Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-13 / 61. szám

Csütörtök, 1986. március 13. Vízhálózat, csatornák, folyók A megyei, városi pártbizottság, a tanácsok és az OVH vezetőinek megbeszélése Szegeden A Csongrád megyei települések és a mezőgazdaság vízgazdálkodásáról, a vízügyi ágazat VI. ötéves tervi eredményeiről és 1990-ig szóló elképzeléseiről folytattak megbeszélést tegnap, szerdán Szegeden, a megyei és a vá­rosi pártbizottság, a tanácsok, valamint az Országos Víz­ügyi Hivatal vezetői. A Papdi József megyei tanácselnök vezetésével megtartott feladategyeztető tárgyaláson Petrik István, a tanácselnök általános helyettese tájékoztatta Breinich Miklóst, az OVH elnökének első helyettesét és munkatársait a vízgazdálkodás megyei helyzetéről. A terv­egyeztető munkában részt vett Bartha László, a megyei, Fraknóy Gábor, a városi pártbizottság titkára, Csonka István szegedi tanácselnök-helyettes és munkatársaik, va­lamint az Ativizig vezetői is. (Tekintettel arra, hogy az öntözésfejlesztési tervek társadalmi vitájáról tegnapi la­punkban tudósítottunk részletesen, e helyütt a vízgazdál­kodás e kérdéskörét nem érintjük.) Az 1981—85 közti éveket a biztonságos ivóvízellátás jellemezte. Két település kivételével minden helység­ben legalább kétkutas víz­rendszer működik. Az ivó­víz-vezetékhálózat hossza 145 kilométerrel nőtt, a be­kötött lakások száma 26 ezerrel. (Csongrád megye lakásainak 84 százaléka ivó­vízzel ellátott.) Asotthalom, Maroslele, Derekegyház­Tompahát és Eperjes ivóvi­zét mentesítették az arzén­től. Gondokat a szennyvíz­tisztítók túlterheltsége Csongrád, Makó, Kistelek) okoz, s az, hogy már Hód­mezővásárhely és Szentes tisztítótelepeinek sincs sza­bad kapacitása. A csatorna­hálózat fejlesztésében nőtt a társulások szerepe, (ösz­szességében közel félmilliárd forintot használtak fel Csongrád megyében szenny­víztisztításra és csatorná­zásra öt év alatt.) Fürdőfejlesztésre csak vállalati forrásokból jutott pénz, s gazdálkodási gondo­kat okozott, hogy a fürdők fenntartásának veszteségeit a vállalatok egyre nehezeb­ben fedezték, s erre 1986­tól a számítások szerint már nem is lesznek képe­sek. Kommunális céllal há­rom, ipari hasznosításra egy, mezőgazdasági felhasználás­ra 14 új hévízkút kezdte meg a termelést. Az 1977­ben jóváhagyott vízrende­zési programban szereplő 33 település közül 24-nek a vízrendezése valósult meg 1985-ig — olvastuk az OVH vezetői számára készült tá­jékoztatóban, melyhez szó­beli kiegészítésében Petrik István egyebek közt hozzá­tette: mindenekelőtt annak, az aránytalanságnak a meg­szüntetése, de legalább az enyhítése lesz a VII. ötéves tervben a cél, ami a vízellá­tás és a csatornázás, szenny­víztisztítás színvonala közt mutatkozik. Hangsúlyos feladat lesz a vízminőségi problémák meg­szüntetése, az elavult víz­termelő telepek és hálóza­tok rekonstrukciója, a víz­takarékos technológiák szor­galmazása. A vízügyi ága­zat elképzelései szerint 1990­ig a megyében 15 ezer, eb­ből Szegeden 8 ezer 500 la­kás csatornázását kell meg­oldani, ez az előfeltétele annak, hogy a tervidőszak második felében — tartalé­kok felszabadításával — a tisztítókapacitás bővítésére fordíthassák figyelmüket a tanácsok. Szegeden egyelőre azt tervezik, hogy — még az idén — bevezetik a Tisza sodorvonalába a tisztítatla­nul beömlő szennyvizeket. Ehhez most kedvezőek a feltételek, hiszen az úgyis Szegeden munkálkodó úszó­kotró berendezést igénybe lehetne venni. (Ennek csak ideszállítása másfél millióba kerülne.) -A folyókról más összefüg­gésben is szó esett a tegna­pi tanácskozáson. A Maros jobb partján folytatják az árvízvédelmi okokból szük­séges töltésmegerősítést, a Tisza saséri szakaszán pe­dig medermunkálatokat vé­geznek. A VII. ötéves terv­ben elkezdődik a Maros-to­rok rendezése és befejeződik a medencés kikötő építése, amelynek rakodási, vízi szállítási funkcióiról továb­bi egyeztetésekre lesz szük­ség a közlekedési tárca be­vonásával — így állapodtak meg tegnap a megbeszélés résztvevői. A két ágazat és a szegedi tanács közti megállapodásra lesz szükség az új híd ügyé­ben is. Annak idején — fe­dezethiány miatt — elma­radt ugyanis a mederpillé­rek állékonyságát biztosító partvédőmű építése, de az időközbeni vizsgálatok ki­mutatták, hogy ez sokáig nem halasztható. Mint Si­mády Béla, az Ativizig igaz­gatója elmondta tagnap: a jégzajláskor készült légi fel­vétel szerint a bal parti pillér épp a sodorvonalban van, és környékén a víz­mélység már megközelíti a 11 métert. A vizet elterelő építmény és a pillért védő kőszórás ára a mostani 30­34 millióról évente ötmillió forinttal nőne, ha az egyre sürgetőbb beavatkozással késlekednének. A megbeszé­lések ez ügyben még foly­tatódnak. P. K. Külpolitika, tájékoztatás, jogszabályok Képviselők megbeszélései Az Országgyűlés külügyi formák bevezetésével és el­bizottsága szerdán a Parla- terjedésével jelentősen át­mentben Szűrös Mátyás el- alakult a belkereskedelem nökletével ülést tartott. Az szervezeti, gazdálkodási ülésen részt vett Péter János rendszere. Módosultak a; az Országgyűlés alelnöke is. szövetkezetekről szóló jog­A testületet Horn Gyula szabályok, több esetben vál­külügy-minisztériumi állam- Józtak a forgalmi viszonyo­titkár időszerű külpolitikaiakat alapvetően szabályozó kérdésekről, valamint a" Polgári Törvényköny ren­Szovjetunió Kommunista delkezései. Megváltozott a Pártja XXVII. kongresszu- vállalatirányítás rendszere; sának külpolitikai program- a vállalatok nagyobb önáU járói tájékoztatta. A külügyi lósággal gazdálkodnak, tevé­bizottság ezt követően meg- kenységi körüket a jogsza­hallgatta Bányász Rezső ál- bályok keretei között szaba­lamtitkárnak a Miniszterta- don határozhatják meg. Je­nács Tájékoztatási Hivatala lentősen növekedett a ma­elnökének időszerű tájékoz- gánkereskedők száma, bö­tatáspolitikai kérdésekről vült az általuk gyakorolha­szóló beszámolóját. tó szakmák köre. Erősödött A két napirendi pont vi- az idegenforgalom népgaz­tájában felszólalt Réger Av, dasági szerepe, devizaterme­tal, Kállai Gyula, Péter Já- lő funkciója. Mindezek a nos, Szakács József (vala- változások szükségessé te­mennyien az országos lista szik a belkereskedelemről képviselői), Apró Antal szóló törvény korszerüsité­(Csongrád megye), Fekete sét, a jogi szabályozással János (Békés megye), vala- való összhangba, hozatalát, a mint Barabás János, az fogyasztók érdekeit védő MSZMP KB agitációs és szabályok kiterjesztését. A propagandaosztályának he- belkereskedelmi törvény lyettes vezetője. alaovető rendelkezései időt * állóknak bizonyultak. A Az Országgyűlés kereske- most tervezett változtatások delmi bizottsága Nyers Re- egyebek között a keres­zsö elnökletével szerdán kedelmi tevékenység­ülést tartott a Parlament- re jogosultak körének ben. A testület megvitatta a szélesítésére, a gazdasági belkereskedelemről szóló 1978. verseny feltételeinek egysé­évi I. törvény, valamint a gesítésére vonatkoznak, magánkereskedelemről szóló Az építőanyag-ellátás és jogszabályok módosításter- -forgalmazás helyzetéről szól­vezelét, s tájékoztatót hall- va a miniszter kiemelte: galott meg az építőanyagéi- alapvető cél az építőanyagok látás és -forgalmazás hely- kínálati helyzetének fenn­zetéről. tartása, minőségük javítása, Az írásos előterjesztéshez választékuk bővítése. Az fűzött szóbeli kiegészítőjé- ország 860 Tüzép-telepéből ben Juhár Zoltán belkeres- ma 40 mondható korszerű­kedeimi miniszter hangsú- nek. A jövőben a kisebb te­lyozta: a belkereskedelmi lepeken állagmegóvási be­törvény kihirdetése óta a ruházásokat végeznek, s gazdasági viszonyokban lé- mintegy 10 év alatt 100 kor­nveges változások következ- szerűen felszerelt, nagyobb tek be; az új üzemeltetési Tüzép-telepet alakítanak ki A következő években foko­zottan kívánják ösztönözni a magánerős építőket az energiamegtakarítást segítő építőanyagok használatára. A vitában felszólalva az építőanyag-ellátásról Mag Pál Csongrád megyei képvi­selő kifejtette: minél kisebb településen épit valaki, an­nál nehezebb helyzetben van, mert a Tüzép-telepe-. ken ma sem teljes körű az építőanyag-kínálat. Számítógép­rendszert avattak Szovjet gyártmányú Esz 1045-ös számítógéprendszert avattak szerdán a KSH Szá­mítástechnikai és Ügyvitel­szervező Vállalat győri szá­mítóközpontjában. A 100 millió forint értékű beruhá­zás szovjet szakemberek1 közreműködésével egyne­gyed év alatt készült el. Az új géprendszer a KGST-piac egyik legnagyobb kapacitá­sú, s egyben legkorszerűbb nagyszámítógépe: adattárá­ban jóval több mint egymil­liárd betűt, számot tud tá­rolni. Üzembe helyezésével megteremtődtek a feltételek ahhoz, hogy a jelenleg 80 vállalattal, intézménnyel, közülettel együttműködő győri számítóközpont bővít­se szolgáltatásait, újabb! megrendelők igényeit elégít­hesse ki Észak-Dunántúl területén. Az adatok az ügyfelek, a partnervállalatok kisszámí­tógépeiről érkeznek az új számítógéprendszerhez, amely utat nyit az úgyneve­zett osztott adatfeldolgozás­hoz. Ez azt jelenti, hogy a kevés adatot, gyors döntést igénylő információkat to­vábbra is a kis értékű, könnyen kezelhető gépeken a munkahelyeken dolgozzák fel, míg a roppant tömegű adatállományok kezelését a számítóközpont új szá­mitógépes rendszere végzi el a megrendelőknek bérmun­kában. Ezzel az új típusú szellemi munkamegosztással elkerülhetők a vállalatoknál a párhuzamos fejlesztések. A beruházást Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hiva­tal elnökhelyettese avatta fel. Ifjúsági egyesület A KISZ KB kezdeménye­zésére — és törvényességi felügyeletével szerdán mű­vészek, újságírók, orvosok és sportolók, közéleti szemé­lyiségek, valamint középis­kolás diákok részvételével szerdán a KISZ székházá­ban megalakult az Ifjúsági Egyesület az Alkoholizmus Ellen. A egyesület célja, hogy öntevékeny társadalmi mun­kával segítse a józan, egész­séges életmód terjedését. Ennek érdekében rendezvé­nyeket szervez, pályázatokat hirdet, helyi csoportokat hoz létre, szorgalmazza korsze­rű oktató, tájékoztató kiad­ványok megjelenését, szesz­mentes ifjúsági szórakozó­helyek létrehozását. Reklám és hatása A társadalmi célú reklám­ról szimpóziumot rendezett szerdán a Magyar Reklám­szövetség a Magyar Tudo­mányos Akadémia kongresz­szusi termében. A tanácskozáson részt ve­vő mintegy 350 szakember azt vitatta meg, hogyan ja­vítható hazánkban a propa­ganda eszközeivel az egész­régnevelés, a közlekedésbiz­tonság, a tűzvédelem, a kár­megelőzés, az energiatakaré­kosság és a környezetvéde­lem. Az elhangzott előadások tanú;ága szerint a társadal­mi célú — vagyis a nem ke­reskedelmi — reklám hazai gyakorlata eddig nem hozott minden területen kellő ered­ményt, feltehetően a mód­szerbeli hiányosságok miatt. A különféle felhívások álta­lában a kalmiak, kampány­szerűek, nem sok mérhető sikert hoztak. Eredményesebbnek bizo­nyulnak azok a program jellegű, hosszabb távra szó­ló, átfogó megoldásra tö­rekvő prppagandaakciók, ameljek az emberek szoká­sait, szemléletmódját igye­keznek befolyásolni, kedvező irányban megváltoztatni. Ilyen |>éldául az energiata­karékossági és a városi kör­nyezettisztasági program propagandája. A felmérések szerint a megkérdezetteknek mmtegy 35 százaléka hőszi­getede a reklámok hatására lakásának ajtaját-ablakát. Ez az arány már népgazda­sági sz:nten is jelentős meg­takarításokat eredményez­het. A válaszolók 25 százalé­ka az autózás terén is meg­fogadta a tanácsokat. A la­kásvilágításnál a megkérde­zettek 20 százaléka igyek­szik takarékoskodni. Viszont kevesen fogadták meg azt a tanácsot, hogy a háztartási berendezéseket rendszeresen karbantartsák, s korszerűsít­sék a fűtést. A tanácskozásra külföldi szakembereket is meghívtak. A szovjet, a belga, a finn és az olasz előadók számos olyan eredményes reklámak­cióról számoltak be, ame­lyeknek tapasztalatat ha­zánkban is jól hasznosítha­tók (MTI) Szavatossága lejár (?) S zereti ön T. Olvasóm — úgyis mint T. Fogyasz­tó — a méregerős kávét? Nem biztos. Az vi­szont teljesen biztos, hogy nem szereti, ha a méreg erősen éppen a kávé miatt kezd forrni önben. Ha T. Fogyasztó, és dupla fekete helyett szimplán zaccos, forróra gőzölt vízzel „szolgálják ki". — S biz­tos, hogy nem szereti egyetlen fogyasztó, vásárló sem, ha nem megfelelő minőségűt kap abból, amit éppen venni szeretne a pénzéért. Mérgesít a rossz feketeká­vé éppúgy, mint a zacskó aljára csúsztatott rothadó sárgarépa, összeaszott alma, a frissek közé keverve ránksózott tegnapelőtti kalács vagy cukrászsüte­mény. Idegesít, ha rosszat kapunk, sőt ki-ki komo­lyan dühbe is gurul, ha ráadásul a rosszat úgy csem­pészik oda neki, hogy csak otthon vegye észre s rek­lamálnia (az üzletből való távozás után!?) már kínos legyen. — Vajon hányan kapnának dührohamot na­ponta, ha mondjuk lemérnék hiteles házimérlege­ken a boltban vett hús- és hentesárut, s kiderülne, hogy nemigen stimmel a kért, kapott, fizetett ételféle bonyolult üzleti árkalkulációja? És ki tudná megmon­dani, mennyien rövidíttettünk meg nap nap után az­zal, hogy nem jó minőségű, nem megfelelő mennyi­ségű árut adnak a pénzünkért? S hányan azzal, hogy drágábban adják el nekik az olcsóbb termékeket, meg mennyien azzal, hogy a hiánycikknek számító árukért csúszópénzt kell adni? Vajh' tudná-é valaki, mennyi olyan élelmiszert adnak el a boltokban, amire köte­lező lenne már ráütni a bélyeget, hogy szavatossága lejárt?! Nemigen sikerülne a megrövidített mérgelődök nagyon népes seregét számbavenni. S gyanítom — belső ellenőrzés ide, fogyasztók tanácsa és népi ellen­őrök oda — nemigen találnánk olyan céget, hol a fentihez hasonló dicstelen tetteket elkövetőket rend­szeresen számbavennék, konkrétan számonkérve raj­tuk, amit kell, aztán rájuk ütnék nyilvánosan a bé­lyeget, hogy szavatossága lejárt. Azaz romlott vagy romlandó. Aki csak meg-megtéved néha-néha, s még csak romlandó, azt célszerű lenne kisebb-nagyobb büntetésekkel, juttatások, kedvezmények megvonásá­val, visszaélésre módot nem adó munkakörbe helye­zéssel ösztönözni arra, váljbn ismét szavatossá. Meg­előzni, hogy esetleg egyszer majd a romlott minősí­tést kelljen rá alkalmazni! A romlott-akat pedig to­vább nem alkalmazni! Végleg kivonni a forgalomból, hogy ne okozhassanak több kart, ne ronthassák el a többieket, a saját rossz hírükkel ne vegyék el a szak­mabeliek hitelét. Azt a hitelt, ami a kereskedőszakma körül sajna egyre fogy — s az a helyzet fenyegeti, hogy szava­tossága lejár. Ha nem teszünk végre igazán ellene. Konkrétan, valóságosan, ott, ahol kell. Nem általá­nosságban, látszatdorgálásokkal kellene eljárni az ügyben. Úgy tűnik, azzal mar nemigen megyünk sem­mire, ha az ellenőrzés és a fogyasztás fórumain úgy általánosságban tárgyalgatjuk a problémákat; aztán nyilvánosságra hozunk nyilatkozatokat, hogy általá­ban romlik a kereskedelmi morál, növekszik a vissza­élések száma stb. ... — Megvallom, az ilyesmitől mindig elfut a méreg. Először is, mert sajnálom, hogy az általánosítás a becsületes kereskedők hitelét (sőt, egyre jobban szakmai hitét) is kikezdi. Aztán meg kíváncsi lennék arra, kik. hol, mikor, mivel éltek vissza — hogy jó messzire elkerülhessem az „üzletü­ket". Tűnődöm, vajon mivel „érdemlik ki" a név, cím, büntetés elhallgatását egyesek? Nem tudják az arra illetékesek, hogy a bűnt és büntetést ilyen ügyek­ben ildomos nyilvánosságra hozni? Megnevezni a vétkezőket, hogy ne az ártatlapokra üssék az általá­nosítás sokszor hitelrontó bélyegét. Felmérni, hogy az ilyen esetekben a nyilvánosság társadalmi, erkölcsi erejénél fogva visszatarthatja a botladozókat, a rom­landókat is. Az elhallgatás pedig sérti a becsületes szakmabelieket, s méginkább lendítője lehet a nem becsületes úton járók pénz utáni dicstelen futásónak. — Vezetők, kollégák, ellenörök közös felelőssége, hogy ne hagyják. Együtt, a nyilvánosságra apellálva tudják megakadályozni, hogy tovább erősödjön az általáno­sítás. Miszerint igen sok vevő úgy summáz: „nem egészen tiszták, tisztességesek a kereskedők". Minek következtében az ifjabb boltosnemzedék mind több tagjának pedig az motoszkálhat a fejében, hogy „úgy­is szidnak, ha becsületes vagyok, ha nem", sőt tán az is, hogy „lehet-e jobb a megítélésem, ha becsületes vagyok" (S máris látom az általánosítás talajába nyújtózni a romlandóság csíráit.. .) T öbbször, többfelé — meggyőződésem, hogy a szolgáltató, ellátó cégeknél különösen — kel­lene ellenőrizni a tevékenység és az azt vég­zők szavatosságát. Hogy lejárjon — az általánosítások kora; a manipulációk, a hitelrontások és mérgelődé­sek ideje. Merjük már elhinni, hogy ahol tisztesség­gel dolgoznak, ott bírják az ellenőrzést, a kritikát és a nyilvánosságot is! Ahol pedig nem bírják? Kérem, ott aztán különösen ne általánosítsunk! Szabó Magdolna Idegenforgalmi tájékoztató A pénteken nyíló Utazás '86 nemzetközi turisztikai ki­állításon részt vesznek az osztrák tartományok is, eb­ből az alkalomból sajtótájé­koztatót tartottak szerdán a Gönyű hajó fedélzetén Stá­jerország idegenforgalmi ve­zetői. Elmondták, hogy az Auszt­ria délkeleti részén elterülő Stájerország, erdőkben rend­kívül gazdag, ennek i6 kö­szönheti az „Ausztria zöld szive" elnevezést. A felüdül­ni érkező turistákat számos magas színvonalú szálloda, panzió, s a kulturális prog­ramok széles választéka vár­ja. Az utóbbi időben mind népszerűbb Stájerország a magyar turisták körében. Ezt mutatja az is, hogy az elmúlt évben már 48 ezernel több éjszakát töltöttek el a stájerországi üdülőhelyeken (a megelőző évben 36 ezer volt ez a szám). Az idén 23 magyar utazási iroda össze­sen 43-féIe programot kínál ebben az osztrák tartomány­ban az autóval érkező egyé­ni, illetve a csoportos turis­táknak 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents