Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-14 / 62. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. évfolyam, 62. szám 1986. március 14., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Befejezés előtt a szalámigyári korszerűsítések Megyei pártvezetők látogatása Enyecli Zoltán felvétele A vendégek megtekintették az új kompresszorházat is Szeged egyik régi és híres gyára korszerűbbé vált, mivel hamarosan befejeződik, az a fölújítás, a modernizálás, amelyre igen nagy öszszeget, kerek egymilliárd forintot költöttek. Az utolsó simítások előtt tegnap, csütörtökön megtekintette a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát Maros utcai és központi üzemét Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára és Bartha László, a megyei pártbizottság titkára. A helyszínen Bálint László vezérigazgató és Kiss Ernő, a vállalati pártbizottság titkára adott tájékoztatást a korszerűsítési munkák helyzetéről, a kombinát elmúlt években végzett munkájáról, és az idei tennivalókról. Elmondta Bálint László, hogy a VI. ötéves tervidőszak utolsó esztendeje az élelmiszeripar területén is több gondot és nehézséget jelentett. Többek között az is nehezítette a szegediek munkáját, hogy közben — a rendes napi munkák mellett — építési és szerelési feladatokat is végeztek. Kitűnt a tájékoztatóból, hogy ettől függetlenül elképzeléseiket valóra váltották, s a vállalat anyagilag is stabilan áll a talpán Jól érzékelteti ezt, ha figyelembe vesszük, hogy a hazai 24 tröszti vállalat ranglistáján a harmadik helyezést érték el az elmúlt öt évben végzett munka alapján. Éppen erre való tekintettel megpályázták a Kiváló Vállalat címet. Reálisnak látszik, hogy azt majd el is nyerjék, s akkor minden bizonnyal elmondhatják, hogy eredményes volt a legutóbbi ötéves időszak, hiszen ez alatt már háromszor került hozzájuk ez a szép elismerés. Az idei esztendő viszonylag jó pozícióval kezdődött, ezt bizonyítja, hogy eddig már 450 ezer darab sertés szállítására kötöttek szerződést, s megfelelően halad a koca- és sUldőfelvúsárlás, illetve kihelyezés A kombinát dolgozói éppen a mai nap érzékelhetik kézzelfoghatóan is a múlt év eredményét, hiszen összesen 15 millió forint nyereségrésze sedést osztanak szét közöt tük, amely tobb mint egy havi bérnek megfelelő öszszeget jelent személyenként. Kiderült a vezérigazgató tájékoztatójából az is, hogy gondoktól sem mentesek. Szeretnék, ha simább és zavartalanabb volna a szaláminakvaló (nagyobb súlyú sertések) alapanyag-ellátás. Ennek érdekében úgy tervezik, hogy a környezetünkben letfő tenyésztőknek a jövőben magasabb árat fizetnek a nagytestű sertésekért, mint korábban. A kombinát saját hizlaldáiban is egyre több 150 kilogramm fölötti jószágot nevel. A gyárak korszerűsítéséről szólva megemlítették, hogy már az utolsó simításoknál tartanak, a nagyja munka gyakorlatilag készen van. A Maros utcai gyárban már csak a kommunális rész, illetve a szolgáltató egység elkészülése várat magára. E fejlesztés eredménye, hogy a Maros utcai gyárban ezentúl 600 tonnával több szalámit képesek gyártani. Szépen elkészítették a szalámifeldolgozó rendszert, a fagyasztót, a klímaberendezéseket, az energiaszolgáltatást. A Felső Tisza parti üzemben alakítanak ki egy szakosított központi tmkműhelyt. Hamarosan elkészül a leendő klub, s a lakosságot is közelről érdeklő és érintő húsbolt. A központi gyárban már próbára fogták a sertés vágórendszert, de nincs már sok munka hátra (szerelés, burkolás) a marhavágó vonalnál sem. Az építési és szerelési munkáknál lengyel dolgozók is közreműködnek. Kedvezően nyilatkoztak arról, hogy a sertés- és marhavért humáncélra földolgozzák. Az OMFB támogatást biztosít és bizonyos öszszegű hitellel megoldható, hogy egy csöpp vér se menjen veszendőbe, mivel a végterméket devizáért lehet értékesíteni. Megtudtuk, hogy szeretne, a kombinát egy korszerű és modern tanműhelyt létrehozni, hiszen évente akkor 100-120 fiatalt tudnának fölvenni, azaz a hároméves tanulói kurzusban 300-360 leendő szakmunkást képezhetnének. Beszélt még a gyár vezetője arról, hogy a lakossági ellátást mindig garantálni tudják, nem ragaszkodnak sem miféle kötöttséghez Szabó Sándor és Bartha László néhány aktuális kérdésre is választ várt a gyár vezetőitől. Többek között arra, mi az oka annak, hogy a megyeben levő állattartók olykor más megyében adják el a sertést. Milyen hatása van a legutóbbi központi intézkedéseknek a tenyésztői kedvre? A magasabb fölvásárlási ár csak a megnövekedett kiadásokat fedezi, vagy javít a nyereségen is? Megkérdezték, miként alakul a hosszú távú, illetve a rövidebb időre szóló szerződéses kapcsolat. Valamint érdeklődtek az iránt, hogy a hazai ellátásban miként tudnának több, jobb olcsó árut adni. A szalámigyár vezetői ügy értékelik, hogy a központi intézkedések hatása pozitív, mivel megállította a sertéstartás gyors ütemű visszaesését, a fölvásárlási arak javulása ellensúlyozza a termelök többlelkiadásait. Bálint László példákat is fölemlített, az állattartók köréből. Elmondta, hogy a hosszabb távra történő szerződéskötés jó garancia, de az állattartók jelenleg inkább kivárnak, s rövidebb időre kötnek csak szerződést. Az olcsóbb áruval kapcsolatban megjegyezték, hogy általában a 60 százalékos arány elfogadható, ezzel szemben a szegedi' és a környékbeli üzletekben körülbelül 66 százalék ilyenfajta árut adnak. Tudnának többet is gyártani, különösképpen akkor nem lesz ennek semmi akadálya, ha a vágóhíd is teljes kapacitással dolgozik. Ha az egymilliárdos korszerűsítés végére pontot tesznek, akkor a szegedi gyárak minden tekintetben megfelelnek a legkényesebb technikai, technológiai és higiéniai követelményeknek, amelyek bizony nem is oly szerények. A Szegedi Szalámigyár és Hűskombinát a modernebb sertésvágóvonalon évente 400 ezer darab hízót indíthat el „utolsó útjára" A marhavágóvonal kapacitása óránként 30 jószág. A híres szegedi téliszalámiból ezentúl 11 ezer tonnát készítenek. A kombinát pedig 6,8 milliárd forintot érő terméket szállíthat megrendelőinek G. I Kádár János Lengyelországba utazik Kádár János, a Magyar Szociálist? Munkáspárt főtitkár?. Wojciech Jaruzelskinek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének meghívására március második felében baráti munkalátogatást tesz Lengyelországban. (MTI) Közgyűlés Csütörtökön tartotta közgyűlését az Általános Vállalkozási Bank Rt. A pénzintézet részvényesei — a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium, számos vállalat és szervezet — képviselői eredményesnek minősítették a bank eddigi tevékenységét. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség vezetője jelentést tett a Mecseki Szénbányák Vasas Bányaüzemében történt szerencsétlenség okainak kivizsgálásáról. A kormány a jelentést tudomásul vette, és elrendelte a felelősség megállapításához szükséges eljárás lefolytatását. A Minisztertanács áttekintette a KGST-tagországok tudományos-műszaki fejlődése 2000-ig szóló komplex programjában való részvétellel kapcsolatos hazai feladatokat, és meghatározta azok végrehajtási rendjét. A program végrehajtásában való magyar részvétel a népgazdasági tervekben meghatározott célokkal összehangoltan, a kutatófejlesztő, termelő- és külkereskedelmi szervezetek közvetlen szerződéses kapcsolatainak keretében, a kölcsönös érdekeltség alapján valósul meg. A kormány megerősítette az Ai'cmi Tervbizottságnak a v„ci Cementgyár korszerűsítésére vonatkozó határozatát. A Minisztertanács megtárgyalta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak az egészségügyi ellátás helyzetét vizsgáló jelentését. Az illetékeseket kötelezte, hogy a VII. ötéves terv végrehajtása során fordítsanak külön figyelmet a feltárt tapasztalatok hasznosítására. Ugyancsak a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése alapjan áttekintette a leltározási munka szabályozását, bizonylati rendjét, és intézkedést hozott az anyagi és fegyelmi felelősség fokozott érvényesítésére. Fellőtték a Szojuz T—15 űrhajót Új fejezet a szovjet űrkutatásban Csütörtökön, moszkvai idő szerint 15 óra 33 perckor a bajkonuri űrrepülőtérről útnak indították a Szojuz T—15 szállító űrhajót, fedélzetén két tapasztalt szovjet űrhajóssal — Leonyid Kizim parancsnokkal és Vlagyimir Szolovjov fedélzeti mérnökkel. Az eseménynek a Szovjetunióban és az Intervizió tagországaiban milliók lehettek szemtanúi. A szovjet televízió már csütörtökön reggel bejelentett egyenes közvetítésben számolt be Bajkonurból a Szojuz T—15 rajtjáról. Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov útja új fejezet kezdeteként vonul majd be a szovjet űrhajózás történetébe. A két kozmonauta a február 20-án Föld körüli pályára állított, Mir nevű új szovjet űrállomásra tart, amellyel hajójuk a tervek szerint március 15-én kapcsolódik össze. Ök lesznek az első lakói a szovjet űrállomások harmadik nemzedékéhez tartozó, elődeitől nagyon sokban különböző Mirnek, amelyet azért hoztak létre, hogy nagymértékben kiszélesítsék az egy időben folytatott űrkutatási programok körét. Az új, eddig csak automatikus üzemmódban kipróbált űrállomás lényegében alapegysége egy nagyméretű, párhuzamosan több célra is használható űrkutatási rendszernek. Hat dokkoló- és átszállóhelye van — kettő a hosszanti tengely két végén, négy pedig az orr-részen körben helyezkedik el. Ezek kipróbálása is feladata lesz Kizimnek és Szolovjovnak, akiknek repülési programjában minden bi-1 zonnyal szerepet kap majd a , Mir még mindig Föld körüli ! pályán keringő elődje, a Szaljut—7 űrállomás is. A Szojuz T—15 legénységének mindkét tagja tapasztalt űrhajós Leonyid Kizim ezredes, az A Szojuz T—15 szovjet űrhajó legénysége, Leonyid Kizim (balra) és Vlagyimir Szolovjov. (Telefoto — AP— MTI—KS) űrhajó parancsnoka 1941ben született, és 1965 óta tagja az űrhajósok egységének. Ürhajósjelöltként, 1975ben szerezte meg diplomáját a Gagarinról elnevezett repülőtiszti iskolán. Elsőként 1980-ban, a Szojuz T—3 űrhajó parancsnokaként járt a világűrben, s a Szaiiut—6 űrállomás fedélzetén dolgozott. 1984-ben Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atvkov társaságában 237 napot töltött a Szaljut—7 űrállomás fedélzetén. Vlagyimir Szolovjov fedélzeti mérnök 1946-ban született. Akárcsak a szovjet űrhajók fedélzeti mérnökeinek túlnyomó többsége, ő is a Baumanról elnevezett moszkvai műszaki főiskolán szerzett diplomát. 1978-ban lett tagja az űrhajósok egységének. Először 1984-ben, Kizimmel és Alykovval együtt járt a világűrben. Sarlós István hazaérkezett Indiából Csütörtökön hazaérkezett Budapestre a magyar parlamenti küldöttség, amely a két ország törvényhozó testületének meghívására látogatást tett Japánban, illetve Indiában. A delegációt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke vezette. Tagjai voltak: Karácsonyi Sándor, •Szabóné Kakas Irén és Vi da Miklós képviselők A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke fogadta. Jelen volt Kazuo Wachi, Japán budapesti nagykövete, valamint Amal Krishna Basu, az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is (MTI)