Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-13 / 61. szám

Csütörtök, 1986. március 13. Vízhálózat, csatornák, folyók A megyei, városi pártbizottság, a tanácsok és az OVH vezetőinek megbeszélése Szegeden A Csongrád megyei települések és a mezőgazdaság vízgazdálkodásáról, a vízügyi ágazat VI. ötéves tervi eredményeiről és 1990-ig szóló elképzeléseiről folytattak megbeszélést tegnap, szerdán Szegeden, a megyei és a városi pártbizottság, a tanácsok, valamint az Országos Vízügyi Hivatal vezetői. A Papdi József megyei tanácselnök vezetésével megtartott feladategyeztető tárgyaláson Petrik István, a tanácselnök általános helyettese tájékoztatta Breinich Miklóst, az OVH elnökének első helyettesét és munkatársait a vízgazdálkodás megyei helyzetéről. A tervegyeztető munkában részt vett Bartha László, a megyei, Fraknóy Gábor, a városi pártbizottság titkára, Csonka István szegedi tanácselnök-helyettes és munkatársaik, valamint az Ativizig vezetői is. (Tekintettel arra, hogy az öntözésfejlesztési tervek társadalmi vitájáról tegnapi lapunkban tudósítottunk részletesen, e helyütt a vízgazdálkodás e kérdéskörét nem érintjük.) Az 1981—85 közti éveket a biztonságos ivóvízellátás jellemezte. Két település kivételével minden helységben legalább kétkutas vízrendszer működik. Az ivóvíz-vezetékhálózat hossza 145 kilométerrel nőtt, a bekötött lakások száma 26 ezerrel. (Csongrád megye lakásainak 84 százaléka ivóvízzel ellátott.) Asotthalom, Maroslele, DerekegyházTompahát és Eperjes ivóvizét mentesítették az arzéntől. Gondokat a szennyvíztisztítók túlterheltsége Csongrád, Makó, Kistelek) okoz, s az, hogy már Hódmezővásárhely és Szentes tisztítótelepeinek sincs szabad kapacitása. A csatornahálózat fejlesztésében nőtt a társulások szerepe, (öszszességében közel félmilliárd forintot használtak fel Csongrád megyében szennyvíztisztításra és csatornázásra öt év alatt.) Fürdőfejlesztésre csak vállalati forrásokból jutott pénz, s gazdálkodási gondokat okozott, hogy a fürdők fenntartásának veszteségeit a vállalatok egyre nehezebben fedezték, s erre 1986tól a számítások szerint már nem is lesznek képesek. Kommunális céllal három, ipari hasznosításra egy, mezőgazdasági felhasználásra 14 új hévízkút kezdte meg a termelést. Az 1977ben jóváhagyott vízrendezési programban szereplő 33 település közül 24-nek a vízrendezése valósult meg 1985-ig — olvastuk az OVH vezetői számára készült tájékoztatóban, melyhez szóbeli kiegészítésében Petrik István egyebek közt hozzátette: mindenekelőtt annak, az aránytalanságnak a megszüntetése, de legalább az enyhítése lesz a VII. ötéves tervben a cél, ami a vízellátás és a csatornázás, szennyvíztisztítás színvonala közt mutatkozik. Hangsúlyos feladat lesz a vízminőségi problémák megszüntetése, az elavult víztermelő telepek és hálózatok rekonstrukciója, a víztakarékos technológiák szorgalmazása. A vízügyi ágazat elképzelései szerint 1990ig a megyében 15 ezer, ebből Szegeden 8 ezer 500 lakás csatornázását kell megoldani, ez az előfeltétele annak, hogy a tervidőszak második felében — tartalékok felszabadításával — a tisztítókapacitás bővítésére fordíthassák figyelmüket a tanácsok. Szegeden egyelőre azt tervezik, hogy — még az idén — bevezetik a Tisza sodorvonalába a tisztítatlanul beömlő szennyvizeket. Ehhez most kedvezőek a feltételek, hiszen az úgyis Szegeden munkálkodó úszókotró berendezést igénybe lehetne venni. (Ennek csak ideszállítása másfél millióba kerülne.) -A folyókról más összefüggésben is szó esett a tegnapi tanácskozáson. A Maros jobb partján folytatják az árvízvédelmi okokból szükséges töltésmegerősítést, a Tisza saséri szakaszán pedig medermunkálatokat végeznek. A VII. ötéves tervben elkezdődik a Maros-torok rendezése és befejeződik a medencés kikötő építése, amelynek rakodási, vízi szállítási funkcióiról további egyeztetésekre lesz szükség a közlekedési tárca bevonásával — így állapodtak meg tegnap a megbeszélés résztvevői. A két ágazat és a szegedi tanács közti megállapodásra lesz szükség az új híd ügyében is. Annak idején — fedezethiány miatt — elmaradt ugyanis a mederpillérek állékonyságát biztosító partvédőmű építése, de az időközbeni vizsgálatok kimutatták, hogy ez sokáig nem halasztható. Mint Simády Béla, az Ativizig igazgatója elmondta tagnap: a jégzajláskor készült légi felvétel szerint a bal parti pillér épp a sodorvonalban van, és környékén a vízmélység már megközelíti a 11 métert. A vizet elterelő építmény és a pillért védő kőszórás ára a mostani 3034 millióról évente ötmillió forinttal nőne, ha az egyre sürgetőbb beavatkozással késlekednének. A megbeszélések ez ügyben még folytatódnak. P. K. Külpolitika, tájékoztatás, jogszabályok Képviselők megbeszélései Az Országgyűlés külügyi formák bevezetésével és elbizottsága szerdán a Parla- terjedésével jelentősen átmentben Szűrös Mátyás el- alakult a belkereskedelem nökletével ülést tartott. Az szervezeti, gazdálkodási ülésen részt vett Péter János rendszere. Módosultak a; az Országgyűlés alelnöke is. szövetkezetekről szóló jogA testületet Horn Gyula szabályok, több esetben válkülügy-minisztériumi állam- Józtak a forgalmi viszonyotitkár időszerű külpolitikaiakat alapvetően szabályozó kérdésekről, valamint a" Polgári Törvényköny renSzovjetunió Kommunista delkezései. Megváltozott a Pártja XXVII. kongresszu- vállalatirányítás rendszere; sának külpolitikai program- a vállalatok nagyobb önáU járói tájékoztatta. A külügyi lósággal gazdálkodnak, tevébizottság ezt követően meg- kenységi körüket a jogszahallgatta Bányász Rezső ál- bályok keretei között szabalamtitkárnak a Miniszterta- don határozhatják meg. Jenács Tájékoztatási Hivatala lentősen növekedett a maelnökének időszerű tájékoz- gánkereskedők száma, bötatáspolitikai kérdésekről vült az általuk gyakorolhaszóló beszámolóját. tó szakmák köre. Erősödött A két napirendi pont vi- az idegenforgalom népgaztájában felszólalt Réger Av, dasági szerepe, devizatermetal, Kállai Gyula, Péter Já- lő funkciója. Mindezek a nos, Szakács József (vala- változások szükségessé temennyien az országos lista szik a belkereskedelemről képviselői), Apró Antal szóló törvény korszerüsité(Csongrád megye), Fekete sét, a jogi szabályozással János (Békés megye), vala- való összhangba, hozatalát, a mint Barabás János, az fogyasztók érdekeit védő MSZMP KB agitációs és szabályok kiterjesztését. A propagandaosztályának he- belkereskedelmi törvény lyettes vezetője. alaovető rendelkezései időt * állóknak bizonyultak. A Az Országgyűlés kereske- most tervezett változtatások delmi bizottsága Nyers Re- egyebek között a kereszsö elnökletével szerdán kedelmi tevékenységülést tartott a Parlament- re jogosultak körének ben. A testület megvitatta a szélesítésére, a gazdasági belkereskedelemről szóló 1978. verseny feltételeinek egyséévi I. törvény, valamint a gesítésére vonatkoznak, magánkereskedelemről szóló Az építőanyag-ellátás és jogszabályok módosításter- -forgalmazás helyzetéről szólvezelét, s tájékoztatót hall- va a miniszter kiemelte: galott meg az építőanyagéi- alapvető cél az építőanyagok látás és -forgalmazás hely- kínálati helyzetének fennzetéről. tartása, minőségük javítása, Az írásos előterjesztéshez választékuk bővítése. Az fűzött szóbeli kiegészítőjé- ország 860 Tüzép-telepéből ben Juhár Zoltán belkeres- ma 40 mondható korszerűkedeimi miniszter hangsú- nek. A jövőben a kisebb telyozta: a belkereskedelmi lepeken állagmegóvási betörvény kihirdetése óta a ruházásokat végeznek, s gazdasági viszonyokban lé- mintegy 10 év alatt 100 kornveges változások következ- szerűen felszerelt, nagyobb tek be; az új üzemeltetési Tüzép-telepet alakítanak ki A következő években fokozottan kívánják ösztönözni a magánerős építőket az energiamegtakarítást segítő építőanyagok használatára. A vitában felszólalva az építőanyag-ellátásról Mag Pál Csongrád megyei képviselő kifejtette: minél kisebb településen épit valaki, annál nehezebb helyzetben van, mert a Tüzép-telepe-. ken ma sem teljes körű az építőanyag-kínálat. Számítógéprendszert avattak Szovjet gyártmányú Esz 1045-ös számítógéprendszert avattak szerdán a KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat győri számítóközpontjában. A 100 millió forint értékű beruházás szovjet szakemberek1 közreműködésével egynegyed év alatt készült el. Az új géprendszer a KGST-piac egyik legnagyobb kapacitású, s egyben legkorszerűbb nagyszámítógépe: adattárában jóval több mint egymilliárd betűt, számot tud tárolni. Üzembe helyezésével megteremtődtek a feltételek ahhoz, hogy a jelenleg 80 vállalattal, intézménnyel, közülettel együttműködő győri számítóközpont bővítse szolgáltatásait, újabb! megrendelők igényeit elégíthesse ki Észak-Dunántúl területén. Az adatok az ügyfelek, a partnervállalatok kisszámítógépeiről érkeznek az új számítógéprendszerhez, amely utat nyit az úgynevezett osztott adatfeldolgozáshoz. Ez azt jelenti, hogy a kevés adatot, gyors döntést igénylő információkat továbbra is a kis értékű, könnyen kezelhető gépeken a munkahelyeken dolgozzák fel, míg a roppant tömegű adatállományok kezelését a számítóközpont új számitógépes rendszere végzi el a megrendelőknek bérmunkában. Ezzel az új típusú szellemi munkamegosztással elkerülhetők a vállalatoknál a párhuzamos fejlesztések. A beruházást Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese avatta fel. Ifjúsági egyesület A KISZ KB kezdeményezésére — és törvényességi felügyeletével szerdán művészek, újságírók, orvosok és sportolók, közéleti személyiségek, valamint középiskolás diákok részvételével szerdán a KISZ székházában megalakult az Ifjúsági Egyesület az Alkoholizmus Ellen. A egyesület célja, hogy öntevékeny társadalmi munkával segítse a józan, egészséges életmód terjedését. Ennek érdekében rendezvényeket szervez, pályázatokat hirdet, helyi csoportokat hoz létre, szorgalmazza korszerű oktató, tájékoztató kiadványok megjelenését, szeszmentes ifjúsági szórakozóhelyek létrehozását. Reklám és hatása A társadalmi célú reklámról szimpóziumot rendezett szerdán a Magyar Reklámszövetség a Magyar Tudományos Akadémia kongreszszusi termében. A tanácskozáson részt vevő mintegy 350 szakember azt vitatta meg, hogyan javítható hazánkban a propaganda eszközeivel az egészrégnevelés, a közlekedésbiztonság, a tűzvédelem, a kármegelőzés, az energiatakarékosság és a környezetvédelem. Az elhangzott előadások tanú;ága szerint a társadalmi célú — vagyis a nem kereskedelmi — reklám hazai gyakorlata eddig nem hozott minden területen kellő eredményt, feltehetően a módszerbeli hiányosságok miatt. A különféle felhívások általában a kalmiak, kampányszerűek, nem sok mérhető sikert hoztak. Eredményesebbnek bizonyulnak azok a program jellegű, hosszabb távra szóló, átfogó megoldásra törekvő prppagandaakciók, ameljek az emberek szokásait, szemléletmódját igyekeznek befolyásolni, kedvező irányban megváltoztatni. Ilyen |>éldául az energiatakarékossági és a városi környezettisztasági program propagandája. A felmérések szerint a megkérdezetteknek mmtegy 35 százaléka hőszigetede a reklámok hatására lakásának ajtaját-ablakát. Ez az arány már népgazdasági sz:nten is jelentős megtakarításokat eredményezhet. A válaszolók 25 százaléka az autózás terén is megfogadta a tanácsokat. A lakásvilágításnál a megkérdezettek 20 százaléka igyekszik takarékoskodni. Viszont kevesen fogadták meg azt a tanácsot, hogy a háztartási berendezéseket rendszeresen karbantartsák, s korszerűsítsék a fűtést. A tanácskozásra külföldi szakembereket is meghívtak. A szovjet, a belga, a finn és az olasz előadók számos olyan eredményes reklámakcióról számoltak be, amelyeknek tapasztalatat hazánkban is jól hasznosíthatók (MTI) Szavatossága lejár (?) S

zereti ön T. Olvasóm — úgyis mint T. Fogyasztó — a méregerős kávét? Nem biztos. Az viszont teljesen biztos, hogy nem szereti, ha a méreg erősen éppen a kávé miatt kezd forrni önben. Ha T. Fogyasztó, és dupla fekete helyett szimplán zaccos, forróra gőzölt vízzel „szolgálják ki". — S biztos, hogy nem szereti egyetlen fogyasztó, vásárló sem, ha nem megfelelő minőségűt kap abból, amit éppen venni szeretne a pénzéért. Mérgesít a rossz feketekávé éppúgy, mint a zacskó aljára csúsztatott rothadó sárgarépa, összeaszott alma, a frissek közé keverve ránksózott tegnapelőtti kalács vagy cukrászsütemény. Idegesít, ha rosszat kapunk, sőt ki-ki komolyan dühbe is gurul, ha ráadásul a rosszat úgy csempészik oda neki, hogy csak otthon vegye észre s reklamálnia (az üzletből való távozás után!?) már kínos legyen. — Vajon hányan kapnának dührohamot naponta, ha mondjuk lemérnék hiteles házimérlegeken a boltban vett hús- és hentesárut, s kiderülne, hogy nemigen stimmel a kért, kapott, fizetett ételféle bonyolult üzleti árkalkulációja? És ki tudná megmondani, mennyien rövidíttettünk meg nap nap után azzal, hogy nem jó minőségű, nem megfelelő mennyiségű árut adnak a pénzünkért? S hányan azzal, hogy drágábban adják el nekik az olcsóbb termékeket, meg mennyien azzal, hogy a hiánycikknek számító árukért csúszópénzt kell adni? Vajh' tudná-é valaki, mennyi olyan élelmiszert adnak el a boltokban, amire kötelező lenne már ráütni a bélyeget, hogy szavatossága lejárt?! Nemigen sikerülne a megrövidített mérgelődök nagyon népes seregét számbavenni. S gyanítom — belső ellenőrzés ide, fogyasztók tanácsa és népi ellenőrök oda — nemigen találnánk olyan céget, hol a fentihez hasonló dicstelen tetteket elkövetőket rendszeresen számbavennék, konkrétan számonkérve rajtuk, amit kell, aztán rájuk ütnék nyilvánosan a bélyeget, hogy szavatossága lejárt. Azaz romlott vagy romlandó. Aki csak meg-megtéved néha-néha, s még csak romlandó, azt célszerű lenne kisebb-nagyobb büntetésekkel, juttatások, kedvezmények megvonásával, visszaélésre módot nem adó munkakörbe helyezéssel ösztönözni arra, váljbn ismét szavatossá. Megelőzni, hogy esetleg egyszer majd a romlott minősítést kelljen rá alkalmazni! A romlott-akat pedig tovább nem alkalmazni! Végleg kivonni a forgalomból, hogy ne okozhassanak több kart, ne ronthassák el a többieket, a saját rossz hírükkel ne vegyék el a szakmabeliek hitelét. Azt a hitelt, ami a kereskedőszakma körül sajna egyre fogy — s az a helyzet fenyegeti, hogy szavatossága lejár. Ha nem teszünk végre igazán ellene. Konkrétan, valóságosan, ott, ahol kell. Nem általánosságban, látszatdorgálásokkal kellene eljárni az ügyben. Úgy tűnik, azzal mar nemigen megyünk semmire, ha az ellenőrzés és a fogyasztás fórumain úgy általánosságban tárgyalgatjuk a problémákat; aztán nyilvánosságra hozunk nyilatkozatokat, hogy általában romlik a kereskedelmi morál, növekszik a visszaélések száma stb. ... — Megvallom, az ilyesmitől mindig elfut a méreg. Először is, mert sajnálom, hogy az általánosítás a becsületes kereskedők hitelét (sőt, egyre jobban szakmai hitét) is kikezdi. Aztán meg kíváncsi lennék arra, kik. hol, mikor, mivel éltek vissza — hogy jó messzire elkerülhessem az „üzletüket". Tűnődöm, vajon mivel „érdemlik ki" a név, cím, büntetés elhallgatását egyesek? Nem tudják az arra illetékesek, hogy a bűnt és büntetést ilyen ügyekben ildomos nyilvánosságra hozni? Megnevezni a vétkezőket, hogy ne az ártatlapokra üssék az általánosítás sokszor hitelrontó bélyegét. Felmérni, hogy az ilyen esetekben a nyilvánosság társadalmi, erkölcsi erejénél fogva visszatarthatja a botladozókat, a romlandókat is. Az elhallgatás pedig sérti a becsületes szakmabelieket, s méginkább lendítője lehet a nem becsületes úton járók pénz utáni dicstelen futásónak. — Vezetők, kollégák, ellenörök közös felelőssége, hogy ne hagyják. Együtt, a nyilvánosságra apellálva tudják megakadályozni, hogy tovább erősödjön az általánosítás. Miszerint igen sok vevő úgy summáz: „nem egészen tiszták, tisztességesek a kereskedők". Minek következtében az ifjabb boltosnemzedék mind több tagjának pedig az motoszkálhat a fejében, hogy „úgyis szidnak, ha becsületes vagyok, ha nem", sőt tán az is, hogy „lehet-e jobb a megítélésem, ha becsületes vagyok" (S máris látom az általánosítás talajába nyújtózni a romlandóság csíráit.. .) T

öbbször, többfelé — meggyőződésem, hogy a szolgáltató, ellátó cégeknél különösen — kellene ellenőrizni a tevékenység és az azt végzők szavatosságát. Hogy lejárjon — az általánosítások kora; a manipulációk, a hitelrontások és mérgelődések ideje. Merjük már elhinni, hogy ahol tisztességgel dolgoznak, ott bírják az ellenőrzést, a kritikát és a nyilvánosságot is! Ahol pedig nem bírják? Kérem, ott aztán különösen ne általánosítsunk! Szabó Magdolna Idegenforgalmi tájékoztató A pénteken nyíló Utazás '86 nemzetközi turisztikai kiállításon részt vesznek az osztrák tartományok is, ebből az alkalomból sajtótájékoztatót tartottak szerdán a Gönyű hajó fedélzetén Stájerország idegenforgalmi vezetői. Elmondták, hogy az Ausztria délkeleti részén elterülő Stájerország, erdőkben rendkívül gazdag, ennek i6 köszönheti az „Ausztria zöld szive" elnevezést. A felüdülni érkező turistákat számos magas színvonalú szálloda, panzió, s a kulturális programok széles választéka várja. Az utóbbi időben mind népszerűbb Stájerország a magyar turisták körében. Ezt mutatja az is, hogy az elmúlt évben már 48 ezernel több éjszakát töltöttek el a stájerországi üdülőhelyeken (a megelőző évben 36 ezer volt ez a szám). Az idén 23 magyar utazási iroda összesen 43-féIe programot kínál ebben az osztrák tartományban az autóval érkező egyéni, illetve a csoportos turistáknak 1 i