Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-13 / 61. szám

Januárban már-már azt hihettük, nem sok ideje maradt a télnek. Aztán februárban beleerősített. Nemcsak a hivatásos útfenntartóknak, a termelőszövetkezeteknek is feladta a leckét, hogy a dűlőutakon is lehessen közlekedni. A hűvös, behavazott tájon erdei vadjaink sem találták táplálékukat, s egyre többszön tűntek fel a házak környékén a nyulak és fácánok, az utaTervehkel, tettre készen kat ellepő varjúseregekről nem is beszélve. A tanyai ember is megunta már a, tél csendesebb napjait. A háztájiban fejt tejet természetesen ilyenkor is ki kellett vinni az út szélére, ahol menetrendszerűen érkezett a begyűjtő kocsi. Az óvatosság nem ártott, hogy hidegebb napokon meg ne fagyjon a kanna tartalma, ruhába, vastag kabátba bugyolálva sorakoztak egymás mellett az edények. A hótakarónak végső soron örülhettünk, mert jól teleltek alatta a vetemények, s az olvadás után jól jön a bőséges csapadék, a napfény hatására növekedésnek rugaszkodó apró növénykéknek. A jóból is megárt azonban a sok, bizony az alacsonyabb fekvésű helyeken az utóbbi évek aszálya után újra a belvíz kártételei okozhatnak gondot A Zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezetben folytatni szeretnék az utóbbi években megszokott eredményes gazdálkodást, s ehhez kezdetként nagyon várják már az igazi tavaszt. Lesz tennivaló bőven, hisz évről évre több zöldséget, gyümölcsöt visznek a tagok felvásárlóhoz és a piacokra. Több takarmányra lesz szükség, mert itt már tavaly is nőtt az állatállomány, s ez a tendencia nem állt meg. Tavaly a szakszövetkezetben 94 millió forintról 109-re emelkedett a tagi értékesítés. Tizenegyezer sertést, hízómarhát adtak le a gazdák. A közösből 382 hízómarha került a hazai fogyasztókhoz, vagy távoli or szágok vevőihez. A gyenge termőhelyi adottságok miatti árkiegészítés tavaly kisebb mértékű lett volna, de a nagyobb árumennyiség ellensúlyozta a kiesést. A szövetkezet 17 milliós nyeresége fennállása ótá a második legjobb eredmény. Az idén a tervezettnél is több fűszerpaprikára és paradicsomra szerződtek a termelők. A közösben újabb bikaborjakat vásárolnak, mivel jövedelmező volt a tartásuk. A két állattenyésztő telepet az idén húsés tejtermelési célra specializálják, így az egyikbe megépíthetik a fejőházat. A táj hagyományos növényei az őszibarack és a szőlő, s a tavalyi fagy bizony sok! ültetvényben tett kárt. A' szőlőből 53 hektárnyit kellett kivágni, helyette három év alatt 80 hektáron telepítenek. Két szakaszban 28 hektáron ültetnek őszibarackfákat, mivel az elöregedett! ültetvényeik már kevesebbet teremnek, s pár év múlva kiadják maradék erejüket is. A szeszélyes homokom a termelés biztonsága kívánja az öntözést. Most tervezik az első 70 hektárnak vizet adó talajvízgyűjtős öntözőtelepet. A másilj sarkalatos kérdés az olcsóbb energia: az idén várják a' gázvezetést, 2 millió forintot már rááldoztak. Későbbi tervük, hogy társulásban; felépítsék terményszárítójukat és takarmánykeverőjüket. Évről évre gyarapodik e jóhírű szakszövetkezet vagyona, s eszközeik révérv egyre biztatóbb a kilátás, hogy mindjobban felvehetik a küzdelmet a természet erőivel. Az itteni emberek ambíciója ehhez talán a legjobb garancia. T Sz I. 76. évfolyam 61. szám 1986. március 13., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Országos konferencia Szegeden Nemzetközi diáktanácskozás Nemzetközi diáktanácskozás kezdődött szerdán Budapesten, a Külkereskedelmi Főiskolán a magyar pénzügyi rendszerről. Négy szocialista ország — Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió — egyetemeiről és főiskoláiról érkezett diákok ismerkednek a magyar gazdasági reform továbbfejlesztésének egyik fontos területével: a tőkeátcsoportosítás hatékonyab bá tételével és a pénzügyi rendszer ehhez kapcsolódó átalakításával. A háromna pos tanácskozás keretében a diákok számos előadást hallgatnak meg a magyar bank rendszer korszerűsítéséről, a kötvénypiac működéséről. A résztvevők több hazai bankszakemberrel, szakosí tott pénzintézet vezetőivel közvetlenül is találkozhat nak. A Magyarországon ve gyes vállalati formában mű ködő bankok vezető szakemberei is ismertetik a szemináriumon munkájuk tapasztalatait. A diákok ellátogatnak az Állami Fejlesztési Bankba. Több előadás hangzik el a szocialista országokban alkalmazott pénzügyi rendszerekről, továbbfej lesztésük lehetőségeiről. Mongol parlamenti küldöttség hazánkban A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének meghívására szerdán reggel mongol parlamenti küldöttség érkezett hazánkba. A delegációt Nyamin Dzsagvaral, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnökhelyettese vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke fogadta. Jelen volt Dangászurengijn Szaldán, Mongólia budapesti nagykövete. Délelőtt a Parlament delegációs termében megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. A 'két tárgyalóküldöttséget Cservenka Ferencné, illetve Nyamin Dzsagvaral vezette. Részt vett a megbeszéléseken Dangászurengijn Szaldan. Cservenka Ferencné kifejezte meggyőződését, hogy a két nép közötti kapcsolatok erősödéséhez a törvényhozó testületek kapcsolatai, így e tárgyalások is hozzájárulnak. Részletesen szólt a VI. ötéves terv teljesítéséről, gazdaságunk eredményeiről és gondjáiról. Felvázolta a VII. ötéves terv fő irányait. A magyar törvényhozó testület tevékenységét ismertetve szólt a szélesedő demokratizmus jegyében korszerűsödött választási rendszerünkről, a tavaly júniusi országgyűlési és tanácsi választásokról. Nyamin Dzsagvaral tájékoztatást adott a mongol népgazdaság eredményeiről, kiemelve, hogy az 1921-ben középkori viszonyokat örökölt ország mára agrár-ipari állammá vált. Az ipar adja a népgazdaság bruttó termelésének több mint 40 százalékát, a nemzeti jövedelem egyharmadát. Az utóbbi évtizedekben jelentősen fejlődött a növénytermesztés és az állattenyésztés is. A mongol küldöttség vezetője ismertette legfelső népképviseleti szervük összetételét, munkamódszereit. A vendégek a többi között a kettős jelölés intézményéről, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezetek háztáji, illetve ipari, szolgáltató tevékenységéről, a termelőszövetkezetek és az ipari üzemek kooperációs kapcsolatairól érdeklődtek. (MTI) Környezetvédelem az egészségügyben Zákányszéki tavaszváró A SZOT, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, valamint az Egészségügyi Minisztérium környezetvédelmi konferenciát rendezett tegnap, szerdán Szegeden, az orvosegyetemen. A fórumon több mint százan vettek részt, elsősorban orvosok és a Köjál (szakemberei. Szeged város állami és politikai szerveit és testületeit Székely Sándor, a városi pártbizottság első titkára és Papp Gyula tanácselnök' képviselte. A konferencián Ábrahám Kálmán környezetvédelmi államtitkár, Pápai Dénes, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, Dési Illés, a SZOTE közegészségtani Intézetének igazgatója, Föcze Lajos, a SZOT osztályvezetője tartott vitaindító előadást, miután Ágoston József, az szmt vezető titkára és Selmeczi Béla, a SZOTE dékánja köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően az egészségügy területén dolgozók ismertették az alapellátás, a környezetszennyezés gondjait, a kórházi hulladékok és gyógyszerek elhelyezésének problémáit. Az előadásokból és a korreferátumokból kiderült, hogy az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete menynyire szorgalmazza; a tervekben szerepeljenek a környezetvédelmet szolgáló beruházások, felújítások, karbantartások. A szocialista munkaverseny-mozgalom is hozzájárult ahhoz, hogy a különböző eljárások bevezetésével csökkenthető legyen a környezeti ártalom A legtöbb intézménynél napi téma a hulladékok megfelelő tárolása és megsemmisítése. A helyzet azonban ellentmondásos. Többen is utaltak arra, a fertőzőanyagok, az egyszer használatos orvosi tűk felelőtlenség miatt a szeméttelepre kerülnek. Továbbra is megoldásra váró feladat a folyékony veszélyes hulladékok gyűjtése és ártalmatlanná tétele. Példaként említették, a Pestvidéki Gépgyár biharkeresztesi üzemében gyártott SWAROVSKI SUS—U típusú, hőhasznosítású hulladékégető berendezés használatát. Az egészségügyi intézmények, kórházak telepítése környezetvédelmi szempontból is reódkívül fontos. Nem mindegy, milyen az épület zajszintje, a környező levegő tisztasága, épp ezért a tervezők egyre inkább a zöldövezetet részesítik előnyben a kórházi helyek kijelölésénél. A gyógyítás során többféle ártalom érheti az orvosokat, ápolókat, de a betegeket is. A leghatásosabb a védekezés a sugárveszély kiküszöbölésénél, kevésbé érvényesül viszont a megelőzés a fertőzőveszéllyel szemben a higiénés viszonyok miatt. Többen felvetették, kórházakban, rendelőintézetekben, klinikákon kevés a hulladékégető. Sajnos sok helyen a VII. ötéves terv előkészítésénél sem vették figyelembe ezt a hétköznapi igényt. léka él szennyezett levegőjű településen. Az elmúlt 10 év alatt az idült hörghurutos és asztmás betegek száma jél lentősen emelkedett, a tüdőtumor okozta halálesetek aránya pedig 1955 és 1981 között több mint háromsz> rosára nőtt. Az összes daganatos halálozáson belül, részaránya megduplázódott. Ebben a szomorú statisztikában egyéb okok, így a diagnosztika fejlődése, a dohányzás és más tényezők mellett a fokozottabb levegőszenynyezettség is jelentős körülmény. Közegészségügyi szempontból különösen veszélyesek az ipari eredetű toxikus fémek, és a nehezen bomló szerves anyagok. Az utóbbi időben romlott a folyók öntisztuló képessége. A gyors ütemben emelkedő nitrát tartalom miatt, számos intézkedés ellenére, a közegészségügyileg veszélyeztetett települések száma magas, mintegy 500 helyen kellett az ivóvízellátást átmeneti megoldásokkal biztosítani. A forgalomban levő vegyi anyagok mennyiségének és fajtáinak elterjedése szükségessé teszi a kémiai biztonság fokozását. Ennek érdekében jelentős lépés volt a mérgező hatású anyagok használatának rendelettel történő szabályozása. A tanácskozás résztvevői foglalkoztak szűkebb pátriánk, Csongrád megye környezetvédelmi helyzetével is, amelynek földrajzi fekvése és ipari szerkezete ebből a szempontból kedvező. Ugyanakkor évente 20—25 ezer tonna hulladék képződik, s elszomorító, hogy a környezetvédelmi beruházások jelentéktelenek. Két évvel ezelőtt 14 üzem 40 műhelyében az ott dolgozók háromnegyede a megengedettnél magasabb értékű zajviszonyok között dolgozott — természetesen a zajvédelemre kevés összeget használtak fel. Sok a tennivaló, de kezdeti eredményekről is beszélhetünk. Az szmt, valamint a helyi állami és társadalmi szervek környezetvédelmi együttműködése példamutató. A szakszervezetek „Rendet, tisztaságot..." akciójában az elmúlt öt év alatt 65 üzem egy-egy brigádja részesült elismerésben. Tavaly a 600. Számú Szakmunkásképző Intézetben környezetvédő klubot alakítottak. A tanulók rendszeresen foglalkoznak ezzel az egész társadalmat érintő kérdéssel. A fórum résztvevői egyöntetűen hangsúlyozták, a különböző intézkedések mellett fontos a környezetvédő szemlélet kialakítása. A környezetvédelem a termelés, a gazdálkodás szerves, elválaszthatatlan része, nem valami szükséges rossz, hanem az élet minőségének, a munka kultúrájának meghatározó eleme. H. M. Kárpitosok A Szegedi Bútoripari Szövetkezet kárpitosrészlegében sarokgarnitúrákat „öltöztetnek fel". A tavaly összesen 38 millió forintos termelési érteket előállító részlegben most olasz exportbútorokhoz készítenek kényelmes, puha kárpitot. Nagy László felvételei Hazánkban igen magas a halandóság, amiben a már jól ismert rizikófaktorok — egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, túlhajszoltság — mellett jelentős szerepet játszanak a szennyezett környezet egészségkárosító hatásai. Ezért is komoly gond, hogy 1980 és 1984 között az egészségügyre nézve különösen fontos környezeti alkotóelemek szenynyezettsége nem csökkent. A települések levegőjének tisztasága néhány ipari város kivételével, elsősorban a közlekedés és a fűtés légszennyező hatása növekedése miatt nem javult. A lakosság több mint 30 száza>