Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-26 / 98. szám

A MUNKÁSMOZGALOM ES AZ ANTIALKOHOLIZMUS A józan munka gyökerei l)e akarásom leölt hízóként haldokol és agyam szuvas, megrecsegő fáján, vén öngyilkos a padlás gerendáján, kinyúló nyelvvel lóg az értelem, (József Attila: Alkohol) T örténészeink nincsenek egységes véleményen. Van­nak, akik azt mondják, hogy az Antialkoholista Munkásszövetség 1921-ben azért alakult újjá, hogy az illegalitásban élő kommunisták gyülekezőhelye legyen. Mások azt mondják, hogy a hazai munkásmoz­galom szerveződésekor is ott voltak azok, akik az alko­holizmus ellen harcoltak. Valószínűleg mindkét állítás egyszerre igaz. Vannak, akik fejcsóválva hallgatják a „régieket", amikor arról beszélnek, hogy az öntudatos munkás soha­sem volt részeg. Tény: a Horthy-korszak munkásai közül sokan fehér ingben, nyakkendősen mentek szórakozni a munkaszüneti napon. Összeszedetten, méltósággal. Eh­hez szorosan hozzátartozott a család, a baráti kör rend­je. A kocsmák mélyét a kapitalizmus fészkének tartot­ták," s az alkoholizmust olyan betegségnek, melyei a tő-, kés rend terjeszt. ,, K Wv" és elvtársai tisztában vannak az alap és a fel­építmény viszonyának marxi tanításával, és tudják, hogy tiltó törvénnyel nem lehet tartósan megszüntetni a sze­szes italok gyártását, terjesztését, fogyasztását a kapita­lizmus társadalmában, mert az alkoholizmus a kapitaliz­musnak — az egyház és az erőszakszervezetek mellett is — szükséges és erős támasza. " (Részlet dr. Arató Emil­nek, az Alkoholellenes Munkásszövetség elnökének kéz­iratos visszaemlékezéseiből.) Az idézetből az következik, hogy a munkás antialkoholisták a társadalmi rend meg­változásától a kóros iszákosság enyhülését is várták, de ezt is józanul. Az előbb idézett életrajzi kéziratból: azzal is tisztában vannak, hogy az eljövendő szocia­lizmusban is hosszú időre lesz szükség, több, talán sok generációra, ameddig ez az évezredes, begyökeresedett szokás, amely keresztül-kasul átfonja az egyénnek és a társadalomnak az életét, a megváltozott gazdasági alap adta körülmények, az emelkedő általános műveltség, és az objektív tudomány segítségével megszüntethető lesz. " Mit tudunk az Alkoholellenes Munkásszövetségről? Sokat is, keveset is. Kezdete elvész a szabadkőműves pá­holyok titokzatos homályában. Tudnunk kell azt, hogy a szabadkőművesség egy történeti időben — a műit század második felében — nem volt reakciós, ellenforradalmi, mint később a Horthy-korszak idején. Az Alkoholellenes Munkásszövetség 1904-ben vált ki a Good Templar rend­ből. Hivatalos szervezetté — körbélyegzőjének tanúsága szerint — !909-bven vált. Vezetői között találjuk a kezdet kezdetétől Mudzsar Józsefet, Szerdahelyi Sándort és Vankó Károlyt. Azt hirdették, hogy a gyerekeknek és fiataloknak egy csepp alkoholt sem szabad inni. Hang­súlyozták a megelőzés fontosságát, a komoly felvilágosí­tó szó erejet. A már alkoholistává vált munkások eseté­ben az őszinteséget — mind a beteg, mind a gyógyító részéről. A/ Tanácsköztársaság győzelme után párt- és kor­mányprogrammá teszik az alkoholellenes küzdelmet. A Munkaugyi és Népjóléti Népbiztosság (minisztérium) egyik főosztálya lett az Alkoholellenes Tanács. A prole­tárdiktatúra ugyanolyan fontos frontnak tekintette az al­koholellenes küzdelmet, mint a belső reakció- vagy az in­tervencioellenes harcot. Ezért jelennek meg 1919-ben a haza védelmére hívó, a belső reakció leleplezésére buzdí­tó plakátok, az alkoholizmusellenes felhívásokkal együtt. Az utóbbiak mindig a család nevében szóltak. Akkor is tudták, hogy a mértéktelen italozás nemcsak az agysejteket, az egyéniséget, hanem a családokat is megtá­madja. A Tanácsköztársaság leverése után a mozgalom új­jászerveződött, s 1921-ben hivatalösan is meg­alakult. Munkája egybefonódott dr. Arató Emil tevékenységével. Arató ekkor már tagja az illegális kom­munista pártnak. Az AMSZ központja a József krt. 9­ben volt, rövidesen 1680 aktivistával dolgozott. Egyelőre nem sok egyéni pártoló tag akadt, de hovatovább ötven­egy szervezet lépett be a pártoló tagok sorába — elsőnek a csepeli vasasok —, tagdijuk, a havi 10 ezer korona pontosan befolyt és erős anyagi támasza lett az AMSZ­nak — írta dr. Arató Emil. Hét esztendőn keresztül dol­gozott nehéz, ellenforradalmi helyzetben a mozgalom. 1928-ban belügyminiszteri rendelettel oszlatták fel. Mindez azért fontos, mert manapság újra a társadalmi érdeklődés középpontjában van az alkoholizmus. Nem egyszerűen kampányról van szó, hanem arról, hogy „dolgozni csuk pontosan, szépen... ", azaz józanul lehet. (Képeinken alkoholizmusellenes plakátok a Tanácsköz­társaság idejéből) RLTTKAV LEVENTE r; SZEMENDREY ISTVÁN Szívcsiklandozó panaszkodik létem fája aki hallja majd megbánja vállamon a végzet-élet . sutba dobott dúlt remények a sziveket csiklandoztam nem nevettek ha kacagtam vagy a mosoly rossz orcámon vagy sírás volt kacagásom dühöngtem is kívül-belül sivalkodtam kegyetlenül mindegy taps vagy kifütyülnek ne szánjanak csak már szűnjek úgy menjek el ahogy jöttem más testével megkötötten ez bánatom ez a rongyom nincsen aki betakarjon céda tiszta egyre megy már léptem kurrul csak poroszkál a sziveket csiklandoztam virágokat sebbé martam nem érdekel virág-panasz engem surlóz minden tavasz örök ringben nagy menetben jaj egy percre sem pihentem láncoltam vagy tántorogtam ütöttem és ütést kaptam ( de rossz- bíróm volt ez a lét a gong után mindig más volt kinek emelték a kezét DEÁK MOR Tengerszem tósima arcom szélre cseréltem felhők sebhelye homlokom a tenger nyugalma szemeimben a tenger tajtéka ajkamon gyerekkoromat anyajegy-lábnyom őrzi egy réten s árvácska-fej amerre mentem magam is látom kevésből sokat vesztettem el partok tenger-igézetében fürdetett meg a délibáb tósima arcom kell elcserélnem s vízbe ölhetem ami fájt s égbolt felhősebe lett homlokom didergek sötét árnyékában vízmosta lábnyomaimon vajon mi lódult meg utánam ? — kölyökarcomban két tengerszem átússza lassún életem s ha majd partra tép egy könnycseppben Isten letörli hirtelen Szeged műemlékei A BAGÁRY-HÁZ A Somogyi utca 20. számú épület „Műemlék, „Bagáry-ház" néven ismert, romantikus épület 1870 tá­járól, Hoffer Károly terve." A szokatlanul nagyméretű, há­rom utcára (Zrínyi utca, Somogyi utca, Toldi utca) néző emeletes la­kóház a romantika és kora eklekti­ka harmonikus ötvöződése. Föld­szintjén egységes ablaksor vonul, főhomlokzatának közepén ala­csony ívű kapuzattal. Emeleti ab­laksorát a felső párkányok hangsú­lyozzák. Homlokzatát tárcsás me­ző zárja le, az egész falsik finoman kváderezett. Hatalmas kapualjából nyíló oszlopos lépcsőházában gaz­dag rajzú öntöttvas korlát van. Téglalap alakú udvarának negye­dik oldalát szerényebb emeletes ház zárja le. Udvari emeletén kő­konzolos függőfolyosó fut végig szép ívű kovácsoltvas korláttal. Fényképek és metszetek összeve­tése alapján 1872-ben valószínűleg már állt a „zsindelytetős" ház. 1874-ben is még „új Hoffer ház"-ként emiitik. 1875 első felé­ben itt, „a ház udvarában Lau­scher és társ cég egy" kétszintes .Jényképészeti műtermet építte­tett". A nagy árvíz idején Hoffer Károly a vízkárosult még: „Bár­kény Ferenc örök". Az épület az 1880-as években Bagári Pál és neje tulajdona. Megint tavasz. Nem tud meghatni többé: a kell, a kell — csábító mezbe bújva, a kell, a kell — a törvény masinája, azt hallom én kattogni újra s újra. Mandula-, kajszi-, meggyvirág s a fűben ibolya-foltocskák. Holnaputánra hervadás, majd gyümölcs (ha jól megy), aztán megint az ősz s a tél kálváriája. Szabály, ismétlődés, nagyon meguntaip. S ki örvendeztem a törvénynek egykor, ma fázom tőle, s félek; azt szeretném, ha kizökkenne a rend a szokottból. Akkor még... akkor még talán... De lelkem (poros hasonlat) elfáradt madár már, s ha villám vág is mellette a fába, csak odanéz, bólint, s tovább se száll már. CSORBA GYŐZŐ Megint tavasz 4 Szombat, 1986. április 26.

Next

/
Thumbnails
Contents