Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-17 / 115. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. évfolyam, 115. szám 1986. május 17., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA .Havi előfizetési díj: 43 forint Ara. 2.20 forint «ST Ruhák - lányoknak, asszonyoknak A Szegedi Ruhagyár próbálkozása Sándor Béla, a Szegedi csókken. A női ruhákat sok- mutatták be a jövő évi kí­Ruhagyár gyártás-előkészíté- kai több megrendelő keresi, nálatot. Jólesett a külföldi si osztályvezetője abba a te- Ezért gondoltunk ilyen pró- vevőknek azt a véleményét rembe vezet, ahol az új mo- bálkozásra, amikor szóba ke- hallani, hogy a bemutatóra deliek készülnek. Egy-egy — rült a termékskálánk bővíté- az idén a legdivatosabb mo­esetleg később gyártásba ke- se A hölgyek számára eddig delieket a Szegedi Ruhagyár rülö — széria első darabjai is gyártottunk munkaköpe- vitte. Azóta már befejeződ­nyeket, szabadidőruhákat, tek Moszkvában a specifiká­Szóval, némi termelési ta- ciós tárgyalások is. pasztalattal ezen a területen is rendelkezünk. — Van megfelelő alap­sorakoznak felakasztva a vállfákon. Könnyű, női, nyá­ri ruhák. Egy- és kétrésze­sek. Sorra nézegetjük a har­minc mintadarabot. A sokfé­le szín közül nem lehetne anyag az új termékekhez? egyet vagy kettőt kiemelni, együttműködésünk, hogy minden beérkező megrende­lésnek eleget tudunk tenni. - Mekkora kapacitással marabb megismernének ben­— A belföldi piac? — Részt vettünk a debre­ceni szakbörzén. Szeged ne­vét ma még nem jegyzik a női ruhát gyártók között. Ez a tény részünkről fokozott piaci munkát igényel. Sze­retnénk, ha a nagykereske­dők és a vásárlók is miha­. ,„„_ . • ,• , — Két textilipari vállalat mint az 1987-es nyan divat alaDanvaeaival ^ doleozunk színét. A mintákban feltűnő, , „„ i^"" , . , ii Bízunk benne, olyan lesz az hogy milyen sok közöttük a ' J nagy, virágimitáció. A sza­básformák között akad új­szerű, már-már merész és agyomanyos is. kívánják gyártani az új ter- nünket erről az oldalunkról — A Szegedi Ruhagyár, mékeket? is. A jövő nyártól jó lenne, ~ idei második félév- ha minél több, általunk közelmúltban a nagyvalla- „„,„„,,„•, lathoz hasonlóan maga is el- 'l^V-l£ S ÍT gyárt°" "ÖÍ rUháVal talál" V- -i- • , , pes lenne csak noi ruhát ke- ,„„ • , . ., • nyerte aKivalocimet, ed- szitenj . lenne ehhez koznank az utcakon is. Ter­• t "tt férfiöltönyöket {e,elő mennyiségű megren- mészetesen az idén júliusban gyar o ... deléshez jutni! részt veszünk a Szegedi Ipari — Valóban — kezdi vála- — Hol keresik a vevőket? vásáron is. Ott a férfi szá­szát Sándor Béla. De a férfi- — Nemrégiben a hazai öltönyök iránti kereslet az külkereskedelmi vállalatok a badidoruha-kollekcionk mel­utóbbi időszakban egyre 6zovjet nagykereskedőknek lett ezeket a női ruhákat is bemutatjuk. Igyekszünk ezenkívül is minél több szakbemutatóra eljutni! A Szegedi Ruhagyárban az új termékek gyártásához adott a technológia. Az átál­láshoz új gépeket nem kellett beszerezni. Valószínűleg még az idén a gyár termékszerke­zete a férfifelöltőkkel is bő­vül. így már majdnem min­dent gyártanak a szegediek a felsőruházati termékek kö­zül. így talán könnyebben tudnak alkalmazkodni a pia­ci változásokhoz, és nem fe­nyeget majd a lekötetlen ka­pacitás vegzélye. Böle István Sajtótájékoztató II KISZ közelgő XI. kongresszusáról A KISZ közelgő XI. kong- Az ifjúsági szövetség ncm­resszusának tartalmi kér- csak erőinek megújítására déseiről és az eseményhez törekszik, hanem arra is, kapcsolódó kísérőprogramok- hogy fiatalossá váljék, ról tájékoztatták a sajtó Ezzel {ügg össze a belépé­kepviselőit pénteken az if- sj korhatár kérdése is, ami­júsági szövetség székházá­ban. Szandtner Iván, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára egyebek közt elmon­dotta : a KISZ a jövőben az ifjú­ságot pártoló szemlélet erősítésére, s arra törek­szik, hogy növelje a fia­talokért érzett felelősséget ről várhatóan nagy vita lesz a kongresszuson — mu­tatott rá. Végezetül két fontos szer­vezeti újdonságról szólt Szandtner Iván. Elmondotta a jövőben a rétegszekciók választják meg a rétegtaná­csokat és azok elnökeit, s a kongresszus küldöttei köz­a társadalomban A konc- vetIenüI választják meg a ÍZ központi bizottság első tit­kárát és titkárait resszus jó alkalmat nyújt az elmúlt évek ifjúságpo­litikájának elemzésére, a közös gondolkodásra, s programot kíván adni majd A kongresszus iránti nem­zetközi érdeklődésről és az eseményhez kapcsolódó kí­az ifjúságnak a cselekvésre, sérő programokról Ernőd Pé­ter, a KISZ KB titkára tájékoztatta az újságírókat. Mint közölte, a kongresszus­ra 49 külföldi delegáció ér­kezik. A szocialista orszá­gok és több nyugat-európai ország kommunista ifjúsá­gi szervezetein kívül itt lesznek a tanácskozáson a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség, a Nemzetközi a jövő formálására. Az if­júsági szövetség legfelsőbb fórumának tanácskozásán 910 küldött vesz részt. Az alapszervezetek már koráb­ban megkapták az előzetes kongresszusi dokumentumo­kat, s az ezekben foglaltak­ról élénk vitát folytattak a fiatalok. A KISZ akar és fog is változtatni eddigi te­vékenységén — hangsúlyozta Diák Szövetség képviselői, s a KISZ KB titkára. Az elő- a fejlődő országok ifjúsági relépéshez azonban más tár- szervezetei is. Ott lesz szá­sadalmi szervezetek segít- mos fejlődő ország ifjúsági ségére is szükség van. A szervezeteinek delegációja, s tapasztalatok szerint a fia- képviselteti magát a német, talok az eddiginél nagyobb illetve a finn szociáldemok­mértékben kívánják kivenni rata ifjúsági szövetség is. részüket a társadalomépítő A KISZ kongresszusához munkából; cselekvőkészsé- kapcsolódva művészeti, szá­gük egyik legutóbbi jele mítástechnikai és sportren­például széles körű részvéte- dezvényeket szerveznek a lük a kormány elektronikai Városligetben. A kísérőren­programjának megvalósítá- dezvények már május 19-én sában megkezdődnek (MTI) A hús nem Jancsiszeg Vágóhídi kérdőjelek Megyénk élelmiszeriparának méltó reprezentánsa a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát. Az utóbbi időben leginkább a kedvezőtlen hírek jellemezték a húsipar há­zatáját. Nem kellő termelői érdekeltség, csökkenő állat­létszám, majd a megkésett termelői áremelés után el­maradt a kedvező fordulat. Alacsony exportárak, s leg­újabban a közös piaci beszállítási tilalom. Lássuk, hogy ezek a gondok hogyan festenek szűkebb környezetünk­ben! Pataki Károly, a szegedi tel, nekünk kínálják fel a nagyvállalat gazdasági igaz- megmaradt állományt. A gatója sem tud túl sok biz- disznóra nincs ráírva, hogy tatót mondani. Talán csak nekünk hizlalták-e. Mond­annyit, hogy ami rajtuk hatják azt is, hogy a má­múlik, azt megteszik, a jó jusra szerződött tétel hama­termelői partnerkapcsolat rabb „kész lett". Vegyük át érdekében. Ók is csak biza- áprilisban, hogy ne károsod­kodni tudnak az objektív janak. Az állami húsiparra körülmények változásában. még most is érvényes az az Több községünkben úgy íratlan szabály, hogy a nép­vetődött fel a kérdés az el- gazdasági érdeket vegye fi­múlt hónapokban, hogy gyelembe, s minden fel­tényleg szüksége van-e a ajánlott mennyiséget átve­népgazdaságnak a meghiz- gyen- Az fyen hirtelen „be­dalt sertésre és szarvasmar- ugrások" a becsülettel sort hára? Akkor miért vannak állókat sújtják. A tisztan­az átvételben, ütemezésben latast nehezíti, hogy meg­több hetes csúszások? Most szűnt a tobb éves szerződé.­akkor sok, vagy kevés az ál- ses felar- A termelőnek nem latállomány? Az mégsem érdeke, hogy hosszú távra állapot, hogy ne akkor ve- kiszámíthatóan lekötelezze cvék át a termelő nortéká- maSát- Mérlegel, s az utolsó gyek at a termelő portéka piLlanatban szerződik. Csak jat, amikor az a kedvező annyit köt, ami biztos, s ha súlyhatárt eléri. Ha nem mégis többre vállalkozik, ürül ki időben az ól, hova menet közben módosít. Az kerüljenek a következő vesztette az állomány stabi­turnus malacai. Ha a drága üzáló szerepét. Az új ter­takarmánnyal a kellő idő- melőnek ez így sokkal élő­nél tovább kell etetni, oda nyösebb, de a változtatás mellékhatását most a bo­az a most is igen vékony- rünkön érezzük Mi ráadá, ka haszon. sui speciális helyzetben va­— A probléma gyökere az, gyünk. Az 1984-ben kezdett hogy a vágóállat) termelés- vágóüzemi rekonstrukció ről kapott információink próbaüzeme nemrégiben fe* igen pontatlanok. Áprilisban 44 ezer sertést jeleztek, s ennek ellenére 48 ezret vá­sároltunk fel. Országosan ez az arányeltérés még na­jeződött be. Nem tudtunk teljes kapacitással dolgozni. A szerelések, igazítások mi­att egy-egy műszakban a gyobb, 13 százalékos. Ezért teljesítményének felét vagy is csúsztak az utemezessel. Több oka is lehet a rossz számításnak. Van olyan nagyüzem, amely nem csak velünk, hanem más feldol­gozó üzemekkel is szerződé- , , ses kapcsolatban áll. Ha ott ban egyenesbe jovunk valamiért szünetel az átvé kétharmadát produkálta a vágóvonal. A mostani hét végi kommunista műszakon levágott 1500 sertéssel azon­— Mi a helyzet a szarvas­' Somogyi KároJyiié felvétele A munkatempót látva, biztosak lehetünk abban, hogy az idei gabonatermés egy részé már ezekben az új fémsilókban tárolhatja a gabonaforgalmi és malomipari vállalat, hat, egyenként ezertonnás, könnyűszerkezetes építmény a Délép és az Orosházi Sza! szerelő Vállalat összehangolt munkáját dicséri marhával, itt is tapasztalha­tók feszültségek? — Valóban folyamatosan egy fél lépéssel hátrébb va­gyunk a kelleténél. A re­konstrukció miatti kisebb ütem mellett még a kedve­zőtlenebbé vált exportlehe­tőségek is fékezik munkán­kat. Lzer darab körüli mennyiséget „tolunk ma­gunk előtt". Most már, ha a piac is engedné, egy-két hét alatt levezethetnénk ezt a felesleget. Továbbra is cél, hogy ami élő exportra me het, azt úgy küldjük. Az át­vételtől való elzárkózás el len a vállalat nem sokat tehet, a múlt héten a Közel­Keletre szánt kilencszázas tételt már a vagonokból kellett visszavitetnünk a termelőhöz. Hogy az ö tü­relmüket néhány napra, vagy több hétre kell-e igénybe vennünk, az nem itt, a vállalatnál dől el. Ha a továbbtartás mértéke szá­mottevő, külön megállapo­dást kötünk partnereinkkel. Átvesszük az állományt, s fizetjük az ezután felmerü­lő költségeket. — Még mindig ilyen gaz­dag a húsipar? — Egyáltalán nem, az eb­ből eredő veszteségeinket hitellel finanszírozzuk. A kényszerű készletnövekedés minden vállalat jövedelme zőségét lerontja, mi sem vagyunk kivételek. Mást nem tehetünk. Azt azonban látni kell, hogy a hús nem jancsiszeg, amit az udvar sarkában is hónapokig el lehetne tartani. A mi hű­tőnk teli van áruval, a hű­tőipar kapacitása is véges, így a termelés programozá­sának nagyon nagy szerep jut. Ha egy téves prognózis alapján kevesebb vágást tervezünk, a tröszt kisebb részarányt jelöl ki szá­munkra Budapest ellátásá­ban. Ha a felvásárlás a ter­melő érdekében mégis több­re sikerül, a pluszt már ide sem száLlíthatjuk, mert más vállalat már betöltötte a helyünket. — Akkor most sok a vá góállat vagy kevés? — Az időszakos problé­mák látszata az is lehetne, hogy sok, de ez nem így van. Mi tavaly 677 ezer 500 sertést vásároltunk fel, az idén csak 550 ezerre van biztos kilátás. Ez nem je­lenti azt, hogy a valóságban nem lesz több. A vállalati és népgazdasági érdek az lenne, hogy sikerüljön fe­lülmúlni az eredeti tervün­ket. A félmilliárdos beruhá­zást valamiből ki kell gaz­lálkodni. A marhavágás kapacitása az óránkénti 15­ől 30-ra nőtt, s a sertés­/ágó műszakonkénti 1600 •értés feldolgozására mére­ezett. Ezzel együtt javultak í munkakörülmények is, és közös piaci és amerikai xportkövetelményeknek is negfelel a higiéniai szint, lamarosan a vágóüzem kli­:-atizálására is sort kerí­ink. A húsipar nyugodtan ki­jelentheti: tanár úr, mi ké­szültünk. A sikerhez azon­ban jobb tananyagra, vagy­is megbízható szerződéses kapcsolatokra, és a tanár úr jóindulatára, illetve a piac megváltozott értékítéletére, az importőrök korrektebb magatartására is szükség lenne. Tóth Szeles István

Next

/
Thumbnails
Contents