Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-11 / 59. szám

Kedd, 1986. március 11. Új üvegház — termálvízzel Március végérc már szcgfúpalánták díszelegnek majd a városgazdálkodási vállalat új üvegházában. Az újszegedi kertészeti telepen egy kiszolgált, régi rózsatclepítés helyén építették föl a vállalat dolgozói — saját terveik alapján — a termálvízfíítéses, három­ezer négyzetméteres üvegházat, amelyben felvételünk készült Nem szalad világgá a hasunk! Tej cukor nélkül ? ­Tejcukor nélkül! öles plakátokkal bizta­tunk mindenkit: igyon tejet, tiszta marad a feje. A rossz táplálkozási szokások elleni küzdelemben sokáig nem gondoltunk rá, azt sem min­denki tudja elfogyasztani, ami az egészségét szolgálja. Beszédes statisztikák valla­nak arról, hogy a lakosság harmada nem csattan ki az egészségtől, ha begurit egy­két pohárral belőle. Ódzko­dik a szervezete tőle. Nem azokra gondolunk persze, akik szentül megfogadták, csak akkor isznak tejet, ha majd a tehén szőlőt legel, hanem azokra, akik szívesen fogyasztanák, de nem lehetik. Ha mégis rábeszélik magu­kat, akkor nem sokáig ma­radnak egy ültőhelyben, mert hamar világgá szalad a ha­suk. Kellemetlen „betegség" az ilyen, szégyellnivalónak tartjuk, inkább nem issza a tejet, akit efféle nyavalya gyötör. Pedig minden em­bernek szüksége lenne fe­hérjére, ásványi sókra, ami­ből bőven akad ebben az itókában. Ha a szervezetből hiányzik a tejcukrot lebontó enzim, nincs mit csinálni, ha a hasfájást ki akarjuk kerül­ni, a tejet kell a szervezet­hez igazítani. A tőlünk dé­lebbre fekvő országokban — ahol az éghajlat miatt még kevesebben bírják a nyers tejet meginni — joghurtot, aludtejet csinálnak belőle, igy kerülik meg a kellemet­len mellékhatást. Nálunk most másképpen próbálnak meg ezeken az embereken segíteni. A Csong­rád Megyei Tejipari Vállalat szegedi üzemében született az ötlet, hogyan vonják ki a tejcukrot a tejből. Néhány éve, amikor a krémfehér sajt gyártását megkezdték, ahhoz vásárolták meg azt a korsze­rű ultraszűrő berendezést, amely képes arra is, hogy ki­vonja a cukrot a tejből, de a többi, a szervezetnek hasz­nos anyagot mégis benne hagyja. A folyamat végén ré­pacukorral helyettesítik a ki­vont édességet, ettől már nem fut világgá senki gyomra. A megmaradt mellékterméket pedig állati takarmányozás­ra használják. Az új termék a sovány tejhez hasonljt, de még il,5 százaléknál is keve­sebb a zsírtartalom benne. Az alakjukat féltőknek ez már önmagában is vonzó. •Igazából nem is tej ez, hanem ahogyan a neve is mutatja: krém. iLaktokrém felirattal hozzák majd forgalomba ezt a tejkoncentratumot, amit natúr, vanília és kávé ízesí­téssel „dobnak" piacra már­cius közepén. Négy-ötszörös vízzel, tetszés szerint hígítva fogyasztható. A 200 gram­mos konzervdobozba töltött mennyiségből egy liter „kész" tej keverhető. Ha nem a tejcukor oldalá­ról fogjuk meg a dolgot, ak­kor másik nagy előnye en­nek a terméknek, hogy fel­bontatlanul sokáig — akár 90 napig is — eláll. De meg­kezdve is kibír néhány na­pot. A kisteleki gyáregységben már megkezdték a próba­gyártást, de nemsokára el­kezdődik a piacra termelés is. Bonyolítja a késztermék előállítását, hogy a gyártásra ugyan bőven van kapacitás, de a csomagolásra új gépsort kellene vásárolni. Egyelőre úgy segítenek ezen a gondon a tejgyáriak, hogy a kon­zervgyárral szerződést kötöt­tek, zárják ők dobozba a tej­koncentrátumot. Egy-egy új termék megje­lenésekor gyorsan előkerül az egyik legfontosabb szem­pont: mennyibe fog kerülni? Schopper János, a szegedi gyár igazgatója elmondta, hogy a termék ára vetekszik a „sima" tej olcsóságával. A natúr változat dobozonként 15, az ízesítettek 16-18 Pt-ba kerülnek majd. Úgy tűnik, ideje lenne mó­dosítani a mondást a tejről is, a fejről is. Gondolom az előbbit ügyes reklámnokok mégis teszik majd. Az utób­bihoz most hadd fűzzünk va lamit. Jó másfél évtizede, hogy hivatalosan is felkarolt ügy lett a tejgyártás. (Aho­gyan a szakemberek mondják a 70-es évek elejétől „kíná­lom" pozícióba került a tej ipar. Vagyis a vásárlók meg­nyeréséhez, megtartásához egyre nagyobb szükség van a „tiszta fejre": okos ötletekre, új termékek kifundálásához. j-Iiszen további vásárlók meg­nyerésének ma már ez az egyetlen és elengedhetetlen módszere. Ügy tűnik Szege­den nemcsak felismerték ezt de szívesen tesznek is érte. Erre is jó példa a tejcukor nélküli termék megjelenése. A többit pedig döntsék el a vásárlók. Rafai Gábor // Erősíteni Icell a vasút szolgáltató jellegét" Beszélgetés Lovász Lázár MAV-igazgatóval, a pozíciók megtartásáról, a piackutatásról és néhány újdonságról Ha a magyar vasúti közle­kedés és áruszállítás VI. öl­éves tervének eredményeit csak címszavakkal akarnánk jellemezni, meglehetősen sö­tét képet festenénk ... Hi­szen csökkentek a szállítási teljesítmények, halmozód­tak a kielégítetlen beruházá­si igények, az üzembiztonság érdekében növelni kellett a fenntartásra fordított össze­geket. A munkaerőhiány mi­att nehézséget okozott a kö­telező pihenőnapok kiadása, a vasutasok egyórai keresete több mint tíz százalékkal maradt el más ágazatokban dolgozókétól. Ebből a rózsás­nak éppenséggel nem nevez­hető helyzetből startol a vasút a VII. ötéves terv kez­detén. Vajon milyen kilátá­sokkal? — kérdeztük Lovász Lázárt, szegedi vasútigazga­tót, annak apropóján is, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülé­sén vissza- és előretekintő tájékoztatást adott a testü­letnek. — Ami az elmúlt öt évet illeti, valóban nem a „pros­peritás" szóval jellemezhető a vasút helyzete, de azért a pesszimista megítéléstől óva intenék. A MÁV az előző tervciklushoz viszonyítva je­lentősen hozzájárult a költ­ségvetési deficit mérséklésé­hez. Két éven keresztül — a világon szinte egyedülál­lóan — nem kapott támoga­tást beruházásaihoz, s ezzel lényegében önfinanszírozó gazdálkodást folytatott. Saj­nos, nem következmények nélkül. (Ezekre utaltunk a bevezetőben.) Az állami tervbizottság 1985 elején fe­lülvizsgálva az addigi szabá­lyozást, azonnali segítséget adott. Ezek közül most csak kettőt emelnék ki: lehetővé tette a bérszínvonal tavaly 7, az idén hatszázalékos, az or­szágos átlagot meghaladó emelését, és kimondta: erő­síteni kell a vasút szolgálta­tó jellegét. — Ez azt is jelenti, hogy a MAV állami fejlesztési hozzájárulást kaphat? Volánbusszal olcsóbb A Volánbusz Utazási Iroda és a Pannónia Szálloda­és Vendéglátóipari Vállalat együttműködési megállapodást kötött az idegenforgalmi szolgáltatások bővítésére — je­lentették be a két vállalat képviselői hétfői sajtótájékoz­tatójukon, a dobogókői Nimród Szállóban. Amint elmond­ták, a két vállalat eddig is szoros kapcsolatban állt egy­mással, az utazási iroda gyakran a Pannónia-szállodákban foglalt a hozzáforduló turistáknak szobát, illetve a hotel vendégei a Volánbusz társasgépkocsijait vették igénybe a különféle városnéző utakhoz, ínyenctúrákhoz, országjáró kirándulásokhoz. Az alkalmi jelleget most szervezetté tet­ték. Közösen szerveznek például autóbuszos utakat. A Volánbusz kilenc irodájának közvetítésével lefoglalt Pan­nónia-hotelszokábkra ezután 10-20 százalékos kedvezményt kap a vendég. A vállalatok az együttműködéstől a forga­lom fellendülését várják Hallom, hogy ... ... Szegeden mindenki egy borotvás gyilkosról be­szél. És kérem, mi ezt nem írtuk meg a lapban! Ször­nyű! Igaz, a rendőrség sem tud semmit. Aztán kiderül — mivel magam is láttam a film egy részét —, a ju­goszláv televíziót nézte a fél város egy bizonyos nap estéjén. És mindenki azzal foglalkozik, amit ott látott. Nem nagy ügy az egész, mégis, okot ad némi to­vábbgondolkodásra. Mert valaha mondjuk, jó tíz-egy­néhány évvel ezelőtt, gya­korta nézte mindenki a ju­goszláv televíziót, lévén, hogy olyan filmeket látha­tott ott, amilyeneket ná­lunk akkoriban soha, vagy csak nagyon ritkán. Példá­ul westerneket, akciófilme­ket, ahogy a krimik újabb filmes nemzedékét nevezni szokás. Aztán teltek az évek, s ahogyan romlott déli szomszédunknál a gaz­dasági helyzet, úgy romlott a tévé műsora is. Lassan­ként már csak a harmincas években készült amerikai és szovjet fél archív fil­mekre tellett. És akkori­ban egy fél ország szokott le nálunk a belgrádi mű­sorról. És ismét teltek az idők. Igaz, értesüléseink és ta­pasztalataink szerint déli szomszédunknál sajnos ma sem sikerült átfogóan meg­javítani a gazdaság teljesí­tőképességét (kicsit hason­lóan mihozzánk!), mégis, televíziójuk alaposan meg­emberelte magát. Egyik jó film rköveti a másikat, azon a fertályon. Nem csoda hát, ha fél Dél-Magyaror­szág a belgrádi tévéadást nézi esti szabadidejében, ha van, ha éppen Budapes­ten nincs sem Kockázat, sem Panoráma, sem Stú­dió, sem Hét. .. stb. Mert egyébként bizony a hazai tévé eléggé gyengén enged el bennünket szórakoztató filmekben. Gyengén? Vagy tán még gyengébben . .. Nos, magam is láttam valamit a borotvás gyilkos­ból. Gyönge volt. De csak az utóbbi egy-két-három hétben láttam a belgrádi tévén — hogy csak az is­mert címeket idézzem — a Pokoli tornyot, a 2001 ür­odüsszeát, az Egy férfi és egy nőt... Szóval — nagy filmeket. Vajon miért nem tudja ezt a hazai tévé is produkálni? Pénzhiány? Lehet, de azt is tudom, hogy egy rossz magyar té­véjáték többe kerül, mint egy valahai nagy film jog­díjának többszöröse. (Igaz. az utóbbit dollárban kell fizetni.) De déli szomszé­dunk ugyancsak gyöngél­kedő gazdasága vajh' ho­gyan bírja ezeket a kiadá­sokat? Tán úgy, hogy a „panem et circenzes" elvé­ből legalább az utóbbit akarják biztosítani? Mellesleg úgy tudom, hogy a hazai tévé még dol­lárban mérve is nyeresé­ges. És egy kis cirkusz ná­lunk sem ártana, vala­mennyiünknek. Még ha nettó veszteséggel járna a tévénél, tán akkor sem. Sz. I. — 1986-ban a fejlesztés 27,5 százalékát állami hoz­zájárulás fedezi, s ez remél­hetőleg a VII. ötéves terv második felében több is lesz. Addig minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy a jelenlegi pozíciónkat meg­tartsuk, „átmentsük". Egyéb­ként az állami tervbizottság döntései meghatározták a vasút következő öt évének programját is. Szerények az elképzeléseink. A személy­szállításban — a népesség 0,6 és a foglalkoztatottság 0,5 százalékos csökkenése kö­vetkeztében — a belföldi utazási igények mérséklődé­sével számolunk. — De mire számithatunk mi, utasok? — Ahhoz hasonlóan, ahogy a Budapestről Szegedre in­duló gyors- és expresszvona­tok menetrendjét ütemessé tettük, szeretnénk visszafelé is széthúzni az indulási idő­pontokat. Ehhez a távlati el­képzeléshez hozzátartozik az is, hogy — mivel igény van rá — meg kell vizsgálnunk egy délelőtti pesti gyors in­dításának lehetőségét. A pi­ackutatás stádiumában a Pest és Szeged közti kom­fortkocsi ügye. Ezen gyors­vonati első osztályú, teljes­árú menetjeggyel plusz száz forintért lehetne kényelmes ülőhelyen (forgószékben), újságot kézhez kapva, tévét nézve, a teakonyha előnyelt élvezve utazni. Erre az új szolgáltatási formára a ked­vezmények nem érvényesek, ezt problémásnak tartjuk, és keressük a megoldás mód­ját. A Szeged és a Balaton közti összeköttetés javításá­ra is megérett már az idő, sajnos, a feltételek még nem. Előbb ugyanis Budapest „ki­bocsátóképességét" kell nö­velni a Balaton felé, oly zsú­folt ugyanis a pálya, hogy a mi vonatunkat már nem tudja fogadni. Biztatóbb hí­rem van, ha az utastájékoz­tatásról szólhatok: Szege­den vizuális "Információs rendszer felszerelését ter­vezzük. — A pályafelújítások, épü­letrekonstrukciók — ha köz­vetve is — ugyancsak az utasok kényelmét szolgálják. Mi került az igazgatóság be­ruházási tervébe? — A csongrádi Tisza-híd építése 1987-ben, a makói és a szentesi állomás felújítá­sa az idén fejeződik be. A vásárhelyi Népkert, Mind­szent, Szentes, Nagytőke közti vonalszakaszon — a szakaszos korszerűsítés után — a vonatok 80 kilométeres sebességgel haladhatnak, s nagyobb, 21 tonnás tengely­terhelést bír majd el a pá­lya. Tervezzük a rókusi, a dorozsmai és a szegedi nagy­állomáson levő felvételi épületek felújítását, bővíté­sét is. Ha már az Indóház tér rendezése oly sokáig varat magára, legalább a leghang­súlyosabb épület legyen rendben ... Szegeden és Szentesen a vasutasok mun­kakörülményeit javító beru­házásokat is tervezünk. Ezek remélhetőleg hamarabb megvalósulnak, mint a sze­gedi Jókai utcai menetjegy­iroda, melynek pénzügyi fedezetét már 1981-ben át­utaltuk a városi tanács­nak ... — Várható-e, hogy a szál­lítási munkamegosztásban a vasút megőrzi részesedési arányát? — A szükségleteket a kö­vetkező öt évben is a gazda­ságpolitikai elképzelések ha­tározzák meg. Így belföldön 5, az exportban 8,9, a tran­zitszállításokban 4,9 száza­lékkal szeretnénk teljesítmé­nyünket növelni. Várható, hogy aP igények a kisebb súlyú és terjedelmű, de érté­kefebb termékek fuvarozta­lá:a felé tolódnak el. Fontos volna az egységrakományos és iparvágányos forgalom növelése, melyet kereskede­lempolitikai és díjszabási rendszerünknek is támogat­nia kell. Néhány újdonságról hadd szóljak még: az idén Hódmezővásárhely állomá­sát megnyitjuk a nemzetkö­zi darabáru-forgalom előtt. Ez több vállalatot (a Hódi­kötőt, az Apolló Cipőgyárat, az Elektrofémet) kedvezően érint, hiszen nem kell termé­keiket Szegedre utaztatniuk. Terveink közt szerepel ka­mionok szállítása vasúti ko­csin. Szegeden (valamint Kecskeméten és Békéscsa­bán) bevezetjük az expressz­áruk 24 órán belüli háztól házig fuvarozását. Szabad­áras taxifuvardíj ellenében négy órán belül elvisszük az árut a feladótól, illetve kéz­besítjük a címzettnek. — S ami nem újdonság, hiszen minden lehetséges fórumon szóba hozzák: va­jon sikerül-e megszüntetni­ük a szállítási egyenlőtlensé­geket? — Ehhez a partnerek kész­sége is kellene. Tavaly az első negyedévben 18, a ne­gyedik negyedévben az ösz­sz.es elszállított áru 32,4 szá­zalékát „mozgattuk meg". És még a negyedéveken, hóna­pokon belül is vannak csú­csok, melyekre a MAV-nak sem kocsija, sem szabad pá­lyája nincs elég. A szezonális fuvardíjak, az úgynevezett visszterhes, hétnapos kocsi­megrendelés rendszerét ezért szeretnénk kiterjeszte­ni. De azt hiszem, ez már egy napilap olvasóinak túl­ságosan szakmai információ. Talán elegendő, ha azt ha íg­S'jlynzom: 1990-ig szeretnénk csökkenteni az ipartól, a me­zőgazdaságtól és a velünk közvetlen kapcsolatban levő országok v;isútjaitól való lé­nia'adásunkat. rilfy Katalin Lakásszövetkezet Küldöttgyűlés az Északi városrészben Csongrád megye legna­gyobb lakásszövetkezete a háromezer tagot számláló Északi Lakásépítő és Fenn­tartó Szövetkezet szombaton tartotta küldöttgyűlését Sze­geden, a Kodály Téri Alta­lános Iskolában. A szövetke­zet beszámolóját az elmúlt évi munkáról Csorna Lajos igazgatósági elnök ismertet­te. A tanácskozáson a lakók elsősorban a beázások miatt kértek szót. Javasolták a garanciális hibák mielőbbi gyors és szakszerű kijavítá­sát. Az igazgatóság a takaré­kosság jegyében belső át­szervezést hajtott végre, a távozók helyére új dolgozót nem vettek fel, a munkakö­rök ésszerű összevonásával javítják a hatékonyságot. Igen nagy az érdeklődés az otthonteremtés iránt is. A szövetkezet Szeged több részén, így például a Belvá­rosban, Újszegeden társas­ház-építési akciókat szervez. Ezzel próbálja a minőségi lakáscsere kérelmeket meg­oldani. Az új otthonok tága­sak, 80-110 négyzetméter alapterületűek. A szövetke­zeti tagok a külső jelentke­zőkkel szemben előnyt él­veznek. A tanácskozáson szó volt még a garázsépítésről is ' J I

Next

/
Thumbnails
Contents