Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-23 / 95. szám

2 Csütörtök, 1986. április 23. Atomfegyvermentes világot az ezredfordulóra! (Az MSZMP KB május 1-jei jelszavaiból) Nigéria Losonczi Pál vidéki látogatáson © I.agos (MTI) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és hivatalos kísérete a hétfői tárgyalások után, kedden vidékre láto­gatott, a hatalmas nyugat-af­rikai ország leendő, új fővá­rosába, Abudzsába. Lagostól közel hétszáz kilométerre, Nigéria középső vidékén épül hosszú évek óta Abud­zsa. Az óceánparti Lagos ugyanis ma elviselhetetlenül ríbgyra duzzadt, és a konti­nens legnagyobb városa (a külterületeket beszámítva legalább hétmillió ember lakja) helyett új közigazga­tási központot szándékoznak teremteni, némileg Brasiliá­hoz hasonlót. Losonczi Pál vasárnap ér­kezett ötnapos hivatalos, ba­ráti látogatásra Nigériába, amely Magyarország legfon­tosabb fekete afrikai keres­kedelmi partnere. (Tavaly 67 millió dolláros aktívum volt a kétoldalú kereskedelem­ben.) Érdekesség, hogy Ib­rahim Babangida tábornok elnök, tavaly nyári hatalom ra jutása óta Losonczi Pál az első nem afrikai államfő, aki Nigériába látogat. Egyébként a szocialista országok közül Magyarország a legaktívabb gazdasági téren Nigériában az utóbbi évek átlagában. Családtagokkal együtt há­romszáz magyar él, illetve dolgozik Nigériában, vállal­va a kemény munkafeltéte­leket. Különösen azt, hogy az éghajlat nem éppen az európai ember szervezetének való. Lagosban most 33—35 Celsius-fok a hőmérséklet, azonban ezt kellemetlenné teszi a levegő magas pára­tartalma. Nem születet» elítélő határozat a Biztonsági Tanácsban Vétó és kiutasítás a New York (MTI) Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsában keddre virradóra az Egyesült Államok, Fran­ciaország és Nagy-Britannia képviselője a Líbia elleni amerikai légitámadásokat elitélő határozattervezet el­len szavazott. Mivel mind­három ország állandó tagja a testületnek, ellenszavaza­tuk azt jelentette, hogy nem született határozat. Az el nem kötelezett országok ál­tal előterjesztett javaslat el­len szavazott a BT két nem állandó „nyugati" tagja, Ausztrália és Dánia is. Ve­nezuela tartózkodott. A tervezet elfogadása mel­lett kilenc ország — Bul­gária, Kína, Kongó, az Egye­sült Arab Emirátusok, Gha­na, Madagaszkár, Thaiföld, Trinidad és Tobago, vala­mint a Szovjetunió — fog­lalt állást. Az elvetett határozatter­vezet elitélte a terrorizmus megnyilvánulásának vala­mennyi formáját, amelyet „egyének, csoportok és ál­lamok" követnek el, és fel­szólította az Egyesült Álla­mokat: mondjon le a táma­dás mindenfajta eszközéről és az ezzel való fenyegetés­ről. A javaslat egyúttal han­got adott a nemzetközi kö­zösség mély aggodalmának, amelyet a békét és biztonsá­got fenyegető amerikai lé­pés váltott ki. Jurij Dubinyin szovjet és Ali Triki líbiai küldött ag­godalmának adott hangot a •nyugati állásfoglalások miatt, rámutatva arra, hogy az újabb amerikai támadá­sok előjele lehet, mégpedig minden olyan állam ellen, amely szemben áll a wa­shingtoni vonallal. Vtrnon Walters amerikai ENSZ-nagykövet teljesseggel elfogadhatatlannak minő­sítette a tervezetet, mert­hogy az, mint mondta, „egy Kalap alá vesz bűnösöket és áldozatokat". # London (MTI) Az angol belügyminiszté­rium kedden elrendelte 21 líbiai állampolgár kiutasí­tását. Douglas Hurd belügy­miniszter felhatalmazást adott őrizetbevételükre ad­dig is, amig kitoloncolják őket a szigetországból. A hivatalos magyarázat szerint olyan információk jutottak a hatóságok birto­kába, amelyek tanúsítják, hogy a szóban forgó líbiai­ak „aktív forradalmi diák­tevékenységben" vettek részt angol földön. A ki­utasítottak között van egy fiatalember, aki Oxford­shire-ben piiótaképző-tanfo­lyamon vett részt, s egy le­hallgatott rádiótelefon-be­szélgetésben állítólag fel­ajánlotta szolgálatait „ön­gyilkos misszió" végrehaj­tására „Líbia érdekében". London két évvel ezelőtt megszakította diplomáciai kapcsolatait Tripolival, mi­után a főváros központjá­ban, a líbiai külképviselet épületéből leadott golyó megölt egy rendőrnőt, aki a Líbia-ellenes tüntetők kö­rül teljesített rendfenntartó szolgálatot. A közös piaci országok Líbia-ellenes határozatát azonnal követő angol be­jelentés minden . jel szerint „példát" kíván mutatni az európai partnereknek a Luxemburgban elhatározott intézkedések gyors és haté­kony végrehajtására. A vegyi fegyverekről D Genf (MTI) A Szovjetunio kész megál­lapodni a vegyi fegyvereket gyártó üzemeK, berendezé­sek rendszeres nemzetközi, helyszíni ellenőrzés mellett történő leszerelésében. A jelentős új javaslatról kedden tájékoztatta a sajtói Viktor Iszraeljan nagykövet, a genfi leszerelési tárgyalá­sokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője. Az új javaslatok, amelyeket Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a napokban Ber­linben már jelzett, azt cé­lozzák, hogy megszülethes­sen az egyezmény a vegyi fegyverek gyártásának eltil­tásáról, a készletek meg­semmisítéséről. A kérdésről 17 éve tárgyalnak Genfben, de — bizonyos haladás elle­nére — áttörést még nem sikerült elérni. A megállapodás legfőbb akadálya a tervezett egyez­mény ellenőrzésének kérdé­se. A Szovjetunió új javas­latai a következők: az egyez­mény aláírása után az álla­mok hivatalosan bejelentik a területükön levő, vegyi fegyvereket gyártó állami és magántulajdonban levő üze meket, azok helyét. Az üze mek berendezését meg kell semmisíteni, vagy le kell szerelni, mégpedig szigorú, rendszeres helyszíni ellen­őrzéssel, mind nemzeti, mind nemzetközi alapon. A Szov jetunió kész olyan ellenőr­zési rendszert kidolgozni, amelynek alapján a nemzet­közi ellenőrök jelen lehet­nek a vegyifegyver-üzemek felszámolásának minden fontos szakaszánál. Az üze­mek leszerelését az egyez­mény megkötése után legké­sőbb egy évvel meg kell kezdeni. A vegyifegyver­készletek megsemmisítését hat hónappal a szerződés aláírása után kezdenék meg, s a készletek felszámolásá­nak tíz éven belül kell be­fejeződnie. A korábbi amerikai ja­vaslat, amely azt igényli, hogy bármely fél, minden indokolás nélkül, a vegyi fegyverek gyártásának pusz­ta gyanújával megvizsgál­hassa más államok bármely épületét, objektumát, irreá­lis, és nemcsak a Szovjet­unió, hanem sok más állam számára is elfogadhatatlan — hangoztatta Viktor Isz­raeljan. I Berlinben Pártközi eszmecsere © Berlin (TASZSZ) Az SZKP XXVII. és az NSZEP XI. kongresszusa azt tanúsítja, hogy a szocialista és a kommunista építés, va­lamint a külpolitika főbb kérdéseiben az SZKP és az NSZEP teljesen azonos néze­teket vall, és azonos állás­pontra helyezkedik. Ezt álla­pították meg azon a találko­zón, amelyre egyfelől Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára és Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsa elnöke és az NSZEP más vezetői között került sor kedden Berlinben. A felek leszögez­ték, hogy a két párt a ter­melés általános intenzifiká­lásával és a tudományos­műszaki fejlesztés meggyor­sításával oldja meg a tár­sadalmi fejlődés feladatait. Mihail Gorbacsov és Erich Honecker megbeszélése A felek aggodalmuknak adtak hangot, hogy az ame­rikai kormány és közeli NA­TO-szövetségesei makacsul folytatják a fegyverkezés fo­kozásának politikáját. Kije­lentették: ezt ellensúlyozan­dó, a szocialista országok a béke megszilárdítását írták politikai lobogójukra. Jelentősen javulhatna a helyzet Európában — mutat­tak rá a találkozó résztvevői —, ha az NSZK, mint jelen­tős hatalom, ténylegesen az enyhülés és a jó kapcsola­tok kiépítésének útjára lép­ne. Az NSZK kormánypoli­tikája azonban épp az ellen­kezőjét mutatja. Támogatja az amerikai űrfegyverkezési terveket, azt, hogy nyugat­német területen indítóálláso­kat létesítsenek a Pershin­gek és robotrepülőgépek szá­mára. * Kedden Berlinből hazatért Moszkvába az SZKP küldött­sége, amely Mihail Gorba­csovnak, az SZKP KB főtit­kárának vezetésével részt vett az NSZEP XI. kongresz­szusán. Koszorúzás, megemlékezés Vlagyimir Iljics Lenin szü­letésének 116. évfordulója alkalmából koszorúzási ün­nepséget tartottak kedden a szovjet állam és a Szovjet­unió Kommunista Pártja alapítójának, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelke­dő személyiségének budapes­ti szobránál, a Dózsa György úti Felvonulási téren. Az emlékmű talapzatán a fegy­veres testületek tagjai — katonák, rendörök és mun­kásőrök — álltak díszőrsé­get. A szovjet és a magyar Himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a budapesti pártbizottság nevében. Korom Mihály, a Központi Bizottság tagja és Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság titkára, a Mi­nisztertanács képviseletében Juhár Zoltán belkereskedel­mi miniszter és dr. Markója Imre igazságügy-miniszter, a Szovjetunió budapesti nagykövetsége részéről Bo­risz Sztukalin nagykövet, Vlqdlen Puntusz követ-taná­csos, Igor Mihejev, a párt­bizottság titkára és Vlagyi­mir Zotov ezredes, katonai és légügyi attasé helyezte el a megemlékezés és a hála virágait a szobor talapzatán. A Moszkva (MTI) Vlagyimir Iljics Lenin születésének 116. évforduló­ján kedden Moszkvában ünnepi ülést tartottak, ame­lyen jelen volt Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtit­kára, más szovjet párt- és állami vezetők. Az ünnep­ségen Eduárd Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere mondott beszédet. Beszédében belpolitikai kérdésekkel foglalkozva, a lenini hagyományok nagy­szerű folytatásának nevezte az SZKP XXVII. kongresz­szusát_ Hangsúlyozta: poli­tikai akaratra, a gondolko­dás bátorságára, és határo­zott cselekvésre volt szük­ség ahhoz, hogy oly módon vessék fel az ország életé­vel kapcsolatos kérdéseket, ahogyan azt a kongresszus tette. Az SZKP KB tavaly áp­rilisi ülése óta megtett út­ról szólva Sevardnadze meg­állapította, hogy az SZKP­nak sikerült kedvezőbb irányba fordítani a szovjet gazdaság fejlődését. Lengyel műszaki-tudományos fejlesztés A KGST komplex műsza­ki-tudományos fejlesztési programjának sikeres meg­valósítása Lengyelországnak létérdeke — Varsóban hi­vatalosan igy minősítik a KGST nagyszabású együtt­AMERIKAI NUKLEÁRIS KÍSÉRLET Az Egyesült Államok ked­den, közép-európai idő sze­rint délután fél öt óra körül űjabb föld alatti nukleáris robbantást hajtott végre ne­vadai kísérleti telepén. A „Jefferson" fedőnevű kísér­let célját nem közölték, a hi­vatalos bejelentés szerint a felrobbantott töltet kapaci­tása 20 és 150 kilótonna kö­zött volt. Az első jelentések szerint a kísérlet a tervek­nek megfelelően ment vég­be. LENIN-DIJAK Kedden hozták nyilvános­ságra Moszkvában azok­nak a névsorát, akiket az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Miniszter­tanácsa kiemelkedő kulturá­lis és tudományos alkotó­munkájuk elismeréseként a legmagasabb szovjet állami kitüntetésben, Lenin-díjban részesített. Kiemelkedő tu­dományos és műszaki ered­ményeik elismeréseként az idén nyolc alkotócsoport­nak ítélték oda a magas ki­tüntetést. HRISZTOFINISZ BUDAPESTEN Szűrös Mátyás, az MSZMP Kozponti Bizottságának tit­kára kedden, a KB székhá­zában megbeszélést folyta­tott Donisz Hrisztofinisszel, a Ciprusi Dolgozó Nép Hala­dó Pártja (AKEL) KB Poli­tikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság külügyi titkárával, aki átutazóban rövid időt Budapesten töl­tött. COSSIGA BONNBAN Francesco Cossiga olasz elnök NSZK-beli látogatásá­nak második napján, a nyu­gatnémet politikai élet veze­tő személyiségeivel folyta­tott megbeszélésein, a ter­rorizmus elleni harc és a lí­biai események utáni hely­zet volt a fő téma. Cossiga délelőtt Genscher külügy­miniszterrel találkozott, majd Kohl kancellárral foly­tatott megbeszélést. PROGRESZ—25 Befejezte küldetését a Progresz—25 teherszállító űrhajó, amelyet 1986. márci­us 19-én állítottak Föld kö­rüli pályára, és március 21­én kapcsolódott össze a,,Mir —Szojuz T—15" orbitális komplexummal. A Progresz —25 valamennyi előírt mű­veletét teljes egészében vég­rehajtották. A Mir űrállo­másról április 20-án lekap­csolt teherűrhajó a Föld lég­körének sűrű rétegeibe érve megsemmisült KOMP­SZERENCSÉTLENSÉG Eddig 125 holttestet emel­tek ki a szélvihar következ­tében vasárnap a bangladesi Dalesvari folyón felborult komphajó belsejéből, a fo­lyóban pedig 22 holttestet találtak. Az ellentmondó sajtójelentések szerint az el­tűntek száma 600, illetve ezer körül lehet. Az 1200 sze­mély befogadására képes, kettős fedélzetű komphajón állítólag mintegy 1500 utas lehetett. Az utasok közül csak mintegy 300-nak sike­rült partra úsznia. A CIPRUSI VÁLSÁGRÓL A ciprusi török közösség vezetői hétfőn elfogadták az 'ENSZ főtitkárának a meg­osztott sziget újraegyesítésé­re vonatkozó legutóbbi ja­vaslatát — közölte hétfőn az ankarai rádió. A ciprusi tö­rökök válaszát egy nappal azután adták át az ENSZ főtitkára helyi képviselőjé­nek, hogy Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök eluiasitotta a javaslatot, és saját változa­tot terjesztett elő a kérdés rendezésére. Bérez de Cuel­lar ENSZ-főtitkár március 29-én juttatta el a két cipru­si közösséghez a megosztott sziget szövetségi alapon tör­ténő újraegyesítésére vo­natkozó elképzelését. működési tervét. Azt re­mélik tőle, hogy segíteni fogja Lengyelországot a gazdasági szerkezet átala­kításában, a külföldi piaci igényekhez való alkalmaz­kodásban és a lengyelelle­nes gazdasági korlátozások­tól való függetlenedésben. Lengyelország azonban sa­játos helyzetben van. A szo ­cialista országokban álta­lában halaszthatatlanná vált a műszaki-tudományos ha­ladás meggyorsítása, s ez óriási erőfeszítéseket fog kö­vetelni a következő évek­ben. Ám Lengyelországnak ezzel egyidejűleg az 1980­ban kirobbant válság kö­vetkezményeit is fel kell számolnia. Az 1986—90-es ötéves tervidőszak végére kívánják újból elérni az egy főre számított nemzeti jövedelemben, az ipari ter­melésben és a többi fontos mutatóban a válság előt­ti, vagyis az 1978—79-es szintet. Az elmúlt évek így nem kedveztek Lengyelországban a műszaki-tudományos fej­lődésnek. Politikai cél volt az életszínvonal zuhanásá­nak megállítása, ezért a szükségesnél kevesebbet for­díthattak felhalmozásra. Meggyorsult a termelőkapa­citások elavulása. A gazda­ság általános egyensúlyhiá­nya nem ösztönözte a válla­latokat a korszerűsítésre, a termelésben szinte minden területen romlott a minő­ség. A most kezdődő ötéves időszakban viszont már na­gyobb figyelmet kívánnak fordítani a műszaki-tudo­mányos haladásra, és meg­gyorsítására az eddigieknél több anyagi eszközt akar­nak mozgósítani. A LEMP­nek az ezredfordulóig szóló programja (amelyet június­ban fogad el a kongresz­szus) felveti: módosítsák a felhalmozás és a fogyasztás arányát, hogy több juthas­son a termelőkapacitások korszerűsítésére és fejleszté­sére. A pártprogram ter­vezete szerint a műszaki-tu­dományos fejlesztésben 2000­ig az elekronikának kell az első helyen állnia. A doku­mentum alapvető feladatnak nevezi, hogy Lengyelország mérsékelje az elektroniká­ban a világszínvonaltól va­ló lemaradását. Kimondja, hogy gyors ütemben kell fejleszteni a magas szintű integrált áramkörök, az op­toelektronikai elemek, az in­formatikához, az automati­záláshoz és a távközlési iparhoz szükséges részegy­ségejt gyártását. A prog­ram szerint meggyorsítják az automatizálást, a roboti­zálást, a számítástechnika fejlesztését. A gazdasági mechaniz­mussal arra fogják ösztö­nözni a vállalatokat, hogy mindenekelőtt hamar meg­térülő korszerűsítésekbe fog­janak. Növelik az olyan be­ruházásokat, amelyek meg­gyorsíthatják a műszaki-tu­dományos fejlődést, többet fognak tudományra és tech­nikára költeni — olvasható a lengyel kormány idei el­ső félévi munkatervében $ i

Next

/
Thumbnails
Contents