Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-14 / 112. szám

5 Szerda, 1986. május 14. Nagyobb iskolai önállóság - és a feltételek „Az új oktatási törvény és az iskola valósága" címmel Gazsó Ferenc, a művelődési miniszter helyettese tartott előadást tegnap, kedden Szegeden — a középiskolák igazgatóinak, szakfelügyelőiének', az oktatásügy párt és állami testületekben dolgozó irányítóinak. A /fórumot Rákos Istvánné, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg. ott volt Koncz János, a megyei pártbizottság titkára is. Az alábbiakban Gazsó Ferencnek az új törvény legfontosabb elemeit ismertető előadásából főként a középiskolákra vonatkozó részleteket közöljük, rövidített formában. A magyar oktatásügyben fordulatot jelentő törvény az iskola folyamatos megújításának programja; a tartalmi, minőségi fejlesztést célozza, a fokozatosság jegyében, olyan lépésekben, amelyekhez megvannak az anyagi és pedagógiai feltételek. A törvény számos normatív elemét, elvét nyilvánvalóan csak hosszú idő alatt lehet a gyakorlatban megvalósitaní. A középiskolákban a tartalmi fejlesztésnek nem kedvez az a tény. hogy a tanulói létszám még hosszú évekig emelkedik, s a tervezett tanterem-építkezésekkel is csak az úgynevezett szintentartó ellátottságot lehet biztosítani, illetve a nagyobb városokban a helyzet romlik. Nagy gond lesz megfelelő számú pedagógust biztosítani. A felsőoktatás fölvételi keretszámainak növelésével (az idén már 600-zal több hallgatót vesznek föl, mint tavaly) nem lehet a problémát megoldani, ezért a pálya megtartó képességét, vonzerejét kell növelni. A bérezés javításával, a jelenlegi bérgazdálkodás átalakításával és főként a pedagógiai feltételrendszer átalakításával. Ennek lényege, hogy az iskolák önfejlesztési lehetőségeit biztosítsuk. Az értelmiségutánpótlás feladatát a gimnáziumok csak akkor tudják megoldani, ha a mostani uniformizáltság helve". a differenciáltság, a sokszínűség jellemzi az oktatást. Nem központilag szabályozott, hanem az iskolák által, a helyi viszonyoknak megfelelően kialakított eljárásokra van szükség, olyan speciális oktatási formákra (fakultáció, tagozatos osztályok, két tannyelvű gimnáziumok, stb.), amelyek a tanulókkal való differenciált foglalkozást elősegítik. Ősztől iskolai döntés kérdése lesz a fakultáció, a tagozatos rendszer, a kötelezőn túli ismeretanyag meghatározása; s a pedagógusok alanyi joga: a tanítási módszer megválasztása. Mindehhez, vagyis a tanárok szakmai önállóságához és kompetenciájához szükséges a képzésük, valamint a szakmai szolgáltatások egész rendszerének fejlesztése. A nagyobb önállóság azonban önmagában is motiváló erő lehet, hogy a szűkös pénzviszonyok között is emelkedjen a tartalmi munka színvonala. A nem szakmai tartalmú kérdésekben ezután sem a nevelőtestületeknek kell dönteni. Ám megszűnik a központi rendeletek és helyi szabályozások dzsungele (jelenleg 800 központi. 6 ezer helyi intézkedést kell érvényesíteni az iskolákban), a törvény hatálybalépésével összesen 12 központi jogszabály érvényes az egész oktatásügyre. Az önállóság hatékonyabb külső ellenőrzést kíván, amelyet a mostani módszerekkel nem lehet elérni. A tanulók tudását kell nézni, meglévő és ezután kidolgozandó módszerekkel, de semmiképp sem szabad kívülről beavatkozni pedagógiai folyamatokba. S. E. Kézi feslésű Zsolnayporcelánok Különleges, kézzel festett porcelánfajansz készítményeket előállító manufaktúrát hozott létre a pécsi Zsolnay Porcelángyár. A már korábban is ezzel foglalkozó részlegeket összevonták, és egy helyre telepitették, azokba az üzemcsarnokokba, amelyekben korábban műszaki porcelánokat készítettek. A közelmúltban átköltözött végleges helyére a festőés aranyozóműhely is, és ezzel befejeződött a-gyár alapitójáról elnevezett Zsolnaygyáregység létrehozása. A korszerű, mikroproceszszorral vezérelt égetőkemencék üzembe helyezésével a Zsolnay gyár tavaly megkétszerezte a kézzel festett porcelánfajansz termékek gyártását. Az idén még nagyobb mennyiséget, több mint százmillió forint értékű díszes mokkáskészletet, bonboniert, tányért, tálat és dísztárgyat állítanak elő, jórészt külföldi — amerikai, ausztráliai, jugoszláviai, kanadai, kuvaiti, NSZK-beli és svájci — megrendelésre. Hagyományok - mai színpadon Az „Oroszország" táncegyüttes műsora Az „Oroszország" nevű hivatásos táncegyüttes szegedi vendégszereplése, a vasutas művelődési házban tegnap, kedden lebonyolított fellépésük igazolta: az önmaguk elé tűzött célokat magas színvonalon valósítják meg. Az OSZSZSZK nemzeti táncait, az ott élő népek és nemzetiségek népi hagyományait a mai ember gondolkodásához és érzésvilágához igazítva, látványos színpadi táncokká formálva segítenek megőrizni. Korunk égető problémáival foglalkoznak a tánc nyelvén, olyan emberi igazságok híveiként, Megint utazik a színház Mármint a szegedi, és nem is keveset. Alighogy visszatértek hónapos nyugat-európai turnéjukról, nem kevésbé fárasztó szezonvég elé néznek, immár nemcsak az operisták, a próza is. Íme, a naptár. Péntektől indul vándorútra a Hair; május 16—17-én Egerben háromszor játsszák, tl8-án Budapesten, a Vígszínházban, kétszer — a szegediek produkciója nyitja az országos színházi fesztivál vidéki bemutatósorozatát —, majd 19-én a budapesti KISZ-bizottság meghívására a városligeti rockfesztivál keretében. A labdarúgó-világbajnokság miatt előrehozták a hagyományos évadvégi szombathelyi turnét. Május 20-án már bemutatják a Mária Magdolnát és a Himnuszt a vasi főváros Bartók-termében (ugyanezen a napon még Egerben játszik az opera Carment), majd 21 —22—23-án a Kaktusz virágával, a Viktóriával, illetve a Carmennel vendégszerefjeinek Szombathelyen. Rövid pihenő következik, pontosabban a tájolásokat illetően kéthetes szünet, aztán újra indul a verkli, június 7-én Szolnokon a zenés színházak fesztiválján játsszák a Hai.rt, 20-án gálaműsorral. nyitják a Soproni Ünnepi Heteket. 21-én a fertőrákosi barlangszínház közönsége láthatja a szegediek Carmenjét, másnap a soproniak a Hegedűs a háztetőnt, amit 23-án Szombathelyen, 24-én Szekszárdon is színre visznek. A szabadkaiak szervezésében Palicson indul Shakespeare-fesztivál június 25-én a szegedi operisták Macbethjével (vagyis Verdiopera avatja a Shakespeareünnepeket!), de másnap már „igazi" Shakespeare-rel is fellépnek a szegediek: a JV. Henriket játsszák. Június 27én társulati üléssel ér véget a színi évad Szegeden. Fejlődő gyógy-idegen forgalom Hazánkban az utóbbi években — központi és helyi forrásokból egyaránt — mind több pénzt fordítanak a termál- és gyógyvízkincs kiaknázására, az erre települő idegenforgalmi létesítmények fejlesztésére A ta pasztalatok szerint a hazai vendégek mellett a Magyarországra érkező turisták jelentős része — csaknem egynegyede — is kipróbálja vizeink fájdalmat enyhítő, gyógyító, pihentető hatását Schmidt Andrea felvétele Körtánc a színpadon mint a barátság, a munka, a béke. A folklór számukra a forrás, a színpadi látványosság alapja. Elbeszélő jellegű táncképeikben — melyeknek dramaturgiai íve van, a szereplők meghatározott tulajdonságok hordozói — számos a korszerű tánc- és zenei megoldás, a hatáskeltés eszköze, az élénk színpadi látványosság. Díszes jelmezekkel és föltétlen tánctechnikai fölkészültséggel érnek el megkapó hatást. A fiatal táncosok sokoldalúak, a különféle stílusú és egymástól eltérő „alapszókincsű" nemzeti, nemzetiségi táncokat egyformán jól ismerik, előadásmódjukon látszik, hogy legtöbbjük balettintézeti képzés után kerülhet az együttesbe. Tamara Lukjanova vezető balettmester állította színpadra műsorszámaikat. Lírai körtánc, a sajátos orosz négyes, baskír, itelmen, kalmük, vepsze, korják, burját nemzeti táncok motívumaira épülő számok, elbeszélő táncképek tették változatossá a látványos programot. „A béke indulója" című hatásos tánckompozíció zárta a műsort, amellyel már Csehszlovákiában, Olaszországban is nagy sikert arattak. Az érdekes dallamvilág, a színes jelmezek és az egymástól eltérő karakterű táncok látványa a szegedi közönséget is tapsokra késztette. A technikai haladásról Több mint kétszáz vasipari, műszaki szakember, valamint egészségügyi dolgozó részvételével kedden háromnapos tanácskozás kezdődött a vasasszakszervezet székházában a tudományos-technikai haladásnak a dolgozókra gyakorolt hatásáról, és az ebből adódó szakszervezeti feladatokról. A konferenciát rendező Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete meghívására 39 külföldi társszervezet képviselői is jelen vannak a tanácskozáson. Borovszky Ambrus, a va sasszakszervezet elnöke megnyitójában arról szólt, hogy a mostani tanácskozás célja a műszaki fejlődés irányzatainak előrejelzése. Mint mondotta, az új, korszerű technikának a munkabiztonságot, a munkaegészségügyi helyzet javulását, a nehéz fizikai munka felszámolását is segítenie kell. A prognózisok szerint a technikai átalakulás a következő néhány évben mindenekelőtt a gépiparban, a műszeriparban és a híradástechnikai ágazatban érezteti hatását Verseny, vagy szövetség? Hazai szóhasználattal élve, több lábon áll a Kalocsa Környéki Agráripari Egyesülés. Van tejföldolgozója — 30 millió liter megy át rajta évenként —, konzergyára, tésztaüzeme — mindkettő hagyományosnak mondható, mert a kézzel vggzett munkának nagy a szerepe benne —. és van híres paprikaföldolgozója. Ez az utóbbi méltó párja a szegedinek. Többrészes sorozat telne ki a tavaly 102 milliós nyereséggel dolgozó vállalatból — ezeregyszáz ember dolgozik benne összesen! —, de érdemesebb talán belekapaszkodnunk az igazgató, Lakatos Lajos egyetlen kijelentésébe, és azt bogoznunk tovább. Azt mondja ugyanis, hazai körülmények között híve a versenynek, de külföld előtt már nem. örülnünk kell, hogy eddig már eljutottunk, hiszen régóta mondjuk, de még mindig ritkán csináljuk, hogy a termelés legjobb motorja a verseny. Hoszszú évtizedek óta monopolhelyzetben levő cégek hasadnak legalább kettőbe, néha többfelé is, és elkezdenek versenyezni egymással. Várakozással figyeljük például az Állami Biztosító szétválását, és jó szívvel vesszük, hogy mindkét oldalról igyekeznek bevinni a köztudatba a nagy fordulat minden előnyét. Akár kimondtuk, akár nem, sokan tudják, hogy a paprikatermesztésben eddig is volt hazai verseny. A kalocsaiak például jóval előbb kezdték a paprikamagot a termőhelyre vetni, kihagyva a palántanevelés és a palántarakás fáradságát; túl alapos műtrágyázással előbb nyomták föl a termést a száz mázsa fölé — amíg be nem jött az új minősítési rendszer az átvételnél —, és hamarabb indították a betakarítógépeket is. Visszakanyarodtak a kézi csipedéshez, hogy a kész paprika minőségét evvel is javíthassák. Nem mindig érik be ugyan itt se a géppel vetett paprika, hiszen szeptember végén itt is lehetnek fagyok, de állítja az igazgató, hogy a palántázás, bármilyen nosztalgia él is bennünk iránta, nem jöhet vissza, mert a költségeit nem viseli el a fűszer, se itthon, se külföldön. Arra viszont rájöttek már ők is, nem mindegy, hány magot vetnek egy hektárra. Ha egyetlen mondatban akarnánk kimondani a lényeget, akkor így kellene fogalmaznunk: van, ahol elkerülhetetlen visszalépni, van, ahol nem szabad. A hazai verseny alaptétele lett az a kívánság, hogy azonos minőségű paprikáért ugyanannyi árat kapjon a szegedi is, mint a kalocsai, bár újabban éppen a márkajelet nehéz kihagyni. Ha Makón gyártanák a szegedi szalámit, időbe telne, mire a vevő méltányolná ezt a változást, csakúgy, ahogy a tokaji bort se lehet elszakítani termőhelyétől, és a somlait se. Ha minden igényes vevő megkülönbözteti a vásárhelyi porcelánt a kalocsai festésűtől, és másként nyúl a herendi után, mint a hollóházi vagy pécsi után, csak azért, mert más a gusztusa, nem baj, ha megkülönbözteti a kétféle paprikát is. Bár a paprika nem bor, és nem is porcelán, nagyon egyetértettünk benne, hazai viszonyokra fordítva. Teljesen egy véleményen voltunk abban is, hadd választhasson a hazai vevő akár minden boltban is a kétféle paprika közül. A kalocsaiak például azt se bánnák, ha egymás mellett árulnák a kettőt, akár Kalocsán is. Igaz, mi inkább az övéket láttuk Szegeden is az ősszel a szegedi helyett, de ezt a gondot a kereskedelemre hárították. A hazai verseny, akár akarjuk, akár nem, kiterjed a fekete (a házi) és a gyári paprikára is. Hirtelen és teljesen váratlanul, megugrott a fekete ázsiója, és belekeveredett az alattomos üzlet is. Régi tétel, hogy hamisítani is lehet a paprikát, és vannak, akik nem tudnak megállni a tisztesség határán. Külföldi példából már halálesetet is mondanak, amikor egyértelműen a kotyvasztott-kevert paprika volt a ludas. Szeretné a hazai vevő, ha a legkiválóbb, export minőségűnél is jobbat kapna, hiszen ö a hazai, ezért nyúl a házi után, és ezért keveredik az üzletes emberek hálójába is. (Ezt a lehetőséget föltétlenül ki kell zárnunk, a teljes hazai piac ellenőrzésével, és a gyári minőségének a javításával.) Ha egyszer szeretünk büszkék lenni paprikás csirkénkre és halászlénkre, akkor hadd legyünk büszkék a bele való fűszerre is. Nekünk, sajnos, nem elég, ha jobb a paprikánk, mint a spanyolo&é, nekünk saját összehasonlítási alapunk van. A versenyben természetesen szerepe van a csomagolásnak is. Itt úgy mondják, más kell a feleségnek, és más a szeretőnek. A diszdoboz, a kalocsai mintával hímzett, kicsi zacskó is kedvessé teheti a vevő előtt a paprikájukat. Számontartják ugyan, melyik külföldi piacra jut el a szegedi, és hová a kalocsai, de váltig azt erősítgetik, hogy külföldi piacainkon ne versenyezzünk egymással, inkább szövetségben éljünk. Ne szegedi, ne kalocsai, hanem magyar paprika menjen ki külföldre. A más természetű párhuzamok emlegetésére mi ugyan a másik megoldás felé sandítunk, de itt úgyse számít a mi véleményünk. A piac majd eldönti a vitát. Egyelőre lényeges szava van annak a ténynek, hogy egyetlen külkereskedelmi cég forgalmazza mind a kettőt. Az igazgató véleménye szerint a verseny eleve föltételez bizonyos józan szövetséget is. Természetesen megkérdeztem azt is, miből telik a csuma kézi eltávolítására, a csipedésre (ha a palántázás szóba se jöhet). Géemkában folyik ez a munka. Egyébként a terjedelmes, nagy cég dolgozói közül, négyszázan szakcsoportok tagjaként, a termelésben is részt vesznek, munkaidő után. Horváth Dezső Védik a Balaton halállományát A Balatonon, ahol most általános horgászati és halászati tilalom van érvényben, ebben az időszakban kettőzött figyelemmel ügyelnek a vízterületre. A halászok, a halőrök megerősített szolgálatot tartanak, járják a partokat, s csónakokkal a nádasok rejtett zugait is felkeresik. A Balatoni Halgazdasági Vállalat és a Magyar Horgászok Országos Szövetsége az idén is több millió forintot költ ivadékok telepítésére, Ennek az értéknek a védelme a halászok mellett a horgászok érdeke is, akik önkéntes őrszolgálattal segítik a hivatásos halőrök munkáját, (MTI)