Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám

4 Szerda, 1986. április 9. Ml? HDLP MIKOR? Agrárgazdaság, agrártársadalom, agrárpolitika A közelmúltban látott lentőségét. önálló tanul- zanatát ragadja meg. E kör­napvilágot Hegyi András mány foglalkozik a mező- bői kitűnnek a gazdag for­szerkesztésében az agrártu- gazdasági termelőszövetke- rásanyagra támaszkodó, a dományok terén elért ered- zetek rendszeres állami tá- megyeszékhely tanyás gaz­ményeket összefoglaló tudo- mogatásával az 1959—1967 dáLkodásának kialakulását mányos tanácskozás előadá- közötti időszakban, és rámu- elemző fejezet valamint a sait közlő tanulmánykötet. A tat arra, hogy miként járult különbÖ7* idxl7akok n7Qn konferencia 1984-ben zajlott hozzá a történelmi jelentősé- Kulonbozo időszakok (1790­le Szegeden, akkor, amikor gű kettős feladat sikeres to1 1980-ig) agrárpolitikáját éppen negyedszázada volt megoldásához. Más szerző és agrárfejlődését bemutató annak, hogy párt- és kor- pedig olyan fontos elméleti értékes munkák. Ugyancsak mányhatározatok születtek a kérdést elemez, mint a ter- . . .. ,... , mezőgazdaság szocialista át- melés társadalmasításának U oivasnaio a szegeai toia­szervezésének kiteljesítésé- sajátos útjai és formái a me- reformra vonatkozó írás, ről. A 'kötet élén mottóul zőgazdaság szövetkezeti amely értékes információk­szektorában. Ujabb előadás kai gazdagítja a kérdéskörre Erdei Ferenc-idézet áll; azt vizsgálta - az 1950-es vonatkozó ismereteinket. „A történeti tapasztalatok "" '. ' . -, ,, . u • i , evtizedre vonatkozoan —, megtanítottak bennünket az ­illúziók eloszlatására, és a hogy mi jellemezte a szocia­reális lehetőséaek és szúk- lista agrarátaIakuIás és a ségletek^eUsmerésére. településpolitika közti kap­Egyik tanulmány a Csong­lista agrárátalakulás és a rád megyei 'kubikosok gaz­,,.,,... , ... . , dasági és szociális helyzetét csolatot. Kitér a kötet olyan A tanulmánygyűjtemény fontos kérdésre, mint az áru- elemzi a Horthy-korszakban, Kemenes Béla tanszékveze- termelő dolgozó parasztréte- de olvashatunk a termelő­tő egyetemi tanárnak, a ,JA- gek és a mezőgazdaság szo- szövetkezeti gazdálkodás TE akkori oktatási rektorhe- cialista átalakulásának vi- megszilárdulásáról és a he­!yndT^ szól SXdjámVe! ^ 3 ^^ * «»"torvodí. mintegy két gye különböző intézményei- szerkezet változása Csöng- és fél évszázados változásai­ben művelt agrárkutatási rád megye tanyavilágában, ról. A befejező tanulmány a irányzatokról, területekről, A mondanivalót jól szer- tőkés agrárfejlődés tipizálá­Ssfld^mag^r''mezőid Wett kartodiagramok te- sának problémáit fejtegeti, dasági szövetkezeti mozga- szik szemleletesebbé, össze- A kötet az agrárgazdaság. lom jelesebb évfordulóiról. foglalót olvashatunk a falu- az agrártársadalom és az Csongrád megyében az si átalakulással összefüggő, agrárpolitika fontos kérdése­agrárkutatásnak szép és je- országosan felmerült és vizs- u "^S30 szinten elemző la­lentős tradíciói vannak. a i - j- , u u •, nunr.ánygyűjtemény, amely szálak kAt viláohóhne,-, g " kerdesek behat0' nukro igen értékes eredményekkel löurNdő^í'veSeS tanulmányozásának és információkkal gazdagi­vissza Ezekre a hagyoma eredményéiről, különösen totta e kerdesekkel foglat­nyokra épülve' a térség kihangsúlyozva a falusi né- kozó tudományterületeket. A s és rsspesseg fogiaikozá£i szerke- st^sssrssAsSi í^iselmerteredmények zet*áIt°zásának és nagy gyakorlottsággal vá­születtek, és ma is születnek sabb kérdéseit. Ezt a nagy ogatta, rendezte es szerkesz­az agrártörténet, az agrár- fejezetet a magyar élelmi- tette egysegge a kéziratokat, közgazdaságtan, az agrár- szer-gazdaság helyzetét fz ^¿Sí ¡%k7­£ «^«ffiSSSf nemzetk0zi ^-Kasonlítás- Z^fSn^t Sl Ilyen jellegű kutatások foly- ban bemutató munka zárja, mait feltáró — igenyes mun­, J Izar A Ounifomonu o T A TE1 nak a József Attila Tudo kát. A gyűjtemény a JATE és a TIT megyei szervezeté­Külön csokorba szedve ol mányegyetem gazdaságföld- vashatjuk azoknak a kutatá- nek" eondozá^VánTVzéíeHi rajzi és politikai gazdaság- soknak az eredményeit, ame- Nyomdában kÍzült L>n tanszékén, az egyetem lyek Szeged mezőgazdasága Ny°mdaban keszult­történetének valamely moz­tan történeti tanszékein es a tudományos szocializmus tanszéken, valamint az MSZMP Csongrád Megyei Oktatási Igazgatóságán. A regionális agrártörténeti kutatás igen fontos területe a megyei, városi és község­monográfiák, amelyek e tér­ségben igen szép számban készültek el. Ezekben is nagy hangsúlyt kapott az agrártársadalom és az agrár­viszonyok interdisciplináris bemutatása. Gyimesi Sán­dor, a kötet lektora a tanács­kozás egyik szekciójának el­nöki zárszavában úgy nyi­latkozott: „Az előadások bi­zonyították, hogy a sokat vi­tatott, ám nélkülözhetetlen helytörténet, ha jól választ­ják meg szempontjait és színvonalasan müvelik, nem idegen a történettudomány ún. nagy kérdéseitől, sőt vá­laszt — részben legalábbis — ezektől a kutatásoktól re­mélhetünk." A kötet 23 tanulmányt mutat be. Az első nagy egység me­zőgazdaságunk szocialista átalakulásának történelmi útját, társadalmi-gazdasági fejlődésének távlatait és a termelőszövetkezettörté­net-írás magyarországi hely­zetét mutatja be. A szerzők igen igényes munkával gaz­dagították a szakirodalmat. A második nagy fejezet a paraszti érdekviszonyok és érdekképviselet felszabadu­lást követő évtizedekben bekövetkezett változásait veszi vizsgálat alá. E téma­körrel foglalkozó két mun­ka 1945-től napjainkig, illet­ve a mezőgazdaság szocia­lista átszervezését követő időszak témakörre vonatko­zó változásait tárja az olva­só elé. Külön egység taglalja me­zőgazdaságunk kollektivizá­lásának gazdasági-politikai feltételeit, a szocialista át­alakulás társadalmi hatását, nemzeti és nemzetközi je­Abonyiné Palotás Jolán Külföldi televíziós sorozatok Több új külföldi sorozat kerül a televízió képernyő­jére a következő napokban­hetekben. Április 15-től sugározzák azt az ötrészes NSZK tv­sorozatot, amely Jakob Was­sermann A Maurizius-ügy című regényéből készült. A német író 1928-ban készült alkotásában — amely annak idején nagy feltűnést kel­tett — egy megtörtént ese­tet dolgoz fel. Főszereplője Leonhardt Maurizius, akit felesége meggyilkolásának vádjával életfogytiglanra ítélnek. Per-újrafelvételi ké­relmeit az idők során ál­lamügyésszé kínevezett haj­dani vádló következetesen elutasítja. A férfi 18 évet tölt börtönben, amikor az államügyész fia — sajátos igazságérzettől fűtve — ku­tatni kezd az ügy háttere után, és perdöntő informá­cióhoz jut. A regény, s nyo­mán a filmsorozat felidézi az egykori per részleteit, s az izgalmas történetben fény derül a bűnügy okaira és részleteire is. Az egyen­ként 60-70 perces epizódo­kat április 15-én, 17-én, 22­én 25-én és 27-én láthatja a közönség. Április 23-án kerül kép­ernyőre a Világ tetején cí­mű négyrészes angol soro­zat első része. Az ismeret­terjesztő film Tibet ősi buddhista településeit, az ott élők mindennapjait mu­tatja be. Április végétől látható az. Utazás a világ kisvasútjain című hatrészes angol soro­zat. A BBC ismeretterjesz­tő filmje a nagyközönség által aligha ismert kisvas­utakat, valamint az azokat körülvevő földrajzi, gazda­sági és etnikai környezetet mutatja be. Még egyszer különös hangunkról, az é-ről Telefonon kérdezte egy is- lehet tudományos előadásban lyik nem ismeri és nem tud­meretlen . ismerős (nevét is, embör-1 kevésbé. Sőt: aki ja kiejteni ezt a hangot (fő­megmondta, de kérte, ne ír- ember-t mond, többnyire ként a pestiek, továbbá jam ki), miért soroltam de- öntudatlanul mondja; mi, Észak- és Kelet-Magyaror­rék szavunkat múlt csütör- akik magunk közt embör-t szág népe), rrem tudná leírni toki cikkemben, melyet az mondunk, ha tudományos sem; a többiek, akik élnek ö-zés titkainak szenteltem, a előadást tartunk, éppoly ön- vele, megtaníthatok ugyan a vegyes hangrendű szavaink tudatlanul váltunk át az iro- megkülönböztető jel haszná­közé? Hiszen — úgymond — dalmi nyelvre, és ember-t latára, de ez gyakorisága mi­szavunk mindkét magán- mondunk, mindkét magán- att „tarkázná, és lassítaná a hangzója magas hangú. hangzóként nyílt e-t. pontozásokban és ékezések­Nem egészen... — hogy A magyar helyesírás tör- bef arr|úgy is gazdag magyar 1986. ÁPRILIS 9., SZERDA — NÉVNAP: ERHARD A Nap kel 6 óra 8 perckor, és nyugszik 19 óra 25 perekor. A Hold kel 6 óra 35 perckor, és nyugszik 20 óra 56 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz 573 cm (apadó). múltkori cikkem címét ismé- ténetében régi törekvés a írást" teljem. Nyelvünknek e külö- kétféle e megkülönböztetésé- A helyesírási szabályzatok nös hangja („helyesírásunk nek igénye. Először az 1856. 1900-ig fölsorolják az é-t kitagadottja"), a rövid zárt é évi akadémiai helyesírás vet- magánhangzóink között, utá­ugyanis úgy viselkedik, mint te föl magánhangzóink közé, na pedig 1950-ig megemlítik a mélyhangú magánhangzók: egy ponttal jelölve (é). Az a zárt c-t, utóbb már nem vonzata mély hangú. Tessék 1879., évi szabályzat megoko- egy, hanem kétpontos mel­csak egymás mellé állítani lása kimondta: „Szükséges is, lékhellel. Utána ez a betű kerék és derék (pontosabban hogy a nyelvtan külön je- teljesen kimaradt a helyes­derék) szavunkat. Gépko- gyet szánjon e hangnak, s írási szabályzatunkból. Csak csimnak kereke van, nekem emelje ki szereplése eseteit; most, az egy éve megjelent derekam. Dugonics András, Etelka nevünk megalkotója volta­képpen szintén zárt é-ként ejtette a név mindkét e-jét, ezért nem -ke kicsinyitőkép­zöt tett hozzá, hanem mély­hangú változatát. Gúnyolták is azok, akik ezt a hangot nem ismerték: az Etelka — mondták — igen szép kis könyvecsíca. Nem tudták, hogy a zárt é mélyhangú tol­dalékot kíván! Amint Deme László az emiitett tévéműsorban emlí­tette, a magyarul beszélők­nek mintegy háromnegyed része ismeri és — többnyire öntudatlanul — használja a zárt c hangot. Ezért ez a hang talán még az ö-zésnél is jellegzetesebb magánhang­zója nyelvünknek, s megőr­zése még fontosabb fölada­tunk, hiszen a vele való élést jobban eltűri az irodalmi nyelv is Embér-t mondani az iskola pedig az eddiginél 11. kiadás említi ismét a 90. több gondot fordítson épség- pontjában, így: „Bár több ben tartására." Ugyanakkor nyelvjárásunkban és a köz­azonban lemond a szabály- nyelvben is él az ún. zárt é zat arról, hogy írásban való hang, ezt helyesírásunk nem tükrözését megkövetelje, jelöli külön betűvel, hanem Egyrészt a magyarul beszé- hagyományosan szintén az löknek az a negyede, ame- e-vel." I'. I.. Avar kori tárgyak Avar kori használati tár- erre eddig sem lehetett pa­gyakkal gyarapodik az alig nasz. A látogatók megismer­félezer lakosú Komárom me- kedhetnek a település múlt­gyei kisközség. Csép múzeu- jávai és a rövidebb-hosszabb ma. A közeli Nagyigmándon ideig itt élt híres emberek — előkerült leletek egy részét Bajza József. Vörösmarty helyezik el a tatai múzeum Mihály, Thaly Kálmán — és jóvoltából a közelmúltban a község kapcsolataival. A széles körű társadalmi mun- kuruc kor lelkes kutatója kával létrehozott falumúze- Csépen járt iskolába, a re­umban. formkor irodalmának két Az újdonságok minden bi- nagy alakja pedig ott találta zonnyal növelik a kis múze- meg élete párját, a Csajághy um iránti érdeklődést, noha nővérek személyében. SZÁZHATVANÖT ÉVE született Charles Baudelaire (1821—1867) francia költő, a 19. század nagyhatású poétája. 1857 júniusában jelent meg fö müve ,,A romlás virágai" cimü verses­kötete. Az ügyészség perbe fog­ta kiadóját, és hat vers kihagyá­sát rendelte el. A fiatal költök mesterüknek tekintették, s mű­vészetét Mallarmé és Verlaine üdvözölte. Verlaine-töl Adyig, Rimbaud-tól Stefan George-ig a modern költészet nagyjat vallot­ták mesterüknek. Magyarra el­sőként Reviczky Gyula fordítot­ta egy versét 1886-ban. „A rom­lás virágai" 1923-ban jelent meg Babits Mihály. Szabó Lőrinc és Tóth Árpád fordításában. NYOLCVANÉVES Dorátl Antal (sz. 1906) világhírű, magyar születésű amerikai kar­mester és zeneszerző. HETVEN ÉVE hunyt el Eötvös Karoly (1842— 1916) író, újságíró, ügyvéd, a Fuggetlenségi Párt politikusa, a hírhedt vérvádpór védője. NYOLCVANÉVES Karel Jonckheere (sz. 1906) fla­mand nyelvű belga költő. Szere­pet vállal a magyar költészet belgiumi népszerűsítésében. Ver­sei és útleírásai magyarul is megjelentek. KISSZlNHAZ Este 7 órakor: A kaktusz virá­ga — Bérletszúnct. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 és délután 5 órakor: Szerelem első vérig (színes magyar. II. helyár­ral!). 7 órakor: Jójj és lasd! I—II. rész (szines szovjet film. Dupla helyár! Csak 16 éven felü­lieknek !). Fáklya: délután háromnegyed 3 órakor: Vitorlás a láthatáron (színes, m. b. NDK ifjúság) film), este negyed 6 és fél Sora­kor: Szerelem első vérig (szines magyar film. II. helyár! 14 éven felülieknek!). Szabadság: délután fél 4 óra­kor: Gyermekrablás a Palánk utcában (szines magyar). este háromnegyed 6 és 8 órakor: Zsa­ru vagy csirkefogó? (színes, m, b. francia filmvígjáték. III. hely; ár!). Kiskórössy halászcsárda (vl­deomozi): este 10 órakor: Triesz­ti lány (szines olasz film). Filmtéka (Kígyó u. 4.): este 6 órakor: IV Henrik (szines olasz film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (LV37-es). Est« 8 órától reggel 7-lg. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. Kórház (Tolbuhtn sgt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­vételi Ugyeletet az L sz. Sebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.), uro­lógiai felvételi Ugyeletet a U. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig > felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. L ez. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik • sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8-tól déli 12 óráig gyermek fül-orr-gégészeti ügye­let az újszegedl gyermekkórház­ban van. (Szeged, odesszai krt. 37.). Teleron: 22-655. Egyéb napo­kon a fül-orr-gége klinika tart ügyeletet. (Szeged. Lenin krt. Hl.) Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGA LAT Mindennap este 7-tól reggel 7 óráig: Telefon: 11-000. Eülf/J 21.15: Az ezerkettedlk éjszaka — tv-játék 22.35: A hét műtárgya 22.40: Híradó 3. 22.50: Himnusz BUDAPEST 2. 17.35: Ifjú Oroszország — szovjet tv-filmsorozat — 2. 18.30: Képújság 18.35: Nas Ekran — a pécsi körzeti stúdió szerb­horvát nyelvű nemzetiségi magazinja 18.55: Magyarország­Spanyolország labdarúgó utánpótlás EB elődöntő 20.45: Rossini: Teli Vilmos­nyitány — NSZK film 21.00: Híradó 2. 21.20: Savária Kupa nemzetközi női röplabdatorna — összefoglaló 22.30: Szanálás, szanálás? — dok.-film 22.55: Képújság BF.LGRAD 1. 12.59: Elmulasztották — nézzék meg! 15.00: Művelődési műsor 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.45: Látogatók — sorozat gyermekeknek 18.15: Művelődési adái 18.45: Zenei adás 19.15: Rajzfilm 19.27: Ma este 19.30: Tv-napló 20.00: Moby Dick — ameilkal játékfilm 22.30: Tv-napló ÚJVIDÉK 17.00: Tv-hlradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Gyermekműsor 18.15: Komoly zene 18.45: Beszélgetések 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-hiradó magyarul 20.00: A Vajdasági Ifjúsági Filharmónia 20.45: Belpolitika 21.45: Tv-hiradó szerb­horvátul EHüKil 8.20: 8.50: 8.55 : 9 50: 10.05: 10.40: 10.58: 12.30: 12.45: 13.00: 14.10: BUDAPEST 1. 8.25: Tv-torna — (Ism.) 8.30: Szünidei matiné 10.30: Delta — (ism.) 10.55: Történetek a kis­kertekről — NDK tv-film­sorozat — 1. 11.55: Képújság 16.10: Hírek 16.15: Az Olympia-félszlget élővilága — finn rövidfilm 16.40: A Marii kastély — szovjet kisfilm 16.50: Az alkoholizmus káros hatásairól — kisfilm 17.05: A nyelv világa 17.45: Képújság '17.50: Fotó: Bérci — a szegedi körzeti stúdió műsora 18.15: Tv-börze 18.25: Kiborulni tilos — angol tv-filmsorozat 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Fsti mese 19.30: Híradó 20.00: Kék fény . 14.25: 15.00: 16.05: 17.00: 17.25: 19.15: 19.35: 20.15: 21.45: 22.20: 22.30: 23.05: 0.10: 0.15: 4.20: 8.05: 8.50: 9.05: 12.10: 12.25: 12.30: 13.10: 14.00: 15.05: 15.25: 16.03: 16.48: 17.08: 17.27: 18.20: 18.30: 19.05: 19.38: 19.40: KOSSUTH Eco-mix — (ism.) Kis magyar néprajz Donizetti: Betly — egy­felvonásos vígopera Gyermekeknek Szemelvények a 25 éves Uj írás című folyóiratból Mi ez a gyönyörű? — (ism.) Kari Böhm vezényli a Bécsi Filharmonikus Zenekart Ki nyer ma? Törvénykönyv Romantikus kamarazene A magyar széppróza századai — Gárdonyi Géza: Az én falum — 1. — (Ism.) Operaslágerek A Népszerű Hangos Újság melléklete MR 10—14 Vizsgálatok nyomában — Egy nap a KERMI-ben Rádiós hangmérnökök portréja — 4. Füstös képek — részlet Lakatos Menyhért regényéből A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye Közben: Kommunistának lenni Amerikában Kb. Részletek a Carmina Buranaból Tíz perc külpolitika Erdei Ferenc levelezéséből — 1938. A dzsessz világa Himnusz 19.45: 20.50: 21.0S: 22.00: 23,20; 23.50: 0.14: 0.15: 4 20 Éjfél után PETŐFI Idősebbek hullám­hosszán Tíz perc külpolitika Napközben — zenés délelőtt Filmzene Útikalauz üdülőknek A Magyar Rádió népi zenekara játszik A tegnap slágereiből Sokféle! — szórakoztató irodalmi magazin Zeneiskolásoknak — zeneiskolások muzsikálnak Balettzene Rorkfoldről érkezett Diákfoci Az I. emelet együttes felvételeiből ötödik sebesség Az élő népdal — (Ism.) Ritmus! Világsztárok sokszemközt — 6. Reklám Közvetítés a Magyarország —Spanyolország utánpótlás EB elődöntűről Közben: Schück Ottó táncdalaiból Enyésző tenyészet — a tájgazdálkodásról beszélgetés Nemzedékek Böngészde a Zenei Antikváriumban Népdalok A ..Fehér ló" — részletek Benatzky—Stolz operettjéből Éjfél után ..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents