Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-28 / 99. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V . <v — YARORSZAG 76. évfolyam, 99. szám 1986. április 28., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint A megújulás szándékával Tanácskozott a KISZ megyei küldöttgyűlése Csongrád megye több mint 37 ezer KISZ-tagjának képviseletében 177 küldött vett részt a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei küldöttgyűlésén. A me­gyei tanács szegcdi oktatási központjában szombaton megtartott tanácskozáson Szentgyörgyi Pál, a megyei KISZ-bizott­ság titkára, a küldöttgyűlés első szaka­szának elnöke köszöntötte a küldötteket, és a megjelent vendégeket — közöttük Szakali Józsefet, az MSZMP KR tagját, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnö­két, Szabó Sándort, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkárát, Papdi Józsefet, a megyei tanács elnökét és Do­monkos Lászlót, a KISZ KB titkárát —, majd a küldöttgyűlés elfogadta a tanács­kozás munkarendjét, s megválasztották a munkabizottságokat. Ezt követően Gcr­mánné Vastag Györgyi, a KISZ Csongrád Megyei Bizottságának első titkára fűzött szóbeli kiegészítést a küldötteknek koráb­ban kiküldött írásbeli beszámolóhoz, majd Ivanicsné Rigler Anikó, a pénzügyi ellen­őrző bízottság elnöke szólt a KlSZ-gaz­dálkodás tapasztalatairól. A felszólalásokat a plenáris ülés vitája követte, majd délután rétegszckciókban folytatódott a tanácskozás. Az itt lezajlott vitáról újabb plenáris ülésen számoltak be a szekcióvezetők, és a vita összefoglalását követően határozathozatalra került sor. Végül, a küldöttgyűlés megválasztotta a megyei KISZ-bizottság, a pcb tisztségvi­selőit, a kongresszusi küldötteket. Germánné Vastag Györgyi beszámolóját tartja A beszámoló szóbeli ki­egészítésében Germánné Vastag Györgyi, az ifjúsági mozgalom megújulásának társadalmi és szervezeten belüli feltételeiről, valamint a megyében folyó mozgalmi munka továbbfejlesztésének legfontosabb irányairól szólt. Mint elmondta, a megúju­lás főbb feladatai ismertek: erősíteni kell a KISZ poli­tikai jellegét, rétegek szerint differenciált követelménye­ket kell támasztani, meg kell nyerni a fiatalabb kor­osztályokat a mozgalmi munka számára, s erősíteni szükséges a KISZ belső de­mokratizmusát. Ez azonban csak részben múlik a KISZ-en — hangoz­tatta. Az elképzelések meg­valósításának alapvető fel­tétele, hogy a társadalom minden szervezete és intéz­ménye vállalja a ráeső részt az ifjúság neveléséből, gondjainak megoldásából. Megyénkben a KISZ meg­újulásának társadalmi felté­telei megfelelőek. A párt­szervezetekben az új elkép­zelések fogadtatása kedvező. A szakszervezetekről szólva elhangzott: Csongrád me­gyében az szmt kiemel­ten kezeli a fiatalok helyze­tét, megyei szinten már meg is alakult az ifjúsági tanács. A megyei, városi tanácsok­kal jó együttműködést jelzi, hogy megyénkben mind több döntés előkészítésébe bevonják az ifjúsági szövet­ség képviselőit. A KISZ megújulását se­gítők között elismeréssel szólt az első titkár a moz­galomból aktív részt vállaló pedagógusokról, majd a KISZ-szervezetek feladatai­ról beszélt. Kiemelte: a KISZ-szervezetek többsége hajlandó azonosulni a meg­fogalmazott fő irányokkal, s igyekszik megtalálni a leg­megfelelőbb módszereket, de sokan ma is a legapróbb kérdésekben is u kongresz­szustól várnak választ. Gond, hogy gyakran tapasz­talhatunk rutinmegoldáso­kat. A beszámoló befejező ré­szében a politikusabb KISZ megteremtésének feltételei­ről volt szó. „Olyan tagokra van ma szükség, akik nyíl­tan vállalják a mozgalom politikáját, nem megalkud­va, hanem azt alakítva haj­landók dolgozni." « Az első titkár szóbeli ki­egészítőjét követően Ivanics~ né Rigler Anikó, a peb el­nöke arról szólt, hogy az or­szág jelenlegi gazdasági helyzete az ifjúsági szövet­ségtől is takarékosabb gaz­dálkodást kíván. Bár a mű­ködés feltételei ma adottak, az egyes KlSZ-szervezetek­nek, az őket támogató gaz­dasági vezetőknek mindent meg kell tenni azért, hogy megtalálják a még meglévő anyagi tartalékokat. * A küldöttgyűlés plenáris vitájában elsőként Borbély József (Szeged) a KISZ anyagi hátteréről, a mozgal­mon belüli információs rendszer működéséről, a KISZ publicitásáról, vala­mint a szervezeti kitünteté­sek odaítéléséről beszélt. Tóth Ilona (Vásárhely) több javaslatot is tett a kongresz­szusi dokumentumokhoz, igy többek közt kérte: tekintse­nek el a belépési felső kor­határ megállapításától. Túri Gabriella (Csongrád) a kö­zépiskolákban folyó KISZ­en unka mozgalmi jellegének erősítését kérte, s elmondta: ehhez nélkülözhetetlen a po­litikai képzés színvonalának javítása. Molnár Attila (JATE) a rétegtanácsok fel­adatairól, együttműködésé­ről, valamint a pedagógusok mozgalmi felkészítéséről be­szélt. Varga Tibor (Mórahalom) a városi jogú KISZ-bizottsá­gok munkáját ismertette, majd azt kérte a küldött­gyűléstől, hogy a falun, ta­nyán élő fiatalok kapjanak nagyobb képviseleti lehető­séget a felsőbb szintű KISZ­testületekben. Ágoston Jó­zsef, az szmt vezető titkára a KISZ és a szakszerveze­tek együttműködéséről be­szélt, ismertette a megyei pártbizottság mellett műkö­dő ifjúságpolitikai munka­bizottság tevékenységét, majd részletesebben is szólt a szakszervezetek ifjúságpo­litikájáról, az ifjúsági tago­zatok létrehozásáról Nagy Aranka (Vásárhely) kifej­tette: a KISZ demokratiz­musának fejlesztése csak a mozgalomban még meglévő formális elemek elhagyásá­val bontakozhat ki. Bucsá­nyi László (Szegvár) a köz­ségi lakóterületi KISZ-szer­vezetek ' gondjairól szólt. Szűcs Gábor (Szeged) a nagyvállalatoknál dolgozó ifjúsági, szervezetek meg­újulási törekvéseiről beszélt, hangsúlyozta a szemlélet­változás szükségességét, s az egyéni érdekvédelem rend­szerének kialakítását. Szót kért a tanácskozás vitájában Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára is. Hozzászólása első részében kiemelte: fejlődé­sünk alapja egyértelműen a gazdaság, s a fiataloknak is mindent meg kell tenni azért, hogy a VII. ötéves tervben valamennyi eszközt a termelés fejlesztésének szolgálatába állíthassunk. Felhívta a figyelmet arra, hogy miközben, egyre gyak­rabban szó esik a jogokról, nem szabad megfeledkezni arról sem; csak a megter­melt javakat oszthatjuk szét, s a jogok érvényesíté­sének feltétele a kötelezett­ségek teljesítése. A KISZ anyagi eszközei­ről szólva, emlékeztetett Szabó Sándor arra, hogy gazdasági gondjaink ellenére is megyénk városaiban új ifjúsági házak épültek az el­múlt években, s ma már ezek munkáját kellene tar­talommal megtölteni. Ezt követően külön foglalkozott a lakásépítés és -elosztás kérdésével, a tanácsi lakás­rendeletek felülvizsgálatá­val, majd a hozzászólás be­fejező részében azt foglalta össze az MSZMP megyei el­ső titkára, mit vár a párt ifjúsági szervezetétől. „Leg­fontosabb, hogy a KISZ a fiatalok különböző rétegeit nyerje meg a. szocializmus építése számára, vegyen fel minden olyan fiatalt a szer­vezetbe, aki hajlandó mun­kát vállalni a közösség ér­dekében. A KISZ keresse (Folytatás a 2. oldalon.) A tanácskozás résztvevői az oktatási központban. Hét végi műszakok a gyárakban Olojkutaiás a szegedi medencében A folyamatosan termelő gyárakban, üzemekben ez a hét vége is munkával telt el. A mezőgazdaság megfelelő ellátása érdekében sok vegy­ipari vállalatnál vasárnap is három műszakban dolgoztak. Az Észak-magyarországi Ve­gyiművekben például a ku­koricatáblák mostanában esedékes gyomtalanításához szükséges szerek készültek. A Tiszamenti Vegyimüvek­ben a szuperfoszfát műtrá­gyát állították elő a hétköz­napokon megszokott munka­rendben, s az elkészült ter­mékeket még vasárnap vas­úti kocsikba rakták, hogy mielőbb eljussanak a fel­használó gazdaságokhoz, szö­vetkezetekhez. Folyamatos műszak volt a Csepeli Vasműben is, ahol a hét végékre sem állítják le a martin-, illetve az ívfényes kemencéket. Vasárnap a gyár dolgozói közül három mű­szakban több százan dolgoz­tak a kemencék és a csőgyár­tó sorok mellett. A Kőolaj­kutató Vállalat szakemberei közül is sokan töltötték a hét végét családjuktól távol, a fúrótornyoknál. Vasárnap a Tiszántúlon, az ország északi területein, valamint a szegedi medencében össze­sen 45 helyen folytatták a kutató fúrásokat, illetve a már feltárt területeken az új kutak kialakítását és felsze­relését a kitermelés megkez­déséhez, valamint a régebbi tornyok felújítását. A Hungarocamion telephe­lyeiről vasárnap mintegy 70 kamion indult útnak magyar árukkal, különféle iparcik­kekkel, friss hússal és primő­rökkel megrakodva egyebek között Ausztria, Olaszország, Anglia, a skandináv álla­mok és a Szovjetunió felé. A munka ünnepére Kiválók a postánál Szombaton három helyen is ünnepeltek a Szegedi Pos­taigazgatóság dolgozói. A kongresszusi és felszabadu­lási munkaversenyben helyt­álló üzemek és hivatalok, va­lamint a dolgozók és a kol­lektívák jutalmakat vehettek át. A Kiváló Üzem címet ne­gyedszer érdemelték ki a hálózatépítők. Termelési ér­tékük az 198l-es 53 millió­ról tavaly 108 millió forintra nőtt. Mintegy 200 dolgozójuk három megye — Békés, Csongrád és Bács-Kiskun — hírközlési fejlesztő és re­konstrukciós munkáit végzi. Hogy nem rosszul, azt iga­zolja a kiváló cím, melyet Vojnár László, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatóhe­lyettese adott át szombaton. Elnöki Elismerésben része­sült Balogh Zoltánné osztály­vezető. Kiváló Dolgozó jel­vényt nyolcan vehettek át, két brigád arany, egy ezüst brigádérmet kapott. Székely Sándor, a városi pártbizott­ság első titkára levélben gra­tulált az eredményekhez. * Az Igazgatóság Kiváló Üzeme lett a Gépjármú-szál­litási Üzem is. Ünnepi ter­melési tanácskozáson vették át az igazoló oklevelet. Ta­valy mintegy 360-as létszám­mal dolgoztak, másfél mil­lió megtett kilométerre ju­tott egy rendőri Intézkedést igénylő baleset. Az ünnepsé­gen átadott Közbiztonsági Érmek Is tanúskodnak mun­kájuk sikeréről. Igazgatói Dicséretben részesült Hajász Bertalan üzemvezető, a Szak­ma Ifjú Mestere lett Stmon Ferenc gépkocsivezető. • Az 1. postahivatal a már majd két éve tartó rekonst­rukció ellenére is az igaz­gatóság legnagyobb forgalmú, legjelentősebb hivatala. A felvett leveleknek 22, az MNB-postautalványoknak 36, a takarékbetét-állománynak 17 százalékát kezelik, intézik. Terveik teljesítését a tarifák, díjak változása is veszélyez­tette. Ennek ellenére elnyer­ték a Kiváló Hivatal címet. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Muhari Géza kézbe­sítő, Elnöki Dicsérelet Kollár Sándorné előadó. Allendc brigádjuk az Igazgatóság Ki­váló Brigádja lett, ezüst és bronz brigádérmet 3—3 bri­gád vehetett át. Kiváló Dol­gozó jelvényt huszonkelten kaptak, a Szakma Ifjú Mes­tere címet Bozsó Attila egye­sitett kézbesítő, Kovács Esz­ter rendszeres helyettes, ör­döghné Salek Ágnes távbe­szélő-kezelő és Mari Mária vehette át. Mindhárom ünnepségen szóba kerültek a hiányossá­gok is, hogy mit lehetne még jobban csinálni. Lényeges vi­szont: ünnepeltek, de önkri­tikusan. Első helyen az em­iitett „javítandók" listáján a szolgáltatási viselkedéskultú­ra szerepelt, és természete­sen a panaszok számának csökkentése Mi, az ügyfelek, csak így fogunk tudni sikereiknek Igazán örülni. * A megyéből Kiváló Hivatal Címet kapott még a mind­szenti és a hódmezővásárhe­lyi l. postahivatal, Kiváló Kíshivatal lett a szőregi pos­tahivatal. Kovács Sándor hódmezővásárhelyi kézbesítő Igazgatói Dicséretben része­sült. Beket, biztonsagot a uilagnak! (Az MSZMP KB május 1-Jei jelszavaiból) É

Next

/
Thumbnails
Contents