Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-07 / 81. szám
le y*** J\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 81. szám 1986. április 7., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint ösztönzőbb sertéshizlalási megoldások A pusztamérgesi gazdák vállalkozása A történet mottójául egy het másként. így volt ez a régi mondásunk szolgál: ha szőlővel is, amikor a téesz nem megy, ne erőltessük. A megoldás az lehet, hogy próbálkozzunk mással, vagy ugyanazzal, de másként. Esetünkben az utóbbit célszerű választani, mert senkinek sem érdeke, hogy a befuccsolt sertéstelep üresen álljon, amikor gly nagy szükségünk van minden meghizlalt malacra. Pont most kell észnél lennünk, részes művelésre kínálta fel a területét. Eleinte csak a merész vagy talán „meggondolatlanabb" városiak vágtak bele a nagy kalandba. Évek során láthatták az Itteniek, hogy nem tört bele a bicskájuk. Most már többen vállalkoztak a helybeliekből is. A téeszben ennek örülnek, mivel csak a géppel végezhető munka maradt a amikor országosan is a tűr- feladatuk, s az időigényes hető határ alá csökkent a kézi munkát a magánember sertéslétszám, veszélyeztetve gazdaságosabban, rugalmaa népgazdaság exportérdeke- sabban oldhatja meg. Egyit. szerű a képlet, a munkában A Pusztamérgesi Rizling az érdekeltség a legjobb hajTéeszben a december 15-i csár. vezetőségi ülésen úgy dön- Dancs Miklósnét megkértöttek, hogy az évek óta deztem, miért pont ők ^nem veszteséges, évi 3 ezer hízó férnek a bőrükben"? Külö•kibocsátására alkalmas ser- nős válaszra me számítsunk, téstelepet vállalkozóknak ad- úgy érzik a többletmunka ják bérbe. Dancs Miklósné, árán boldogulni lehet, s kell a helybeli vas-műszaki bolt is. Négy fiuk van. Egy a vezetője az első, aki férjé- téeszben szerelő, ő már kevel együtt, beleugrott a mély reső, de a másik háromat vízbe. Igaz, előtte már gya- el kell tartani. S nem mindkorolták az úszást, tavaly egy, hogy milyen színvonalnál- 150 sertést hizlaltak meg Ion. Mindezért áldozatot kell zási forma lehetőségei segítodahaza tűrhető haszonnal, vállalni, s megvan az egyet- Bégével akarták megtalálni a az úgynevezett bérhizlalásos értés: az idén nincs üdülés, kivezető utat. Négyen szerformában. A mérleg kétolda- de hátha jövőre lesz. ződtek a téesszel, a vezető lú, iSfz, jó pénzt vehettek Az ólak hasznosítása közös gondozó és egészségőr is volt fel az állatok leadásakor, érdek, a téesz sem rázhat le egyszemélyben. Bíztak bencsak azt nem érdemes szá- magáról minden feladatot. A ne, hogy az éjszakázás nem molni, mennyi idejükbe, táp és az indulóállomány hiábavaló. A választási, fiamunkájukba került. Az új^ árát megelőlegezik, s csak az lási átlagtól függött a kenagyobb vállalkozástól több állatok leadásánál számláz- reset. A közgazdasági osznyereséget várnak. A téesz zák. A tenyésztés költségei, tály által kidolgozott feltétekockázata, az épületekért fi- leket nem sikerült teljesítezetett bérleti díj a vállalko- ni. Igaz, volt javulás, de zó gondja. Addig nincs is ez még mindig kevés. Míg baj, míg a bizalom kölcsö- 1984-ben 78 forintból hozták nös, mert így lehet igazi együttműködés. Még nagyon üzemibb módot választanak. Az ISV-vel 1980-ban kötöttek szerződést, s 5 milliós állami támogatással felépült két új hizlalda, és egy kétszintes nevelő. Csonka Attila 1984 óta volt a sertéstelep vezetője, s elődeihez hasonlóan neki sem sikerült az intenzív módszert kamatoztatni. Természetesen ehhez tudni kell azt is, hogy ahol korábban jól mentek a dolgok, ott is romlott a sertéstenyésztés jövedelmezősége. Csakhogy itt nem volt miből romolnia. Rosszul sikerült vemhesítések, üzemszervezési hiányosságok, a drágán termelt takarmány, állategészségügyi problémák után miből lett volna nyereség? Nem volt szakképzett gondozó, s bizony a munkafegyelemmel sem lehetett dicsekedni. Az italozásért adott fegyelmi után a vezetőnek kellett megtörni, hogy el ne menjen a dolgozó oda, ahol több a pénz, s vasárnap nem kell dolgozni. Tavaly az új bérszabályoGáspár Sándor Prágába ulazolt Gáspár Sándornak, a Szakszervezeti Világszövetség elnökének, a SZOT elnökének vezetésével vasárnap magyar szakszervezeti küldöttség utazott Prágába, az SZVSZ Iroda 35. ülésszakára. A tanácskozáson a XI. szakszervezeti világkongresszus előkészületeit vitatják meg. (MTI) Magyar-ausztrál pártközi megbeszélések Németh Károly, a Magyar körben, az internacionalista Szocialista Munkáspárt fő- szolidaritás szellemében titkárhelyettese vasárnap a megtartott találkozón a két Központi Bizottság székhá- párt képviselői kölcsönösen zában fogadta az MSZMP tájékoztatták egymást pártKB meghívására hazánkban juk tevékenységéről, véletartózkodó Jack McPhillip- ményt cseréltek nemzetközi . . ,, „ . ,. . kérdésekről, különös tekin' az Ausztrál Szocialista teUel az ¿¿eániai & a dél_ Párt elnoket. kelet-ázsiai térség helyzeA szívélyes, elvtársi lég- tére. épületeiben jobb körülmények között a több disznót sem biztos, hogy sokkal nagyobb erőfeszítésbe kerül meghizlalni. Január közepén 30 anyakocát, 4 kant, és 160 süldőt vettek át a régi állo- az elején tartanak, remélhemányból, a többi addigra tőén menetközben sem bújmár elkelt. Az idei tervük nak elő olyan megpróbáltaaz, hogy ötszáz hízót adnak át a felvásárlónak, ök csak egy háromszáz férőhelyes épületet bérelnek, a másik kettő új vállalkozókra vár. Eddig ezekre még nem jelentkeztek. Óvatosak errefelé az emberek, megvárják míg kiderül, hogy .törvényszerű-e a bukás. Az okos ember más kárán tanul, de azért közben irigykedni is tud, s sajnálja az elvesztegetett időt. Az is idegesíti a tétova embert, hogy a merészből a szeme láttára lesz, a túlzón fogalmazók szerint, előbb-utóbb „milliomos". Az úttörőt mindig is szurkolók és ellendrukkerek vették körül, s ez itt sem letások, amelyek kikezdenék a frigyet. Sajnos ez is reális lehetőség, mert más szövetkezetekben már előfordultak rossz példák is, ahol a hit acsarkodássá fajult. Mi mást tehetnénk, bízzunk az alkotó emberben. Felmerülhet bennünk a kérdés, miért kell a nagyüzemet bérbe adni, tényleg csak ez a járható út? Itt úgy vélték, igen. Évekig más megoldásokat kutattak, de a veszteség csak maradt. A sertéstelep régi szerfás épületekkel 1962 óta üzemel, akkor évi ezer sertést adtak lé, s két gondozót foglalkoztattak. Kicsi volt és korszerűtlen a telep, gondolták nagyki a süldő kilóját, addig neki 64-re sikerült leszoritani, a kikötött 53 helyett. Tovább •kellett lépni, így ez a kísérlet csak egy negyedévet élt meg. Reméljük az újabbnak hosszabb idő adatik. Tóth Szeles István A Medikémia építkezése A biogáznak pénzszaga van Először egy rövid sétára invitálnám a kedves olvasót. Induljunk el kifele a városbői a troli rókusi végállomásától. A gyalogjárda hamarosan véget ér. Az úton is igencsak meglátszik az elmúlt tél. Néhol teljesen hiányzik a burkolat. Látszanak az alapréteg nagy, éles kövei. (Persze, csak akkor, ha éppen kiszáradtak az öt-tíz centis vagy még mélyebb tóqpák.) A Körtöltésre felérve és jobbra pillantva, a lebontott vasúti őrház maradványait figyelhetjük meg. A vasúti átjárón átjutva már egyre többször hallunk — hol erősebb, hol gyengébb döngő és élesebben pendülő — kalapácsütéseket. A még lombtalan fákon túl, a párából előtűnő béketelepi házak mellett már majdnem teljesen kész a Medikémia Vegyipari Szövetkezet új telephelye. A helyükön állnak a vegyszerek, hatóanyagok tárolótartályai. Készek az esetleges tartálylyukadások káros hatásait megakadályozó biztonsági eszközök. Egyikmásik autoklávban (a vegyi folyamatok színhelyei) már egyesülnek"/ keverednek az anyagok. Az üzemekben fedett helyen csattognak a csomagológépek. Próbaüzem. Tengeri olajlömlök Taurus gumigyárból Mintegy félmilliárd forintos költséggel korszerűsítik még ebben az évben a Taurus szegedi gumigyárát. A cél a termelékenység és a versenyképesség javítása. A legnagyobb munka a főként exportcélokat szolgáló gumitömlögyártás korszerűnövelni. Ilyen speciális gumicsövekkel továbbítják a kőolajat a tengerre telepített olajkutakból a tartályhajókba, illetve a parti gyűjtőállomásokra. Anyaguknak ellent kell állnia mind a kőolaj, mind pedig a tengervíz erős korrodáló hatásának. sitóse lesz. Ennek során Minőségi szempontból kövemegteremtik a feltételeit annak, hogy az eddigi 20—30 méteres gumitömlők helyett 200 métereseket készíthessenek, ugyanakkor a tömlők átmérőjét a jelenleginek a háromszorosára, egészen 600 milliméterig tudják majd telmény, hogy ezer atmoszférás belső nyomást is elviseljenek. A rájuk szerelhető úszógyűrűk lehetővé teszik, hogy súlyos, csatlakozó szerelvényekkel terhelten is a víz szinén maradjanak. (MTI) Scíimddt Andrea felvétele A tápéi tanácsháza előtti (Honfoglalás utca) parkot a városgazdálkodási vállalat és a vízmüvek szocialista brigádjai társadalmi munkában segítenek rendbe hozni. Nyírfát és díszfákat ültetnek, füvesítenek, és a meglevő betontörmeléket a helyi lakosok közreműködésével szállítják el Ha hibát észlelnek, rögtön szerelők veszik körül a berendezéseket. Avatás; április 28-án. Májustól már minden „élesben megy". * A laikusok és talán a szakemberek számára is ennek az építkezésnek a legnagyobb szenzációja a biogáz bekapcsolása a termelő folyamatba. Ezen a területen az 50-es években városi szeméttelep volt. A hulladékot akkor vékony földréteggel betakarták. Ezek után is alkalmatlan volt művelésre a terület. Az építők megjelenése előtt csak a Városgazdálkodási Vállalat dolgozói végeztek itt néha tereprendezést,, karbantartást. ök figyeltek fel először arra, hogy egyik-másik tócsából időnként gáz bugyborékol föl. Ezt a gázt aztán meg is gyújtották. Néhányan úgy emlékeznek, hogy a lángon tán szalonnát is sütöttek. — Mikor hallott először a biogázról, és annak hasznosítási lehetőségeiről Bozóki Ferenc, a Medikémia főmérnöke? — Három éve kezdtem olvasgatni efféle „csodakönyveket", amelyek szóltak a termelésbe állíthatósággal kapcsolatos megoldásokról is. — Mire lesz képes az első szegedi biogáztelep? — A termelés teljes gázigényét tudja majd szállítani. Maximális teljesítménye óránként 180 köbméter gáz lehet. A tanulmányterv szerint évente 500 ezer köbméter biogázt tudunk '„alólunk" kitermelni. Erre a csúcsteljesítményre 1993-ig lesz képes biogáztelepünk. Azután várhatóan évente 50 ezer normál köbméterrel csökken a hozam, A teljes kimerülést körülbelül két évtized múlva feltételezzük. — Mennyibe kérül a Szövetkezetnek az, hogy a város régi szeméttelepe hasznos energiát termel majd? — Körülbelül 3 millió forintba. — Mennyi idő alatt térül meg ez az összeg? — Ha a telep teljes kapacitását kihasználjuk, számitátásaink szerint költségeink 1 év alatt megtérülnek. — Melyik vállalat végzi a kivitelezést? — A Szombathelyi Városgazdálkodási Vállalattal kötöttünk szerződést. Nekik nagy gyakorlatuk van az ilyen munkában, hiszen ők voltak az országban a biogáz első hasznosítói. Azóta már további 3—4 rendszert elkészítettek. — Mikortól jön a Medikémia termeléséhez a föld felső rétegeiből az olcsó biogáz? —• Szeretnénk a biogázt idén június 30-tól gyártási folyamatainkhoz felhasználni. (A megyében további régebbi szeméttelepek értékes „terméke" vár hasznosításra, felhasználási ötletekre.) Az olcsó energia a Medikémia számára olyan termékek gyártását teszi lehetővé, amelyek eddig az itthoni magas energiaárak miatt a nyugati piacokon csak ráfizetéssel lettek volna eladhatók. Ilyenek a bitumenolvasztásos technológián alapuló cikkek. A közeljövőben a szövetkezet aerosolos festékekkel és cipőápoló szerekkel is meg akar jelenni a piacon. Az új telephely létesítményeinek zöme már túl van a műszaki átadáson. Egyes, előre írásban rögzített határidőket itt sem sikerült betartani. Nagy gondot okozott, hogy az egymás mellett dolgozó különböző vállalatok nem tisztelik egymás munkáját. Mulasztások, nem kellő előrelátás miatt is előfordult például a kész falak vésése.' Nem volt könnyű és gyorsan elvégezhető feladat a szükséges 5 elektromos motor beszerelése sem. Ennek ellenére úgy tűnik, a beruházás előzetesen kalkulált 270 millió forintos teljes költségvetését tartani tudják, így májustól a környezetet kímélő, tágas, új telephelyen dolgozhat a közelmúltban figyelemre méltó gazdasági sikereket elért Medikémia Vegyipari Szövetkezet. Bele István Új munkarend Vasárnaptól új munkarendben dolgoznak a tatabányai bányászok. Az eddigi náromműszakos termelésről áttérnek a négyműszakosra. Mostanáig 6, 14 és 22 órakor kezdődtek a nyolcórás ter melőműszakok, vasárnaptól viszont 6, 12, 18 és 24 órakor kezdődnek az ugyancsak nyolcórás Időtartamú műszakok. A bányászok közvetlenül a munkahelyeken váltják egymást.