Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-07 / 81. szám

le y*** J\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 81. szám 1986. április 7., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint ösztönzőbb sertéshizlalási megoldások A pusztamérgesi gazdák vállalkozása A történet mottójául egy het másként. így volt ez a régi mondásunk szolgál: ha szőlővel is, amikor a téesz nem megy, ne erőltessük. A megoldás az lehet, hogy pró­bálkozzunk mással, vagy ugyanazzal, de másként. Esetünkben az utóbbit cél­szerű választani, mert senki­nek sem érdeke, hogy a be­fuccsolt sertéstelep üresen álljon, amikor gly nagy szükségünk van minden meghizlalt malacra. Pont most kell észnél lennünk, részes művelésre kínálta fel a területét. Eleinte csak a merész vagy talán „meggon­dolatlanabb" városiak vág­tak bele a nagy kalandba. Évek során láthatták az It­teniek, hogy nem tört bele a bicskájuk. Most már többen vállalkoztak a helybeliekből is. A téeszben ennek örül­nek, mivel csak a géppel végezhető munka maradt a amikor országosan is a tűr- feladatuk, s az időigényes hető határ alá csökkent a kézi munkát a magánember sertéslétszám, veszélyeztetve gazdaságosabban, rugalma­a népgazdaság exportérdeke- sabban oldhatja meg. Egy­it. szerű a képlet, a munkában A Pusztamérgesi Rizling az érdekeltség a legjobb haj­Téeszben a december 15-i csár. vezetőségi ülésen úgy dön- Dancs Miklósnét megkér­töttek, hogy az évek óta deztem, miért pont ők ^nem veszteséges, évi 3 ezer hízó férnek a bőrükben"? Külö­•kibocsátására alkalmas ser- nős válaszra me számítsunk, téstelepet vállalkozóknak ad- úgy érzik a többletmunka ják bérbe. Dancs Miklósné, árán boldogulni lehet, s kell a helybeli vas-műszaki bolt is. Négy fiuk van. Egy a vezetője az első, aki férjé- téeszben szerelő, ő már ke­vel együtt, beleugrott a mély reső, de a másik háromat vízbe. Igaz, előtte már gya- el kell tartani. S nem mind­korolták az úszást, tavaly egy, hogy milyen színvona­lnál- 150 sertést hizlaltak meg Ion. Mindezért áldozatot kell zási forma lehetőségei segít­odahaza tűrhető haszonnal, vállalni, s megvan az egyet- Bégével akarták megtalálni a az úgynevezett bérhizlalásos értés: az idén nincs üdülés, kivezető utat. Négyen szer­formában. A mérleg kétolda- de hátha jövőre lesz. ződtek a téesszel, a vezető lú, iSfz, jó pénzt vehettek Az ólak hasznosítása közös gondozó és egészségőr is volt fel az állatok leadásakor, érdek, a téesz sem rázhat le egyszemélyben. Bíztak ben­csak azt nem érdemes szá- magáról minden feladatot. A ne, hogy az éjszakázás nem molni, mennyi idejükbe, táp és az indulóállomány hiábavaló. A választási, fia­munkájukba került. Az új^ árát megelőlegezik, s csak az lási átlagtól függött a ke­nagyobb vállalkozástól több állatok leadásánál számláz- reset. A közgazdasági osz­nyereséget várnak. A téesz zák. A tenyésztés költségei, tály által kidolgozott feltéte­kockázata, az épületekért fi- leket nem sikerült teljesíte­zetett bérleti díj a vállalko- ni. Igaz, volt javulás, de zó gondja. Addig nincs is ez még mindig kevés. Míg baj, míg a bizalom kölcsö- 1984-ben 78 forintból hozták nös, mert így lehet igazi együttműködés. Még nagyon üzemibb módot választanak. Az ISV-vel 1980-ban kötöt­tek szerződést, s 5 milliós ál­lami támogatással felépült két új hizlalda, és egy két­szintes nevelő. Csonka Atti­la 1984 óta volt a sertéstelep vezetője, s elődeihez hason­lóan neki sem sikerült az intenzív módszert kamatoz­tatni. Természetesen ehhez tudni kell azt is, hogy ahol korábban jól mentek a dol­gok, ott is romlott a sertés­tenyésztés jövedelmezősége. Csakhogy itt nem volt miből romolnia. Rosszul sikerült vemhesítések, üzemszervezé­si hiányosságok, a drágán termelt takarmány, állat­egészségügyi problémák után miből lett volna nyere­ség? Nem volt szakképzett gondozó, s bizony a munka­fegyelemmel sem lehetett di­csekedni. Az italozásért adott fegyelmi után a veze­tőnek kellett megtörni, hogy el ne menjen a dolgozó oda, ahol több a pénz, s vasár­nap nem kell dolgozni. Tavaly az új bérszabályo­Gáspár Sándor Prágába ulazolt Gáspár Sándornak, a Szakszervezeti Világszövet­ség elnökének, a SZOT el­nökének vezetésével vasár­nap magyar szakszervezeti küldöttség utazott Prágába, az SZVSZ Iroda 35. ülés­szakára. A tanácskozáson a XI. szakszervezeti világ­kongresszus előkészületeit vitatják meg. (MTI) Magyar-ausztrál pártközi megbeszélések Németh Károly, a Magyar körben, az internacionalista Szocialista Munkáspárt fő- szolidaritás szellemében titkárhelyettese vasárnap a megtartott találkozón a két Központi Bizottság székhá- párt képviselői kölcsönösen zában fogadta az MSZMP tájékoztatták egymást párt­KB meghívására hazánkban juk tevékenységéről, véle­tartózkodó Jack McPhillip- ményt cseréltek nemzetközi . . ,, „ . ,. . kérdésekről, különös tekin­' az Ausztrál Szocialista teUel az ¿¿eániai & a dél_ Párt elnoket. kelet-ázsiai térség helyze­A szívélyes, elvtársi lég- tére. épületeiben jobb körülmé­nyek között a több disznót sem biztos, hogy sokkal na­gyobb erőfeszítésbe kerül meghizlalni. Január közepén 30 anyakocát, 4 kant, és 160 süldőt vettek át a régi állo- az elején tartanak, remélhe­mányból, a többi addigra tőén menetközben sem búj­már elkelt. Az idei tervük nak elő olyan megpróbálta­az, hogy ötszáz hízót adnak át a felvásárlónak, ök csak egy háromszáz férőhelyes épületet bérelnek, a másik kettő új vállalkozókra vár. Eddig ezekre még nem je­lentkeztek. Óvatosak errefe­lé az emberek, megvárják míg kiderül, hogy .törvény­szerű-e a bukás. Az okos ember más kárán tanul, de azért közben irigykedni is tud, s sajnálja az elvesztege­tett időt. Az is idegesíti a tétova embert, hogy a me­részből a szeme láttára lesz, a túlzón fogalmazók sze­rint, előbb-utóbb „millio­mos". Az úttörőt mindig is szurkolók és ellendrukkerek vették körül, s ez itt sem le­tások, amelyek kikezdenék a frigyet. Sajnos ez is reális lehetőség, mert más szövet­kezetekben már előfordultak rossz példák is, ahol a hit acsarkodássá fajult. Mi mást tehetnénk, bízzunk az alko­tó emberben. Felmerülhet bennünk a kérdés, miért kell a nagy­üzemet bérbe adni, tényleg csak ez a járható út? Itt úgy vélték, igen. Évekig más megoldásokat kutattak, de a veszteség csak maradt. A sertéstelep régi szerfás épü­letekkel 1962 óta üzemel, ak­kor évi ezer sertést adtak lé, s két gondozót foglalkoztat­tak. Kicsi volt és korszerűt­len a telep, gondolták nagy­ki a süldő kilóját, addig ne­ki 64-re sikerült leszoritani, a kikötött 53 helyett. Tovább •kellett lépni, így ez a kísér­let csak egy negyedévet élt meg. Reméljük az újabbnak hosszabb idő adatik. Tóth Szeles István A Medikémia építkezése A biogáznak pénzszaga van Először egy rövid sétára invitálnám a kedves olvasót. Induljunk el kifele a város­bői a troli rókusi végállomá­sától. A gyalogjárda hama­rosan véget ér. Az úton is igencsak meglátszik az el­múlt tél. Néhol teljesen hi­ányzik a burkolat. Látszanak az alapréteg nagy, éles kö­vei. (Persze, csak akkor, ha éppen kiszáradtak az öt-tíz centis vagy még mélyebb tó­qpák.) A Körtöltésre felérve és jobbra pillantva, a lebon­tott vasúti őrház maradvá­nyait figyelhetjük meg. A vasúti átjárón átjutva már egyre többször hallunk — hol erősebb, hol gyengébb döngő és élesebben pendülő — kalapácsütéseket. A még lombtalan fákon túl, a párá­ból előtűnő béketelepi házak mellett már majdnem telje­sen kész a Medikémia Vegy­ipari Szövetkezet új telephe­lye. A helyükön állnak a vegyszerek, hatóanyagok tá­rolótartályai. Készek az eset­leges tartálylyukadások ká­ros hatásait megakadályozó biztonsági eszközök. Egyik­másik autoklávban (a vegyi folyamatok színhelyei) már egyesülnek"/ keverednek az anyagok. Az üzemekben fe­dett helyen csattognak a cso­magológépek. Próbaüzem. Tengeri olajlömlök Taurus gumigyárból Mintegy félmilliárd forin­tos költséggel korszerűsítik még ebben az évben a Tau­rus szegedi gumigyárát. A cél a termelékenység és a versenyképesség javítása. A legnagyobb munka a fő­ként exportcélokat szolgáló gumitömlögyártás korszerű­növelni. Ilyen speciális gu­micsövekkel továbbítják a kőolajat a tengerre telepített olajkutakból a tartályhajók­ba, illetve a parti gyűjtőál­lomásokra. Anyaguknak el­lent kell állnia mind a kő­olaj, mind pedig a tengervíz erős korrodáló hatásának. sitóse lesz. Ennek során Minőségi szempontból köve­megteremtik a feltételeit an­nak, hogy az eddigi 20—30 méteres gumitömlők helyett 200 métereseket készíthesse­nek, ugyanakkor a tömlők átmérőjét a jelenleginek a háromszorosára, egészen 600 milliméterig tudják majd telmény, hogy ezer atmoszfé­rás belső nyomást is elvisel­jenek. A rájuk szerelhető úszógyűrűk lehetővé teszik, hogy súlyos, csatlakozó sze­relvényekkel terhelten is a víz szinén maradjanak. (MTI) Scíimddt Andrea felvétele A tápéi tanácsháza előtti (Honfoglalás utca) parkot a vá­rosgazdálkodási vállalat és a vízmüvek szocialista brigád­jai társadalmi munkában segítenek rendbe hozni. Nyírfát és díszfákat ültetnek, füvesítenek, és a meglevő betontör­meléket a helyi lakosok közreműködésével szállítják el Ha hibát észlelnek, rögtön szerelők veszik körül a be­rendezéseket. Avatás; ápri­lis 28-án. Májustól már min­den „élesben megy". * A laikusok és talán a szak­emberek számára is ennek az építkezésnek a legnagyobb szenzációja a biogáz bekap­csolása a termelő folyamat­ba. Ezen a területen az 50-es években városi szeméttelep volt. A hulladékot akkor vé­kony földréteggel betakar­ták. Ezek után is alkalmat­lan volt művelésre a terület. Az építők megjelenése előtt csak a Városgazdálkodási Vállalat dolgozói végeztek itt néha tereprendezést,, kar­bantartást. ök figyeltek fel először arra, hogy egyik-má­sik tócsából időnként gáz bugyborékol föl. Ezt a gázt aztán meg is gyújtották. Né­hányan úgy emlékeznek, hogy a lángon tán szalonnát is sütöttek. — Mikor hallott először a biogázról, és annak haszno­sítási lehetőségeiről Bozóki Ferenc, a Medikémia főmér­nöke? — Három éve kezdtem ol­vasgatni efféle „csodaköny­veket", amelyek szóltak a termelésbe állíthatósággal kapcsolatos megoldásokról is. — Mire lesz képes az első szegedi biogáztelep? — A termelés teljes gáz­igényét tudja majd szállíta­ni. Maximális teljesítménye óránként 180 köbméter gáz lehet. A tanulmányterv sze­rint évente 500 ezer köbmé­ter biogázt tudunk '„alólunk" kitermelni. Erre a csúcstelje­sítményre 1993-ig lesz képes biogáztelepünk. Azután vár­hatóan évente 50 ezer nor­mál köbméterrel csökken a hozam, A teljes kimerülést körülbelül két évtized múlva feltételezzük. — Mennyibe kérül a Szö­vetkezetnek az, hogy a város régi szeméttelepe hasznos energiát termel majd? — Körülbelül 3 millió fo­rintba. — Mennyi idő alatt térül meg ez az összeg? — Ha a telep teljes kapaci­tását kihasználjuk, számitá­tásaink szerint költségeink 1 év alatt megtérülnek. — Melyik vállalat végzi a kivitelezést? — A Szombathelyi Város­gazdálkodási Vállalattal kö­töttünk szerződést. Nekik nagy gyakorlatuk van az ilyen munkában, hiszen ők voltak az országban a bio­gáz első hasznosítói. Azóta már további 3—4 rendszert elkészítettek. — Mikortól jön a Mediké­mia termeléséhez a föld fel­ső rétegeiből az olcsó bio­gáz? —• Szeretnénk a biogázt idén június 30-tól gyártási folyamatainkhoz felhasznál­ni. (A megyében további ré­gebbi szeméttelepek értékes „terméke" vár hasznosításra, felhasználási ötletekre.) Az olcsó energia a Medi­kémia számára olyan termé­kek gyártását teszi lehetővé, amelyek eddig az itthoni ma­gas energiaárak miatt a nyu­gati piacokon csak ráfizetés­sel lettek volna eladhatók. Ilyenek a bitumenolvasztásos technológián alapuló cikkek. A közeljövőben a szövetke­zet aerosolos festékekkel és cipőápoló szerekkel is meg akar jelenni a piacon. Az új telephely létesítmé­nyeinek zöme már túl van a műszaki átadáson. Egyes, előre írásban rögzített határ­időket itt sem sikerült betar­tani. Nagy gondot okozott, hogy az egymás mellett dol­gozó különböző vállalatok nem tisztelik egymás mun­káját. Mulasztások, nem kel­lő előrelátás miatt is előfor­dult például a kész falak vé­sése.' Nem volt könnyű és gyorsan elvégezhető feladat a szükséges 5 elektromos motor beszerelése sem. En­nek ellenére úgy tűnik, a beruházás előzetesen kalku­lált 270 millió forintos teljes költségvetését tartani tudják, így májustól a környezetet kímélő, tágas, új telephelyen dolgozhat a közelmúltban fi­gyelemre méltó gazdasági si­kereket elért Medikémia Vegyipari Szövetkezet. Bele István Új munkarend Vasárnaptól új munka­rendben dolgoznak a tatabá­nyai bányászok. Az eddigi náromműszakos termelésről áttérnek a négyműszakosra. Mostanáig 6, 14 és 22 órakor kezdődtek a nyolcórás ter melőműszakok, vasárnaptól viszont 6, 12, 18 és 24 órakor kezdődnek az ugyancsak nyolcórás Időtartamú műsza­kok. A bányászok közvetle­nül a munkahelyeken váltják egymást.

Next

/
Thumbnails
Contents