában melyik egészíti ki a másikat? Ha ez így folytatódik, néhány év múlva talán 16—18 órát fogunk naponta dolgozni? Minthogy munkánk a nemzetközi öszszehasonlításban évről évre leertékelődik, egyre többet kell dolgoznunk azért, hogy országnyi vagy családi gazdaságunk egyensúlyát megtartsuk. Mikor jutunk el addig, hogy a „szintentartás" görcsös akarása fölfalja emberhez méltó életünket? Hisz mai életmódunkban is mutatkozik már számos torzulás, amelyek romboló hatása talán csak évtizedek múlva bontakozik ki teljesen. Ki lehet-e lépni ebből a körből? Talán már rég ki kellett és ki lehetett volna lépni belőle. A vegéemká és a háztáji az a konglomerátum, amit ma jobb híján a magyar második gazdaság néven emlegetünk, valójában az extenzív fejlődésnek a munkaerókorlátokat átlépő meghosszabbítása, amely az intenzív gazdálkodásra való áttérést helyettesíti, immár jó ideje. Mi csóvál hát micsodát? Annák idején úgy hittük, a mindenható központi akarat „csóválja" az egész gazdaságot. Volt idő, amikor úgy láttuk, a részesművelés, a háztáji a közös gazdaságnak a nyúlványa, s mint eb a farkát, úgy csóválja a nagyüzem a saját érdekei szerint a kisüzemet. Innét csak egy gondolati lépcső választja el a már idézett aggodalmat: mi van, ha fordítva történik? Ha a háztáji csóválja a nagyüzemet, az egyéni érdek a csoportérdeket? Úgy gondolom, mostanában a tulajdon elhúzódó tehetetlerségünk, a minőségi váltásra való képtelenségünk csóvál bennünket. Tanács István Oklevelek Kiváló áruknak Kedden az Országos Piac kutató Intézet Nagymező utcai bemutatótermében kiosztották a Kiváló Áruk Fóruma megkülönböztető jelzésre jogosító okleveleket azoknak a gyártóknak, amelyek ter mékeikkel az elmúlt évben pályáztak a megtisztelő címre. A jelentkező 22 gyártó 32 terméké közül 11 gyártó 18 termékél, illetve termékcsaládját ítélte a szakértő zsűri alkalmasnak arra, hogy viselje a KÁF emblémát. Oklevelet kapott az Akkumulátor és Szárazelemgyúr GUPS típusú akkumulátora, a Csepel Fémmű háromféle kézi ívhegesztésű elektródája, a Hajdúsági Iparművek exportra alkalmas forróvíztároló családja, a Moto'General Ipari Szolgáltató Szakcsoport Wartburgokhoz és Dáciákhoz használatos futómű gömbcsukló családjai, az Agrokémiai Szövetkezet 5féle növényvédő szere, a Budalakk Festék- és Mű gyantagyár Neptun színtelen lakkja, a Fővárosi Kézműipari Vállalat Winter elnevezésű hótaposó csizmája, a Kemikál Építőanyagipari Vállalat Epokoll kétkomponensű ragasztója, a Magyar Viscosagyár Netlon rovarhálója, a Gránit Csiszolószerszám és Kőedénygyárló Vállalat gyémántszemcsés vágókorong családja, valamint a Mátravidéki Cukorgyárak egymagvú drazsírozott cukorrépa-vetőmagja. Ugyancsak átvehették a KAF-oklgvelet azoknak a termelőeszközöknek és beruházási javaknak a gyártói, amelyek a tavaszi BNV alkalmával meghirdetett pályázaton nyerték el a megkülönböztető jelzés viselésének jogát. A zsűri 22 gyártó 40 cikkét Ítélte alkalmasnak az embléma viselésére. E termékek többsége újdonság, licenc alapján előállított gyártmány, s nagyrészük sikeres exportcikk Ülést tartott a Szövosz A Fogyasztási Szövetkeze tek Országos Tanácsának elnöksége Szlamenicky István vezetésével kedden ülést tartott. A testület jóváhagyta azt az írásos anyagot, amelyet a fogyasztási szövetke zetek X. kongresszusát megelőző munkahelyi és megyei küldöttértekezleteken vitatnak majd meg. A vitaanyag tartalmazza a szövetkezeti mozgalom elmúlt 5 évének eredményeit és az elkövetkező években végrehajtandó fejlesztés irányait, valamint a mozgalom megújításával kapcsolatos elképzeléseiket Az elnökség ülésén a közös fejlesztési alapok fel használásával is foglalkoztak. A testület úgy döntött, hogy ezeket a szövetkezetek jelentős részét érintő közös célokra lehet csak felhasználni (MTI)