Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-18 / 91. szám

Péntek, 12&&. április 18­3 Milyen KISZ-t akarunk? A fiatalok érdekében ik a árosi I — Két évvel ezelőtt négy fő pontban határozta meg a szegedi küldöttgyűlés az if­júsági szövetség városi fel­adatait. Az első így hangzott, „fordítsunk az eddiginél is nagyobb figyelmet a fiatalok különböző rétegeire, még differenciáltabban végezzük a politikai nevelőmunkát"! A kérdés tehát adott, a célból mennyi vált valóra két év alatt? — A KISZ rétegmunkájá­rnak lényege, hogy nem lét­szám, hanem a fiatalok egyes csoportjai szerint osztályoz­zuk a különböző szervezete­ket. Rájöttünk arra, hogy a manapság mind gyakrabban emlegetett rétegpolilika megvalósítása tipikusan vá­rosi feladat, hiszen egy-egy bizottságon vagy alapszerve­zeten belül már nem lehet érdeklődés szerint differen­ciálni. Az életkori sajátossá­goknak megfelelő programo­kat viszont már a szűkebb csoportok vezetői, tagjai ál­líthatják össze. A most em­lített elv gyakorlatban úgy valósult meg, hogy egyrészt az apparátusi munkában új területfelosztás jött létre, változott az instruktori háló­zat, s rendezvényeinket szin­tén egy-egy csoport érdek­lődésének megfelelően ala­kítottuk. Például a május 8-i békedemonstráción a dol­gozó és középiskolás fiata­lokra számítunk, ugyanak­kor a március 15-i ünnep­ségsorozat már minden ré­tegnek, vagyis középiskolá­soknak, egyetemistáknak, iparban és mezőgazdaságban dolgozóknak, értelmiségi fia­taloknak szólt. Ugyanezt mondhatom el a szegedi ifjú­sági napok rendezvénysoro­zatáról. Viszont a közelmúlt­ban- megtartott értelmiségi fiatalok találkozóján, mint nevéből is kiderül, egy szű­kebb réteg problémáival fog­lalkoztunk. A rétegpolitikának ez a látványosabb oldala. Sokkal inkább tartalmi kérdés, hogy ki döntsön egy-egy kérdés­ben. Az elmúlt két év alatt kiderült, hogy a városi KISZ-bizottság testülete sem ismerhet minden prob­lémát, ezért öt rétegtanácsot hozunk létre, amelyeket már különböző jogosítvánnyal is felruházunk. Tavaly első­ként megújult a középiskolai rétegtanács, amely máris tartalmi eredményeket ho­zott. Tagjai dolgoztak ki ajánlást a KISZ-tagfelvétel rendjéről, az építőtábori mozgalom fejlesztéséről, az alapszervezeti titkárok fel­készítéséről, s ma már a ki­tüntetések odaítéléséről is ök döntenek. A városi KlSZ-bi­zottság így valóban politikai irányító szerv lehet, megnő a különböző ifjúsági csoportúit képviseleti lehetősége, s az egységes politikai koncepció mellett már többféle gyakor­lati megvalósítás képzelhető el. — „Az MSZMP érdemi utánpótlása érdekében for­dítsunk az eddiginél na­gyobb gondot a párttaggá nevelésre" — olvasható a legutóbbi határozat követke ző pontjában. — Hogy ebben milyen si­kereket, netán kudarcokat Holnap tanácskozik KISZ szegcdi városi küldöttgyűlése. Mai szá­munkban arról szól Tóth Tamás, a KISZ Szeged Városi Bizottsá­gának első titkára, ho- 1 gyan sikerült megváló- i sítani a legutóbbi, 1984. május 5-én tartott vá­rosi küldöttgyűlés hatá­rozatait, milyen téma­körökben várható vita a holnapi tanácskozáson J könyvelhetünk el, érdemben a városi pártbizottság ítélhe­ti meg. Amiről KlSZ-vezető­ként beszámolhatok — úgy érzem a KISZ-ajánlások mi­nősége. tartalma javult. Kö­zépiskolások közül a koráb­binál többen jelentkeznek az MSZMP-be, ugyanakkor az egyetemekről és a fiatal munkások közül a vártnál kevesebben kérik felvételü­ket a pártba. Itt kell szólnom egy régóta feszítő gondról, sok KISZ-tagunk hosszabb idő óta szeretne párttag len­ni, de bizonyos tényezők akadályozzák felvételüket. Azzal elvben mindenki egyetért, hogy egy párt ön­maga határozza meg összeté­telét, a különböző társadal­mi rétegek arányait, de egy­egy konkrét felvétel elhúzó­dásakor már nehezebb meg­győzni a fiatalt. Az ifjúsági szövetség kritikájaként kell elmondani azt, hogy még mindig tapasztalható bizony­talanság a fiatalok kiválasz­tásánál, s nem mindig a leg­rátermettebbeket ajánlják az alapszervezetek. — Most pedig a határozat harmadik pontjáról beszél­jünk, amelyben ez áll: a kulturális, közművelődési igények felkeltése és kielé­gítése érdekében tegyük tar­talmasabbá kapcsolatunkat a Szegedi Ifjúsági Házzal. Ügy tudom, e területen alapvető változás történt. — Valóban így van. Az if­júsági ház 1986. április l-ig a tanács intézménye volt, s csak az így teljesített köz­művelődési feladatok mellett a KISZ otthona. A városi ta­náccsal kötött egyezmény alapján e hónap elejétől a városi KISZ-bizottság irá­nyítása alá került a ház, igaz kísérletként, egyelőre két évre De a lehetőség így adott, s most szeretnénk el­érni, hogy az előbb említett rangsor megforduljon. Az if­júsági ház legyen a KISZ bá­zisa, intézménye, de termé­szetesen továbbra is zajlanak majd azok a programok, me­lyeket kedveltek a fiatalok, s várospolitikai jelentőségük miatt nélkülözhetetlenek. Fogalmazhatunk úgy is. a jövőben a ház programter­ve mindinkább KISZ-es szemlélet alapján áll össze, amelynek megvalósításához a ház népművelői szakmai segítséget nyújtanak. A terv ellenzői korábban felvetették, netán diszkó­klubbá alakul át a ház? Er­re azt mondhatom, változat­lanul igényes programokra törekszünk^ nem kevesebbet, csupán mást akarunk. A vá­rosi KISZ-bizottság nemcsak lehetőséget kapott, hanem vállalja a felelősséget is — Ügy érzem, most iga­zán kényes kérdés követke­zik. Az 1984-es küldöttgyűlés határozatának negyedik pontjában ugyanis ez állt: „A műjégpálya építésének meggyorsítására szorgalmaz­zuk új lendülettel, társadal­mi erőből az anyagi javak megteremtését." Műjégpálya viszont ma sincs — Be kell vallanom, erőn­ket meghaladó vállalkozás­ba kezdtünk műjégpálya­ügyben, és sajnos ez nem­csak az ifjúsági szövetségre érvényes. .Ami viszont a mi hibánk, nem vettük észre időben, hogy a fiatalokat túl sok gyűjtési akcióra mozgó­sítottuk, miközben saját anyagi helyzetük romlott, s ezért a vállalati KISZ-bi­zottságokat is inkább a he­lyi szociális feladatok meg­oldása (mint például a fia­talok lakáshoz juttatása) foglalkoztatja. Jégpálya per­sze lesz, hiszen az építkezé­sek ma is folynak, de ahhoz valóban az egész városnak kell összefogni, hogy még az idén használhassák a téli sport kedvelői. — Beszélgetésünk végén essen szó arról, milyen főbb témakörökben várható vita, a holnapi küldöttgyűlésen. — Ezt előre nehéz megjó­solni, de az alapszervezeti viták alapján biztosra vehet­jük, hogy szóba kerül pél­dául a magasabb követelmé­nyeket támasztó ifjúsági szö­vetség, mint igény, az alap­szervezetek és bizottságok jogkörének kérdése, a fiata­lítás problémája. Az is nyi­tott kérdés ma még, hogyan viszonyuljon a KISZ az ön­tevékeny, érdeklődési körön­ként alakuló szervezetekhez, vagy a szakszervezeti ifjúsá­gi tagozatokhoz. S végére hagytam a legfontosabbat: hogyan tegyük igazán poli­tikus szervezetté az ifjúsági szervezetet? Végül még annyit - a városi küldöttgyűlés, amelyet a vá­rosi tanács dísztermében tar­tunk, ez alkalommal először nyilvános lesz. A szavazati joggal rendelkező küldöttek, valamint a tanácskozási jog­gal felruházott meghívottak mellett várunk minden olyan fiatalt, akit érdekelnek a szövetség gondjai, tervei. Bátyi Zoltán Kiskertekben - fóliások Szeged környékén bármer­re járunk, nem lehet nem észrevenni a kertes házak udvarán vagy a tanyák kö­rül sokasodó fóliaházakat. Kis területen, aprólékos munkával sok-sok érték ter­melődik. S mikor ott az ide­je, retekkel, répával, para­dicsommal megrakott kom­bik, utánfutók, Aro kiste­herautók vágnak az éjsza­kának, hogy pécsi, pesti, vagy tatabányai piacon ér­je őket a kora hajnal. Az ismerős kereskedőnek kell a szép áru. Még mindig töb­bet lehet nyerni az ország különböző városainak piaci árkülönbségein, mintameny­nyit a termelés költségeiből a jól szervezett munkával, odafigyeléssel megtakarít­hatnának. A kistermelő megtanulta: a kereskedés több úri passziónál, a ter­melési folyamat szerves ré­sze, a standokon dől el, hogy a befektetett pénzt ha­szonnal sikerült-e forgat­ni. Simon Hajdú Antal fele­ségével és az idős szülők­kel él a Nagyszéksósi ta­nyán. Ezen a környéken a fűtetlen fóliák alatt legin­kább retket és répát ter­mesztenek. Itt is 7 fóliaház soriázik a tanya közvetlen közelében. A késői tél, az elmúlt napok hideg időjá­rása nem kedvezett a pri­mőrökre. A tavaly téli fa­gyok keserves emlékei óva­tosságra intettek. Október helyett most február elején merték csak a retek és a répa magját a földbe tenni. Egy házból egy fuvarra va­ló, vagyis ezerötszáz csomó retek kelt el a Bosnyákon, a legalacsonyabb ár a na­pokban négy forint volt. A másik házból két hét múlva indulhat az újabb tétel. A répa még csenevész, most van a ritkítás, gyomlálás idejé. A hűvös időben nem is annyira kellemetlen a „melegházi" munka, a ti­zenöt-húsz fokos hőmérsék­leten. A ház körüli teendők nemcsak ebből állnak, ál­lattenyésztés nélkül a ho­mokon ki tudna épkézláb gazdaságot elképzelni. Az idén már 20 hízót leadtak. Nemsokára itt a szabadföldi kertészkedés ideje is. Évek óta paradicsommal, fűszer­paprikával foglalkoznak. Ha a sokféle tevékenységből Paradicsomszcdcs a „Pintcr-kcrtészetbcn" Rába-gépek, hitelbe ? Értékes segítséget nyújt a mezőgazdasági üzemeknek a győri Rába gyár és az Ál­talános Vállalkozási Bank Részvénytársaság. Megálla­podásuk értelmében a Rá­ba az idén 250 millió fo rinl értékben szállít erőgé­peket és különböző talajmű­velő eszközöket — ekéket, talajlazítókat, vetőgépeket — azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, amelyek anya­gi gondokkal küszködnek, és emiatt nem tudják elörege­dett gépparkjukat korszerű­síteni. A bank meghitelezi a gépek árát, a mezőgazda­sági üzemek pedig a vétel­árat öt év alatt részletek­ben fizetik ki. Az első szállítások már a második negyedévben megkezdődnek a különböző termelési rendszereken ke­resztül Ha az idei tapasz­talatok kedvezőek, a Rába gyár a következő években is hajlandó nagy értékben gyártani mezőgazdasági gé­peket és eszközöket az új megállapodás alapján (MTI) Mintaterem nyílik egy-egy évben valami nem úgy jön be, ahogy előre számították, azért az év végi elszámoláskor csak ki­derül, van még értelme a serénykedésnek. Másként ugyan miért csinálnák? Magda Ferencék a rösz­kei határban élnek, de ugyanúgy retket és répát termesztenek a sátraik alatt. Az asszony elfoglalja magát a ház körül, a férj a nyug­díj miatt munkát vállalt a határátkelőnél. Előfordul, hogy a reggeli munkakezdés előtt már megjárja Pestet, a reteknek a piacon a he­lye. A tejátvétellel is ő fog­lalkozik* reggelente, olyan kevés tej jön már össze a környékről, hogy ez is csak fizetéskiegészítésre jó. Míg többen éltek erre, több volt a tehén is, akkor még a feleségnek tisztes állást biz­tosított ez a munka. Az asz­szony a nyugdija- miatt a dömaszéki. szakszövetkezet­ben 4 „kilométeres" szőlő­sort művel, s az otthoni ko­ca- és tehéntartást is be­számítják a ledolgozott munkanapokba. Minden ér­telmes foglalatosságot meg kell itt a tanyán ragadni, hogy a kor színvonalán él­hessenek. Pintér Árpádék tanyája a Bajai út mellett, Domaszék külterületén igencsak fel­tűnik az arra járóknak. Az udvarban kombájn, trak­tor, bálázógép, markoló és permetező. Mindegyik a gazda ügyes kezét dicséri, a nagyüzemben kiselejtezett gépeket újította fel lele­ménnyel, ócskavastelepekről hazahozott alkatrészekből. Így tudják művelni a 30 holdnyi bérelt földet, ahol burgonyát, karfiolt, káposz­tát, fűszerpaprikát termel­nek. Ha marad idő, a gé­pekkel az ismerősöknél is besegít. Most náluk is a fóliázás idejét élik. mind­ketten a gazdálkodásból él­nek. A két és fél éves To­mi is ott lábatlankodik az anyja körül a fűtött fólia­házban. A piros paradicso­mot már ő is meg tudja különböztetni a zöldtől, ha kedve tartja, még segít­het is, ami természetesen számára egyféle játékkal ér fel. Hét éve kezdték egy fűtött házzal, most ötnél tartanak. Paradicsomot és paprikát nevelnek alatta. Egy fuvarral épp most vitt el a pécsi kereskedő, ö még 150 forintot tudott adni a piros bogyókért. A hűvös tavaszon az olajkazán igen­csak nyelte az üzemanya­got, 230 ezer forint csak er­re a kiadás. A sokféle nél­külözhetetlen és méregdrága növényvédő szerekről nem is beszélve. A palántát ma­guk nevelik, mert a 8-10 forintos piaci palánta mind elvihetné a hasznot. Feb­ruár közepén, március ele­jén palántáztak ott, ahol most szüretelnek Hogy megéri-e? Biztosan, de a lé­nyeg, hogy valamivel fog­lalkozrfl kell. A fűtött fólia drágább ugyan, de kocká­zatmentesebb, s a primőr­szezon elején az árak is honorálják a magasabb költségeket A maguk urai és egyben szolgái is. A munkájuk hasznát nap mint nap lemérhetik T. Sz. I. Tanácsülés Kisteleken A Kossuth Lajos sugárút 9—13. számú, új lakóház alsó szintjében üzletek lesznek, többek között a Vidia fürdő­szoba-btrendezéseket bemutató mintatenne, amelyet a jö­vő hónapban nyitnak meg. Itt rendelhetik meg a vásárlók a bemutatott tárgyakat a nyugatnémet Kludi-cégtől Jobb kárpitos bútorok Korszerűsítette kárpitos- iránt jelentősen negnöveke­üzemének varrodáját a Zala dett a kereslet. Ezt jelenlegi Bútorgyár. Az utóbbi időben gépeivel már nem tudta ki­elégíteni a vállalat, ezért vá­ugyanis az úgynevezett step- sárolt egy programvezérlésű pelt — tűzött — kárpitozások berendezést A kábelgyártás korszerű üzeme Kistelek Városi Jogú Nagyközség Tanácsa teg­nap, csütörtökön ülést tar tott. Beszámoltak ezen a le­járt határidejű határozatok végrehajtásáról, szóltak a kisteleki kábelgyár működé­séről, majd előterjesztések és interpellációk hangzottak el. Mint ismeretes, a Hódgép Vállalat nagyközségi gyár­egységét 1976-ban, január l-jén vette át a Magyar Kábel Művek. Ekkor mint a szegedi kábelgyár részeként kezdte meg működését. Et­től az 1984-ig terjedő idő­szakban dinamikus volt a fejlődés. Az elért eredmé­nyek alapján az MKM ve­zetése 1984 nyarán úgy döntött, hogy a gyáregység váljon ki a szegedi gyár szervezetéből, és folytassa tevékenységét ezután önálló­an. Természetesen készítet­tek ütemtervet az átszerve­zés miatt szükséges felada­tok végrehajtására. Külön gondot jelentett a pénzügyi szakemberek megszerzése, kinevezése. Megoldották ezt ügy, hogy Szegedről jártak ki az értő számviteli alkal­mazottak. Gond volt elejében az anyagellátás biztosítása, a kapcsolatfelvétel a szállítók­kal és a készáru értékesítése is. Ezek a problémák lassan megoldódtak. Sőt a gyárban javult a szociális ellátás és — ha szerény mértékben is — növekedett a dolgozói lét­szám. Tudni kell emellett azt is, hogy a munkaerő­vállalás továbbra is magas értékszámot mutat. A gyár vezetői igyekeznek segíteni a dolgozók lakáshoz juiasát. Ezen szándékukat segíti a városi jogú nagyköz­ségi tanács is. A beszámolóban elhang­zott még, hogy az idei árbe­vételi fedezetek teljesítésé­hez szükséges a termékszer­kezet némi átalakítása. A kitűzött cél eléréséhez mun­káskézre lesz szükség.

Next

/
Thumbnails
Contents