Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-30 / 101. szám

/ ' * Szerda, 1986. április 30. Hatékony, fegyelmezett munkával a gyorsabb haladásért! (Az MSZMP KB május 1-jei jelszavaiból) Kádár János Ángyalföldön (Folytatás az 1. oldalról.) célba: lágy falú konténere­ket kivannak majd gyár­tani az új gépeken. Kádár János — s a ven­déglátókhoz itt csatlakozó Kapolyi László ipari minisz­ter — a gyárban megtekin­tette a szélesszóvet-üzemben folyó munkát A műszálas szövetalapanyagot, előállító műhelyben a párt főtitkára Heszteri Tibor gépmesterrel beszélgetett, majd elismerő szavakat jegyzett be a Vál­lalat Kiváló Brigádja címé­re várományos Olefin szo­cialista brigád naplójába. A körszövetet, illetve szelepes zsákokat készítő üzemcsar­nokban az ugyancsak szép eredményeket felmutató Ju­rij Gagarin brigád tagjai kérték fel Kádár Jánost, hogy naplójukban örökítse meg látogatásának emlékét. A gyár életével történt is­merkedés után Kádár János találkozott a vállalat szocia­lista brigádvezetőivel, a -munkások képviselőivel. Tauszik Pcterné raktárveze­tő, alapszervezeti párttitkár a gazdasági munka politikai eszközökkel való segítésének helyi tapasztalatairól szá­molt be. Elmondta, hogy a termékszerkezet korszerűsí­tését, a hatékonyság növelé­sét célzó ösztönzés terén je­lentős feladat hárul a párt­ós tömegszervezetekre. A szabályozó rendszer válto­zását is politikai felvilágosi­tó munka előzi meg. A munkaerőgondokról, a műszakpótlékról, a vállalati gazdasági munkaközösségek­ről, valamint az adózási problémákról Liszátz Karoly termelésirányító tájékoztatta a vendégeket. Munkaerőgon­dokkal küszködik a vállalat, feloldását a műszakpótlék som segítette megfelelően, a gépek mellől hiányoznak a fiatalok. A gond enyhítésére vgmk-kat szerveztek, ahol a teljesítményhez kötött bére­zés arányban áll az elvég­zett munkával. A felszólaló felhívta a figyelmet az adó­zási rendszer gyengeségeire is: a tapasztalat szerint a bérből és fizetésből élőket terhelik elsősorban az adó­val. A három műszakban dol­gozó, családos anyák hely­zetéről Lakatos Lajosné szö­vőnő kifejtette: a szocialis­ta brigádok tagjai megértik azt a kényszerhelyzetet, hogy a létszámhiány miatt rend­szeresen túlórázniuk kell — jelentős részét brigádválla­lásban végzik —, de így ke­vesebb idejük marad a gye­reknevelésre, a családra. A tervszerű megelőző kar­bantartás problémáiról, a nagyértékű gépek folyama­tos üzemeltetésének feltéte­leiről szólt Fekete Sándor TMM üzemmérnök. Mint hangsúlyozta: a profilváltás­sal együttjáróan leginkább tőkés importból beszerzett gépek karbantartása külön­leges feladatokat ró a mű­szaki gárdára. Az üzemi ter­melés folyamatossága érde­kében főként túlórában tud­ják munkájukat elvégezni. Nem megoldott a gépalkat­részek beszerzése sem: a ha­zai háttéripartól várják en­nek mielőbbi megoldását. A találkozón ezt követő­en Kádár János kért szót. Elöljáróban köszönetet mondott a fogadtatásért, majd arról szólt, hogy ké­szülünk a munkásosztály ha­gyományos, nagy szolidari­tási ünnepére, amely ha­zánkban mindannyiunk, az egész nép ünnepévé vált. — Az önök kollektívája jó érzésekkel nézhet az ünnep elé — folytatta —, hiszen, ahogy a tájékoztatókból, az itteni felszólalásokból is ki­tűnt, az öt alkalommal egy­más után elnyert Kiváló vállalati cím, s a hatodik, amelyre méltán számítanak, bizonyítja munkájuk sike­rét. Ehhez gratulálok a vál­lalat gazdasági és politikai vezetőinek, az egész kollek­tívának, és minden egyes dolgozónak, mert ezek a si­kerek csak közös erőfeszí­téssel jöhettek létre. Mai tetteikben közreját­szik, hogy ennek a gyárnak nagyok, és sok évtizedre visszanyúlóak a munkás­mozgalmi hagyományai. A kapitalista rendszerben is itt mindig volt támasza a ma­gyar forradalmi munkás­mozgalomnak. Ez a mai na­pig érezteti a hatását, pél­dául abban, hogy a pártta­gok, vagy a törzsgárda ará­nya jóval meghaladja az or­szágos ipari átlagot. Ez és a szocialista brigádmozga­lom ereje minden bizony­nyal a sikerek fontos össze­tevője. Mondhatjuk úgy is: amit elértek, az mindenek­előtt a cselekvési egység­nek, az üzemben uralkodó jó politikai légkörnek, rend­nek és fegyelemnek köszön­hető. litek: a szülők felelősségét. Az a szemlélet, hogy „kap­jon meg mindent a gyerek, amiben nekünk nem Iphetett részünk", oda vezethet, hogy a fiatal életviteléből hiány­zik a i felelősségérzet. Enél­kül pedig nagyon nehéz megbirkózni az önálló élet kezdésének nehézségeivel. A három műszakos mun­karenddel összefüggésben hangsúlyozta: a jövő útja a folyamatos termelés beveze­tése minden olyan munka­helyen, ahol a körülmények ezt lehetővé teszik. Nem engedhetjük "wneg magunk­nak, hogy korszerű techno­lógiát hozzunk létre, nagy értékű, termelékeny gépe­ket üzemeltessünk, de csak felében-harmadában hasz­náljuk ki azokat. Egyetértéssel reagált az adózás korszerűsítését, az igazságosabb adózási rend­szer megteremtését szorgal­mazó véleményre, hozzá­fűzve, hogy napirenden van a jelenlegi rendszer felül­vizsgálata, és a társadalmi szükségletekhez igazítása. Ez a kérdés összefügg azzal a törekvésünkkel — folytatta —, hogy az emberek jöve­delme egyre inkább megfe­leljen a valóságos teljesít­ményüknek. S ennek a kí­vánalomnak tulajdonképpen a másik oldala az, hogy a társadalmi igazságosság szempontjait, is szem előtt tartsuk, vagyis, akiknek ma­gas a jövedelmük, azok na­gyobb mértékben járulja­nak hozzá közkiadásaink fe­dezéséhez. Gondjainkról, eredményeinkről A továbbiakban arról szólt Kádár János, hogy nap­jainkban a közéletben — a sajtóban, a különböző tár­sadalmi és szakmai fórumo­kon egyaránt — sok szó esik a gondjainkról. — Ez persze nem baj -*• mondot­ta —, mert a helyzetünk reális megítéléséhez, a gon­dok megoldásához tudni és beszélni kell azokról. De ép­pen a valós helyzetfeltárás érdekében szükséges az is, hogy tudatában legyünk az eredményeinknek. Mert, ha ezekről nem esik szó, ha elfeledkezünk róluk, akkor a munkánk, mindennapos küzdelmünk veszítheti ér­telmét. — Vannak eredményeink, korszakosak a változások, csak gyakran nem vesszük észre azokat. Évtizedek óta beszélünk például — joggal — a lakáshelyzetről, mint a legfeszítőbb társadalmi kér­désről. De eközben szerte az országban új otthonok százezrei épültek fel. Ma Budapesten 800 ezernél több az önálló lakások száma: ez nagyjából megfelel az itt élő családok számának. Egy la­kásra átlag 2,4-2,8 lakos jut. A megoszlás persze az igé­nyekkel nem teljesen ará­nyos, de- az vitathatatlan. hogy mindez nagy változás bizonyítéka. — Én 1931-ben jártam először a Kender-Jutában, akkor egy kommunista röp­gyűlést szerveztünk itt — folytatta a párt főtitkára. — Emlékszem a rosszul öltö­zött, falvakból bejáró mun­kásasszonyokra, sokuk arca 30 évesen már egy-két évti­zeddel többet mutatott a va­lóságos koruknál. Nézzünk körül ma az országban: egy­re inkább ennek a fordí­tottja igaz! Ilyenkor, a má­jus elsejei ünnepen, el-elné­zegetem a szüleik oldalán felvonuló gyerekeket. Az ő gondtalan vidámságukat lát­va, csak arra gondolhatok: ha semmi másért, de értük érdemes volt küzdeni. Élet­körülményeink változásában benne vannak a szocialista rendszer erediViényei, értel­met, tartalmat adnak dolgo­zó népünk erőfeszítéseinek. Vívmányaink megbecsülé­sének fontosságáról szólva, Kádár János" emlékeztetett arra: a szocializmus kezdeti időszakában először az igé­nyeket, a vívmányokat, a jogokat hirdettük meg, és csak azután fogtunk hozzá az ehhez szükséges -anyagi feltételek megteremtéséhez. S ez a gyakorlat azóta is vissza-visszatér. Termékváltás a világpiac igényei szerint Kádár János ezután a vállalat munkájának olyan vonásaira hívta fel a fi­gyelmet, amelyek összefüg­genek a népgazdaság egé­szének kulcsfontosságú fel­adataival. Mint mondotta, ez a gyár a könnyűipari üzemek sorában az elsők között, s igen korán, már a hetvenes években végre­hajtotta a világpiac által igényelt termékváltást. — Helyes volt a hagyo­mányokat a vállalat nevé­ben is megőrizni, kiegészít­ve a műanyagokra utaló új megnevezéssel, de ha körül­nézünk, ma már sem jutá­val, sem kenderrel nem dolgoznak a gépsorokon. Olyan termékeket állítanak elő, amelyeket az egész ma gyár ipartól igényelünk. korszerű, valamennyi pia­con versenyképes cikkeket. Tudom, nem volt könnyű az átállás — másutt sem az —, gyakran a pihenőna pok feláldozását is megki vánta a kollektívától. De kulcskérdés, hogy ebDe az irányba előrelépjünk. Mint ahogyan az is elengedhetet­len az előrehaladáshoz, hogy az emberek öntudatai a, tár­sadalmi felelősségére és az egyéni érdekeltségre egy aránt építsünk Ez volt az 1968-ban bevezetett új gaz­daságirányítási rendszer, cs sok azóta tett lépésünk lé­nyege. Ügy tűn;-<, Önöknél sikerül a társadalom, az üzemi kollektíva és az egyes ember érdekei közötti össz­hangot újra meg újra meg­teremteni. Erre kell töreked­ni mind szélesebb körben, a népgazdaság minden terü­letén. A párt főtitkára ezután az elhangzott felszólalások né­hány gondolatára reagált. Évről évre egyre többet és jobban kell dolgozni — is­mételte meg az egyik hozzá­szóló szavait, hozzáfűzve:ér­vényes ez mindannyiunkra, az élet minden területén. A magasabb színvonalú mun­ka mindenkor érvényes kö­vetelmény — mondotta. A munkaerőgondokkal kap­csolatos megjegyzésekre utalva a munkásgárda után­pótlását jövőnk egyik nagy kérdésének nevezte Az egész társadalom ügye ez hangsúlyozta — és nem intézhetjük el csak azzal, hogy elmarasztaljuk a fiata­lokat, mert érdeklődésük gyakran a könnyedebb élet­forma felé fordul. Sok összetevője van ennek Most csak egyet em Bevezettük például az öt­napos munkahetet, és ma már sokan azt is értetlen­kedve fogadják, hogy meg­próbáljuk elkerülni a há­rom- vagy négynapos mun­kaszüneteket. Én azokkal értek egyet, akik látják en­nek a hátrányait, mert a Három nap igen nagy kiesést jelent az ország egészének teljesítményét tekintve, és különösen káros, hogy ez gyakorlatilag legalább to­vábbi kétszer fél nap kiesést jelent. A teljesítményfedezet szük­ségessége elsődleges a bére­zésben is. Ebben az üzem­ben is jelentősen növeked­tek a keresetek, de úgy, hogy megteremtették ennek feltételeit a vállalati mun­kában. Csak ezen az úton lehet járni. Hiszen előrejut­ni csak úgy tudunk, ha a szavakat tettek követik. A magyar nép történelmi útja a szocializmus, ebben az or­szágban munkával, a szo­cializmus erejével boldogul­hatunk. A párt főtitkára végezetül arról szólt, hogy feladatain­kat bonyolult nemzetközi körülmények közepette kell ÜDVÖZLÖ TÁVIRATOK Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Beatrix- holland királynőt Hollandia nemzeti ünnepe alkalmából. — Lo­sonczi Pál táviratban fejez­te ki jókívánságait Hirohito császárnak Japán nemzeti ünnepe alkalmából. SZOVJET KITÜNTETÉS Kedden a SZOT székházá­ban ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa a nemzet­közi munkaversenyben ki­emelkedő eredményt elért 100 magyar dolgozónak a „XI. ötéves terv élmunká­sa" kitüntetést adományoz­ta. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE Az Országgyűlés kulturá­lis bizottsága Bognár í{ezső elnökletével kedden kihe­lyezett ülést tartott a Bu­dapesti Tanítóképző Főis­kolán. A testület megvitatta a Művelődési Minisztérium tájékoztatóját a felsőoktatá­si intézményrendszer kor­szerűsítésével kapcsolatos feladatokról, a műszaki fel­sőoktatás fejlesztésének irányelveiről, valamint a budapesti és Pest megyei pedagógushelyzetről. Bödő­né Rózsa Edit (Csongrád megyei képviselő) a vitában a pályaalkalmasságot meg­bízhatóbban vizsgáló felvé­teli rendszer kidolgozását ja­vasolta. FALUVÉGI LAJOS MOSZKVAI TÁRGYALÁSAI Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnö­ke kedden Mos?kvában tár­gyalást folytatott Nyikolaj Talizinnal, a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettesével, az állami tervbizottság elnökével. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a Déléptek Házépítők Boltja (Szeged, Budapesti út 8.) május 4—11-ig leltározás 'miatt zárva tart Kérjük kedves vevőink szíves türelmét. A szocializmus erejével boldogulhatunk elvégezni. A külpolitikai kérdéseket érintve, rámuta­tott: a Szovjetunió, a Var­sói Szerződés legutóbbi bé­kejavaslatai igazságosak, mindkét fél érdekeinek meg­felelnek. A tömegpusztító fegyverektől mentes világ megteremtésére vonatkozó program, az egyenlő bizton­, ság koncepciója, a kölcsönös ellenőrzés mellett megvaló­suló leszerelés indítványa, mind-mind egy békésebb vi­lág megteremtésére ad le­hetőséget. Biztató válasz azonban a másik oldalról ' még nem érkezett meg: el­lenkezőleg, újabb feszültsé­get keltő lépésekről érkez­nek hírek. Pedig nincs más út az emberiség előtt, mint a béke, s ezt fel kell ismer­nie mindenkinek, függetle­nül attól, hogy milyen a vi­lágnézete. Két társadalmi rendszer van, s ha élni aka­runk, akkor meg kell ta­nulnunk egymás mellett, bé­kében élni. Bízom abban, hogy ezt minden érdekelt fél megérti, s a józanság ke­rekedik felül — mondotta Kádár János, majd további sikereket kívánva búcsúzott el vendéglátóitól A CSONGRÁD MEGYEI ZÖLDÉRT VÁLLALAT elfekvő folyamatos r - m május 5-től a Szeged, Csongrádi sugárút 33. szám alatti raktárában, munkanapokon 7 órától 13 óráig közületek és magánvásárlók részére megkezdte. Értékesítésre kerülnek: — villanyszerelési anyagok, villanymotorok; —víz­és gázszerelési anyagok, gázhőlégbefúvók; —csap­ágyak, simeringek; —gépkocsialkatrészek: IFA, Robur, ZUK; —kézi és gépi szerszámok; —mun­karuházati cikkek; —bolti és vendéglátói berende­zések. Használja ki egész évben a kedvező lehetőséget! Önnek is megéri! •ziot" LEGYEN A DÉL-TISZA MENTI ÁFÉSZ alap- és célrészjegyese! o * Megtakarított pénzét kedvező visszatérítés (osztalék) ellenében helyezze nálunk letétbe! O A korábban meghirdetett tárgynyeremény-sor­solás időpontját 1986. DECEMBER 15-ig meg­hosszabbítjuk. O A betett összeg után 2 szá­zaléknak megfelelő összeget sorsolunk ki. 1986. évben történő minden 5000 forintos befizetés­nél sorsjegyet adunk. 0 FŐNYEREMÉNY: színes televízió, rotátor, mosógép, centrifuga, magnó, rádió és háztartási felszerelések. G) Ha nálunk helyezi el megtakarított pénzét, kará­csonyra megtalálhatja a szerencséjét O DÉL-TISZA MENTI ÁFÉSZ, SZEGED, Szt. István tér 3. Telefon: 21-033. 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents