Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-22 / 94. szám

Kedd, 1986. április 22. 3 nGyógyítják" a Szabadság hidat A közel százéves híd hat évvel ezelőtti felújításakor az úgynevezett ellcnsúlykamrában végeztek nagyobb munkát. A tavaly ősszel megkezdett munkálatok során az elhasználódott járdaszerkezet kijavítása volt a cél. A munka megkezdésekor derült ki, hogy a függőleges tartóoszlopok nagy részét jelentősen megrongálta a korrózió. A Budapesti Műszaki Egyetem acélszerkezetek-tanszéke közreműködésével végzett vizsgálatok után az oszlopokat megerősítették. A járdaszerkezet megerősítésével egy időben a hidat felállványozták. Homokfúvással eltávolították a régi festékréteget. A hidat világoszöldre festik. Várhatóan nyár elejére ismét birtokba vehetik a közlekedők a hidal. Képünkön: teljesen felújították a Szabadság híd járdaszerkezetét Csütörtökön Ülést tart a szegedi tanács Április 24-én, csütörtökön fél 9 órai kezdettel ülést tart a Szeged Megyei Város Tanácsa. A tanács végrehajtó bizottsága javasolja a testületnek tűzze napirendre és vitassa meg a tanács VI. ötéves középtávú tervének teljesítését, az elmúlt évi működési, költségvetési és fejlesztési alap terv végrehajtásáról szóló beszámolót. Napirenden szerepel még a városi neb tájékoztatója, a tavalyi vizsgálatok tapasztalatairól, valamint' a vb-hívatal hatósági tevékenységéről szóló jelentés is. A tanácsülés nyilvános. Képviselői beszámoló A 6-os számú országgyűlési választókörzet — Újszeged—Szőreg — képviselője, Karácsonyi Sándor ma, kedden délután 6 órakor tartja beszámolóját az újszegedi pártházban. népművelőképzés Társadalmi igény hívta életre a közművelődési szakemberek főiskolai képzését. Az 1975—76-os tanévben az ország öt pedagógusképző főiskoláján először fogadták a népművelés szakos hallgatókat. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán is, ahol azóta — nappali és levelező tagozaton — tanári és népművelői képesítést szerezhetnek a hallgatók. A szervezett művelődési alkalmak szakembereinek képzése korántsem olyan nagy múltú, mint a tanárképzés, mindenesetre mára kialakult a négylépcsős képzési rendszer, a gimnáziumtól az egyetemig. A szegedi főiskolai népművelési tanszéki csoport 10 év után is mindössze négy főállású oktatóval működik, munkájukat más tanszékek szakemberei, illetve óraadók segítik. A hallgatók a kötelező tantárgyak mellett szakkol- megismerésére inspirálják. A légiumi keretekben szerez- közművelődési szakemberhetnek széles körű ismerete- képzés léte érezhetően jó haket, s az utóbbi években bő- tással van Szeged és a régid vebb óraszámban folytatnak közművelődési életére is. gyakorlatokat közművelődé- Az évforduló alkalmából a si intezmenyekben. A nép- közművelődés irányítóit és muvélői létre való jobb fel- szakembereit ünnepi ülésre készítés érdekében oktatóik hívták meg. A főiskolán tegkidolgozták a gyakorlat meg- nap Szendrei János főigazújítását célzó módszereket; gató kívánt további jó munígy például a közművelődési kát a népművelőképzéshez, táborokban saját tényfeltáró Laczó Katalin, a tanszéki kutatásaik alapján ismer- csoport vezetője tájékoztakedhetnek meg a falusi, ta- tott a 10 éves képzésről, Kornyai, vagy városi népesség, mos Sándor, a Művelődési egyes társadalmi rétegek Minisztérium főosztályvezeéletmódjával és művelődési tője időszerű közművelődési szokásaival. kérdésekről beszélt, Hidy Oktatóik jelentős önálló Péter, a Művelődéskutató Inkutatásokat végeznek, illet- tézet igazgatóhelyettese a ve országos kutatásokhoz művelődéskutatás helyzetéi kapcsolódnak. Tudományos elemezte, Soós Pál tanszékmunkásságuk eredményeit vezető egyetemi tanár rendszeresen publikálják, s a (KLTE) a politikatudomány diákkörben a hallgatókat is és művelődéspolitika-elméi kutatómunka alapjainak let összefüggéseit taglalta. Hová hull a hulladék ? Ide is, oda is. Kukákba és kukák mellé, illegális le- lőlük jelenleg Szegeden. rakóhelyekre, meg szervezett begyűjtési pontokra. Egy Illetve a második májur) biztos, ma még korántsem annyi hulladék, másodnyers- ismét megnyílni az , ... . „ ,..,.... . , Attila utcában, ahol a haszanyag kerül vissza a termeles verkerxngesebe, amennyi el- náu ^ osztály^s ruhaneműki várható. Pedig nálunk gazdagabb országok sem engedik mellett műbőröket, függőmet? maguknak ezt a luxust. Ilyen gazdagok lennénk? Bi- nyöket és edényeket is for-' zonyára nem. Leginkább a közgondolkodás sántít ez ügy- galmazni fogunk majd. ben: ami megfeledkezik arról, hogy a hulladék is érték. , — Hogyan alakult a la... .. , ., . .. , ... • kossagt begyujtes az elmúlt A problémák megoldásához igyekszik utmutatast nyújtani ¿ue(cf,en? a néhány éve megjelent hulladék- és másodnyersanyag- — A feldolgozó ipar igéhasznosítási kormányprogram. Alapvető célja, hogy mind- nye évente nő a szelektált inkább biztosított legyen a gazdálkodó szervezeteknél és a másodnyersanyagok iránt. Al háztartásokban keletkező hulladék és másodnyersanyag többletet Jórészt lakossagu .,. , ... begyujtesbol tudjuk eloteszéles körű begyujtese, ipari es egyeb celu hasznositasa. remteni, hiszen a vállalatok Annak ellenére, hogy nincs, mert a Magyar Ká- igyekeznek minél .kevesebb nyersanyagokban és ener- berművek hulladékának- hulladekotermeim. A hagiahordozókban a közepesnél csak egy részét dolgoztatja rom deI-alfold. megyeijen 20 rosszabbul ellátott hiány- fel velünk. A két vállalat ^Pjjlyanj, es tobb mm, gazdaság vagyunk, 10-30 között ugyanis komoly árvi- ™ százalékkal több anyagot ták vannak, annak ellenére, n sem rossz a rá nv A ía I. hnaw a heriihnyéclínr az át- Dan Sem rOSSZ aranV- A la-: árakban kótelepi gyűjtések, a Haza* fias szel. Népfronttal, a KISZaz úttörőszövetséggel mint kellene. Az összköltség adási és átvételi közel háromnegyed részét előre megegyeztünk. Most a kitevő anyagköltség csök- partner ragaszkodik ahhoz, S7ervezett akciók és kenfése milliárdokban kife- h°Sy a kész femgranulátum , . A „ 1... ' ... , Hentese mnnaraoKoan Kiie JY h -il szállítóihoz kerül- az iskolai hulladekgyujtesek jezheto megtakaritast az o nuzai szai itoinoz Reru ent(-)sen hozzájárulnak a eredményezhetne népgazda- Jon vissza, az áltáluk d.ktalt Ságunknak. Ha például a aron- Ez viszont számunkra hulladékfémeket újra hasz- gazdasagtalan lenne, ilyen nálhatóvá tesszük, tizedany- üzletet tehát nem köthetünk, nyiba kerül, mintha elsődle- ~ Mlt észnek azért hogy ges nyersanyagból állítanánk C2 a P?Psor, re?se ;Ml"n : elő ugyanazt. A másodnyers anyagok iránti fokozott igény az elmúlt években nagymértékben átformálta a MÉH vállalatok munkáját is. Ha úgy tetszik „iparszerűbbé" tette a „méhes" tevékenységet. Ma már nem elég csak begyűjteni és tovább adni a hulladék anyagokat, hanem, Tárgyalásokat kezdtünk NDK és csehszlovák importkábelek feldolgozására. A Taurus vállalattal sikeres kísérleteket folytat tunk a gépkocsik elhasznált gumiköpenyeinek feldolgozására ezen a gépsoron. Ezzel egyrészt az országban felgyűlt „gumi hegyeket" fel' hasznos anyagok visszanyeréséhez, és a környezet ápo-1 lásához is. — Az elmúlt években a nyersanyagok árai jelentősen megemelkedtek. A MÉHvállalat felvásárlói árairól ezt nem mondhatjuk el. Az közösen animgi ösztönzés nem éppen a hulladékok összegyűjtésébeszállítására serkent. feldolgozva, szelektálva lehet let)etne ™olni' h<?f csak visszajuttatni a terme- a környezet sem szenvedne lésbe. A begyűjtés-feldolgozás-értékesítés láncolatával szemben támasztott magasabb követelmények a DélMagyarországi MÉH Vállalatot is új helyzet elé állították az elmúlt években. Mayer Tibor igazgató: Néhányan egyszerűbbnek tartják „kidobni", ami már nem kell... — Ez első látásra valóban így van. Mi nem tudunk lé* pést tartani az emelkedő köz be rí' kárt."A'végterméket nyersanyagárakkal mert a pedig sportpályák építéséhez, feldolgozo .par fele nem utak burkolásához lehetno tudnánk ervenyesiteni egy felhasználni. Erre komoly lényegesen magasabb felvaexportkereslet is mutatkozik. Két másik eljárás bevezetésére is nemrégen került. sárlási árat. Néhány százalék pedig nem sokat jelent az ösztönzésben. Ugyanakkor az is igaz, külföldön sem fizetnek többet érte. Sok helyen Vállalatunk figyelmét s,f,r' Az egy,k a kecskemeU egyszerűen „kiteszik" az ut-' énnen a takarékosság és a yff™roPPfnto ,gePS0I\ aml eára. és onnan szervezetten eppen a tuk, rekossag es a feldarabolja a'kohászát szá* eIszállítják a használható környezet fokozott vedelme mára használhatóvá tesz.! a. hulladékokat. A közgondolhívta fel az új eljárások al- koz ekedesi vallalatok fém- k dá é nem minden Ki l 1 I » i t rt/M*/\Plf ím Cl»» Ort -hulladékait, gépesítve az ed dig nagy esetben jutott el odáig, hogy fizikai munkaj fplismppijp hp kiH(,h.ink v.akalmazására. Szegeden működik nemcsak az ország, dg r^^tavéS^"^ í*1*™^?' ^ k,do.bu"k, _ . ... , , , yu leveRCTiysegei. lamit ketszeresen is ártunk Európa egy.k legmodernebb A más.k el-nyös (tulaj, ve,e; magunknak és a népkabelhulladek feldolgozó donsága" a masinának, hogy gazdaságnak, is. Megkeresni üzeme. Néhány éve ilyen a la7a lemezhulladékokat tö- a célravezetőbb és jobb gépeket még csak a legfej- mörítse, bálázza. Ez a vasúti módszereket, ez is az elkölettebb országok katalógu- száuításnál és a kohók „ete- vetkező évek feladata lesz. s.Vban láttunk. Az itt Jcé- tésénél" nagy előny, vagyis A címben feltett kérdésro megtakarítás. talán érdemes néhány konk-j — A környezetre rendkí- rét adattal is válaszolni. HlJ vül veszélyes az agrofóliák szen a hulladék Jelentős réelégetése, házi megsemmisi- sze eppen a MEH-vállalattése. Ezért is tervezzük« hoz ..hullik". Miből mennyi? hogy ebben az ötéves terv-, Tavaly 80 ezer tonna vasben egy 2-3 ezer tonna ka-/ hulladék, 28 ezer tonna paszült fém granulátumok; megközelítik a százszázalé* kos tisztaságot. A nagyfinomságú réz, alumínium adható csak el. Ez a gépsor az ország összes kábelhulladékát képes volna feldolgozni. — Ügy értsük ezt, hogy pacitású fólia feldolgozót lé- Pir< 8 ezer tonna színesfém, ennek az üzemnek a kapaci- tesítsünk területünkön. 800 tonna textil, ezer tonna tása nincs kihasználva? Sajnos ma még valóban adatra, erre a lehetőségre. Készült illegális találkozókon, börtönben, szibériai száműzetésben, ügyvédként és újságíróként, London, Párizs, Zürich könyvtáraiban, parasztoktól és munkásoktól tanulva, és milliókat tanítva, tömegeket mozgósítva a pedig kel* lemetlenül éles, raccsoló hangján, mégis ellenállhatatlan vonzerővel. Hazájában halálos ítélet várta volna a forradalom győzelme előtt; utána merényleteket kíséreltek meg ellene. Eszméit, művét azonban már nem lehetett — s már soha nem lehet — elpusztítani. Pedig ölik eszméit a világban naponta azóta is eleget. Azzal, hogy ma már, a huszadik század vége felé — úgymond — „érvényét veszítette" tanítása. Hogy a századfordulón, a tízes-húszas években, az első háborúban, s a nagy forradalomban még „érvényes volt", de ma már nem az. Azzal, hogy kora gyermeke volt, kora szellemóriása, de — úgymond — nem a mi korunké. Azzal, hogy az általa-vele létrejött létező szocializmus, a tőle elindult nemzetközi mozgalom — úgymond — „kimerítette fejlődési lehetőségeit". » Kimerítette volna? Nevetséges. Akkor honnan az erő, a belső energia az általa alapított párt szüntelen megújulásához? Honnan a frissesség az olyan politikai és erkölcsi megifjodáshoz, amilyennek — nem először — a jelen időszakban is tanúi lehetünk? Honnan ez a lendület a gazdaságfejlesztés gyorsítási programjához, honnan ez a hatalmas energiájú kezdősebesség, amely kétségtelenül kiszámíthatóvá teszi a további magasabb sebességfokozatokat, mint egy űrrakétáé a felemelkedés pillanatában? Honnan ez a bátor és elfogulatlan kritika és önkritika, amely így, ilyen lenini éles tekintettel tud szembenézni minden elöregedett módszerrel, évek-évtizedek minden megkövesült lerakódásával, minden tespedéssel, bürokratizmussal, korrupcióval, konzervativizmussal? Honnan a póztalan, egyszerű, emberközeli lenini stílus reneszánsza, a nyílt és egyenes beszéd, honnan minden álünnepélyesség és dagály száműzése egy fuvallattal? Nem, nincs ebben semmi meglepő: a lenini örökség ugyanolyan eleven, mint bármikor. A Téli Palota ostrománál tíz ember halt meg. Vértelen forradalom volt. A forradalmak — ha nem kalandorságból, hanem valóban forradalmi helyzetben és feltételek mellett, a nép legmélyebb akaratából születnek — többnyire vértelenek. Vér akkor folyik, amikor a forradalmat vérbe akarják fojtani. A szocializmus minden harca önvédelmi harc volt. Krasznov tábornok ellen, intervenciós hadak ellen, fehérgárdisták és anarchisták ellen. És aztán, huszonnégy év múlva, az akkori világ legfélelmetesebb hadereje, a hitleri fasiszta hadsereg ellen. A szocializmus nem agresszív, nem expanzív természetű. A szocializmus mindig önvédelmi harcot vívott — a Volgánál éppúgy, mint a Jang-ce vagy a Mekong vidékén —, és mindig győztesen és megerősödve. De a szocialista békepolitika axiómája: ma egy újabb világháborúnak nem lenne, nem lehetne győztese senki. A Téli Palota ostroma éjjel két óra után pár perccel fejeződött be. Lenin, aki a megelőző napokban semmit sem pihent, Boncs-Brujevicsnek a Szmolnijhoz közeli lakásán lefeküdt aludni. De mintha rugó lett volna az ágyban, a következő pillanatban már föl is pattant; csendben, hogy senkit ne zavarjon, írni kezdett. A békedekrétumot szövegezte. Amelyet másnap a szovjetek kongresszusa elfogadott. Ez volt az első szocialista állam első szava a világhoz. E tárgyban ezzel a céllal — napjainkig és tovább t— messze nem az utolsó. Ami a távoli jövőt illeti, sokan álmodozónak tartották s gondolják ma is. öt, a legrealistább tervezőt, a legprecízebb társadalomtudóst, statisztikai adatok legaggályosabb ellenőrét, makacs tények legmakacsabb számbavevőjét. Álmodozó? Tény — Krupszkajától tudjuk —, hogy álmában gyakorta beszélt. Ez veszélybe is sodorhatta. Amikor a cárizmus bukásának hírére Zürichből azonnal haza akart utazni a világháborús Európán keresztül, vad, fantasztikus ötleteket ötölt ki. Például hogy svéd útlevéllel (persze, hamissal) megy, s hogy gyenge svéd tudása miatt le ne lepleződjék, majd némának tetteti magát. Csakhogy... — vetették el a bizar tervet •—, mi lesz, ha álmában megszólal? Mert álmában sem tudott hazudni. Álmodva is az jgazat mondta. Koncz István gumihulladék. Évente a be— Mi a helyzet a textil gyűjtött másodnyersanyagok hulladékok feldolgozásában, mennyisége 2-3 százalékkal begyűjtésében? nö — Két éve helyben dol- A növekedés azonban a gozzuk fel ezt a hulladékfaj* konkrétan kimutatható nyetát. A válogatás, „korcolás" reségnél is több valójában: után géptisztító rongy készül egy olyan irányba történ?} belőle. Külföldre visszük, sezmléletformálódás, ami cserébe használt ruhákat ka- jelentősen hozzájárulhat punk érte. gazdaságunk néhány probléi — Ezekkel találkozhatunk májának enyhítéséhez, a hitt „kilós" boltokban? ány csökkentéséhez és <i — Igen, ezek az úgynevezett rekompenzációs üzletekbe kerülnek. Kettő van bekörnyezetvédelem hazat gondjainak segítéséhez. Rafai Gábor Importhelyettesítő cikkek Az Egyesült Vegyiművek vítik; mire a vállalatok kiaz idén tovább bővíti im- fejtesztik új termékeiket, portot helyettesítő termé- vagy bevezetnek egy-egy keinek választékát. A vál- korszerűbb gyártási eljárást, lalatnál évente mintegy 90 addigra a vegyiművekben ezer tonna terméket, közöt- elkészülnek az ezek gyártátük egyedüli hazai gyártó- sához. illetve alkalmazáséként különféle oldószereket, hoz szükséges új szerek is. lágyítókat, műgyantákat és Idei egyik legjelentősebb ipari segédanyagokat készí- feladatuk olyan gépi mosotenek. Vegyi cikkeik a pvc- gatószerek kifejlesztése, feldolgozás, a festék-, a amelyekkel a pápai Eléktbőr-, a textil- és a papír- hermax Vállalatnál most gyártás nélkülözhetetlen még csak fejlesztés alatt segéd- és adalékanyagai, levő nagy teljesítményű amelyek előállításával éven- mosogatógépek működhetnek te csaknem 50 millió dollár majd. Ugyancsak a gépi értékű külföldi anyagbe- mosogatószerek hazai gyárszerzéstől mentesítik fel- tásának bevezetését kérte a használóikat. vállalattól a Skála, amely a Vegyi anyagaik kínálatát jövőben külföldi háztartási mindig a hazai felhaszná- mosogatógépekkel kívánja lókkal együttműködve bő- bővíteni választékát.